Best WordPress Hosting
 

Neandervölgyi genetikához kapcsolódhat az autizmus

Egy új tanulmány alapján a neandervölgyiektől származó genetikai örökség egy része összefüggésbe hozható az autizmus spektrumzavarral – írja a ScienceAlert. Az adatok azt mutatják, hogy bizonyos, ősi rokonainktól átvett DNS-részletek gyakoribbak az autizmussal élőknél, mint az általános népességnél.

Ma már tudjuk, hogy a távoli múltban eleink a neandervölgyiekkel is keveredtek, ennek nyomai napjainkban a világ számos populációjában kimutathatóak. A becslések alapján az eurázsiai eredetű népesség DNS-ének mintegy 2 százaléka neandervölgyi eredetű.

Az elmúlt időszakban több kutatócsoportot is elkezdett foglalkoztatni a kérdés, hogy ezen genetikai örökség miként hat most az emberek egészségére. Emily L. Casanova, a Loyola Egyetem munkatársa és kollégái ezúttal több mint 3400 ember DNS-ét elemezték.

Ősi vírusok játszhatnak szerepet a depresszióban

Egy új tanulmány alapján egyes, az emberekben megtalálható ősi DNS-szekvenciák összefüggésbe hozhatók bizonyos súlyos mentális zavarokkal, így a depresszióval – írja a The Independent. A kutatók olyan szekvenciákra bukkantak az agyban, amelyek múltbéli fertőzésekből származnak, a szakértők szerint ezek egy része növelheti a skizofréniára, bipoláris zavarra, depresszióra és más rendellenességekre való fogékonyságot.

A genom (a teljes DNS-készlet) mintegy 8 százalékát a humán endogén retrovírusoknak (HERV-ek) nevezett szekvenciák teszik ki, ezek több százezer évvel ezelőtti fertőzések eredményei. Eddig úgy gondolták, hogy ezeknek a régi vírusoknak nincs fontos hatásuk, és egyszerűen csak DNS-szemetek szervezetünkben.

A csapat most a DNS-en belüli elhelyezkedésük alapján mérte fel a hatásaikat.

A gőzölős e-cigaretták a leszokás helyett a rászokás méregbombái

A dublini egyetem kutatói a mesterséges intelligencia segítségével analizálták a gőzölős e-cigaretták összetevőit, és csak bajt találtak. Az elektromos cigi a vizeletben és a DNS-ben is megjelenő hevített méreg.Nehézfémek a vizeletben, DNS-károsító hatás, halálos komponensek – főleg az édes ízt fogyasztó fiatalok vannak veszélyben.

Még két év sem telt el azóta a tanulmány óta, ami kimutatta az e-cigaretták DNS-károsító hatását, máris itt az új, ami a vaporizátorok veszélyeit bizonyította a mesterséges intelligencia segítségével. A DNS-vizsgálatban a kaliforniai egyetem kutatói az e-cigaretta füstjének komponenseivel kezelték az normál epiteliális sejteket, amik ott vannak a mirigyekben, a szájban és a tüdőben is. A sejtek komoly károsodást szenvedtek, a DNS kettős spiráljának egyik vagy másik szála elszakadt, nem történt meg a sejtjavítás, vagy hibásan, így nő a rák kockázata.

KÜLÖNÖS EREDMÉNY, HOGY A NIKOTINMENTES E-CIGARETTA 50 SZÁZALÉKKAL TÖBB DNS-SZAKADÁST OKOZOTT, MINT A NIKOTINTARTALMÚAK.

Hamarosan saját maguk szerkeszthetik a génjeiket az emberek

A mesterséges intelligencia forradalom szinte minden napra tartogat valami újdonságot, ez pedig most sincs másképp, ugyanis a generatív MI-t már az emberi DNS-nek a szerkesztésére is lehet használni, írja az Interesting Engineering.

A Berkley-i Profluent vállalat, amely egy mesterséges intelligencia központú fehérjetervező cég, bemutatta az OpenCRISPR-1 kezdeményezését, a világ első nyílt forráskódú, mesterséges intelligencia által generált génszerkesztőjét.

