Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: építészettörténet

Előbb elutasították, majd mégis zöld utat kapott a Magyar Rádió egykori otthonának bontása

Közzétette szerző

Az elmúlt hetekben igen érdekesen alakul a Magyar Rádiónak hosszú évtizedeken át otthont adó Palotanegyed-beli tömb sorsa, hiszen az állam által három évvel ezelőtt a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának ajándékozott épületekről már jó ideje tudható, hogy jó részüket le akarják bontani, a 2021 áprilisára publikált első látványtervek nyomán pedig már akkor végigvettük, milyen értékek pusztulhatnak el.

A többi közt a világ első stúdiópalotáját, a biofizikusként később Nobel-díjjal is elismert Békésy György tervei szerint született 6-os számú stúdiót, a modern építészet egyik fontos alkotását, a Pagodát (Szabó István, 1949) is magában foglaló, a rádió által egyre inkább belakott, a Bródy Sándor utca 5-7. kivételével semmiféle védelmet nem élvező együttesből az eddig ismert tervek szerint csak a védett szakasz egy része marad meg, pedig az átépítést jóval egészségesebb mederben, kevesebb bontással is le lehetne folytatni – írtuk meg november elején.

Az állam által kiemelt projektté tett, jelenleg 200–250 milliárd forintból megvalósítani tervezett beruházás első lépését, a bontást a tulajdonos valószínűleg már 2024 elején meg akarta kezdeni, így október 27-én méretes tervcsomagot juttatott el a fővárosi kormányhivatalhoz, ami november 3-án, egyelőre rejtélyes okból visszadobta azt.

PostPin It!

Az Arcanumon most kedvezményes áron nézhetjük Budapest sosem létezett épületeit

Közzétette szerző

Alig néhány napja annak, hogy a főváros százötvenedik születésnapját ünnepeltük: a Pest, Buda és Óbuda egyesítését célzó folyamat végére pontot tevő 1873. november 17-i díszközgyűlés után Budapest alig két évtized alatt nyüzsgő világvárossá vált, lakosságszáma pedig meredeken nőtt.

Ennek a hirtelen fejlődésnek fontos oszlopát képezték az elmúlt másfél évszázad építészei is, akik apró villák, sokemeletes bérházak és tömbnyi gyár- és középületek egész sorát álmodták meg a külső és belső kerületekbe. Nem minden álom vált persze valóra, így sokukat csak a levéltárakban őrzött tervpályázati anyagok, vagy az adott kor hír- és szaklapjai között böngészve láthatjuk.

A mostanra már több mint 53 millió oldalnyi folyóiratot és kötetet magában foglaló Arcanum Digitális Tudománytárnak köszönhetően ezek egy részét most már a kényelmes otthoni karosszékünkből, vagy fotelünkből is elérhetjük, sőt,

PostPin It!

Csinos volt a röszkei vasútállomás, de aztán jött a MÁV, és vaníliás tortaszeletté szigetelte

Közzétette szerző

A magyar vasúti építészet korai korszakából kevés épület maradt talpon: ilyen a Szeged és Szabadka között rövidesen újrainduló személyforgalomban érintett Röszke állomása is, aminek nyerstégla falai már 1870-ben büszkén hirdették a magyar vasút erejét.

Ez az erő a szárnyvonalak sorozatos megszűnésének, illetve a számos esetben még mindig kis híján kőkorszaki állapotoknak köszönhetően már rég a múlté, az elmúlt években pedig a MÁV-hoz kapcsolódó épített örökségre is rájárt a rúd: a budapesti Déli pályaudvart csak a Szentlélek tartja egyben – a hetvenes évek belsőpítészetében fontos szerepet elfoglaló étterembelsője pedig részben hosszú ideje pusztul, részben pedig vécévé alakul –, Székesfehérváron 2016-ban eltűnt az építészet- és közlekedéstörténeti szempontból egyaránt fontos irányítótorony, Szegeden pedig egy közel százéves víztornyot szeretnének elbontani.

Ehhez a sorhoz csatlakozott nemrégiben a már említett röszkei állomás, amit a mai kor kihívásai előtt fejet hajtva nyilvánvalóan szigetelni kellett, ennek módját azonban nem találták el.

PostPin It!

