Közel tíz perc késéssel.
The post Kezdődik first appeared on 24.hu.
Archívum címkék: kormány
Hamarosan kezdődik a kormányinfó
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő ad tájékoztatást a kormány legfrissebb döntéseiről, illetve a kínai elnök látogatásáról.
The post Hamarosan kezdődik a kormányinfó first appeared on 24.hu.
Itt az újabb pedofilbotrány? Kitüntették az intézmény igazgatóját, ahol két kislánnyal fürdött és aludt egy nevelő
Pedofília, gyermekprostitúció és bűnpártolás: brutális dolgokat tárt fel több ombudsmani vizsgálat a fővárosi Cseppkő Gyermekotthonban, következménye azonban 2011 óta sem lett a dolognak. Csak az igazgató kitüntetése.
Mi történt? A fővárosi Cseppkő Gyermekotthonban történt botrányok körülbelül tíz évvel ezelőtt robbantak ki, amikor egy nevelő két kislányt rendszeresen hazavitt, együtt aludt és együtt fürdött velük. Bár már korábban is érkeztek jelentések a nevelő viselkedéséről, semmilyen fegyelmi intézkedés nem történt, írja a Népszava. A lap hozzáteszi, hogy az igazgatót, Herczeg Krisztiánt ennek ellenére fideszes javaslatra kitüntették. A felterjesztő nem más volt, mint Láng Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője, a Cseppkő utcai intézménynek otthont adó II. kerület korábbi polgármestere.
Miért érdekes ez? Szabó Máté akkori ombudsman két vizsgálatot is indított 2011-ben a Cseppkő utcai gyermekotthonban. Jelentésében kifogásolta a gyermekvédelmi jelzőrendszer hiányosságait, valamint azt, hogy a pedofilgyanúba keveredett nevelő közös megegyezéssel távozhatott – azaz ma is bárhol dolgozhat gyermekekkel. Az utóvizsgálat során szakemberek durva verbális agressziót tapasztaltak, és felmerült a gyerekek fizikai bántalmazásának gyanúja is. A jelentés szerint az intézmény vezetése sok módon hátráltatta a vizsgálatot, és számos szakmai hiányosságot tártak fel. A bíróság végül csak egy nevelőt bírságolt meg, a rendőrség pedig lezárta a nyomozást bűncselekmény hiányában.
Varga Mihály milliárdos sportfeladatot kapott Orbán Viktortól
A rendkívül magas költségvetési hiány dacára az Orbán-kormány garanciát vállalt arra, hogy Budapesten rendezzék a 2025–2027. évi női kézilabda BL-döntőket. A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor által jegyzett határozat szerint azokat kiemelt nemzetközi sportrendezvénnyé is nyilvánították.
A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Kézilabda Szövetség közösen rendezi majd a négyes döntőket, de Varga Mihály pénzügyminiszternek kell gondoskodnia arról, hogy azokra legyen pénz. A pénzügyminiszternek forintra pontosan ki is számolták, mennyi pénzt kell majd elkülöníteni a költségvetésben.
2025-ben 2 milliárd 42 millió 40 ezer 510, 2026-ban 2 milliárd 450 millió 448 ezer 612 forintot kell beterveznie a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetében.
25-30 munkásszálló kialakítását segíti az állam
A következő három évben csaknem 20 milliárd forint felhasználásával 25-30 új munkásszálló kialakítása indulhat el kormányzati támogatással. Az új szállásokon külföldi munkaerőt csak akkor lehet elhelyezni, ha oda nem akarnak magyar dolgozók menni, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A tárca szigorú feltételek mellett bírálja el a pályázatokat „a vendégmunkások alkalmazásának határozott korlátok közé szorításával összhangban”. A munkásszállásokon legalább felerészben mindenképp magyar munkaerőt kell elhelyezni, ha a fenntartási időszakban az arány 50 százalék alá esik, vissza kell fizetni a támogatás egy részét. Az üzemeltetők további szankciókkal sújthatók, ha a létesítmények kihasználtsága nem éri el a program által meghatározott szintet.
A szigorítások mellett könnyítés, hogy határozott idejű munkaviszony, hallgatói munkaszerződés alapján létesített jogviszony (gyakornok), alkalmi vagy idénymunka keretében foglalkoztatottak is elszállásolhatók lesznek, nincs meghatározva az elszállásolt munkavállalók állandó lakóhelye és a munkavállalás helye közötti távolság minimuma sem.
Ki nem találnád, mennyi közpénzt szán a kormány munkásszállások kialakítására
A következő három évben 25-30 új, 80-200 fős munkásszállás épülhet fel kormányzati támogatással. A minisztérium állítja, nem külföldi vendégmunkásoknak építkeznek.
