Egy óra nem azt mutatja meg, hogy a viselője milyen ember, hanem azt, hogy milyennek szeretne látszani – hangzik el a Tangó és Kes legújabb adásában, amelyben egyebek között arról beszélgettünk, hogyan jelennek meg a bűn világában az órák.
The post Időcsalás – karórák az elit és a bűn világában first appeared on 24.hu.
A Szomszédok sorozat Horváth Ádám vezényletével végigkövette a rendszerváltás történetét, és annak mindennapi valóságát több-kevesebb sikerrel rögzítette. A karaktereket a sorozatot jól ismerő tisztelőjével, Szegő Jánossal, a Magvető Kiadó szerkesztőjével elemeztük.
The post Lehetséges, hogy a Szomszédok segítségével magyarázta el az állam a rendszerváltás stiklijeit? first appeared on 24.hu.
A Tangó és Kes mai adásában az Élet elleni bűncselekmények Facebook-oldal alapítójával szörnyű gyilkosságokat idézünk fel a Kádár-korból annak illusztrálására, mennyivel bonyolultabb egy-egy bűntény annál, amit a korabeli leírások alapján gondolnánk.
The post Van-e enyhítő körülmény, ha egy apa ledobja három gyermekét a tízemeletes panel tetejéről? first appeared on 24.hu.
A Tangó és Kes mai adásában a Csak ülünk és mesélünk filmes podcast házigazdáival, Forgács W. Andrással és Laska Pállal az oknyomozó újságírás hősi korszakát megjelenítő filmekről beszélgetünk.
The post Hogyan maradhatott friss a média aljasságát bemutató Network? first appeared on 24.hu.
Miért válhat mindennapi valósággá az einstand? Fleck Zoltán jogszociológussal folytatjuk a kelet-európai politikai elitek normasértő gondolkodásának-magatartásának megértését.
The post Nyomozás hiányában megszűnik Kelet-Európában a bűncselekmény first appeared on 24.hu.
A Tangó és Kes legújabb adásában folytatjuk a társadalmi elitekhez kapcsolódó kriminális tettekből kiinduló beszélgetésünket Fleck Zoltán jogszociológussal. Megvitatjuk, hogy a modern államokban miért működik diszfunkcionális módon a jogalkalmazás, illetve miért jelentkezik mindennapos tapasztalatként a büntető igazságszolgáltatás kiszámíthatatlansága.
The post Fleck Zoltán: Az Orbán-rezsim igazi neoliberális gazdaság- és társadalompolitikát folytat autokrata köntösben first appeared on 24.hu.
Miért nem követik az emberek a társadalmi normákat? Felkészültek-e a magyar bírák arra, hogy milyen gyors ütemben képes megváltozni az ország gazdasági-társadalmi berendezkedése? A Tangó és Kes legújabb adásában egyebek mellett erről is beszélgettünk Fleck Zoltán jogszociológussal.
The post Az elitek bűnözése okozza az egyik legsúlyosabb normazavart a társadalomban first appeared on 24.hu.
1953 októbere és 1954 augusztusa között egy sorozatgyilkos tartotta rettegésben Törökszentmiklóst. Az esetet Rubin Szilárd dolgozta fel az Aprószentek című könyvében. A Tangó és Kes mai adásában Keresztesi József íróval beszélgetünk, aki kiadáskész állapotba hozta a művet.
The post Meggyilkolt kamaszlányok rejtélye – így született meg a magyar Hidegvérrel first appeared on 24.hu.
A Tangó és Kes folytatja azt a hagyományt, hogy október 23-a környékén megemlékezik néhány lázadó, dél-pesti fiatalról. Az idén Dénes József gitáros többszörösen határsértő, kábítószeres karrierútjával állítunk emléket a törvénysértő, bukott hősöknek.
The post „Csak egy gitáros vagyok” – egész életét szökésben töltötte Dénes József first appeared on 24.hu.
A Tangó és Kes mai adásában Bérdi Zsolt ügyvéddel beszélgetünk egy 2011. január 15-én történt tragikus eseményről: a Nyugati téri West Balkán szórakozóhelyen váratlanul tömegpánik alakult ki, melynek következményeként három fiatalkorú lány az életét vesztette. A büntetőeljárás során számos izgalmas jogi probléma vetődött fel.
The post Vesztegzár a Nyugat-Balkánon – egy pániktragédia tanulságai first appeared on 24.hu.
