Best WordPress Hosting
 

Büntetőeljárás indult annak a rabnak az ügyében, akinek roncsolódott a karja a Venyige utcai börtönben

Büntetőeljárás indult annak a rabnak az ügyében, akinek egy hónappal ezelőtt roncsolódott a karja Budapesten, a Venyige utcai börtön mosodájában – tudta meg a 24.hu.

Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt közölte, hogy a Fővárosi Nyomozó Főügyészség maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt rendelt el nyomozást az ügyben. Hozzátette, eddig senkit sem hallgattak még ki gyanúsítottként.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, súlyos munkahelyi baleset történt a Pálhalmai Agrospeciál Kft. fővárosi mosodaüzemében május 16-án délután. A mentők súlyos sérülésekkel vitték kórházba a férfit.

Roncsolódott egy rab karja a Venyige utcai börtön mosodájában

Súlyos munkabalesetet szenvedett néhány nappal ezelőtt egy fogvatartott Budapesten, a Venyige utcai börtön mosodájában – tudta meg a 24.hu. Értesüléseink szerint roncsolódott a férfi egyik karja.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az esettel kapcsolatos megkeresésünkre közölte, hogy egy súlyosan sérült férfit vittek kórházba, ám a későbbi kezeléséről és a jelenlegi állapotáról nem rendelkeznek információval.

Megkerestük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, hogy megtudjuk, mi történt pontosan, és igaz-e az a hír, hogy a fogvatartott karját amputálni kellett. Az alábbi választ kaptuk a kommunikációs osztálytól:

Ma hajnalban lebuktak a győri elítéltek, miközben egy ágylétra darabbal bontották a börtönfalat

Esélytelen szökési kísérlet a győri börtönből címmel adott ki közleményt az Országos Büntetés-végrehajtási Intézet.

Idézünk a szövegből:

A felügyelet észlelte és azonnal felszámolta azt a ma hajnali cselekményt, amely során – az elsődleges információk alapján – a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Bv. Intézet egyik zárkájában elhelyezett letartóztatott fogvatartottak a zárka falát egy letört ágylétra darabbal bontási, majd az épületből kijutási szándékkal megrongálták. Az eset érdekességét az adja, hogy a zárka az épület második emeletén helyezkedik el. Valószínűleg arra már nem gondoltak az elkövetőek, hogy ha esetleg átjutnak a falon, miként jutnak le a közel 10 méteres magasságú, biztonsági elemekkel ellátott épületen.

Márciustól pontozzák a smasszerek az elítélteket

Márciustól úgymond „innovatív, kreditalapú kategóriarendszer” határozza meg a szabadságvesztés büntetések végrehajtási rendjét.

Makula György, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága ezredese, kommunikációs főosztályvezető arról beszélt az MTI-nek, hogy mostanáig a három végrehajtási fokozathoz (fegyház, börtön, fogház) három-három végrehajtási rezsim (szigorúbb, általános, enyhébb) kapcsolódott.

Nos, a büntetés-végrehajtási kódex módosulásával ezt ötfokozatú besorolási rendszer váltotta fel, mely ráadásul változhat a fogvatartás során.

Portik és Roháč után újabb börtöninterjút tiltottak meg az Átlátszónak

E cikk írója egy, országos médiaérdeklődést kiváltó gazdasági bűncselekmény miatt interjút készített volna az Átlátszó oknyomozó portál számára egy előzetesben lévő volt szakszervezeti vezetővel, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) volt elnökségi tagjával, Sz. Istvánnal, de furcsa körülmények között a BVOP ezt is megakadályozta. Ezúttal azt sem árulják el, ki hozta pontosan a döntést. Cikkünkből az is kiderül: tavaly több mint háromszor annyi börtöninterjút tiltottak meg, mint 2022-ben, idén pedig már az év első két hónapjában több engedélykérelmet tagadtak meg, mint tavalyelőtt. Bizonyos interjúkat nem a BVOP tiltott meg – ám az nem derül ki sem az általuk küldött statisztikából, sem a konkrét interjúra vonatkozó kérdésünkből, hogy ha bizonyos ügyekben nem ők döntöttek erről, akkor ki.