Ez a fejlesztés lehetővé teszi az emberi genom precíziós szerkesztését,  testreszabható génszerkesztők segítségével.

Károsíthatják az agysejtjeinket az új emlékek

Az agyi idegsejtek gyulladását általában rossz dolognak tartják, mivel neurológiai betegségekhez, például Alzheimer-kórhoz és Parkinson-kórhoz vezethetnek. Egy friss kutatás eredményei azonban azt sugallják, hogy az agy hippokampális régiójában lévő bizonyos neuronok gyulladása elengedhetetlen a hosszú távú emlékek létrehozásához, írja a Science Alert.

A New York-i Albert Einstein Orvostudományi Főiskola idegkutatói egereken végeztek vizsgálatokat, melyek során rövid, enyhe áramütésekkel váltottak ki epizodikus emlékeket az egerekből. A neuronok elemzése feltárta a gyulladásos jelátvitel szempontjából fontos TLR9 jelátviteli útvonalon lévő gének aktiválódását. A mélyebb kutatás szerint az útvonal csak a neuronok klasztereiben aktiválódott, amelyek szintén DNS-károsodást mutattak.

A Nature tudományos szaklapban megjelent kutatás szerint míg az agyban előforduló DNS-törések gyakran előfordulnak, ezeket általában gyorsan kijavítják. Itt azonban a változások jelentősebbnek bizonyultak.

A mai napig hordozzuk egy ősi járvány nyomait

Több tíz millió évvel ezelőtt egy olyan víruscsoport terjedt el a Földön, amely szinte semmilyen útjába kerülő emlősnek nem kegyelmezett. A 33 és 15 millió évvel ezelőtti retrovírus az emberektől a csimpánzokon át, egészen a pandákig sok fajt elért, DNS-ének inaktív részei pedig még ma is felfedezhetők az emlősökben, írja az IFLScience.

Bár meglepő lehet, de genomunk akár 8 százalékát is adhatják olyan retrovírusok genetikai szekvenciái, amelyek megfertőzték őseinket. Ahhoz, hogy ezek öröklődjenek, a vírusoknak meg kell fertőzniük a csírasejteket, például a petesejteket vagy a spermát. Amennyiben ez sikerül, endogén retrovírusról beszélünk.

Az egyik leginkább eklatáns példája ennek az ERV-Fc, amely az oligocéntől a korai miocén korig terjedt el globálisan.

Kutyaként azonosított be egy embert a fajtatesztelő cég

Kétszer is kutyaként azonosított be egy embert egy kisállatok genetikai tesztelésével foglalkozó cég – írja a The Guardian. Az eredmények tükrében kérdésessé válik, hogy a vállalat mennyire lehet pontos a kutyafajták beazonosításában.

A WBZ News csapatának egyik riportere a saját arcáról vett kenetmintákat küldött el a DNA My Do nevű céghez.

A torontói székhelyű vállalat eredményei alapján az újságíró, Christina Hager 40 százalékban alaszkai malamut, 35 százalékban shar pei és 25 százalékban labrador.

50 év után derült fény a titokzatos halott kilétére

DNS-vizsgálat segítségével azonosítottak egy több mint 50 éve felfedezett holttestet – írja az AP. Az oregoni állami rendőrség szerint a maradványok egy Portlandből 1968-ban vagy 1969-ben eltűnt középiskolás lánytól, Sandra Youngtól származnak.

Sandra Young 54 év után most visszanyerte személyazonosságát

– mondta Dr. Nici Vance, az Oregon Állami Törvényszéki Orvosszakértői Hivatal munkatársa. Mint hozzátette, az eset újabb példája annak, hogy a hivatal és a nyomozati genetikai genealógia milyen innovatív módon segíthet az oregoniaknak.

50 év után derült fény a titokzatos halott kilétére

DNS-vizsgálat segítségével azonosítottak egy több mint 50 éve felfedezett holttestet – írja az AP. Az oregoni állami rendőrség szerint a maradványok egy Portlandből 1968-ban vagy 1969-ben eltűnt középiskolás lánytól, Sandra Youngtól származnak.

