Best WordPress Hosting
 

Klímaváltozás és dezinformáció: évtizedek óta nagy sikerrel vesznek hülyére minket

Az ukrajnai, és most az izraeli háború is újult erővel mutatta meg, hogy mire képes a dezinformáció, azonban a fosszilis iparág már lassan 50 éve tudatosan hátráltatja a klímaváltozás mérséklésére irányuló cselekvést, meglehetősen nagy sikerrel, sokszor változatlan recept szerint. A klímaváltozáshoz kapcsolódó dezinformációk főbb megállapításai és rövid összefoglaló:

“Képzeljük el, hogy az a fiatal, aki most, a 2020-as évek elején született, és élete során globális átlagban nagyságrendileg (2-7x) több és durvább szélsőséges időjárási eseményt fog átélni az élete során, mint a nagyszülei, megkérdezi, hogy mik voltak a hírek a 2020-as évtizedben, amikor volt még lehetőségünk mederben tartani a globális felmelegedést?

Válaszul azt fogja kapni, hogy egyes erdőtüzeket „energiafegyverek” okoztak, a meteorológiai szolgálatok „hisztérikusak”, amikor a növekvő hőhullámokról szólnak, és meteorológusokat halálosan megfenyegettek, mert a klímaváltozásról mertek beszélni a tévében.

Drágítja a fűtést, de kell-e félni a karbonadótól?

(A szerző a Habitat for Humanity Magyarország energiahatékonysági szakértője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A rezsicsökkentés miatt az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabbak a lakossági gáz- és áramárak. Mégis, a magyar lakosság arányaiban sokkal többet költ energiára, mint az uniós átlag, és ez aránytalanul nagyobb terhet jelent az alacsony jövedelmű háztartások számára. A klímavédelmi törekvések megvalósításakor – például a karbonadó bevezetésekor – ez még hangsúlyosabb probléma lesz.

A klímaválság kezelése és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése Európa egyik legfőbb prioritásává vált az elmúlt években; ezt a törekvést az egekbe szökő energiaárak és az energiaválság még hangsúlyosabbá tette. Ennek érdekében számos olyan jogszabályt – direktívákat és rendeleteket – vizsgálnak felül, módosítanak és alkotnak meg az unióban, amelyek a fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, gáz) használatának és a szén-dioxid-kibocsátásnak a csökkentését célozzák. Ezek közül azonban néhány új követelmény nagy terhet róhat az alacsony jövedelmű, rossz energiahatékonyságú épületekben lakókra.

Történelmi mélypontig apadhat a Duna

Miközben Orbán Viktor a napokban óriási vízbőségről hadovált a parlamentben, a Duna vízállása hamarosan elérheti a történelmi mélypontot: Magyarországi szakasza jelentős részén már csak néhány centivel tartózkodik a valaha mért legalacsonyabb érték felett, a következő napokban pedig számos mérési ponton e szint alá süllyedhet, aminek következményeivel számolni kell.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Vízjelző Szolgálatának adataira alapozva azt írják, a Duna mindegyik főbb hazai mérési ponton kevesebb mint egy méterrel, de helyenként – például a Dunakanyarban, Pakson vagy Mohácsnál – már fél méterrel sem haladja meg a történelmi mélypontot.

Az apadás holnapig folytatódhat, így a vízszint megemelkedése előtt akár már október 21-én elérheti a valaha feljegyzett  LEGKISEBB ÉRTÉKET A VÍZÁLLÁS – hívja fel a figyelmet elemző írásában a Portfólió.  

Éhezés miatt pusztulnak a tengeri óriások

Az elmúlt négy évben kifejezetten sok, 680 szürke bálna sodródott partra a Csendes-óceán mentén – írja az Interesting Engineering. A szakemberek évek óta próbálnak magyarázatot találni a tömeges elhullásra.

Egy új vizsgálat alapján a jelenség hátterében a táplálékhiány állhat, az egyedek szó szerint éhen pusztulhatnak.

A szürke bálnák a tenger fenekét túrva keresik apró táplálékaikat, így kisebb halakat és rákokat. A populáció egy része az Északi-sarkvidék vizeiben tartózkodik az éves vándorlás négy hónapjában.

