Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: bányászat

Rájöttek, hogyan lehetne kitermelni a láthatatlan aranyat

Közzétette szerző

A világ egyik legnagyobb aranylelőhelye a dél-afrikai Witwatersrand-medencében található, ahonnan becslések szerint a Földön eddig kibányászott aranymennyiség nagyjából 40 százaléka származhat. A folyamat azonban jelentős károkkal is jár, ugyanis több millió köbméternyi meddő marad hátra, amely többek közt nehézfémeket és ciánt bocsát ki magából.

Dr. Steve Chingwaru, egy 26 éves zimbabwei kohász a közelmúltban elvégzett egy kutatást, amelyet követően arra a következtetésre jutott, hogy a johannesburgi bányák körül található 6 milliárd tonna meddő akár 460 tonna úgynevezett „láthatatlan aranyat” is tartalmazhat, írja az IFLScience.

Az arany nem csak csillogó rögök formájában létezhet. Néha az értékes fémek kis mennyisége más ásványok belsejében is megtalálható, az emberi szem számára láthatatlanul – innen az elnevezés.

PostPin It!

Olyan anyagot bányászhatnak a Holdon, ami megváltoztathatja a földi életet

Közzétette szerző

Az Interlune nevű startup lehet a világon az első olyan vállalat, ami a Hold erőforrásait bányászná ki, hogy aztán azokat a Földön hasznosíthassák. Az amerikai cég első körben a hélium-3-ra fókuszálna, ami a hélium egy olyan izotópja, amit a Nap a benne zajló fúziós folyamatok során termel, és amiből bőséges mennyiséget találni a Holdon, írja az Ars Technica.

A Földre a napszél nem tudja elhozni az anyagot, mert a magnetoszféra blokkolja. A hélium hármas tömegszámú izotópját ugyanakkor akár olyan, örök energiát ígérő fűtőanyagként is lehetne hasznosítani, ami nukleáris, mégsem radioaktív. Emellett a kvantumszámításban és az orvosi képalkotó diagnosztikában is nagy hasznát lehetne venni.

Rob Meyerson, az Interlune egyik alapítója és a Blue Origin korábbi elnöke elmondta, a cég azt reméli, hogy a jövőben a NASA egyik küldetése részeként eljuttathatja a bányászeszközét a Holdra.

PostPin It!

Akkora volt a világ legnagyobb aranyröge, mint egy felnőtt ember

Közzétette szerző

A világ legnagyobb aranyrögét 1869. február 5-én találták meg az ausztráliai Victoria városában. A felfedezés két cornwalli bányász, John Deason és Richard Oats nevéhez köthető, akik munka közben fedezték fel a rögöt. A Welcome Stranger névre keresztelt rög 72 kilós és 61 centiméter hosszú volt – írja az IFLScience.

A két férfi Dunolly városába vitte a nemesfémet, hogy a London Chartered Bankban lemérjék. Sajnos a rög akkora volt, hogy nem fért el a mérlegen, így a fotózás előtt széttörték, az akkoriban készült rajzokból pedig másolatokat készítettek. A két férfi alig 10 ezer fontot (mai árfolyamon 4,5 millió forintot) kapott, a rögöt pedig aranyrúddá olvasztották. A BBC News szerint egy ehhez hasonló méretű aranyrög napjainkban nagyjából 2 millió fontot (900 millió forintot) érhetne.

A jelenleg is egyben lévő legnagyobb aranyrög a Pepita Canaa, amit Julio de Deus Filho fedezett fel Brazíliában 1983-ban. A 60 kilogrammos aranyrög ma a brazil Museu de Valores do Banco Central aranyszobájában látható.

PostPin It!

Hogy süllyedhetett el egy magyar rezet szállító hajó 500 éve Namíbia partjainál?