Sandra Young 54 év után most visszanyerte személyazonosságát

– mondta Dr. Nici Vance, az Oregon Állami Törvényszéki Orvosszakértői Hivatal munkatársa. Mint hozzátette, az eset újabb példája annak, hogy a hivatal és a nyomozati genetikai genealógia milyen innovatív módon segíthet az oregoniaknak.

Megtalálta az ikertestvérét, aki hét évvel idősebb nála

A brit ITV Born From The Same Stranger című sorozat egyik részének volt a főszereplője Isabel Paterson és a nem mindennapi története. Már felnőttként tudta meg, hogy biológiai szülei Marie Flatekval és Colin Tortoise, akik még sok-sok éve egy termékenységi kezelés során három megtermékenyített petesejtet ültetettek be, és hatot lefagyasztottak. A beültetés sikeres volt, ezért a kezelést követően a nő a lefagyasztott embriókat gyermektelen párok segítségére adományozta el, így született meg Paterson.

A 26 éves nő nem csak arra derített fényt, hogy kik a vérszerinti szülei, hanem arra is, hogy van egy „ikertestvére” Colin, aki hét évvel korábban született meg, mint ő.

Ugyanis attól függetlenül, hogy különböző időpontokban születtek, ikreknek minősülnek, mivel ugyanabban a „programban” jöttek létre – magyarázza a Mirror.

Végre lelepleződhet a férfi, akiből 1971-ben lett vadnyugati legenda

Egy vékony, fekete, gallérra csíptethető nyakkendő: csupán ennyit, továbbá ezernyi megválaszolatlan kérdést hagyott maga mögött az amerikai történelem egyik legmerészebb és legtitokzatosabb bűnözője, D. B. Cooper. Bár 2016-ban azt írtuk róla, amennyiben él még, megnyugodhat, hiszen 45 év után végleg lezárta az ellene indult nyomozást az FBI, most úgy tűnik, mégis fény derülhet a kilétére – az 1971-ben még jelentéktelennek tűnő nyakkendőnek köszönhetően.

A banditalegenda

D. B. Cooper 1971-ben a legendás vadnyugatot idézte meg az amerikaiaknak, csak éppen a vonatrablást repülőgép-eltérítésre cserélte, a Coltot pedig egy bombának látszó tárgyra. Merész volt, hidegvérű, felkészült, és rendelkezett minden tudással és képességgel, ami őrültnek tűnő terve végrehajtásához szükségeltetett. Nem bántott senkit, sőt, kifejezetten udvarias volt, csak egy nagy halom pénzzel köddé vált, így minden adott volt, hogy az emberek ne a gátlástalan gaztevőt, hanem a romantikus hőst lássák benne.

Ősi pásztorok hoztak veszélyes géneket Európába

Egy friss, genetikai elemzésen alapuló tanulmány segít megmagyarázni, hogy miért magasabb a szklerózis multiplex kockázata az észak-európaiaknál, mint más csoportoknál – írja a The Guardian. A választ a populáció felmenőinél kell keresni: úgy tűnik, a betegség esélyét emelő variánsokat sztyeppei pásztorok hozták be, akik 5000 éve települtek be a térségbe.

A szakértők ősi fogakból és csontokból származó DNS-eket vetettek össze modern mintákkal. Az eredmények alapján amikor a Jamnaja-kultúra a mai Ukrajna és Oroszország területének sztyeppéiről Északnyugat-Európába költözött, olyan génváltozatokat hordozott, amelyek növelik a szklerózis multiplex kockázatát.

Az érintett gének valószínűleg megvédték a nomád pásztorokat a szarvasmarháik és juhaik által terjesztett fertőzésektől. A nép végül széles körben elterjesztette a variánsokat.