Az európai sört is fenyegeti a klímaváltozás

Egy új tanulmány szerint Európa legjelentősebb sörtermelő régióiban várhatóan nagymértékben romolhat a komló mennyisége és minősége, ami áremelkedéshez vagy akár kínálati hiányhoz vezet.A világ harmadik legszélesebb körben fogyasztott itala vízzel, sörélesztővel, valamint komlóval és malátával készül.

Az ízesítésre használt komló alfasavaknak nevezett vegyületeket tartalmaz, amelyek egyedülálló keserű aromát adnak a sörnek, és befolyásolják annak minőségét is.

A kutatók a fő európai sörkomló-termesztő régiókban, Németországban, Csehországban és Szlovéniában 1971 és 2018 között gyűjtött adatokat vizsgálták.

Ezért túlfűtött a magyar föld

Területfejlesztés, területhasználat kapcsán ezernyi helyszín és legalább ennyi egymással ütköző érdek merül fel, a közös cél pedig a társadalmi, gazdasági és természetvédelmi célok kölcsönös érvényesítése. Laikusként általában két dimenzióban gondolkodunk, épített környezetet, mezőgazdasági területeket, folyókat, tavakat és erdőket látunk magunk előtt, és csak ritkán gondolunk a talpunk alatt húzódó, úgynevezett földtani, vagy felszín alatti természeti erőforrásokra.

Nemcsak ásványkincsekről, azaz bányászatról van szó, hanem ide tartozik vízkészletünk, a gáz- és víz- (energia) tárolása, az ipari szén-dioxid és a hulladék elhelyezése, védelmi alkalmazások, kutatás és archiválás, illetve olyan városi és interurbán infrastruktúra, mint a föld alatti létesítmények (metró például) vagy a felszín alatt futó vezetékek, kábelek tömege is. Kettő helyett háromdimenziós látásmódra van tehát szükség, vagy ahogy egy frissen megjelent tanulmány fogalmaz: a területfejlesztés térfejlesztéssé alakítására.

Mohos Márton / 24.hu

Viszlát vénasszonyok nyara, bekebelezheti a nyár a szeptembert -októbert is

Jön a lehűlés, de az idei ősz megmutatta, hogy a nyár könnyen kitolódhat október végéig is a jövőben. Az elmúlt 50 év alatt már kb. két héttel kitolódott a nyár, de az idei, a mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb szeptember megmutatta a lehetséges jövőt 23 nyári nappal.

“Eltűnhet Magyarországon is az indián nyár, de csak azért, mert a nyárias napoknak megfelelő idő veszi át a helyét. Az elmúlt bő fél évszázad alatt már kb. két héttel kitolódott a nyár, de az idei, a mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb szeptember megmutatta a lehetséges jövőt 23 nyári nappal. A váltás oka, hogy a meleg kitolódásával együtt a lehűlés időszaka is párhuzamosan tolódik ki, ezért nem beszélhetünk majd arról, hogy egy tartós lehűlés után visszatérnek a kellemesen meleg őszi napok, hanem kitart a nyár az ősz első felében is.

Ha az optimista kibocsátás-csökkentési forgatókönyvet követve 1,5-2 Celsius-fok környékén korlátozzuk a globális felmelegedést, akkor nagyságrendileg a jelenlegi átlagos állapot maradhat meg a nyári és indián nyári napok számát tekintve.

Októberig tarthat a nyár a jövőben

A jövőben egészen októberig tarthat majd nyár – derül ki a Másfélfok cikkéből. Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus elemzése szerint, ha az emberiség nem csökkenti a károsanyag-kibocsátását érdemben a század végéig, akkor könnyen előfordulhat, hogy novemberig nem is kell majd fűtenünk.

Ez spórolás szempontjából jól hangzik, azonban nem érdemes örülni neki, hiszen a jelenség éghajlati következményei számos negatívumot is jelentenek mindannyiunk számára.