Mi történik? 20 milliárdos támogatási program indul munkásszállások kialakítására, írja az MTI a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye alapján. A következő három évben 25-30 új, 80-200 fős munkásszállás épülhet fel kormányzati támogatással. A vállalkozások szeptember 30-ig pályázhatnak a támogatásra.
Miért érdekes ez? A minisztérium azt ígéri, szigorú feltételek mellett fogják elbírálni a pályázatokat „a vendégmunkások alkalmazásának határozott korlátok közé szorításával összhangban”. Az egyik ilyen feltétel, hogy az újonnan létesülő munkásszállásokon külföldi munkaerő elszállásolására kizárólag akkor lesz lehetőség, ha nem jelentkeznek magyar munkavállalók. Továbbá legalább fele részben magyar munkaerőt kell elszállásolniuk, ami a minisztérium várakozásai szerint „nagymértékben elősegítheti a hazai munkaerő országhatáron belüli mobilitását”, és érdemben hozzájárulhat a munkaerőhiány csökkenéséhez.
Több tízmilliárd forintot költött külföldi ingatlanokra a kormány
A megvásárolt épületek között palota és kúria is található, a legtöbb ingatlant pedig valamilyen külképviseleti vagy kulturális feladatra használják.
Mi történt? Csaknem kéttucat külföldi ingatlanért 30 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány az elmúlt években – tudta meg az rtl.hu. A megvásárolt épületek között palota és kúria is található, a legtöbb ingatlant pedig valamilyen külképviseleti vagy kulturális feladatra használják.
Miért érdekes ez? A több mint 80 millió eurónyi összeget (amelyet zömében euróban, részben pedig dollárban és helyi pénznemben fizettek ki) 23 épületre költötték. Közülük 19 darab 2017 után került az állam tulajdonába, túlnyomó részük pedig a kelet-közép-európai régióban található. A legdrágább tétel a müncheni főkonzulátus épülete volt, amelyre csaknem 6 milliárd forintot költött az állam, de az albán és a szlovák nagykövetség által használt ingatlanokra is elment összesen 5,6 milliárd forint.
„Végre kimondja valaki, hogy Orbán és Gyurcsány egy brancs”
Nagy tömeg várta Magyar Pétert vasárnap az első vidéki nagygyűlésén, Debrecenben. A fideszes fellegvárként számon tartott nagyvárosban arról kérdeztük a résztvevőket, hogy mit várnak a Tisza Párttól.
The post „Végre kimondja valaki, hogy Orbán és Gyurcsány egy brancs” first appeared on 24.hu.
Lehet népszavazás a kiemelt beruházásokra vonatkozó törvényről
Az LMP a június 9-i választások után gyűjtheti az aláírásokat azért, hogy a kormány rendeletekkel ne engedhessen eltérést az érvényes országos és helyi építési jogszabályoktól, írja a hvg.hu.
A lap cikkében emlékeztet, a Kúria tavaly novemberben egyszer már kimondta, hogy lehet erről népszavazást tartani, de a kormány ezután áthelyezte a szabályokat egy másik, az építészetről szóló törvénybe, így a jóváhagyott előző kérdés értelmét vesztette,
Az LMP újra nekifutott, és átírta a kérdést a következőre:
„Elkélne a segítség” – Karsai Dániel üzent a kormánynak
Rábukkansz majd a bölcsesség oly hirdetőire is, akik szerint nem szabad erőszakot alkalmazni saját életünk ellen, és istentelenségnek tartják, ha valaki a maga gyilkosává válik; meg kell várni a természet szabta halált. Aki így beszél, nem látja, hogy elrekeszti maga elől a szabadság útját. Semmi jobbat nem alkotott az örök törvény annál, mint hogy egyetlen bejáratot adott az élethez, de számtalan kijáratot.
Ezt a Seneca idézetet posztolta ki pénteken Facebook-oldalán az eutanázia engedélyezéséért harcoló Karsai Dániel.
Az alkotmányjogász ezután saját szavaival folytatta. Emlékeztetett, immáron 219 napja, hogy elindította a küzdelmet az életvégi döntések meghozatalához való jogért.
Nem is csak egy évre halasztotta el a kormány a 675 milliárd forintnyi beruházást
Erősebb GDP-vel, magasabb belső fogyasztással és a vártnál gyengébb forinttal számol a Magyar Bankholding. A bank makrogazdasági kitekintő eseményén Árokszállási Zoltán, a bank vezető elemzője a kedden megjelent konvergencia-programból is kiemelt egy-két fontosabb részletet.
Mi is meglepődtünk, mennyire rendben van minden
– ez volt az alapvető üzenete a Scruton VP-ben rendezett csütörtöki eseménynek, ahol a Magyar Bankholding (MBH) munkatársai a makrogazdasági elemzésüket és várakozásaikat ismertették. A GDP negyedéves szinten mért 0,8 százalékos növekedését például Árokszállási alig hitte el. Ez szemmel láthatóan jobb eredmény a bank 0,5 százalékos várakozásánál és az azzal megegyező piaci konszenzusnál.