23 év után oldódott meg a gyerekrablási ügy – az áldozat jött rá a szörnyű titokra

Nejdra Nance, vagy ahogy mindenki ismerte: Netty úgy érezte magát, mint egy bokszoló, akit padlóra küldött egy halántékra mért horogütés. Tizenhét éves volt, középiskolás és várandós. Elképzelni sem tudta, mihez kezdjen. Amíg tehette, nem vett tudomást a terhességéről, de rohamléptekkel közeledett a nap, amikortól nem rejtegethette tovább az állapotát. Az idő haladtával azonban átkattant valami az agyában és csak az érdekelte, hogy a lehető legjobb anyja legyen a születendő gyerekének.

Netty, hatéves kisöccse, Trevon és az anyjuk, Annugetta Pettway a connecticuti Bridgeport egyik szegénynegyedében éltek. A lány apja, Robert Nance kisstílű drogdíler volt, aki ritkán bukkant fel, és akkor sem maradt túl sokáig. A hétvégéken és az ünnepeken mindig összejött a nagycsalád: nénikék, bácsikák, unokatestvérek nyüzsögtek körülöttük, de az idő legnagyobb részében hármasban voltak. Illetve sokáig csak kettesben, hiszen Netty tizenegy éves volt, amikor megszületett a testvére, akire egész gyerekkorában vágyott.

Ann Pettway szigorú, de jó anya volt. Neki nehéz gyerekkor jutott, az anyja olykor papuccsal, övvel vagy kábellel tanította móresre, amire válaszul Ann lázadó kamasz lett. Többször gyűlt meg a baja a törvénnyel kisebb lopások, marihuánával kapcsolatos és hamisítási ügyek miatt. Vad volt, de nem kirívóan, épp csak annyira, hogy a társai körében népszerű legyen. Börtönbe egyszer került, egy hónapra ültették le egy bolti lopás miatt. A kábítószerekkel felnőttként sem szakított, de mindig próbált mindent megtenni a gyerekeiért.

Egy visszavonult FBI-ügynök elmondta, miért nem csináltatna soha otthoni DNS-tesztet

Lebukott egy férj, aki elhallgatta a felesége elől, hogy spermadonor volt. Egy tizenkilenc éves férfi szórakozásból vett egy DNS-tesztet, nem sokkal később összeomlott a családja. Egy nő egy otthon elvégezhető DNS-tesztből jött rá, hogy a párja, akivel hat éve él együtt, valójában a testvére. Egy amerikai nő ötvenhét évesen tudta meg, hogy újszülött korában elcserélték a kórházban. Egy másik amerikai nő pedig azt tudta meg egy otthoni DNS-tesztből, hogy tizenkét éve más gyerekét neveli.

Csak néhány példa arra, milyen bonyodalmakat hozhat egyes emberek életébe egy otthon elvégezhető DNS-teszt, ami az utóbbi években egyre olcsóbbá, így egyre népszerűbbé válik. Steve Lazarus volt FBI-ügynököt azonban nem az efféle botrányok késztették arra, hogy azt mondja, sohasem csináltatna ilyen otthoni tesztet.

Lazarus azt mondja, egy DNS-teszt elképesztően érzékeny személyes adatokat tartalmaz, és bárhogy ígérik is a minták elemzését elvégző cégek, hogy ezeket az adatokat sohasem adják ki senkinek, a valóság lehet bonyolultabb – írja az Independent című brit lap.

Szórakozásból csináltatott DNS-tesztet egy fiatal nő, nagyon megbánta

A barátaitól kapott ajándékba egy DNS-tesztet egy fiatal nő – írja a Mirror című brit bulvárlap. Először nem is akarta elvégeztetni a vizsgálatot, később azonban úgy gondolta, a teszt segítségével többet tudhat meg a családja kelet-európai gyökereiről.

Miután megkapta a teszteredményeket, a nő azt hitte, valamilyen hiba történhetett a laborban. Az eredmények ugyanis nem kelet-európai gyökerekről szóltak, hanem arról, hogy a szülei és testvérei sem azok, akiknek egész élete során hitte őket.

Amikor a nő nővérei is elvégeztették a tesztet kiderült, hogy szó sincs hibáról: a nővérek valóban testvérek, de a tesztet először elvégeztető nő csak a féltestvérük, a valódi apaja pedig nem az a férfi, aki egészen addig annak hitt.

