Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Bardóczi Sándor

Vitát indított a kocka alakú lomb a klímakutató és Budapest főtájépítésze között

Közzétette szerző

Nagy lombos, vagy kockalombú fák kellenek a Károly körútra? Mit lehet tenni, ha a környezetvédelem mellett közlekedési szempontok is árnyalják a kérdést. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató és Bardóczi Sándor főtájépítész az enbudapestem cikke alatt vitázott a témában.

Múlt szerdán írt cikket az enbudapestem a Deát tér melletti Károly körúton található kockára nyírt fák lombkoronájáról, melyben többek között annak néztek utána, az egyedi megjelenésen túl, van-e valamilyen funkciója a rendhagyó lombkoronaformának. Cikkükből  kiderül, hogy a geometria nem csak arculati elem: a villamos pályaűrszelvényét, és a villamos működéséhez szükséges vezetékek biztonsági zónáját szabadon kell hagyni, emiatt kellett ilyen kis koronájú fákat választani, és ezen a magasságon tartani őket.

A cikk alá özönlöttek a kommentek, melyek között egy ismerős név is feltűnt. Ürge-Vorsatz Diána neves  klímakutató kommentben a kocka alak szükségességét kifogásolta. Véleménye szerint „nagy, lombos, árnyékoló fákra van szükség a városi hőszigetek által felerősített, az éghajlatváltozás következtében ránk törő hőséghullámok mérséklésére, városaink nyáron – a turistaszezonban – való élhetőn tartására”. A válaszra nem kellet sokat várni Bardóczi Sándor főtájépítész ezt írta:

PostPin It!

Bardóczi Sándor: botrányos a Néprajzi Múzeum friss nemzetközi díja

Közzétette szerző

Fontos posztot tett közzé Facebook-oldalán péntek délután Bardóczi Sándor, a főváros főtájépítésze: a szakember a Városliget szélén álló Néprajzi Múzeum legújabb nemzetközi díjára reagált, hiszen azt a FIABCI-nál idén a világ legjobb középületének választották.

Az intézmény korábban általunk hosszú cikkben bemutatott otthonát a Nemzetközi Ingatlanszövetség ismerte el, ennek pedig Bardóczi szerint

nincs sok köze az építészethez, építészeti minőséghez, fenntarthatósághoz.

PostPin It!

Bardóczi: Csak újabb gondot okozott a „bűnös cég önkényes éjjeli” virágültetése a Deák téren

Közzétette szerző

„Csak újabb gondot, megoldandó problémát és többletforrás igényt jelent” az az éjszakai gerillaakció, melynek során a letaposott virágokat igyekeztek pótolni az Erzsébet téren – közölte Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész a közösségé médiában.

A többletköltségeket, mint írta, ugyanúgy kiszámlázzák majd a kárt okozó cégnek, mint a amelyet még mind a mai napig nem fizettek meg – tette hozzá.

Emlékezetes, hogy a  telefontokokat áruló Mobilfox influenszere, Szépréthy Roland nemrég egy vitatott utcai akció során ezres címletekben kétmillió forintot szórt szét a fővárosban, a gyors meggazdagodás reményében összeverődött, hétezer fős tömeg pedig úgy megvadult a levegőben szállingózó bankók látványától, hogy teljesen letaposta a Deák téri virágágyat. A pénzszórás szervezői ellen jogosulatlan reklámtevékenység és közterület használat miatt indult eljárás.

PostPin It!

A szomszéd fűje és az elvárások

Közzétette szerző

Gyermekláncfű, tyúkhúr, madársóska, százszorszép, lóhere, szarvaskerep, lucerna, lándzsás utifű. Olyan virágos kétszikűek, amelyek megjelennek a vetett gyepben és már egész iparág és hatalmas rábeszélőgép épült rá arra, hogy az embereket meggyőzze: ezeket ki kell irtani, mert különben mit szól majd a szomszéd? Hiszen a gyepnek egységesnek, katonásnak, és mindenkor 5 milliméter és 2 cm közöttinek kell lennie, mint a bakák hajának. Ha az ember visszakérdez, hogy mégis miért, akkor zavart elterelő válaszokat kap, amiből inkább kirajzolódik egy biofób érzelmi társadalmi mintázat, semmint egy koherens logikus magyarázat. Nos a gyep monokultúrában fenntarthatatlan.