A Tangó és Kes legújabb adásában Tóth Richi egykori újságíróval azt járjuk körbe, melyek a hazai oknyomozó újságírás legfőbb jellemzői és problémái.
The post Milyen okokból nyomoz az oknyomozó? first appeared on 24.hu.
A Tangó és Kes legújabb adásában Grósz Béla egykori kerékpárversenyzővel, a Kontra című podcast házigazdájával beszéljük át a biciklinek a kriminalitásban játszott szerepét.
The post Rekontra – a bűn tárgya és eszköze is lehet a bicikli first appeared on 24.hu.
A Tangó és Kes legújabb adásában arról beszélgetünk Fleck Zoltán jogszociológussal, hogy vajon bármelyik állam igazságszolgáltatása képes-e a feladatának megfelelően működni, vagy ezt az igényt csak a játékfilmek és a média képes kielégíteni.
The post Mennyire koszos Piszkos Harry? – rendőrkarakterek a tömegkultúrában first appeared on 24.hu.
A rendszerváltás utáni magyar filmen és színházban a bűnözőt és a rendőrt gyakorta Nagy Zsolt színész játékában ismerjük meg. A Tangó és Kesben vele beszélgettünk.
The post Nagy Zsolt: Miért kell magam úgy éreznem gondolkodó emberként, mint akit valaki lehugyozott volna folyamatosan? first appeared on 24.hu.
Szólásszabadság és kabaré a nyolcvanas évek második felében. Tangó és Kes.
The post Selmeczi Tibor: Mostanában már nehéz kinevetni a félelmeinket first appeared on 24.hu.
Idén ősszel lesz negyven éve, hogy betörtek a Szépművészeti Múzeumba, és elloptak hat értékes festményt. A Tangó és Kes legújabb adásában Sugár Jánossal, a képzőművészeti egyetem egykori tanszékvezetőjével beszélgetünk, aki a képlopás éjszakáján maga is jelen volt a betörés helyszínén. De miért, és pontosan mit is csinált aznap a múzeumban?
The post Amatőrök burleszkműsora lett az évszázad képlopásából first appeared on 24.hu.
A Tangó és Kes mai adásában Kozári Zita Hongkong-aktivistával beszélgetünk arról, hogyan alakult át a szervezett bűnözés azóta, hogy az egykor brit fennhatóság alatt működő miniállam visszakerült Kínához.
The post Miért álltak Peking oldalára a hongkongi triádok? first appeared on 24.hu.
A Tangó és Kes mai adásában Dudás Balázs filmrendezővel beszélgetünk, aki arra készül, hogy egy tru crime sorozat formájában feldolgozza Labancz Anna miskolci ápolónő 1970-ben történt, mai napig rejtélyes meggyilkolásának ügyét.
The post Hány embert tett tönkre, hogy nem sikerült megtalálni Labancz Anna gyilkosát? first appeared on 24.hu.
Milyen fázisai vannak egy autokratikus rendszer létrejöttének, és hogyan érhető ez tetten a magyar állam működésében? – a többi között erről is beszélt Magyar Bálint a Tangó és Kes podcastban. A volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, szociológus szerint a 2010 utáni Orbán-kormányok működésében megvalósult a Közép-Ázsiára és Oroszországra jellemző hatalmi struktúra, az állami intézmények elfoglalásával, a civil szervezetek, a média és a közösségi média bekebelezésével.
A szocialista kormányok oktatási minisztere a patronális autokrácia kifejezést használja a rendszer leírására, melyben egy politikai család köré szerveződő hálózat monopolhatalomra tett szert és maffiaállamot működtet. Míg egy liberális demokráciában a politikai, gazdasági és közösségi cselekvés szétválik, és transzparens szabályok alapján működik, addig Magyarországon ezek összejátszanak, kapcsolatuk pedig nem átlátható. Az állam működésnek célja itt nem a közjó megteremtése, hanem a magánérdekek képviselete.
– Az államhatalom eszközeivel zsarolnak ki vagyont, pozíciót a klientúrának – fejtette ki Magyar Bálint, aki szerint rejtőzködő, ezáltal kriminális személyes, függési viszonyok alapján, informális csoportoknál születnek a döntések.
A Tangó és Kes mai adásában Takács Tibor történész-levéltárossal egy 1956-os párttitkárgyilkosság felidézésével azt elemezzük, mennyivel nehezebb egy bűntény felderítése, ha politikai indokok és elvárások is állnak az ügy hátterében.
The post Agyonverték vagy lelőtték a párttitkárt? first appeared on 24.hu.