Közzétette szerző

1533-ban Dél-Namíbia partjainál elsüllyedt a Bom Jesus, egy India felé tartó portugál hajó. A partra vetődött hajóroncson a közelmúltban végzett régészeti feltárás során közel 50 tonnányi rakományt sikerült azonosítani. A rakomány jelentékeny része (mintegy 16–17 tonna) besztercebányai rézből állt. Miképp kerülhetett a namíbiai partokra magyarországi réz? Mielőtt közelebbről megvizsgálnánk a magyarországi rézexportot, érdemes tágabb kontextusba helyezni a korabeli világgazdasági rendszer összefüggéseit.

Az a tény, hogy a távoli délnyugat-afrikai partoknál szerencsétlenül járt portugál hajó besztercebányai ércet szállított Dél-Ázsiába, nagyon jól szemlélteti, hogy a korszakban már valóban globális gazdasági kapcsolatokról beszélhetünk: a 15. század második és a 16. század első felében a nemzetközi gazdaság ugyanis alapvető változáson ment keresztül, melynek hatására kialakult a világgazdasági rendszer.

Az atlanti európai államok expanziója révén (amit ma már némileg elavult szóval „nagy földrajzi felfedezéseknek” neveznek), és nem függetlenül az oszmánok expanziójától, mely hamarosan Magyarországot is elérte, Európa gazdasági súlypontja a mediterrán térségből áttevődött az atlanti partvidékre. A délnyugat-, majd az északnyugat-európai államok egyre inkább az óceánon keresztül próbáltak kereskedni és terjeszkedni. A 16. század első felétől rendszeressé váltak az immár Amerikát is magukban foglaló gazdasági kapcsolatok, ebben a formálódó globális körforgásban pedig egyre inkább Északnyugat-Európa vált dominánssá.

PostPin It!

Akkugyárak után lítiumkutak: Magyarország is beszállna a kitermelési versenybe

Közzétette szerző

Novemberben uniós elvi megállapodás született a kritikus fontosságú nyersanyagokról, amelynek keretében felpörgetnék a klímacélok megvalósításához szükséges anyagok, köztük a villanyautók akkumulátoraihoz felhasznált lítium kitermelését Európában. Ahogy az akkugyáraknál, a papíron szép célkitűzés itt is felvet környezetvédelmi aggályokat. Olyannyira, hogy egy héttel az egyezség előtt mondott le a portugál kormányfő egy védett kultúrtájat fenyegető lítiumbánya korrupciós ügye miatt. A kérdés Magyarországon is aktuálissá válhat: bár külszíni fejtés itt nem fenyeget, a kormány és a Mol elképzelései szerint a hazai vizekből lehetne kinyerni lítiumot. Ez elvileg zöldebb megoldás, csak kérdés, megoldás-e egyáltalán. Háttér.

PostPin It!

Orbánék bányája veszélyezteti a vértesi karsztvízbázisokat

Közzétette szerző

Orbán Győző, a miniszterelnök apjának gánti kőbányája akkora tájsebet ejtett a Vértes déli oldalába, hogy a most meginduló rekultiváció a tervek szerint csak 2077-re fejeződne be. A tevékenységre az Orbán család újabb tagjai kapcsolódnak rá: a gigantikus bányagödör feltöltését az Orbán Viktor unokaöccse, Orbán Dávid résztulajdonában és ügyvezetése alatt álló DG Kőbánya Projekt Kft. végezheti.

Csakhogy a rekultivációra kiadott engedély hemzseg a szakmai hibáktól, és az engedélyezett tevékenység nagy valószínűséggel a Vértes déli karsztvízbázisainak elszennyezésével járhat! Az engedély kiadását egy tavasszal elfogadott, jó eséllyel éppen erre a projektre szabott törvénymódosítás is segítette. Mindeközben információk szerint a kormány a rekultiváció során felhasználandó építési és bontási törmelék kezelésének koncesszióba adására készül – ami Magyarországon közismerten a politikai holdudvar kifizetésének egyik módozata. A fenyegető környezetszennyezés miatt civil szervezetek keresetet nyújtottak be a Veszprémi Törvényszéken a karsztvízbázisokat veszélyeztető engedéllyel szemben.