Folyamatosan mérgezni vagy manuálisan kiásni, kapálni kell ahhoz a talajt, hogy a kétszikű “gyomok” el legyenek távolítva. A folyamatos mérgezés nem csak a kétszikűeket, hanem a talajéletet (talajlakó gombák és baktériumok) is mérgezi, ezáltal megszakítjuk a természet nagy önjáró körforgását, amely életet ad, életet növel, hanyatlik, elhal, lebomlik, hogy belőle új élet növekedhessen.

A természet nem tudja, hogy ennyire hülyék szeretnénk lenni, ezért a széllel, madarakkal, emlősökkel természetesen terjeszti tovább az egyszikű és kétszikű magokat is, amelyek a biológiai sokféleség jegyében versenyeznek egymással és éppen azok tudnak előnyhöz jutni, akik esetleg jobban bírják a szárazságot a versenytársaiknál, mélyebben gyökereznek és ezért a vizet nem csak a felszínről veszik, vagy képesek kialakítani egy olyan állományklímát, amiben túl tudják élni az időjárási szélsőségeit.

PostPin It!

Az ember szegélykövető állat

Közzétette szerző

20 év a budapesti fák átlagéletkora. A városvezetés terve az 50 év. Egy olyan városban jó élni, ami a gyerekeknek biztonságos. Pénzhiánykor jön a taktikai urbanizmus. Hogyan zöldülhet Budapest tovább? A Zöld Hang podcastja az élhető Budapest terveiről.

Mit tett a Főváros az elmúlt években a zöldfelületek javítása, a város zöldítése kapcsán? Hogyan készül a város a klímaváltozás hatásaira, és hogyan tehetjük Budapestet a 21. században egy élhető, a környezeti változások hatásainak ellenálló várossá? Többek között ezekről a kérdésekről esett szó április 22-én a Föld Napján a Merlin színházban a most megjelent Budapest 2030 c. kiadvány bemutató beszélgetésben. Az eseményen a kiadvány tartalmáról, a budapesti városvezetés hosszú távú zöld víziójáról és a város előtt álló kihívásokról is szó esett. A kerekasztal moderátora Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke, várostervező volt, vendégei: Karácsony Gergely főpolgármester és Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze.  A Zöld Hang podcastja:

{“@context”:”http://schema.org/”,”@id”:”https://greenfo.hu/hir/az-ember-szegelykoveto-allat/#arve-youtube-4cq5fgmarwa662b51068b3ce297763283″,”type”:”VideoObject”,”embedURL”:”https://www.youtube.com/embed/4CQ5fgMARwA?feature=oembed&iv_load_policy=3&modestbranding=1&rel=0&autohide=1&playsinline=0&autoplay=0″}

PostPin It!

Fregoli helyére balkonládát!

Közzétette szerző

A műfű és a művirág, de a lomtárnak használt balkonok világán túl is van élet. Méghozzá milyen élet! Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítészének írása.

Az ember lelke vonzódik a természeti környezethez, a tudatalattink a civilizációs máz alatt vissza-visszavágyik a természetbe, ahonnan jöttünk. Az egészségmegőrzésben dolgozók, a várható élettartam meghosszabbítását kutatók azt mondják, kimutatható statisztikailag a zöld környezet pozitív hatása azoknál, akik zöldebb környezetben élik mindennapjaikat.

Hamarabb leszünk betegek, hamarabb gyengül le az immunrendszerünk és bizony a saját veteményes, fűszerkert, a kertészkedés közbeni mozgás a szabad levegőn tevőlegesen hozzá tud adni a lelki és a testi egészségünk megőrzéséhez. A nagyvárosokban sok esetben nehéz megvalósítani azt, hogy közel maradjunk a természethez, pláne, ha a lakáshoz nem tartozik kert, csak egy balkon, franciaerkély vagy terasz. De itt sem reménytelen a helyzet, a műfű és művirág vagy a fregolinak és a lomtárnak használt balkonok világán túl is van élet. Méghozzá milyen élet!

PostPin It!

