Ahogy beszámoltunk róla, tegnap átszakadt az Ural folyó egy gátja, és az oroszországi orenburgi terület második legnagyobb, 230 ezer fős városában, Orszkban az óvárost elöntötte az ár.
Szombat reggeli beszámolók szerint egyre emelkedik a vízszint, valószínűleg elszigetelődik a környék.
Az Ural folyó vízszintje a napokban közel 10 métert, azon belül néhány óra alatt csaknem 3 métert emelkedett, és szombat délelőtt 2 méterrel meghaladta a kritikus szintet.
Átszakadt egy gát az oroszországi Orenburgi terület második legnagyobb városában, Orszkban pénteken; a helyi katasztrófa-elhárítás szerint folyik a lakosok evakuálása.
A TASZSZ orosz állami hírügynökségnek a rendkívüli helyzetek minisztériumára hivatkozó jelentése szerint az Ural-hegységben fekvő, 230 ezer lakosú városban a gátszakadás következtében hozzávetőleg 4200 házat is eláraszthat a víz, amelyekben megközelítőleg 11 ezren laknak.
A helyi katasztrófa-elhárítás közölte, hogy dolgoznak a lakosok kimenekítésén és a gát megerősítésén a Moszkvától 1800 kilométerre keletre, a kazah határ közelében fekvő városban.
(A szerző mérnök-közgazdász, 2002-2010 között a Mol vállalati kapcsolatok igazgatója és az MVM Felügyelő Bizottságának elnöke, 2015-2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Bár Orbán Viktor miniszterelnök az országgyűlési választások utáni sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy lesznek-e új adók, vagy adóemelések a költségvetés stabilizálása érdekében azt mondta: „Mi az adócsökkentés pártja vagyunk, az embereket terhelő adókat nem fogjuk emelni.”, mégis vannak az embereket terhelő adóemelések. A legutóbbiak egyike, hogy január elsejétől literenként 32,50 forinttal megemelték a jövedéki adót, amely lényeges áremelkedést okoz az üzemanyagok piacán és ez szokás szerint élénk visszhangot vált ki. Érthető, mert 2010 óta több mint egymillióval növekedett a személygépkocsik száma, ma már 4,1 millió közlekedik az országban, és döntő többségüket a mindennapi életvitelük során használják a tulajdonosaik. A jelenlegi 560 Ft/l benzin és 587Ft/l gázolaj átlagár ugyan lényegesen alacsonyabb, mint a tavaly januári és szeptemberi 650-700 forint körüli üzemanyagár, de a 2023-as 18 százalék körüli EU rekord infláció miatt a fogyasztók, valamint a kormány a szokásosnál is többet foglalkoznak a kérdéssel.
Amikor az üzemanyagárak 2023 szeptember végén újra elérték literenként a 660-690 forintos árat, a miniszterelnök a Parlamentben kijelentette: „Ha pedig az üzemanyagárakat – melyek jelentősen növelik az inflációt – a kereskedők nem tudják vagy nem akarják kordában tartani, akkor ismét be fogunk avatkozni.” A beavatkozást Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter indította, amikor szeptember 22-én a Közgazdász Vándorgyűlésen kijelentette, hogy újra a kormány napirendjén van az üzemanyagár. Nagy Márton a Mol és az Ásványolaj Szövetség vezetőivel is tárgyalt. A miniszter az ágazat résztvevőinek világossá tette, hogy minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak növelését. Az infláció letörése érdekében az üzemanyagkereskedelmi ágazat szereplőitől havi rendszerességgel kér jelentést az árak nemzetközi és hazai alakulásáról, illetve az árak minél hamarabbi moderálására tett ágazati lépésekről. A Mol a kormányzattal történt egyeztetésen jelezte, hogy érti a kormányzat szándékait és erőfeszítéseit az üzemanyagárak moderálására és eltökélt a regionális viszonylatban is versenyképes üzemanyagárak biztosítása mellett.
Igor Alekszejevics Gyatlov és egyetemi mászókörének tagjaival 1959 elején 200 kilométeres, hegymászással kombinált sítúrára indult az Ural északi lejtőire, céljuk a „Halál-hegy” meghódítása volt. A fiatalok hét férfiból és két nőből álló csapatához az utolsó pillanatban csatlakozott a számukra ismeretlen, 37 éves magashegyi túravezető, Alekszandr Alekszandrovics Zolotarjov – mint később kiderült, a szovjet belső elhárítás tisztje volt.
Egyikük megbetegedett, visszafordult, a többiek 1959. február 1-jén táboroztak le a halál-hegy meredek, mintegy 15 fokos dőlésszögű oldalában, közel 1080 méteres magasságban. Este hét órakor megvacsoráztak, és lefeküdtek – írja a Múlt-kor.hu.
Jeges rémálom
(A szerző az ING Bank vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Az elmúlt két hónapban nagyjából 15 százalékot emelkedett a Brent típusú olaj világpiaci ára, és ezzel párhuzamosan a hazai töltőállomásokon is egyre magasabb üzemanyagárakkal találkozhattunk. A közel 50 forintos benzináremelkedés után reménykedve bízhatnánk abban, hogy a jelenlegi szintekről már végképp nem kúsznak felfelé az árak. Az ING Bank legfrissebb előrejelzése azonban ennél borúlátóbb, mivel a Brent hordónkénti árát tekintve a harmadik negyedévben 86 dolláros, míg a negyedik negyedévben 92 dolláros átlagárral számolunk. Az áremelkedés mögötti fő ok pedig az eleve szűk, és várhatóan továbbra is szűkös kínálati oldal.
A jelenlegi kalkulációnk alapján az év hátralévő részében az olajpiac napi szinten továbbra is 2 millió hordónyi hiánnyal néz szembe. Ez praktikusan annyit jelent, hogy ekkora a kereslet és a kínálat (termelés) közötti különbség. Az alultermelést pedig a legtöbb esetben (kivétel a természeti katasztrófa) a piaci szereplők önkéntes termelést visszafogó döntései, a vágások okozzák, amelyek mögött az árak felhajtása a legfőbb indok.