Az elmúlt bő 50 év alatt a nyár kb. két héttel kitolódott az ősz irányába hazánkban, azaz éghajlati átlagban jelenleg még szeptember elején is előfordulnak a 25 Celsius-fok feletti napi maximumhőmérsékletű, úgynevezett nyári napok. Az idei szeptember is ebbe a trendbe illeszkedett, sőt, globálisan az ez évi volt a legmelegebb szeptember. Idén ugyan még csak a szeptember zárult le, de hazánkban már egyetlen hónap alatt is több nyári nap fordult elő, mint korábban szeptember-októberben együttesen.

A sört sem kíméli a klímaváltozás

Egy új tanulmány alapján a globális felmelegedés a sörök ízét, minőségét és árát is befolyásolhatja – írja a BBC. Az adatok azt mutatják, hogy az italok keserű ízéért felelős európai komlók helyzete egyre romlik.

Az előrejelzések szerint a forróbb, hosszabb és szárazabb nyarak tovább súlyosbíthatják a problémát, és a sör drágulásához vezethetnek. A szakértők szerint a termelőknek technikáikat a változásokhoz kell igazítaniuk.

A komló a sörfőzés folyamatában a víz, az élesztő és a maláta mellett a negyedik fontos összetevő. A komlót a keserűség és az alkoholtartalom növelése érdekében használják fel a főzés során, de utólag is hozzáadható az italhoz. A kézműves sörgyártás fellendülése, a jellegzetes, erős ízű sörök iránti kereslet növekedése fellendülést hozott a jó minőségű komlók terén.

Dicsértessék Isten – Ferenc pápa a felgyorsuló klímaválságról

Ferenc pápa a klímaváltozás szkeptikusai és a „felelőtlen” nyugati életmód ellen szólt. A katolikus egyházfő az eddigi legerősebb nyilatkozatát tette a felgyorsuló klímaválságról, amelyben a nagy iparágakat és a világ vezetőit, valamint a “felelőtlen” nyugati életmódot tette felelőssé.A most megjelent, 7000 szavas “Dicsértessék Isten” című enciklikájában azt írja, hogy: “az éghajlati válság egyes hatásai már most is visszafordíthatatlanok, legalábbis több száz évre, mint például az óceánok globális hőmérsékletének emelkedése, savasodása és az oxigénszint csökkenése”.

A pápa írásában súlyosan bírálja azokat akik a mai napig tagadják a klímaváltozás tényét és késleltetik a cselekvést. A pápa szerint “minden tagadási, elhallgatási, szépítési vagy relativizálási kísérlet ellenére a klímaváltozás jelei itt vannak és egyre nyilvánvalóbbak. Senki sem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az elmúlt években szélsőséges időjárási jelenségeknek, gyakori szokatlan hőség időszakoknak, aszályoknak lehetünk tanúi”.

A klímaváltozás valószínűleg csak rosszabbodni fog, és ha nem veszünk róla tudomást, az növeli “az egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szélsőséges jelenségek valószínűségét”. Még saját egyházát is bírálta, utalva “bizonyos elutasító és aligha ésszerű véleményekre” a katolikus egyházon belül.

A klímaváltozás okozott hibridizációt egy fajnál

Egy friss tanulmány alapján a lunda új, hibrid típusa fejlődött ki több mint száz évvel ezelőtt – írja az Insider. Hat generációval ezelőtt, 1910 körül a lunda három alfajából kettő elkezdett kereszteződni, valószínűleg azért, mert az egyik élőhelyét elkezdte átalakítani a klímaváltozás.

A vizsgálat azt is feltárta, hogy a három alfaj genetikai sokszínűsége csökkent az utóbbi évszázadban. Oliver Kersten, az Oslói Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint ez ronthatja az állatok későbbi túlélési esélyét. A genetikai sokféleség mérséklődése többek között a szaporodási rátára hathat.

Mint Kersten kiemelte, hibridizációt már a sarkvidék más fajainál, köztük belugáknál is dokumentáltak, de ez az első alkalom, amikor nyomon tudták követni, hogyan változtak egy faj génjei a hibridizáció miatt. Genetika nélkül a kutatók talán soha nem tudták volna meg, hogy a lundák miként változnak környezetükre reagálva, mivel a különböző alfajok nagyon hasonlóan néznek ki.