Szinte semmi nem maradt a Deák téri virágágyból, miután tömegek küzdöttek ezer forintosokért

Közzétette szerző

A hétvégi hőhullám sajnos agyára ment pár embernek és a csodásan kivitelezett „influenszer gerilla-marketing” áldozata egy frissen kiültetett virágágy lett. Nagy segítség ez a városzöldítésnek, köszönjük

– írta Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Facebook-oldalán, a poszthoz pedig előtte-után képeket is mellékelt a Deák térről.

Bardóczi a szombati akcióra utalt, amikor a telefontokokat gyártó Mobilfox influenszere, Szépréthy Roland kétmillió forintot szórt le a cég irodájának tetejéről. A téren több mint hétezer ember zsúfolódott össze, egy lány rosszul is lett.

PostPin It!

Uniós támogatással újulnak meg Budapest védett területei

Közzétette szerző

A Főváros közel másfél milliárd forintot nyert az EU LIFE pályázatán természetvédelmi rehabilitációra, így  többek közt a Mocsáros-dűlő és a Tétényi-fennsík természetközeli helyreállítására! Közel 4 éve – a Bizottsággal folytatott konzultációk nyomán – a Jávor Benedek vezette Budapest Főváros Brüsszeli Képviselete működött közre a pályázaton való indulásban. Azóta kitartó munka folyt, aminek most meg is lett az eredménye.

Kitűztünk egy nagyon vakmerő célt, amelyet európai nagyváros még sosem tudott abszolválni. 3 évvel ezelőtt indultunk először az Európai Unió LIFE pályázatán abban a Biológiai sokféleség kategóriában, ahol rendszerint nagy Nemzeti Parkok, Bioszféra rezervátumok érnek el sikereket. Ehhez a biztatást a brüsszeli irodánktól kaptunk, mert ők azt érzékelték, változnak a szelek a LIFE-ban, a városi biodiverzitás kérdése kezd összekapcsolódni a klímakérdéssel, az EU-ban is érzékelik, hogy a nagyvárosokban és a környékén vannak a legveszélyeztetettebb, ma még menthető élőhelyek, ezért nem alap nélküli támogatásért folyamodni a budapesti természetmegőrzés és élőhelyrehabilitáció érdekében ehhez a forráshoz sem.

Budapest rendkívül sok természeti értékkel büszkélkedhet és rendkívül nagy a sokféleség az élőhelyek minőségében is. Hegyvidéki erdő, láprét, szikes rét, homoki gyep, sziklagyep, nádas, úszóláp, galériaerdő mind-mind előfordul ebben a mozaikos tájban, de egyben ezek az élőhelyek vannak a legnagyobb veszélyben is az emberi tevékenységek (építkezések, szennyezések, emberi túlhasználat) miatt.

PostPin It!

A kormánysajtó Üllői úti fahazugsága

Közzétette szerző

A Magyar Nemzet robotosai ismét valótlan állításokkal próbálják az olvasóikat traktálni. Ezúttal a szövegértés és a számolás nem ment nekik, pedig most még az is megtörtént – ami nem szokott – hogy előbb telefonos segítséget kértek a Főkerttől.

Szóval kezdjük az alapoknál. Az a szókapcsolat, hogy “teljes fasorrekonstrukció” egy 17 km hosszú úton (Üllői) nem azonos a “faültetés” szóval. Az előbbi azt jelenti, hogy a fasor összes olyan fája, ami ápolásra, metszésre, sebkezelésre, ifjításra szorul, az azt megkapja. Azt is jelenti, hogy a beteg és menthetetlen fákat, facsonkokat el kell távolítani. Ehhez pl. kell forgalomtechnika meg kosaras emelők, gyökérfúrók és a zöldhulladék elszállítása a komposzttelepre, és a terepen nagy munkaerőkoncentráció. Vagyis nem az a feladvány itt, hogy 280 milliót elosztunk 300 új fával, mert annak a végeredménye csak propaganda lesz.

Az Üllői úton ma 1934 db fát tart nyílván a Budapest Fatár, s ezeknek jó része szorul ápolásra. Hogy mégis mennyi, azt favizsgáló szakmérnökök mérték fel pontosan 1934 alkalommal, és bizony a felmérés is úgynevezett pénzbe került. Nagy öröm, hogy a FŐKERT idei szakmai programjában mód van ennek a régóta esedékes feladatnak az elvégzésére. Ünneprontók persze mindig akadnak.