Jövőre indulhat el az egykori Nemzeti Tornacsarnok és a Kéményseprő-ház átépítése

Közzétette szerző

Az elmúlt hetekben rengeteg szó esett a Magyar Rádió a Nemzeti Múzeum mögött rejtőző egykori tömbjének sorsáról, hiszen a nemcsak építészet-, de technika-, város- és médiatörténeti jelentőségű épületek jó része eltűnik, a munkálatokra pedig több évnyi tervezés és gondolkodás után, néhány héttel ezelőtt kiírták a közbeszerzést.

A kerület által szinte azonnal ideiglenes helyi védettség alá helyezett épületek mellett az előző években kevés szó esett azonban arról, hogy a piliscsabai Makovecz-épületekből a pesti belvárosba költöző egyetem a környező házak közül is többet saját céljaira hasznosít:

ez az egykori Nemzeti Tornacsarnokot, illetve az úgynevezett Kéményseprő-házat érinti.

PostPin It!

Rendkívüli filmmel ünnepli Budapest 150. születésnapját az Animatiqua

Közzétette szerző

Kerek évfordulót ünnepel rövidesen a főváros: százötven éve egyesült ugyanis Buda, Pest és Óbuda, hogy létrejöhessen Budapest, aminek azóta nemcsak lakossága, de mérete is tovább nőtt.

A jeles születésnap alkalmából különleges technikával, több száz régi fényképből készült film kelti életre a főváros történelmét egy kis stúdió, az Animatiqua jóvoltából.

Az alkotók több mint egy éven át dolgoztak a Budapest születése címet kapott negyedórás rövidfilmen, amiből kiderül például, hogy milyen volt a régi Erzsébet híd, hogyan és miért is tűnt el a város rengeteg ékköve, de számos titokról, illetve érdekességről is lehull a lepel.

PostPin It!

Szálloda lesz a Stühmer pesti belvárosban álló egykori modern gyárából

Közzétette szerző

Négycsillagos hotellé alakul az 1928-ban a Stühmer csokoládégyár székházaként és gyáraként született Szentkirályi utca 8. – írja az Index.

A lap szerint a lassan tíz éve üresen álló házat érintő munkálatokat az Orange Hotels and Resorts nevű szállodalánc már 2016 óta tervezte, erre pedig a befektetők jó részéhez hasonlóan egy projektcéget alapítottak. A munkák megkezdését előbb a koronavírus-járvány, majd a turizmus visszaesése hátráltatta, így két évvel ezelőtt végleg el is engedték a projektet.

A helyi védettséget élvező épület ekkor a You Are Hungary Kft. tulajdonába jutott, ami rövidesen

PostPin It!

Félig lebontottak egy védelmet érdemlő gellérthegyi villát, hogy aztán kibővítve újjáépíthessék

Közzétette szerző

Sorra tűnnek el a főváros képéből a kisebb-nagyobb villák, illetve társasházak, függetlenül attól, hogy milyen értéket vagy minőséget képviseltek. Nem kivétel ez alól a Gellért-hegy sem, ahol két évvel ezelőtt egy korábban védelemre javasolt Somlói úti épület vált porrá, hogy a helyét luxustársasház vegye át.

Az onnan alig néhány száz méterre lévő Balogh Tihamér utca 7. számú házat egészen a közelmúltig nem fenyegette ez a veszély: az építési hatósági adatbázis szerint a 2022 augusztusában leadott, idén júliusban zöld utat kapott tervcsomag publikusan látható része szerint az úgy válik egylakásosból kétlakásossá, hogy közben jól láthatóan megőrzi a kétségkívül különleges részleteit.

Google Street View Az épület az utca felől, a Google 2014-es utcaképén.

PostPin It!

Ideiglenesen védetté vált a Rádió egykori épületegyüttese, így nem indulhat el a bontása

Közzétette szerző

Szerda reggel alig néhány perces Facebook-élőben jelentkezett be a Magyar Rádió egykori Bródy Sándor utcai Stúdiópalotája elől Pikó András, Józseváros polgármestere – vette észre a Józsefváros Újság.

A felvételen Pikó bejelentette:

a kerület ideiglenes helyi védettség alá helyezi a tömb bontásra ítélt tagjait,

PostPin It!

Rövidesen kezdődik a Magyar Rádió egykori épületeinek bontása, noha a Pázmány-projekt sok sebből vérzik

Közzétette szerző

2020 tavaszán derült ki, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a budapesti Palotanegyed egykor a Magyar Rádiónak otthont adó tömbjébe költözik, és annak nagymértékű átépítésével alakítja majd ki az új kampuszát.