Ezért szállhatnak el az élelmiszerárak

A méhek és egyéb beporzók számának csökkenése magas élelmiszerárakhoz és az élelmezésbiztonság romlásához vezet, számuk az Európai Unióban mégis drasztikusan lecsökkent az elmúlt évtizedben – derül ki a Másfélfok elemzéséből. Minden harmadik méh- és lepkefaj visszaszorulóban van, és minden tizedik ilyen faj a kihalás szélén áll.

Éppen ezért az Európai Parlament által jóváhagyott természet-helyreállítási törvényjavaslatnak az az egyik célja a beporzó populációk csökkenésének visszafordítása.

Veszélyben a beporzóink

A tengeri luxushajók ellen tüntettek a francia kikötővárosban, Douarnenez-ben

A környezetvédők füttyel és kiabálással fogadtak egy éppen a kikötőbe érkező tengerjárót. Adatok szerint a luxusjáratok évente nyolcmillió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki a légkörbe.

Douarnenez fontos és festői kikötőváros az Atlanti-óceán partján, rendszeresek az óceánjárók a dokkjaiban, a városnak rendes bevétele van a tengeri turizmusból. A környezetvédők szempontja azonban más.

“Ezek az óceánjáró hajók folyamatosan ingáznak az Északi- és a Déli-sark között. Mi azért tüntetünk, hogy felemeljük a szavunkat a sarkvidékek élővilágának védelmében. A mi életvitelünk idézi elő ugyanis a klímaváltozást” – magyarázta az egyik tüntető.

A krumpli sem teremhet majd meg Magyarországon – elképesztő klímahatások várhatók

Hőhullámos napokon többen halnak meg, márpedig a klímaváltozás hatására egyre több a hőhullámos nap. És ez csupán egyetlen veszély a rengetegből, amely ránk leselkedik, ha nem teljesítjük legalább azt, amit célként kitűztünk magunk elé. De teljesítjük? Erről beszélget Litkai Gergely Huszár Andrással, a Green Policy Center vezetőjével és az ország első klímaalkalmazkodási jelentésének szerkesztőjével.

A Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Megszületett Magyarország első klímaalkalmazkodási jelentése, Litkai Gergely ezért Huszár Andrással, a Green Policy Center vezetőjével, a jelentés szerkesztőjével beszélget a Zöld Válasz friss adásában. S hogy mire jó egy ilyen jelentés? Arra, hogy nyomon kövessük, mi teljesül a hangzatos célokból, amelyeket az ország évekkel ezelőtt megfogalmazott. Tükör tehát, nem megoldási javaslatok gyűjteménye, s bizonyos szempontokból igen riasztó.

A pacsirták fele eltűnt, a tujáknak befellegzett, de már itt a kaktusz és a tigrisszúnyog

Amikor a biodiverzitás szóba kerül, akkor általában apokaliptikus víziók követik, például a méhek eltűnésével járó globális élelmiszerválság vagy a pusztuló korallvilág. De mit érzékelünk abból, amikor kihal egy faj? Milyen hatása lehet az akkugyárak elterjedésének a hazai biodiverzitásra? Mitől különleges a Kárpát-medence élővilága?

A G7 új podcastsorozatában, a Mentés máskéntben a körülöttünk lévő, folyamatosan változó világ támasztotta kihívásokat nézzük meg közelebbről. 

2023 lehet az eddigi legforróbb év

Az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) jelentése szerint az idei lehet a legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta – írja az MTI. 2023-ban a globálisan rekordhőmérsékletű nyarat szintén rekordmeleg szeptember követte. A szeptemberi hőmérséklet 0,5 Celsius-fokkal volt magasabb, mint a mérések kezdete óta nyilvántartott legmelegebb szeptember idején, és közel 1 teljes Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1991 és 2020 közötti átlagos havi hőmérséklet.

A rekordmeleg nyárról és szeptemberről Samantha Burgess, a Kopernikusz igazgatóhelyettese számolt be.