PostPin It!

Elkapták a római-parti illegális fairtót, aki beismerte a tettét

Közzétette szerző

Az illegális fakivágás előtt a korábban a partéli mobil gátért küzdő “Egyesület a Római Partért” szervezet kifogásolta a faültetést, amelynek még a jogszerűségét is kétségbe vonták. Miért is kellene közpénzből az ártérbe építkezők igényeit kielégíteni?

A III. kerületi rendőrkapitányság és a helyi közterület-felügyelet hétfő délutáni helyszínelésén azonosította az elkövetőt, aki elismerte a tettét – írta aznapi a Római-parton kivágott fákról szóló Facebook-posztjának délutáni frissítésében Bardóczi Sándor. Budapest főtájépítésze, ahogy arról a Népszava is beszámolt, azért várta a hatóságok intézkedését, mert a Római-part és a Piroska utca kereszteződésében valakik kivágtak 6-9 darab frissen a Főkert által a partra, fővárosi tulajdonú közterületre ültetett fát.

Bardóczi Sándor szerint egy ilyen előnevelt fa ültetési költsége gödörásással, talajelőkészítéssel, karózással, szállítással és munkadíjjal együtt nettó 250 ezer forintba kerül, és engedélyt senki nem kért és senki nem kapott ezeknek a közterületi fáknak a kivágására, kivágásukat semmi nem indokolta.

PostPin It!

Budapest főtájépítésze: engedély nélkül vágtak ki fákat a Római-parton

Közzétette szerző

Sajnálom, hogy a karácsonyi békességet ilyen hírekkel kell megszakítanom, de folyamatos, fotókkal alátámasztott jelzéseket kapok Óbudáról, hogy a Római-parton a Piroska utca-Római part kereszteződésben valakik kivágtak 6-9 db frissen a Főkert által a partra, fővárosi tulajdonú közterületre ültetett fát. Ezek a fák az idei ültetési szezonban lettek elültetve a Főkert által. Egy-egy ilyen előnevelt fa ültetési költsége gödörásással, talajelőkészítéssel, karózással, szállítással és munkadíjjal együtt nettó 250 ezer forintos nagyságrendbe kerül. Engedélyt senki nem kért és senki nem kapott ezeknek a közterületi fáknak a kivágására, kivágásukat semmi nem indokolta

– írja Bardóczi Sándor Facebook-posztjában. A tájépítész hozzáteszi: a helyszíni hírek szerint a hullámtérben található ingatlanok árvízi védekezése miatt vágtak ki valakik a közterületről fákat, miközben a hullámtéren épült ingatlanok a jogszabály szerint a kerítésük vonalában védekezhetnek, nem a közterületen.

Bardóczi azt írja, a Dunán most levonuló kisebb árhullám a Hydroinfo adatai szerint Budapesten 658 cm körül fog tetőzni december 27-én. A Római-partot átlagosan 700 cm-nél érné el a víz, azaz van 42 cm biztonsága még a parti, mélyebben fekvő ingatlanoknak is, ezért az engedély nélkül történt fakivágás az árvízi védekezéssel még elméletben sem indokolható.

PostPin It!

A tények makacs dolgok, nem nőtt a városligeti zöldfelület

Közzétette szerző

Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze műholdas elemzést tett közzé a Városliget területéről: a kép egy 2015-ös és egy 2020-as műholdas infrafotó összehasonlításával készült, és bemutatja, hogyan változott a terület zöldfelületi intenzitása öt év alatt.

Bardóczi Sándor a Városliget átalakítását támogató fideszes képviselőkre hivatkozva azt írja:

„Még a főváros októberi közgyűlésén is elhangzottak olyan képviselői mondatok, amelyek szerint a »Városligetben nőtt a zöldfelület«. Nos a tények makacs dolgok. Nem nőtt. A legnagyobb zöldfelületi növekmény a lebontott, és még ma is kordonok mögötti PECSA területén, illetve a Fővárosi Állat és Növénykert területén detektálható.”

PostPin It!

