Best WordPress Hosting
 

Sam Neillel készült titokban dokumentumfilm a kisiskolásokról, akik egy T-rex maradványaira bukkantak

Három éles szemű fiatal dínórajongó, a hétéves Liam Fisher tízéves testvérével, Jessinnel és kilencéves unokatestvérükkel, Kaiden Madsennel életük felfedezését tették, amikor 2022-ben rátaláltak egy Tyrannosaurus rex maradványaira az észak-dakotai Hell Creek kőzetformáció területén, ami történelmi jelentőségű felfedezés lehet. Mivel azt hitték, hogy egy viszonylag gyakori kacsacsőrű dinoszauruszt találtak, nem csináltak nagy ügyet a felfedezésből, de elküldtek róla egy képet a család barátjának, Dr. Tyler Lyson paleontolóusnak.

Ő szervezte meg aztán a tizenegy hónappal később kezdődő ásatást, bár eleinte még maga sem tudta, mivel áll szemben.

Egy fog kiásása után jöttek csak rá, hogy a fiúk egy ritka, fiatal korú példány maradványaira bukkantak, ami a becslések szerint 67 millió éve lapult már a földben.

Egy híres firenzei szobrász Mátyás megrendelésére készített márványoltárának darabjai kerültek elő Visegrádon

Néhány héttel ezelőtt beszámoltunk már arról, hogy a Visegrádon folyó feltárások során a régészek a palotával szomszédos teniszpálya alatt a Zsigmond király alapította ferences kolostor templomának maradványaira bukkantak, most azonban további részletek derültek ki a talajszint alá egyre mélyebben behatoló szakemberek eredményeiről.

A Mátyás Király Múzeum hétfőn, késő este közzétett Facebook-posztjában arról írt, hogy az ásatás első szakaszában több mint száz darab későgótikus boltozati bordát emeltek ki az egykori kriptából, azok alatt pedig a templom gótikus, mérműves ablakainak kő- és üvegtöredékeire, valamint

számos, fehérmárványból faragott reneszánsz szobortöredékre, illetve két, jórészt ép, kerubokat ábrázoló szoborkonzolra bukkantak, amik a templom egykori főoltárához tartoztak.

Lenyűgöző műalkotások kerültek elő a pompeji „fekete teremből”

Az „elveszett város” egyharmadát meg kell még tisztítani a vulkáni törmeléktől, épp az elmúlt évtizedek legnagyobb ásatása zajlik. A BBC tekinthette meg elsőként az ennek során feltárt „fekete termet”, ahol most mitikus alakokat ábrázoló freskókra és egy több mint egymillió egyedi fehér csempéből álló mozaikpadlóra bukkantak.

Az egyik frissen feltárt alkotáson Apollón látható, amint megpróbálja elcsábítani Kasszandrát. A legenda szerint a hercegnő visszautasította a költészet és a zene istenét, aki ezért büntetésül azt rótta rá, hogy jóslataiban soha ne higgyen senki. A tragikus következményt a második festmény mutatja be, amelyen Párisz herceg találkozik a gyönyörű Helénával – ez az a találkozás, amelyről Kasszandra tudja, hogy a trójai háborúban mindannyiuk végzetét jelenti majd.

Welcome to the black room in #Pompeii – it’s just been unearthed after being hidden for 2000 years – just one of the amazing new finds coming to light here. We’re live here this morning on @BBCBreakfast @BBCr4today with @GZuchtriegel & @pompei79 Tony Jolliffe pic.twitter.com/AyFteBggGh

Ritka dinoszaurusz-csontvázakat talált Erdélyben egy magyar kutatócsoport

Újabb növényevő dinoszauruszok csontvázára bukkant az ELTE-Őslénytani Tanszék munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport Romániában, a Hátszegi-medencében – írja az MTI az egyetem közleménye alapján.

A kutatók 2019 óta folytatnak ásatásokat az erdélyi Valiora nevű település közelében.

Feltárt leletegyüttesük számos, a kréta időszak legvégén élt gerinces állattól származó csontot tartalmaz, amelyek tudományos feldolgozása még zajlik. A leggyakoribb dinoszauruszmaradványok egy viszonylag kisméretű, többnyire két lábon járó növényevő fajtól származnak, amely a Rhabdodontidae nevet viselő családba tartozik.

Ősi pékséget találtak Pompeji romjai között

Pompejit, és a római Herculaneum városát Kr. u. 79-ben elöntötte a láva, miután a Vezúv kitört, azonban a mai napig találnak érdekes leleteket a területen. A napokban régészek egy csoportja egy börtönpékségre bukkant Pompeji központi részén – írja a HeritageDaily.

A pékséget egy római kori ház környékén végzett ásatása során találták meg, amely évezredekkel ezelőtt, felújítás közben került a föld alá. A ház több részre volt osztva: egyik felén kifinomult freskók voltak a falon, míg a másik oldalon egy pékség.

A börtön pékségében rabszolgasorban élő embereket és szamarakat dolgoztattak, akiket a kenyér előállításához szükséges gabona őrlésére használtak. Ez egy rendkívül apró tér volt, kicsi, vasrácsokkal ellátott, korlátozott fényt beengedő ablakokkal.

Volt miniszter támogatásával keresnek királysírt Esztergom egyik utcájában, ásatási engedélyt viszont nem kaptak

Nem ásathatja fel Esztergomban a Jókai utcát a IV. Béla-sír és az „elveszett” templomok után kutató csoport, valamint a csoportot támogató Magyarságkutató Intézet.