Higgyen a nagymamáknak, ők tudják hogy kell zuhanyozni

Egy friss kutatás szerint sokan hajlamosak kihagyni kulcsfontosságú területeket mosakodás közben, ami miatt sérülhet a mikrobiom, és más típusú baktériumokat jelenhetnek meg, mint a test más területein – írja az IFLScience.

Keith Crandall, a George Washington Egyetem bioinformatikai professzora nyilatkozatában elmondta, hogy nagyanyja mindig azt mondta, hogy „súrolja meg a füle mögött, a lábujjai között és a köldökében is a bőrt”. Úgy vélte, hogy ezek a területek a mosakodás közbeni elhanyagoltság miatt más típusú baktériumokat rejthetnek, mint a test más területei.

Ezért a tanulmányban résztvevő 129 egyetemi hallgató a vádlijuktól és alkarjuktól, a fülük mögül, a lábujjaik közöttről és a köldökükből is vett mintát.

Beperelte egykori nőgyógyászát egy anya, mert a férfi titokban a saját spermájával termékenyítette meg

Egy idahói anya azt állítja, hogy az egykori nőgyógyásza a saját spermáját használta fel arra, hogy több mint 30 évvel ezelőtt teherbe ejtse anélkül, hogy ezt az információt akkor megosztotta volna vele – írja a Business Insider.

A 67 éves Sharon Hayes azután indított pert a megtermékenyítését elvégző orvos, Dr. David Claypool ellen, hogy a génállományára kíváncsi 33 éves lánya, Brianna Hayes tavaly egy DNS-tesztet csináltatott – és kiderült, hogy a lány biológiai apja valójában nem egy anonim spermadonor, hanem az édesanyja egykori szülész-nőgyógyásza.

Brianna eredetileg azért csináltatott DNS-vizsgálatot, mert azt hitte, az majd segít rájönni, mi állhat az egész életében fennálló egészségi problémái hátterében. A vizsgálat után megnyugtató választ nem, újabb kételyeket viszont talált.

Háromezer éves genetikai időkapszulára bukkantak

A történelem során először sikerül DNS-darabokat kivonniuk a kutatóknak egy ősi téglából – írja a Science Alert. A nagyjából 2900 éves építőanyagot a Tigris folyó medréből szerzett iszapból, pelyvából, szalmából és állati ürülékből készítették a mostani Irak északi részén.

A szakértők a DNS-minták szekvenálásával 34 különböző rendszertani csoportba tartozó növényt azonosítottak be.

A vizsgálatnak alávetett tégla II. Assur-nászir-apli, az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodójának palotájából származik, amelyet a Krisztus előtti 9. században építettek Kalhu ősi városában.

DNS-technológiával az utcai kutyaszar ellen

Talán közismert, hogy milyen elképesztő fejlődésnek számított a bűnüldözés számára a DNS-technológia. Évtizedek után kapnak el egy icipici minta segítségével bűnözőket, vagy azonosítanak be rég elveszettnek hitt embereket. A dél-franciaországi Béziers városában a kutyák nyálmintáival követik vissza az utcán hagyott kutyaszar „termelőjét”.

Egy francia kisvárosban most úgy döntöttek, hogy egy egészen elterjedt, de nem túl sikeresen üldözött bűntett ellen is bevetik a módszert:

DNS-technológiával azonosítják majd be, kik hagyják az utcán a kutyagumit.

45 év után sikerült azonosítani a titokzatos holttestet

DNS-vizsgálat segítségével sikerült azonosítani azt a nőt, akinek holttestét 45 éve találták meg Amerikában – írja a Sky News. Az ismeretlen áldozat maradványaira még 1978-ban találtak rá egy zsákban elásva egy nevadai kisvárosban.

A modern technológiákkal végzett vizsgálatoknak köszönhetően, most kiderült, hogy az áldozat Florence Charleston volt, egy 60 éves nő, aki elásott holttest megtalálásának helyszínétől 860 kilométerre, az oregoni Portlandben élt.

Florence halálának pontos okát és körülményeit továbbra is rejtély fedi, ezért a rendőrség még mindig nyomoz az ügyben.