A Gánt Kő Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. bányagödrének feltöltésére évi 400.000 tonna építési-bontási hulladékot fognak felhasználni. A kiadott engedély szerint „a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak”, ezért egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra sincs szükség. Az engedély alapján a beérkező közel félmillió tonna építési-bontási törmelék válogatása „szemrevételezéssel” fog megtörténni, és a hatóság úgy véli, ezzel 100 százalékos biztonságú szelektálás érhető el.

PostPin It!

Jól hangzik a zöld bányászat uniós szlogenje, de van vele néhány probléma

Közzétette szerző

Új beszerzési források után néz az EU ásványi anyagokból, miután a kereslet megugrásával egyre látványosabb lett a függése Kínától és Oroszországtól – írta az Investigate Europe.

Az akkumulátorokhoz is használt lítium, a kobalt és a mangán globális feldolgozásának több mint a felét Kína irányítja.

Kína legutóbb korlátozta a grafit exportját, amely a lítium-ion akkumulátorok fontos összetevője. Globálisan az összes grafit 90 százalékát kínai cégek finomítják.

PostPin It!

Videón, amint egy törzs próbálja elüldözni az erdejüket feldúló munkagépet

Közzétette szerző

Videó készült arról, amint egy elszigetelt törzs tagjai megpillantják a nekik otthont adó erdőt pusztító munkagépet. A felvétel jól mutatja, hogy az Indonéziában zajló fakitermelés és bányászat már a hongana manyawa nevű népcsoport előhelyét is háborgatja – írja az IFLScience.

A videót nemrég készítette egy munkás, akinek feladata az volt, hogy kollegáival eltüntessék a fákat egy területről, ezzel előkészítve a hamarosan kezdődő nikkelbányászatot. A helyszínre érkező markológép közelében két hongana manyawa férfi tűnt fel, akik biztos távolból kezdték rázni fegyvereiket, hogy jelezzék, nem látják szívesen a betolakodókat. A munkagép vezetője erre válaszul felpörgette a jármű motorját, amelynek hangja megijesztette és menekülésre késztette a törzs tagjait.

A hongana manyawa a törzs nyelvén azt jelenti, „az erdő emberei”. A becslések szerint nagyjából 300-500 a külvilágtól teljesen elszeparáltan élő törzstag lehet, illetve további 3000, akik tartanak némi kapcsolatot a civilizációval. Az Indonéziához tartozó Halmahera nevű szigeten élnek, amelyen a világ legnagyobb nikkelkészletei is találhatók. Az elmúlt években nagyon megnőtt a kereslet a nikkel iránt a piacon, mivel ez az anyag is szükséges az egyre nagyobb teret kapó elektromos autók akkumulátorainak előállításához. Éppen ezért az egykor békés és csendes szigetre elkezdtek bevonulni a bányászvállalatok.

PostPin It!

Orbán-bányái: építési hulladékkal tömik be a gigantikus vértesi tájsebet

Közzétette szerző

Akkora bányagödröt vájt a Vértesbe az Orbán-család, hogy a feltöltéses tájrendezés 2077-ben fejeződhet be. Az ehhez szükséges építési hulladék egyelőre ismeretlen helyről érkezne.

Egyre jobban kirajzolódik, hogy pontosan mi is lesz a munkamegosztás az Orbán Győző Bálint – aki Orbán Viktor miniszterelnök édesapja -, 100 százalékos tulajdonában lévő Gánt Kő Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. és a leánycége, a DG Kőbánya Projekt Kft. között. Röviden: előbbi végzi a kitermelést, utóbbi pedig feltölti a bányagödröt építési hulladékkal. Ez a kép rajzolódik ki a gánti bányaüzemmel kapcsolatos hatósági eljárás elérhető és átnézett dokumentumaiból.