Műholdkép mutatja, hogy a Városligetet egyáltalán nem tette zöldebbé a nagy projekt

Közzétette szerző

Bardóczi Sándor műholdfelvételek összehasonlításával állítja, nem igaz a Városliget-projekt alaptétele, hogy a beruházásokkal együtt nő a liget zöldfelülete.

Budapest főtájépítésze egy 2015-ös és egy 2020-as, a Városliget területéről készült infrafotót illesztett össze, hogy bemutassa, hogyan változott a ligetben zöldfelületi intenzitása öt év alatt.

A piros területeken csökkent a zöldfelületi intenzitás, a zöld területeken nőtt, a sárga területeken pedig stagnált.

PostPin It!

Hagyjuk a kertben az avart!

Közzétette szerző

Hagyjuk a helyén a lehullott avart a kertben, mert az hihetetlen módon segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket – írta Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze.

“A Greenpeace Canada nemrég kampányt indított azért, hogy hagyjuk a helyükön a lehullott avart a kertben, mert az hihetetlen módon segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket. Hozzáteszem, hogy a bokrok és fák tápanyagutánpótlását, illetve a velük szimbiózisban élő talajlakó gombák táplálását is segíti.

Természetesen tisztában vagyok azzal is, hogy a kert bizonyos területein, például a gyepesített területeken, a burkolatokon, a csatornákban gondokat okoz a lehulló lomb, mert kikopik a gyep, csúszós lesz a burkolat, eldugul a csatorna, ha azt nem szedjük össze. Az összeszedés tehát bizonyos esetekben megalapozott egy városi környezetben.

PostPin It!

Legfeljebb tíz éve lehet hátra a Nemzeti Múzeum előtt álló óriási platánnak

Közzétette szerző

Egyszerre szomorú és örömteli hírt tett közzé Facebook-oldalán hétfőn Bardóczi Sándor, a főváros főtájépítésze, aki arról írt, hogy a FŐKERT és a Budapest Közút közös munkájaként rövidesen néhány évvel meghosszabbítják ugyan a Nemzeti Múzeum előtt, a Múzeum körúti járda jó részét elfoglaló óriási platánfa életét, de legfeljebb tíz éve lehet már csak hátra.

A közúti szegély és a díszburkolat közé szorult fa az utóbbi években támasztógyökereivel egyre inkább megbontotta a járdát, így mindenki számára jól láthatóvá vált, hogy képtelen tovább fejlődni.

Nem jó hely ez a szűk hely egy platánnak, amely akkor tud jól fejlődni, ha van számára 60 m2 élettér. Egy belvárosi fasorban ezt lehetetlen biztosítani, s az elmúlt évtizedek út-, villamos-, járda- és közműrekonstrukciói, de még a Múzeumkert rekonstrukciója is nyomot hagyott a fa egészségén.

PostPin It!

Élethosszabbító műtétre készül a FŐKERT és a Budapest Közút a Múzeum körúton

Közzétette szerző

A Magyar Nemzeti Múzeumot meglátogatók szó szerint belebotlanak a Múzeum körúton a Múzeumkert előtti járdán egy platánfa dimbes-dombos gyökérzetébe. A fa az utóbbi időkben támasztógyökereivel megbontotta a járdát – így valamit tenni kell. A terveket Budapest főtájépítésze ismertette.

Ott, ahol egy méretes platánfa szorong a közúti szegély és a K-kővel kirakott díszburkolat között.  Nem jó hely ez a szűk hely egy platánnak, amely akkor tud jól fejlődni, ha van számára 60 m2 élettér. Egy belvárosi fasorban ezt lehetetlen biztosítani, s az elmúlt évtizedek út-, villamos-, járda- és közműrekonstrukciói, de még a Múzeumkert rekonstrukciója is nyomot hagyott a fa egészségén- írta Bardóczi Sándor.