A következő év tavaszán felröppent hírek szerint az épületeknek 2027-re már nyitva kellene állnia a diákok előtt, sőt, a PPKE fejlesztési főigazgatója, Becker Pál szájából akkor az is elhangzott, hogy ügyelnek, nehogy

véletlenül egy tájidegen, épületeiben és életében a városrészhez nem illő, attól mintegy zárványként elhatárolódó intézmény jöjjön létre.

PostPin It!

Szobrásznőből lett a jóga világszerte ismert arca a különc Haich Erzsébet

Közzétette szerző

Ismeretlen magyarok című sorozatunkban az elmúlt években számos kivételes életutat mutattunk be, a már megismert építészek, sportolók, írók, zeneszerzők és szobrászok tucatjainak pályája azonban feleannyira sem volt fordulatos, mint Haich Erzsébeté (1897–1994), aki nemcsak a két világháború közti művészet, de a jóga, illetve az ezotéria XX. századi történetében is fontos szerepet töltött be.

A jómódú, felső középosztálybeli családban – a századfordulót követően számos kisebb-nagyobb vasúttársaságot vezető udvari tanácsos, Haich Károly lányaként – 1897. március 20-án született Erzsébetről már gyerekkorában látszott, hogy kivételes tehetsége van a művészethez, hiszen későbbi visszaemlékezései szerint már négyévesen horgolt, rajzkészsége pedig koránál jóval fejlettebb volt.

Első kiállítására sem kellett sokáig várni, hiszen a hosszú nevű Baár-Madas Református Felső Leányiskola és Nevelőintézet diákjaként tizenhat évesen egy iskolai eseményen mutatták be a rajzait, amelyekről az intézmény évkönyve kijelentette:

PostPin It!

Videón, ahogy felrobbantják Mindszent közel ötvenéves víztornyát

Közzétette szerző

Néhány nappal ezelőtt, október 10-én harminchárom kilogrammnyi robbanóanyag segítségével, egy méretes bumm után eldőlt a Hódmezővásárhely közelében fekvő Mindszent víztornya – olvasható a település Facebook-oldalán.

Az egyszer már elhalasztott robbantásra a város szerint azért volt szükség, mert

a vasbeton tartószerkezet rendkívül rossz állapotban van, teherbíró képessége számottevően csökkent, rendeltetésének megfelelően már nem használható.

PostPin It!

Óbudai toronyházban is működhetne ma a Magyar Televízió

Közzétette szerző

Budapesten előbb a Horthy-korban, majd a rommá lőtt Budapesten lángolt fel igazán nagy erővel a felhőkarcoló-építési láz, a hatvanas és hetvenes évek fordulóján mindezt azonban újabb hullám követte, így ha nemcsak a tervpályázatok adta lendület, de a megfelelő mennyiségű pénz is rendelkezésre állt volna, akkor többek közt az Astoriánál, illetve a Kiskörúton sokan a fejüket vakarva néznének az ég felé.

A budai oldalon is állhatna persze hasonló óriás: 1967 szeptemberében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium ugyanis nyílt pályázatot írt ki a Szabadság téri Tőzsdepalota egy részében működő Magyar Televízió új,

az óbudai Aranyhegyen felépíteni tervezett székházának megtervezésére.

PostPin It!

Évszázados tokaji zsidó sírok mellett áll az ország legérdekesebb nyaralója

Közzétette szerző

Az elmúlt évtizedek magyar nyaralóépítészete tele volt nemcsak saját korukban, de ma is meglepő darabokkal: szuper példa erre Kévés György (1935) a Múzeum körúton sokszor nyugatról becsempészett szövetekből dolgozó szabómester, Losonczy Imre számára tervezett mátyáshegyi háza, aminek építéskori, illetve mai állapotát korábban hosszú cikkben mutattuk be.

Persze nemcsak Budapesten, de az ország legkülönbözőbb részein is sorra nőttek ki a földből a pihenésre szánt, különböző méretű épületek – kevés lehet azonban különlegesebb, mint a hazai modern építészet egyik legnagyobb zsenije, a Tokajban született Bán Ferenc DLA (1940) munkája, aki szülővárosában valósította meg az álmát.

A XIX. század végén létrehozott, több ismert rabbi nyughelye mellett áttelepített XVIII-XIX. századi sírokat is rejtő új zsidó temető tőszomszédságában álló fehér épületre az utcán sétáló emberek jó része talán nem is tudja, mit lát: kitűnően mutatja ezt, hogy a tervezőnek számtalanszor kiáltottak be a kapun, hogy

PostPin It!