Az mfor.hu írta meg először, hogy egyre jobban bevonják az üzletbe az Orbán-család eddig kevésbé ismert harmadik generációját a gánti kőbányában. Egészen pontosan Orbán Dávidról van szó, aki a miniszterelnök öccsének, Orbán Győzőnek a fia. A DG Kőbánya Projekt Kft.-t július 10-én jegyezték be, a székhelye Gánt, az új cég többségi tulajdonosa a Gánt Kő Kft., de Orbán Dávid is tulajdonos benne, aki így nem csak ügyvezető, hanem résztulajdonos is.

PostPin It!

Korábban nem látott, értékes anyagra bukkantak Kínában

Közzétette szerző

Kínai szakértők egy korábban nem látott érctípust fedeztek fel, amely egy, szupravezető tulajdonságai miatt igen keresett ritkaföldfémet tartalmaz – írja a Live Science. A nióbobaotitnak nevezett érc nióbiumból, báriumból, titánból, vasból és kloridból áll.

A nióbium egy világosszürke fém, amelyet jelenleg főként acélgyártásban hasznosítanak: képes anélkül erősíteni a vasat, hogy jelentős súlyt adna az anyaghoz. Az elemet más ötvözetek előállításához is felhasználják, és részecskegyorsítókban és más fejlett tudományos berendezésekben is jelen van, mivel alacsony hőmérsékleten szupravezető.

Az új lelőhelyet a belső-mongóliai Baotou városánál fekvő Bajan Obo érclelőhelyen találták meg október 3-án. A Kínai Nemzeti Nukleáris Vállalat (CNNC) szerint a barnás-fekete érc a 17. új típus, amelyet itt fedeznek fel, és egyike a régióban feltárt 150 új ásványnak.

PostPin It!

A bolygógyilkos mélytengeri bányászat

Közzétette szerző

A mélytenger a becslések szerint több milliárd tonna nikkelt, kobaltot, mangánt és más kritikus nyersanyagot rejt, főként burgonya méretű gumókban, amik egy új aranylázat indítottak el a tengerfenék kiaknázására, részben a zöld gazdasági átmenet által hajtva. Ugyanakkor óriási problémát jelent, hogy semmiféle szabályozás nem áll rendelkezésre a bányászati gyakorlatra vonatkozóan, és a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság júliusi találkozóján sem sikerült erről megállapodni.

Mivel még mindig nagyon keveset tudunk a mélyóceánról és a bányászat tengeri környezetre gyakorolt káros hatásairól, a tudományos közösség elővigyázatosságra int, és a bányászati tevékenységek moratóriumát sürgeti, amíg a megfelelő ismeretek rendelkezésre nem állnak. Amit eddig tudunk, az aggasztó: a bányászati gépek és melléktermékek jelentősen károsíthatják az ökoszisztémákat, ami a klímaváltozás fokozódásához vezethet, veszélyeztetheti az élelmezés szempontjából kulcsfontosságú fajokat, sőt, még az asztalunkra kerülő halat is mérgező anyagokkal terhelheti. Sok faj pedig már azelőtt kihalna, hogy egyáltalán megismertük volna. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a mélytengeri élőhelyeket emberi időskálán helyre lehetne hozni a jelentősebb károk után, hisz a regenerálódás akár több millió évig is eltarthat. Az IRENA számításai szerint a szárazföldi ásványkészletek elegendőnek tűnnek a globális szükségletek kielégítésére, de azokat felelősségteljesen kellene bővíteni, és ideje volna az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság gyakorlatát is komolyan venni.

mélytengeri fémércek eloszlása. forrás: Nemzetközi Tengerfenék Hatóság, ISA

PostPin It!

Ez a világ legmélyebb bányája

Közzétette szerző

A dél-afrikai Mponeng a világ legmélyebb bányája, a helyszínen aranyat nyernek ki – írja az IFLScience. A bánya mintegy 4 kilométerrel a felszín alatt húzódik.

Az extrém környezetben nem egyszerű a munka.

A dolgozók egy 90 perces felvonóúttal tudják elérni a bányát védőruházattal és légzőkészülékkel felszerelkezve.

PostPin It!