Börtöninterjút kértünk Orbán Viktor egykori bicskei támogatottjától, Vásárhelyi Jánostól, a gyermekotthon elítélt pedofil igazgatójától

Sok kérdést gyűjtöttünk össze Vásárhelyi János, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola egykori, jelenleg még börtönbüntetését töltő igazgatója, a fideszes kötődésű Összefogás a Városért 2002 Egyesület (későbbi nevén: Összefogás Bicskéért Egyesület) volt 2002-es önkormányzati listavezetője számára, aki egykoron még egy színpadon is szerepelt Orbán Viktorral, közösen szervezett birkózásokat a gyermekotthonba ifj. Orbán Győzővel, a miniszterelnök testvérével, akit emlegetett is egy, a Gyermekvédelmi Főigazgatóságának adott interjúban és több más fideszessel is kapcsolatban állt. Ő az, akiről az is kiderült, hogy az Orbán-család cégének ügyvédje védte a gyermekotthonban történt szexuális zaklatási üggyel összefüggésben.

Miért tiltották be Portik Tamás Magyar Nemzetes interjúját? Interjú Papp László Tamással

Portik Tamás a Fenyő-ügy bírósági tárgyalásán arról beszélt, hogy nem csak az Átlátszónak, de a Magyar Nemzetnek is interjút adott, és előbbihez hasonlóan utóbbi sem jelenhetett meg. Mi van az ügy hátterében? Erről beszélgettünk Papp László Tamással, az Átlátszó újságírójával.

Portik: A Magyar Nemzetnek adott interjúmat is letiltotta a BVOP

Portik Tamás a Fővárosi Törvényszéken zajló Fenyő-perben az utolsó szó jogán elhangzó beszéde szerint nemcsak az Átlátszót, de a Magyar Nemzet című kormánypárti lapot is cenzúrázta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) és nem engedett megjelenni Portikkal egy interjút. A Magyar Nemzet és az MTI a bírósági tárgyaláson történtekről közölt tudósításában Portik beszédének ezen állítását egész egyszerűen kihagyta és nem válaszolt az Átlátszó kérdéseire.

Megszólalt a BVOP antifaügyben: „A börtön attól börtön, hogy nem egy többcsillagos szálloda szolgáltatásait nyújtja”

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) valótlannak tartja, ezért visszautasítja azokat a médiában megjelent állításokat, amelyek szerint méltatlan körülmények között tartják fogva az úgynevezett antifaügyben csoportosan, felfegyverkezve elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével és súlyos testi sértéssel vádolt olasz nőt.

Mint azt korábban megírtuk, a tavalyi antifasiszta támadásokban való részvétellel megvádolt olasz tanárnő miatt az EU Tanács csütörtöki rendkívüli ülése előtt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök telefonon egyeztetett Orbán Viktorral. A 38 éves milánói nőt hétfőn Budapesten kéz- és lábbilincsben vezettek a bíróság elé

Kovács Mihály, a BVOP Fogvatartási Ügyek Szolgálatának szolgálatvezetője szerdán a fogvatartás helyszínén, abban a nyolcszemélyes zárkában tartott sajtótájékoztatót, ahol a 38 éves olasz állampolgár tölti a letartóztatását a Gyorskocsi utcában.

2023-ban 2021 külföldi embercsempészt eresztett szélnek a Büntetés-végrehajtás

2023-ban összesen 2021 fő embercsempész került reintegrációs őrizetbe – írta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) a hvg.hu-nak.