Az Index beszámolója szerint a „Gombkötő Csaba szakgimnáziumi magyartanár szellemi irányítása mellett alakult a IV. Béla Kegyeleti Bizottság” új geofizikai méréseket végzett, és 95 százalékos bizonyossággal igazolta, hogy  „a királysírt is rejthető Boldogasszony és Segítő Szűz templomok” a Jókai utca alatt vannak.

„A mérnökök a Jókai utca 1-17. számú ingatlanok előtt egy geoelektromos szelvényt telepítettek. Kihasználták, hogy az utca mindkét oldalán az elektródák telepítésére alkalmas virágágyások vannak, melyeket csak a kapubeállók szakítanak meg, ahol az elektródáknak lyukakat kellett fúrni. A méréseket 144 méter hosszú kábelkorbáccsal és 10 csatornás Syscal Pro Switch 96 típusú ERT-műszerrel végezték el. Az elektróda-távolság kezdetben egy méter volt, majd miután kiderült a nagyobb behatolási mélység igénye, ezt megemelték másfél méterre. Inverse-Schlumberger és Dipól-Dipól elektróda elrendezéseket használtak. A méréssorozat végére kialakult szekvenciák 32 mélységszintet tartalmaztak, az összes mélységszint esetén a lehető legsűrűbb laterális felbontóképességgel” – írta a lap.

Csodálatos bronzkori aranykincsre bukkantak Ausztriában

Egyedülálló, késő bronzkori aranykincsre bukkantak az alsó-ausztriai Ebreichsdorf városban, a lelet péntektől a bécsi természettudományi múzeum kiállításán látható – írja az MTI.

Az osztrák vasúttársaság egy építkezésén, véletlenül fedezték fel a páratlan tárgyakat, amelyet régészek 2019-ben és 2020-ban hoztak felszínre.

A felfedezés nyomán Ebreichsdorfban a szakértők mintegy 70 ezer négyzetméter területet fésültek át, és

A Vatikán közelében, egy palota udvarán kerültek elő Nero színházának romjai

Egy reneszánsz palota udvarában fedezték fel nemrég Nero római császár (37-68) eddig csak leírásokból ismert színházának maradványait – írja az MTI egy szerdán tartott római sajtótájékoztatót szemlézve.

A császári teátrum létezéséről eddig csak antik szövegekből, így idősebb Plinius történetíró és filozófus írásaiból lehetett tudni, a helye azonban nem volt ismert.

A Szent Péter térre vezető széles Conciliazione-sugárúton emelkedő Palazzo della Rovere udvarán 2020 óta folyó ásatások során mostanáig

A pizza ősét fedezték fel egy ókori pompeji freskón

Egy pizzát ábrázolhat az a freskó, amelyre egy pompeji ház falán bukkantak rá – számolt be róla kedden az olasz kulturális minisztérium. A freskót egy olyan ház előcsarnokában fedezték fel, amelyhez pékség is tartozott. Az épületet a tizenkilencedik században részben már feltárták, de a helyszínen januárban újraindultak az ásatások.

A régészek szerint a festményen egy boros kehely mellett látható lapos kenyeret gyümölcsökkel, például gránátalmával vagy datolyával ették, de fűszerekkel és valamiféle pestóval is ízesíthették. Bár szorosan nem tekinthető pizzának, mivel az olyan klasszikus összetevők, mint a paradicsom és a mozzarella hiányoznak róla, de mégis úgy vélik, hogy a pompeji freskón szereplő étel a mai pizza „távoli rokona lehet” – írták a kulturális tárca közleményében.

A csaknem kétezer éve a Vezúv kitörése miatt elpusztult Pompeji 23 kilométernyire található az olasz pizza hazájának tartott Nápolytól. A nápolyi pizzakészítés művészete 2017-ben felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) az emberiség szellemi kulturális örökségeit felvonultató listájára.

Különleges fegyvert rejtett az ősi sír

Nagyjából 3000 éves kardot rejtett egy bronzkori sírban, Németországban – írja a Live Science. A sírhelyen egy férfi, egy nő és egy gyermek maradványait is megtalálták, akikről egyelőre nem tudni, hogy rokonok voltak-e.

A kutatók elmondása szerint az ősi kard olyan jó állapotban maradt fenn, hogy szinte csillog.

A Krisztus utáni 14. századból származó fegyvernek bronzból készült, nyolcszögű markolata van, amely zöldes színben tündököl. A szakértők szerint ilyen különleges kardot csak egy nagyon képzett kovács tudott elkészíteni.

Megtalálták az eddigi legősibb temetkezési helyeket

Az őstörténet legrégebbi sírjainak felfedezéséról számolt be hétfőn Lee Berger világhírű paleontológus. A Dél-afrikai Köztársaságban történt felfedezés révén legalább százezer évvel korábbra datálhatók a temetkezési szokások első nyomai – írja az MTI.

A maradványokra mintegy harminc méterrel a föld alatt találtak rá, egy keskeny folyosóhálózat végén. Az itt elhelyezkedő fülkékben magzatpózba összezsugorított formában helyezkedtek el az ember távoli rokonainak megkövült maradványai. A felfedezők megállapították, hogy a lyukformájú sírokat a kiásott földdel visszadugaszolták, amiből arra következtettek, hogy az őskori holttesteket szándékosan temették el.

A lektorálás előtt álló tanulmány szerint ezek az emberformájúak esetében valaha feljegyzett legrégebbi temetkezések, amelyek legalább százezer évvel korábbiak a Homo sapiens temetkezéseinél.