Magyar szobrászból lett vasárugyáros szabta át a földrengés után romba dőlt San Francisco arcát

Közzétette szerző

A spanyol kistelepülésként, Yerba Buena (Jó levegő) néven született San Francisco ma a világ egyik legfontosabb turistacélpontja. Az 1847-ben alapított város az Egyesült Államokhoz való csatolása után némi csellel vette fel a mai nevét, ma pedig már évente milliók látogatják a Golden Gate hidat, jutnak el az Alcatraz börtönszigetre, vagy épp utaznak a lejtős utcákon közlekedő színes villamosokkal.

Közülük kevesen tudják azonban, hogy a kaliforniai aranylázzal naggyá lett, részben elsüllyedt hajókra épült, ma már közel egymilliós várost 1906-ban a világ egyik legtöbbet tanulmányozott földrengése érte: az április 18-án, röviddel hajnali öt óra után bekövetkezett katasztrófát egy előrengés vezette fel, húsz–huszonöt másodperccel később pedig elindultak a Richter-skálán később 7,7–7,9-esre becsült földmozgások, amiket napokon át perzselő tűzvész kísért.

A mindössze harmincnyolc lovaskocsival rendelkező, a lángok megfékezése érdekében egy idő után már teljes tömböket felrobbantó tűzoltóságnak esélye sem volt, a hozzájuk csatlakozó katonasággal, a Nemzeti Gárdával, a haditengerészettel, illetve az önkéntesekkel együtt pedig leginkább csak annyit tehettek, hogy megpróbálták evakuálni a túlélő lakókat.

PostPin It!

Az év végétől újra látható a Déli pályaudvar csodás étterembelsőjének egy darabja

Közzétette szerző

Budapest tele van meglepő épületekkel, szobrokkal és apró részletekkel, amiket hosszú évek óta futó Ismeretlen Budapest sorozatunkban mutatunk be. Ebbe a sorba tartozik az idén ötven éve megszületett Déli pályaudvar (Kővári György, 1970-1973), illetve annak 1975. december 24-én megnyílt gyorsétterme, aminek létezésére ma már csak kevesen emlékeznek.

A Kiscelli Múzeum Virtuális leletmentés programjának keretében számos fotón megörökített hely képét a pályaudvar egyéb részein látható fehér márvány, illetve fekete kvarcit panelek mellett egy csodás íves kiszlgálópult, jugoszláv műanyag gömblámpák, illetve Blaski János és Miskei László faldekorációja uralta,

létrehozva a hetvenes évek magyarországi dizájnjának egyik csúcsteljesítményét.

PostPin It!

Eladó Nancy Sinatra egykori villája, ahol szinte megállt az idő

Közzétette szerző

2,95 millió forintért, azaz közel 1,1 milliárd forintért keresi az új gazdáját Nancy Sinatra Beverly Hills-i otthona, amit gazdái igyekeztek olyan formában megtartani, ahogyan azt az énekesnő hátrahagyta – írja a The Hollywood Reporter.

Orly Frank, a ház tulajdonosa a lapnak arról mesélt, hogy azt eredetileg szülei, Abraham és Renee vásárolták meg a mozi- és tévéfilmek egész sorát jegyző Sobey Martintól, akinek az énekesnő nem sokkal korábban adta el azt.

A most nyolcvanhárom éves Sinatra csak rövid ideig lakott a házban, több híres portréja, illetve az I Gotta Get Outta This Town című, Movin’ With Nancy című tévéműsorához született klipje azonban ott készült, sőt, az eladás után is szorosan kötődött az otthonhoz: épp ezért

PostPin It!

Novemberben nyílhat meg Tiborcz István a világörökségi védelmet évek óta veszélyeztető luxushotele

Közzétette szerző

Hét éve már, hogy a miniszterelnöki vő, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group megszerezte a budapesti Vörösmarty tér melletti háztömb három épületét, a csónak alakú erkélyeivel építtetőjére utaló Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. székházát (ép. Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula, 1910-1913), a modernista Futura-házat (ép. Münnich Aladár, 1937-1938), illetve az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár (EBFT) százötven éve, 1873-ban átadott neoreneszánsz székházát (ép. Wéber Antal), hogy egyetlen nagy luxushotellé alakítsa azokat.