Közleménye szerint a globális átlaghőmérséklet 2023-ban 1,4 Celsius-fokkal lesz magasabb az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél.

Több mint százan eltűntek, tizennégyen meghaltak az indiai árvízben

Legalább tizennégy ember meghalt és több mint száz ember eltűnt csütörtökig, miután egy gleccsertó kilépett a medréből, és elárasztotta a környéket India északkeleti részén – számolt be a Reuters.

A Lhonak gleccsertó környékére szerdán nagyon rövid idő alatt hatalmas mennyiségű eső zúdult, ami villámárvizeket eredményezett a Teesta-völgyben. A katasztrófa a hatóságok szerint huszonkétezer ember életét veszélyezteti, és egyértelműen a klímaváltozással hozható összefüggésbe.

Szikkim állam katasztrófavédelmi szolgálata szerint a halottakon túl csütörtök kora reggelig huszonhat ember megsérült és százkét fő eltűnt. Tizenegy hidat továbbá elmosott a víz.

Tízszer gyakrabban lehetnek pusztító tüzek a jövőben a klímaváltozás miatt már itthon is

Ma még az emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza a tüzek 99 %-át Magyarországon, az erősödő globális felmelegedés azonban itt is olyan folyamatokat indíthat be, hogy a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek.  Itthon a Kecskemét–Hortobágy–Békéscsaba–Szeged-négyszög a leginkább kitett a vegetációtüzeknek.

A száraz növényzet és talaj, valamint a forró, száraz és szeles időjárási helyzet mind kedvez az egyre gyakoribb vegetációtüzeknek, amelyek idén is megmutatták pusztító erejüket: a görögországi tüzekben közel harmincan, Hawaii-on százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta.

Hazánk jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak, a tüzek 99%-át emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza. Az erősödő globális felmelegedés azonban itt is olyan folyamatokat indíthat be, hogy a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek. Ezen a téren is az Alföld a leginkább kitett, különösen a Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület.

1901 óta nem volt ilyen meleg a szeptember Magyarországon

A múlt hónap nagy részében anticiklonok határozták meg hazánk időjárását, ami a száraz és napos idő mellett  a tartósan magas, nyári hőmérsékletek fennmaradásának kedvezett. Az idei szeptember átlagosan inkább júniusi hőmérsékletet hozott, és bár az átlagos maximumhőmérsékletben nem, számos mutatóban mégis ez volt a legmelegebb őszi hónap a huszadik század kezdete óta.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint szeptemberben a középhőmérséklet országosan 19,6 Celsius-fok volt, ami 3,6 fokkal haladta meg az 1909-2020 közötti évek átlagát. A 19,6 fokos szeptemberi középhőmérséklet 0,4 fokkal haladja meg az eddigi rekordert, 1942 szeptemberét, és az idei volt az első, 19 fokot meghaladó szeptember 1942 óta.

A három nyári hónap mellett 2023-ban a szeptemberi középhőmérséklet is 19 fok felett alakult, hasonlóra pedig 1901 óta csak egyszer, 2018-ban volt példa. Akkor viszont nem a szeptemberi, hanem a májusi középhőmérséklet haladta meg a 19 fokot a három nyári hónap mellett.

Egyre gyakoribbak lehetnek az erdőtüzek Magyarországon

Egyre gyakoribbá válhatnak a pusztító erdőtüzek Magyarországon – derül ki a Másfélfok elemzéséből.

A száraz növényzet és talaj, valamint a forró, száraz és szeles időjárási helyzet mind kedvez az egyre gyakoribb vegetációtüzeknek, amelyek idén is megmutatták pusztító erejüket: a görögországi tüzekben közel harmincan, Hawaii-on százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta.

Hazánk jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak: jellemzőek a kisebb tavaszi tüzek, azonban ezek 99 százalékát emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza, nem a szélsőséges időjárás. Az erősödő globális felmelegedés azonban itthon megteremtheti azokat a feltételeket, amelyek a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez is vezettek. Ezen a téren az Alföld a leginkább kitett, különösen a Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület.