Best WordPress Hosting
 

Rossz hír az olivaolaj kedvelőknek

Óriási a visszaesés a termelésben a spanyolországi aszály miatt, és javulás sem várható. Az Európai Unió előrejelzése drámai visszaesést, és ennek következtében nagy áremelést jósol.

2272 tonna volt a 2022-2023-as mezőgazdasági szezonban az előállított olívaolaj összmennyisége az Európai Unióban, a következő 2023-2024-es szezonban mindössze 1120 tonnára lehet számítani. Az ok a klímaváltozás, amely elsősorban Spanyolországban, a legnagyobb uniós olívaolaj-előállító országban, de más dél-európai tagállamokban is aszályt jelent. Ha ugyanis nincs eső, nincs olívaolaj.

Spanyolországban már áprilisban 40 fok volt, eső pedig alig. „Válságos a helyzet” – ismeri el Walter Zanre, a Filippo Berio vezető olívaolaj-márka vezérigazgatója, aki elmondta, hogy „egy év alatt 23 százalékkal emelkedtek az árak. 2025-ig nem javul a helyzet, további áremelések várhatóak” – tette hozzá, és meg is indokolta a pesszimizmusát: „Spanyolországból csupa rossz hírt kapunk, mert egyáltalán nem esik az eső. Az olajfák ezért lehullatják a bogyókat, hogy nekik maguknak maradjon egy kis víz a szűkös készletből.”

Kína bekapcsolta az első klímaváltozás elleni csodagépét

A klímaváltozás elleni harc ma már minden ország kormányát cselekvésre kényszeríti. A kínai állampárt egyre több megújuló energiaprojektre fordít pénzt: nemrégiben az ország első sivatagi nap- és szélenergia-farmja is megkezdte működését, amely becslések szerint 1,5 millió háztartást fog tiszta energiával ellátni. Az olajra és a szénre ugyanakkor továbbra is szükség van az energiamixben. Így az ázsiai ország most azt teszteli, hogyan lehet megkötni a termelés miatt a légkörbe kerülő szén-dioxidot – írja az Interesting Engineering.

Ennek első jeleként múlt hét csütörtökön megkezdte működését az ország első tengeri, szén-dioxid megkötési projektje. Az Enping 15-1 olajfúró platformra elhelyezett szerkezet a Dél-kínai tengeren található, nagyjából 200 km-re Sencsen városától. A karboncsapda működése lényegében annyiból áll, hogy a kiszűrt káros anyagot egy föld alatti, kupola alakú szerkezetbe pumpálják vissza, ami nagyjából 800 méterrel a felszín alatt helyezkedik el.

A projekt éves szinten nagyjából 1,5 millió tonna szén-dioxidot szűr majd ki a légkörből, ami 14 millió fa elültetésének felel meg.

Egy grammot se nyom a világ első robotméhe

Világszerte csökken a méhállomány, ami komoly problémát jelen, lévén az emberek által elfogyasztott élelmiszerek mintegy harmada függ a méhek és más rovarok beporzó tevékenységétől. A méhek fokozott védelme mellett kutatók már elkezdtek dolgozni a rovarok mesterséges pótlásán is – írja az Interesting Engineering.

A Washington Állami Egyetem (WSU) kutatócsoportja által fejlesztett Bee++ elnevezésű robot hat szabadságfokkal képes repülni, ami komoly előrelépést jelent a miniatűr robotika területén. Az intézmény közleménye szerint ez az első olyan robot a maga nemében, amely képes minden irányba stabilan repülni.

A robot fejlesztése már évtizedek óta zajlik, lévén a kutatók világszerte próbálnak megoldást találni a csökkenő méhállomány problémájára.

Akár tíz éven belül búcsút inthetünk az Északi-sarkvidék nyári jegének

Az eddig feltételezettnél egy évtizeddel korábban, már a 2030-as években jégmentes lehet a nyár az Északi-sarkvidéken, még akkor is, ha sikerül alacsony szinten tartani a szén-dioxid-kibocsátást – derült ki egy friss tanulmányból, amelyet a Nature Communications című szaklap tegnapi számában tették közzé.

“Az eredmények azt mutatják, hogy a kibocsátásra vonatkozó forgatókönyvektől függetlenül az első jégmentes szeptember már a 2030-2050-es években bekövetkezik” – írta a Pohang Egyetemen dolgozó dél-koreai kutató, Min Szung Ki és csapata.

Az északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése szeptember közepén éri el a nyári minimumát. “Az arktiszi tengeri jég mennyisége az elmúlt évtizedekben ütemesen csökkent, és 2000 óta csak felgyorsult ez a folyamat” – hívta fel a figyelmet a csoport, amely az 1979 és 2019 között mért adatokat használta fel az elemzéshez.

A Balaton 2040-re vízpótlásra szorulhat

Az éghajlatváltozás lehetséges hatásairól, valamint az általa okozott károk mérséklésének módjairól tanácskoztak ma a Balatonnal foglalkozó szakértők Tihanyban. A szakértők szerint 2040 és 2060 között csak alkalmanként kell majd a tó vizét pótolni, utána viszont már rendszeresen.