Rövidesen a felújítás tervezése is elindult, a tervlapok pedig 2019 áprilisában építési engedélyig jutottak, hogy aztán a mostanra mindennapossá vált, nemzetgazdasági szempontból való kiemelésnek köszönhetően repülőrajtot vegyenek a bontási, majd építési munkák. Az ENSZ örökségvédelmi tanácsadó szerve, illetve az ICOMOS azonnal szót emelt a projekt ellen, mivel szerintük az átépítés fenyegetést jelent a világörökségi területen álló épület hitelességére.

Rövidesen kiderült, hogy igazuk van, hiszen a kiemelésnek köszönhetően a Futura-háznak csak a homlokzata, míg a másik két esetben az épület teljes egésze számított megőrzendő értéknek, bár a főlépcsőház, az előtér, illetve néhány belsőépítészeti elem megőrzését a beruházó magára vállalta. A BDPST akkor kijelentette:

PostPin It!

Békéscsaba egyik zsinagógájából bútorbolt, a másikból irodaház lett, utóbbi most új gazdát keres

Közzétette szerző

Új gazdáját keresi az épp száznegyven éve, 1883-ban alapított békéscsabai orthodox zsidó hitközség egykori zsinagógája – vette észre a zsido.com egy olvasója.

Az eredeti állapotát már csak tömegarányaiban őrző, Michnay Sándor tervei szerint megvalósult épületet 1894-ben, az őszi zsidó nagyünnepek előtt nyitották meg, két leghíresebb rabbija pedig a Kolozsvárról érkezett Klein Ákivá (1882-1930), illetve a híres érsekújvári rabbi fia, Tigermann Jicchák (1890-1944) volt. Utóbbi egy, a Tóra tanulmányozását és tanítást céljául kitűző iskolát – jesivát – is alapított, sőt, 1934-ben egy modern rituális fürdőt (mikve) is létrehozott.

A ma közel hatvanezres városban a két világháború között nagyra nőtt közösség létszámát a vészkorszak tépázta meg: 1944 tavaszán a város kétezerkétszáz zsidó felekezetű tagját gyűjtötték össze a belvárosi gettóban, majd rövidesen a környékbeli vidéki zsidókkal együtt a dohánybeváltó- és szárító épületeibe költöztették őket. Az immár közel négyezer fős tömeg egy része a Bécs melletti Strasshofba, a másik pedig Auschwitzba került, ahonnan csak kevesen tértek vissza.

PostPin It!

Évek óta állami kézben várja a megmentést Mátraháza műemlék Pagodája

Közzétette szerző

A Magyar Turista Egylet gyöngyösi osztálya, a Mátra Egylet közel száz évvel ezelőtt úgy érezte: legfőbb ideje lenne annak, hogy a Kékes környékén túrázókat egy menedékház várja a környéken. Az ötletet rövidesen tett követte, így 1927 és 1930 között megszületett a Mátra-ház, amiről a következő évtizedekben a környékén kinőtt, Gyöngyös részét képező Mátraháza is a nevét kapta.

A köznyelvben Pagodaként emlegetett épület azóta dédszülői korba lépett, és ahelyett, hogy jelenlegi tulajdonosa, az állam műemlékhez méltó állapotban tartaná, látszólag elengedte a kezét.

Történelem

PostPin It!

Egy férfi életét foglalja össze London Shakespeare ihlette bizarr totemoszlopa

Közzétette szerző

A brutalizmus az építészet egyik leginkább megosztó stílusa, hiszen a nyersbeton használata, illetve a sokszor méretes, szürke tömegek sokak számára szúvas fognak érződnek a városképben. Ez a lehető legtávolabb áll ugyan az igazságtól, de az anyaghasználat, illetve a tagolás több mint negyven éve egyáltalán nem segít a londoni Baynard House-nak abban, hogy széles körben kedveltté váljon.

Az 1979 nyarán átadott, William Holford tervei szerint született irodatömböt a brit telekommunikációs piac kulcsszereplője, a BT építtette, sőt, rövid ideig egy telefonközpontnak, majd tizenöt éven át (1982-1997) a cég múzeumának is otthont adott.

Nem maga az épület azonban a terület legérdekesebb eleme, hanem a The Seven Ages of Man nevű szobor, ami a BT felkérésére Richard Kindersley műtermében, alumíniumból készült, és egy férfi hét életszakaszát ábrázolja.

PostPin It!