Az már korábban ismert volt, hogy tavaly augusztus elejéig 1385 külföldi embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből. Ezek szerint tavaly augusztus óta 636 ilyen elítélt hagyhatta el a börtönök falait. Ez egyben azt is jelenti, hogy tavaly augusztus óta átlagosan 127 rabot engedtek ki havonta, ami napi négyes átlagot jelent. Magyarországon a döntés meghozatala előtt a fogvatartotti állomány 13 százalékát, 2600 főt tették ki a külföldiek, többségük embercsempészetért ült.

A kormány tavaly áprilisban fogadta el azt a rendeletet, amely a külföldi állampolgárságú embercsempészeket úgynevezett „reintegrációs őrizetbe” helyezi. A reintegrációs őrizet szabályai szerint az a Magyarországon jogerősen elítélt embercsempész, aki egyéb, súlyosabb bűncselekményt nem követett el, és megígéri, hogy 72 órán belül elhagyja az országot, távozhat a börtönökből, fegyházakból, és gyakorlatilag oda megy, ahova akar.

Dezső Andrással szuverenitásvédelmi törvényről, Ómolnár Miklósról, Nógrádi Györgyről, a Portik-interjú letiltásáról, SLAPP-perekről

A Media1 podcast- és rádióműsorában telefonon kapcsoltuk Dezső András oknyomozó újságírót, a HVG munkatársát és több oknyomozó könyv íróját.

Tömeges magyar jogsértést ítélt el Strasbourg

A Magyar Helsinki Bizottság komoly sikernek tartja az ítéletet, amely véget vethet a hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól. Az ilyen elkülönítés csak akkor jogszerű, ha valós biztonsági megfontolások indokolják, ám a BVOP évek óta tiltja a fogvatartottak és látogatóik fizikai érintkezését.

A drákói szigort őrzésbiztonsági megfontolásokkal magyarázták, mondván, a tiltott tárgyak elszaporodását csak így lehet megakadályozni. Az ország börtöneiben plexifalakkal korlátozták a személyes kapcsolattartást a beszélőkön, de tiltott tárgyakból nem lett kevesebb, írták a jogvédők. Emlékeztettek arra az általános jogállami elvre is, hogy nem lehet kevesek esetleges normaszegését ezreken leverni.

Az egyik fogvatartott két családtagja a strasbourgi bírósághoz fordult, mert idehaza panaszukat az ügyészség és a bíróság is elutasította. Az idős anyát Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, az elítélt élettársát Kadlót Erzsébet ügyvéd képviselte a strasbourgi eljárásban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a plexis beszélővel az állam megsértette a panaszosok családi és magánélethez fűződő jogát. A fogvatartott és a látogatók elkülönítése plexifallal, csak akkor jogszerű, ha biztonsági megfontolások indokolják. A strasbourgi bíróság által elbírált konkrét ügyben nem volt ilyen körülmény, erre vonatkozó bizonyítékot a kormány nem tudott bemutatni. A kérelmezők 5-5 ezer eurós jóvátételt kapnak.

Roháč-interjú letiltása: Hihetetlen magyarázatot adott az Átlátszónak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

A BVOP szerint a visszaéléseket és bűncselekményeket feltáró Átlátszó nevű oknyomozó műhely olyan kérdéseket tett volna fel Roháčnak, ami túl bulváros és a bűnözői életmódot népszerűsítette volna. A portál szerint abszurd az egész, elmondták, miért.

Sokkolót kaphatnak januártól a börtönőrök

A napokban a Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben tartottak egy gyakorlatot, amely során a kommandósok és a börtönőrök a szakmai protokollokat gyakorolták. Drónokat, videoszkópot, megafont, valamint testkamerákat is használtak. A gyakorlaton a rendbontók megfékezésére több szolgálati kutyát is bevetettek, sőt sokkolókat is teszteltek.

Az Index információi szerint a BVOP vezetése fontolgatja, hogy a testkamerák után bevezetnék a sokkolókat is a magyar börtönökben. A börtönvezetés célja, hogy az állomány a lehető legjobban kiképzett és felszerelt legyen.