A Főkert munkatársai műszeres húzóvizsgálatot végeztek el rajta nyáron, ami egy olyan teszt, amiből kiderül, kidöntheti-e egy nagyobb szél a fát. A vizsgálatok azt mutatják, hogy biztonsági határérték közelében van a fa, éppen megfelel, ami azt jelenti, hogy a 100%-os biztonság felett van egy picivel (extrém viharokkal is számolni kell, ezért a Főkert jelentősen túlbiztosít). Ezt az értéket szeretnék feltornászni 200% fölé, mert ha itt dől a fa, akkor az veszélyeztet villamost, annak légvezetékeit, buszt, személygépkocsit, kerékpárost, gyalogost. Ez pedig megengedhetetlen. Ugyanakkor egy ekkora fát a belvárosban nehezen eresztünk el, kultúrtörténeti érték, a budapesti platán-korszak utolsó hírmondói közé tartozik.

PostPin It!

Visszafelé sült el a lejáratás, Karácsony Gergely helyett véletlenül az állami vezetést támadta be a kormánypárti Metropol

Közzétette szerző

A fideszes médiahálózathoz tartozó lap eredetileg azt akarta bizonyítani a fotópályázatával, hogy az ellenzéki vezetésű Budapestet ellepték a gyomok, de utóbb kiderült, hogy a győztes kép egy olyan területről készült, amely nem is a Fővárosi Önkormányzathoz tartozik.

PostPin It!

A kormánypárti média öngólja: a gaz főváros/a

Közzétette szerző

Mint sok más közösségi médiából is tájékozódó ember, én is tűkön ülve vártam, hogy végre lezáruljon a kedvenc lapom, a Metropol nyári pénzdíjas fotópályázata, amely a “gaz fővárosa” nevet kapta és végre kiderüljön, ki lett a győztes.A fizetett hirdetésekben felvillanó képek azért voltak furcsák sokszor, mert felismertem rajtuk olyan területeket, ahol valamilyen állami szerv, kerületi önkormányzat, esetleg a fővárostól független közművállalat a fenntartandó, netán magántelkekről vagy olyan közterületről készültek, ahol a telektulajdonos kötelessége lenne a gondozás. Ilyen területet azonosítottak – hibásan – a lelkes pályázók rendre fővárosi önkormányzati területként. Ezért kíváncsi voltam, mi sül ki a végén ebből?

A fotókat készítőknek nyilván nem kell tudniuk azt, hogy melyik terület kihez tartozik a városban, de ha egy újság ennyit dolgozik egy projekten, hogy bebizonyítsa: minden körülmények között a fővárosi önkormányzat, és az általa kezelt mindössze 28 hektár extenzívebben fenntartott méhlegelő program a hibás a mindenért is, miközben ez az 5%-át teszi ki az általunk fenntartott 6 millió m2 gyepnek, akkor legalább lehetne egy kicsit felkészültebb.

Úgy nem fordulhatott volna elő az a blama, hogy az újság által felkért 3 tagú anonim nagyon penge szakértő zsűri végül egy olyan fotót emel az első helyre, ahol …TADADADAM…a Magyar Állam a tulajdonos.

PostPin It!

Parlagfű dilemma: irtsuk, vagy ne?

Közzétette szerző

Magyarországon 2 millió ember szenved a parlagfű miatti allergiában. Az egyetlen növény, aminek a nem irtását bírsággal szankcionálja jogszabály. Írtjuk is. Hogy ez az irtás segít-e, azt jól mutatja, hogy az EU-n belül immár elsők lettünk a parlagfű koncentrációban. Azaz ennek az irtás dolognak nagyjából nulla a hatékonysága, mégis ezt erőltetjük évről évre.A parlagfű (Ambrosia elatior) egy észak-amerikai eredetű, az európai kontinensen a gyarmatbirodalmak kiépülése után megjelenő, de az I. világháború hadtápos gabonaszállítmányaival szétterjedő úgynevezett R-stratégiás növény. Az R a rudeális (azaz a nem művelt) területeket takarja. Vagyis a parlagokat.

Az R-stratégiás növények opportunisták, azonnal birtokba veszik a bolygatott, növénytakarójától megfosztott földet és rövid életük során elképesztően magas számú magot képesek érlelni, amely hosszú ideig csíraképes. A parlagfű egyetlen példánya például 60 ezer magot érlel és a magok 30 évig is csíraképesek maradhatnak.

A parlagfű nem szereti a versenyt, a beállt gyepekre, legelőkre, erdőkbe, cserjés területekre nem hatol be.

PostPin It!