A 2024-es kilátások sem jobbak, az MNB legfrissebb Kereskedelmiingatlan-piaci jelentése az idei évre is alacsony befektetési forgalmat vetít előre. Nem csak Magyarországon történik így.
Mi történt? Tíz éve nem volt olyan alacsony a hazai ingatlanbefektetési piac forgalma, mint 2023-ban – írja a Portfolio. A megelőző évhez képest a visszaesés közel 600 millió euró, ami 38 százalékos különbség.
A rákosrendezői pályaudvar környékét már elkezdték kiüríteni. A külügyminiszter pedig aláírta a szerződést az ötmilliárd eurós gigaprojektről.
Mi történt? A magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Thani bin Ahmed Al Zeyoudi, az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi államminisztere Budapesten aláírták a maxi-Dubajról szóló szerződést – írja az MTI.
Egy nagy szám. Ötmilliárd eurós óriásberuházással épül új városrész a budapesti Hősök tere mögött. A fejlesztő az Eagle Hills ingatlanfejlesztő óriásvállalat.
Zuhan az építőipar, nem tervezünk saját lakást, Budapart félig kész. Felejthető ingatlanozásba fulladt volna a hét a sokkoló MNB-jelentés nélkül. Újra itt a Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.
Már nem jelent semmit, hogy felső 10 százalék
Hogy máshogy lehetne értelmezni azt, amikor a felső 40 ezer háztartás (1%) ingatlanvagyona három év alatt átlagosan közel 120 millió forinttal nő?
Miközben a Forbes milliárdoslistája évről évre megállíthatatlanul NER-esedik, a self-made milliárdosok között is vannak páran, akik állami hátszél nélkül is jó üzletekkel gyarapítják vagyonukat. A januári Forbes magazin címlapján Varga Zoltán, a Central Mediacsoport tulajdonosa szerepel, aki a meredeken lejtő pálya miatt Magyarországon már csak hébe-hóba fektet be, külföldön viszont rendkívül aktív.
Varga Zoltán, a NER által lényegében üldözött, mégis self-made milliárdos. Olyan ember, aki a Forbes legfrissebb, idei magyar gazdaglistáján is a 31. helyen szerepel, noha fő befektetési iránya már évek óta a közép-európai országokba visz itthonról.
Közülük is leginkább Lengyelország a célpont, ahol 2023-ban egy nagyon érdekes üzletet kötött: bevásárolta magát a többi között az egyik legpatinásabb független napilapot, a Rzeczpospolitát kiadó cégbe, a Gremibe.
Tavaly több mint 130 ezer adásvétel történt, idén viszont legfeljebb 110 ezer tranzakció várható a lakáspiacon. Utoljára 2014-ben volt ilyen mélyen az ingatlanpiaci forgalom.
Az egy évvel korábbihoz képest alacsonyabb fokozatra kapcsolt a lakáspiac 2023-ban – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.
„Az ingatlan.com oldalán idén több mint 500 ezer ingatlanhirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, a 2022-es 600 ezres darabszám után. A feladott eladó lakóingatlan-hirdetések száma meghaladta a 375 ezret, ami csak 13 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Ez a jelenség arra utal, hogy az eladási és lakásvásárlási kedv jelen van a piacon, és az emberek tűkön ülve várják a gazdasági körülmények javulását, hogy végre tudják hajtani a vágyott ingatlantranzakciókat.”
Éves szinten kilenc év után először csökkenést mért az MNB a lakáspiacon. Az inflációt is figyelembe véve még nagyobb a csökkenés.
Kilenc éve nem történt ilyen a lakáspiacon: enyhén, de csökkentek az árak, derül ki az Ingatlannet.hu elemzéséből.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakásár-indexének friss értékei szerint jelentősen lassult a lakásárak növekedési üteme az előző évhez képest a fővárosban és a vidéki városokban, a községekben pedig érdemi csökkenés látható. Az idei második negyedévében országosan 0,5 százalékkal emelkedtek az árak az előző negyedévi 2,6 százalék után. Az előző évhez képest viszont a nominális növekedési ütem (az előző negyedévi 6,6 százalékról)
A lakáspiac több mint 30 százalékkal marad el a tavalyi aktivitásától, a babaváró és a csok feltételeinek bővítése pedig jövőre újabb pofont adhat a szektornak.
Az ingatlanok reálértékének csökkenése nem újdonság, a községekben azonban megjelent a nominális árcsökkenés is – derült ki az ingatlan.com keddi sajtótájékoztatóján. Negyedéves szinten 3,4 százalékkal, éves szinten pedig 5,6 százalékkal csökkentek a községi ingatlanárak, ami ekkora infláció mellett jókora reálérték-esést jelent. A 12,2 százalékos szeptemberi inflációs értéknek azonban a nominális MNB-lakásárindex is alatta marad, tehát
országos átlagban is elmondható, hogy csökken egy átlagos ingatlan reálértéke.
Az idei második negyedévben az inflációtól jóval elmaradva, mindössze 2,8 százalékos áremelkedés volt a hazai lakáspiacon az előző évhez képest. Az új lakóingatlanok árai tartották jobban magukat, de 2023 első nyolc hónapjában így is kevesebb új lakás építését jelentették be.
2023 második negyedévében – a tavalyi utolsó negyedévhez hasonlóan – ismét árcsökkenést jelzett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összevont lakáspiaci árindexe nominálisan, az infláció hatását nem tekintve. Tavaly az utolsó három hónapban az előző negyedévhez képest 2 százalékkal csökkentek a lakásárak, majd az újév beköszöntével ismét felfelé vették az irányt, 3,6 százalékkal. (A KSH a mostani adatközléssel felfelé korrigálta a korábban publikált első negyedéves árindexét, 2 százalékról 3,6 százalékra.)
Ehhez képest az idei második negyedévben kissé visszatáncoltak, 1,7 százalékkal.
Az idei második negyedévben az inflációtól jóval elmaradva, mindössze 2,8 százalékos áremelkedés volt a hazai lakáspiacon az előző évhez képest. Az új lakóingatlanok árai tartották jobban magukat, de 2023 első nyolc hónapjában így is kevesebb új lakás építését jelentették be.
2023 második negyedévében – a tavalyi utolsó negyedévhez hasonlóan – ismét árcsökkenést jelzett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összevont lakáspiaci árindexe nominálisan, az infláció hatását nem tekintve. Tavaly az utolsó három hónapban az előző negyedévhez képest 2 százalékkal csökkentek a lakásárak, majd az újév beköszöntével ismét felfelé vették az irányt, 3,6 százalékkal. (A KSH a mostani adatközléssel felfelé korrigálta a korábban publikált első negyedéves árindexét, 2 százalékról 3,6 százalékra.)
Ehhez képest az idei második negyedévben kissé visszatáncoltak, 1,7 százalékkal.
A kiadó lakások iránt nő a kereslet, és a bérleti díjak is felfelé ívelnek, miközben az eladó ingatlanoknál még mindig a visszafogottság jellemző. Ezt a kettősséget használhatják ki azok, akik az egyetemre készülő gyermek lakhatását szeretnék megoldani.
A money.hu ingatlan.com-mal közös, Forbes.hu-nak is eljuttatott összeállításában összevetették az egyetemvárosokban elérhető egyszobás lakások bérleti díját és havi törlesztőjét. A két költség között sok esetben nincs jelentős eltérés, így
a lakásvásárlás még a jelenlegi kamatkörnyezetben is jobb döntés lehet a lakásbérlésnél.