A szakemberek nem optimisták: egyes új modellek szerint 2040-től lehetséges, hogy a Balaton vízpótlásra fog szorulni – jelentette ki Erős Tibor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója. Erős szerint a Balatonról 1921 óta vannak vízmérlegek, viszont 2000 előtt még soha nem fordult elő annyi szélsőséges helyzet, mint 2000 és 2022 között. Ebben az időszakban – kilenc évben – is csökkent a Balaton vízszintje.

2000 és 2003 között a szakértők kidolgozták a vízpótlás lehetséges alternatíváit, viszont ezt az intézkedést akkor még nem tartották időszerűnek. Akkor előkerült lehetséges megoldásként a vízvisszatartás Erős szerint a mederben, vagy a vízgyűjtőben létesített tározókkal.

A klímaváltozás várható hatásai: trópusi éjszakák és malária Magyarországon

Állandósuló trópusi éjszakák a városokban, visszatérő malária, gabonaföldeket fojtogató gyomok, szennyezett élelmiszerek –néhány azok közül a drasztikus hatások közül, amelyekkel előbb-utóbb szembe találjuk magunkat a Kárpát-medencében a klímaváltozás következményeként.

Mára már eljutottunk oda, hogy a klímaváltozással kapcsolatos problémákat mindannyian érzékeljük. Tudjuk, hogy a döntően ember okozta folyamatokat nem fordíthatjuk vissza, arra azonban még van lehetőségünk, hogy a káros hatásokat mérsékeljük, és alkalmazkodjunk. Számos megoldást is ismerünk ehhez.  Szembe kell azonban nézzünk azzal, hogy a cselekvéshez radikális társadalmi változásra van szükség: a társadalom minden szereplőjének meg kell változtatnia a gondolkodását az egyénektől kezdve a közösségeken és a gazdasági szereplőkön át a politikai döntéshozókig.

Ez, vagyis a közös felelősségvállalás az egyik legfontosabb üzenet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottsága ülésének résztvevői megfogalmaztak, miután a klímaváltozás egészségre, agráriumra és a biológiai sokféleségre gyakorolt várható hatásait sorra vették.

Nagy bajban leszünk, ha kipusztulnak a molylepkék

Világszerte drasztikus mértékben csökken a méhállomány, ami komoly problémát jelent, ugyanis az ember által fogyasztott termények mintegy harmada profitál valamilyen mértékben a méhek vagy más rovarok beporzó tevékenységéből – írja a Phys.org.

A Sheffieldi Egyetem új tanulmánya szerint bár kevesebbet beszélünk a lepkefajok, például a molyok szerepéről, ezek a beporzók szinte ugyanannyi növényt látnak el, mint a méhek. Dr. Emilie Ellis és kutatótársainak friss tanulmányából kiderül, hogy a lepkék azonban még a méheknél is kevésbé ellenállók az urbanizációs nyomásnak. A kutatás szerint a molyok több virágport szállítanak, mint korábban gondolták, illetve többféle gyümölcsfáról gondoskodnak, mint amennyit az ezt megelőző becslések mutattak.

A mostani eredmények szerint a legfőképp éjjel tevékenykedő rovarok a városi növények, termények és fák beporzásának mintegy egyharmadát látják el.

Kiszárad Európa hátsó kertje

2022 nyara Európa-szerte szélsőségesen forró és száraz volt. A Mediterráneum – ahol a 150 évvel ezelőtti átlaghoz képest 1,5 Celsius-fokkal van melegebb –, azon belül Spanyolország érintettsége különösen súlyossá vált, sorra dőltek a rekordok, a forróságban ezrek haltak meg, miközben tomboltak az erdő- és bozóttüzek. A dél-európai országra július 24. és 27. között lecsapó hőhullámnak még nevet is adtak, korábban hasonló nem fordult elő a történelemben.

Egyre biztosabb, hogy a jelenséghez a klimatikus átalakulás is hozzájárult – hogy milyen mértékben, az még kérdéses. A kutatók úgy gondolják, hogy a hasonló extrém időszakok a jövőben egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak majd, ilyen körülmények között pedig sok térség mostani vízgazdálkodása teljesen fenntarthatatlanná válik, tovább mélyítve a krízist.

Ami különösen aggasztó: Spanyolországban évek óta kifejezetten kevés csapadék hullott, és a trend idén is kitartani látszik.

Így alakítják át a lékek a gazdasági erdők mikroklímáját

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Pilisi Parkerdő Zrt. által 2018-ban elindított Pilis Lék Kísérlet célja a hazánkban egyre inkább teret nyerő erdőgazdálkodási mód, az örökerdő üzemmód, környezeti és biológiai hatásainak felmérése. A Pilisszántó melletti kísérleti területen a kutatók összesen 30 lékben vizsgálják, hogy azok mérete, alakja és kialakításuk időbelisége hogyan hat az erdei mikroklímára, a talajra és a különböző élőlénycsoportokra.

Azt találták, hogy a legfeljebb egy fahossznyi átmérőjű lékek az aljnövényzet szintjében fenn tudják tartani az erdőkre jellemző hűvös, párás, kiegyenlített környezeti viszonyokat. Az eredmények segíthetik a gazdálkodókat a változó klímához minél gyorsabban alkalmazkodó gazdálkodási módok kialakításában.

Az erről szóló tanulmány a Science of the Total Environment című nemzetközi szakfolyóiratban jelent meg.