A lap hangsúlyozza, a  börtönreform legfontosabb része, hogy a jelenlegi rendszert meghatározó végrehajtási fokozatok – fogház, börtön, fegyház – háttérbe szorulnak és a szerepük átalakul. Sokkal inkább az elítélt együttműködő magatartása lesz az, ami a végrehajtás jellegét meg fogja határozni.

Újabb börtöninterjút tiltott meg az Átlátszónak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

A Portik-interjú leállítása és folytatásának megakadályozása után a börtönparancsnokság most nem adott engedélyt az Átlátszónak arra sem, hogy feltegyenek kérdéseket a szintén fogvatartott Jozef Roháčnak sem.

Beperli Magyarországot az Átlátszó a sajtószabadság megsértése miatt

A lap és az újságírója azért fordul a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mert a Portik-interjú letiltása miatt úgy érzi, Magyarországon nem biztosított a sajtószabadság.

Vizsgálja az ügyészség az Átlátszó Portik-interjújának letiltását

Az Átlátszó kérdései közül több is érintette Pintér Sándort.

Pintér Sándorra is vonatkozó kérdések miatt tiltották le a Portik-interjú folytatását

Polt Péter legfőbb ügyész helyettese árulta el a szocialista Vajda Zoltán kérdésére, miért nem engedélyezték a Portik Tamással készített interjú folytatását az Átlátszónak. Kiderült, Tóth Tamás, a BVOP országos parancsnoka az utóbb közölt, további újságírói kérdések miatt utasította el a kérést. Az Átlátszó az ügyészségi válasz alapján beazonosította, hogy ezek a kérdések Pintér Sándor belügyminiszterre is vonatkoztak. Azokat Portiknak felkészülés céljából küldték át. A portál most ezeket közzétette, mondván, az interjúval ellentétben, ezt nem tilthatják meg.

Az írásban a BVOP-n keresztül előre megküldött kérdések közül Portik Tamás csak az elsőre, arra tudott válaszolni, hogy olvasta-e Dezső András „Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása” című könyvét, mi a véleménye arról.

A megválaszolatlan kérdések egyebek mellett arról szóltak, hogyha nem ő követte el azokat a bűncselekményeket, amelyek miatt vádat emeltek ellene, elítélték, miért neki tulajdonítják azokat, ki ölhette meg valójában Prisztás Józsefet, Fenyő Jánost, robbanthatott az Aranykéz utcában, elkerülte-e valaki a hatóság figyelmét. Van-e tény, bizonyíték, ami az ártatlanságát bizonyítják.

Ügyészség vizsgálja a Portik-interjú letiltását

Az Átlátszó engedélyt kapott arra, hogy egy interjút készítsen a börtönben Portik Tamással. A beszélgetést előbb leállították, majd letiltották. Az Átlátszó az ügy kivizsgálását kérte. Vajda Zoltán (MSZP) arról kérdezte a legfőbb ügyészt, jogszerűen szakították-e félbe a BVOP által engedélyezett interjút.

Az ellenzéki képviselő felidézte Polt Péternek, hogy a beszélgetést az újságíró és Portik Tamás között egy Főfelügyelő Úrnak szólított egyenruhás férfi állította le, technikai okra hivatkozva.  Vajda Zoltán emlékeztetett rá, az újságíró szerint

a Skype-videó kapcsolat kép- és hangminősége kiváló volt,

Miért tiltotta meg az Átlátszó Portik-interjújának közlését a BVOP? 4 kérdésünkre 1 mondattal válaszolt az országos börtönparancsnokság

A rendszerváltás óta eddig csak olyan esetre volt ismert példa, hogy Dietmar Clodo interjújából el kellett távolítani Pintér Sándor belügyminiszter nevét, most viszont már egy engedéllyel készült, majd a 18. percnél félbeszakított interjú teljes közlését tiltotta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Portik Tamás és az Átlátszó esetében. A BVOP néhány óra gondolkodás után a következő, meglehetősen rövid választ adta a Media1 a témával kapcsolatos kérdéseire.