Csányi Sándor az OTP-vel, Marco Rossival elégedett, a gazdaságpolitikával kevésbé
Csányi Sándor az InfoRádió Aréna című műsorának adott interjúban arról beszélt, hogy még saját várakozásaikat is túlszárnyalta az OTP-csoport teljesítménye, jövőre pedig az idei rekordot is megdöntheti nyereségük. Az OTP lett Közép- és Kelet-Európa legnagyobb, és egy tavalyi stresszteszt alapján Európa 4. legstabilabb bankja.
Az elnök-vezérigazgató közölte, a bankcsoport számára a magyarországinál jobb volt a helyzet bizonyos országokban, idehaza a tőkére vetített megtérülésük 15-16 százalék között volt, csoportszinten pedig 27 százalék. Csányi Sándor az interjúban beszélt a bankpiaci versenyhelyzetről, a fintech cégek, illetve az orosz–ukrán-háború jelentette kihívásokról, a digitális bankolásról. Az OTP akvizíciós tervéről annyit árult el, hogy egy olyan viszonylag nagy bankot vennének meg, amely három országban van jelen, olyan országokban, ahol nagyon fejlett a digitalizáció és a bankrendszer.
A magyar helyzetről azt mondta, az OTP versenyképességét nem rontja az extraprofitadó, azt ugyanis mindenki fizeti, de a makrogazdaságnak nem jók a különadók, egyszeri intézkedések, beavatkozások, mert a hitelezési képességet csökkentik.
Kijött a friss és meglepő adat a magyar gazdaságról
Az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbit 1,7 százalékkal haladta meg a GDP 2024 első negyedévében – tájékoztatott a statisztikai hivatal. Már nem stagnál a gazdaság.
Mi történt? Jobban indította az évet a magyar gazdaság, mint ahogyan 2023 kezdődött, és mint ahogy a legtöbb elemző várta. A Központi Statisztikai Hivatal most adta ki a január-márciusi GDP-adatot, ebben a három hónapban 1,7 százalékkal volt nagyobb a gazdasági teljesítményünk, mint 2023 elején. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.
Mi áll a háttérben? A közlemény szerint „a gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, ezen belül főként az ingatlanügyletek és az információ, kommunikáció ág járultak hozzá. A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése.” A hvg.hu elemzése szerint az IT-szektor azért nőhetett nagyot, mert óriási volt idén a drágulás: ahogy az év elején beépítették a telefon- és internetdíjakba a tavalyi inflációt, szinte minden másnak az áremelkedését lekörözték. Ez pedig a GDP-adatokban is jókora növekedésként jelenik meg.
Varga Mihály idén 6 százalázék alatti inflációval számol
A nyugdíjasok számíthatnak a magyar kormányra. Erről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap, a Jókor magazin megjelenése alkalmából készült, Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó Facebook-oldalán megosztott videóban, amit az MTI szemlézett. Azt mondta: háború dúl a szomszédban és a Közel-Keleten, a költségvetésre rendkívüli terhek nehezednek, de a tavalyi 18,5 százalékos nyugdíjemelés után év elején 6 százalékkal növelték a nyugdíjakat, februárban ismét kifizették a 13. havi nyugdíjat.
A pénzügyminiszter jó hírnek nevezte, hogy az év eleji 6 százalékos emelés a nyugdíjak reálértékében is növekedést jelent, ugyanis az éves infláció ennél várhatóan jóval alacsonyabb lesz. A kormány tehát kitart a 2010-ben tett ígérete mellett: megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét, sőt emeli is azt.
A nyugdíjak összegét 2010 óta a kétszeresére emeltük, reálértékét pedig több mint 20 százalékkal javítottuk. Amíg nemzeti kormánya van Magyarországnak, megadjuk azt a megbecsülést, amely a nyugdíjasokat megilleti.
Az állam megvett tőle egy bányát, ő most megveszi a Budapest Honvédot
Szakmai és üzleti szempontból is mélyponton a Budapest Honvéd, de úgy néz ki, legalább a másodosztályból nem esnek ki. Jön az új tulajdonos.
Mi történt? Ahogy arról már korábban írtunk, a komoly krízisben lévő Budapest Honvédot eladhatják. A Nemzeti Sport most arról ír, a megegyezés megszületett. A vevő pedig Leisztinger Tamás nagyvállalkozó lehet, aki korábban a DVTK tulajdonosa volt (azt eladta, jelenleg a kassai labdarúgásban érdekelt).
Ami még érdekesebb: mi történt még korábban? Ahogy arról nemrég írtunk, Leisztinger kötött egy jó üzletet az állammal, 4 milliárdért adta el az egyik bányászati cégét. Leisztinger a Forbes legfrissebb kimutatása szerint a 22. leggazdagabb magyar 100,5 milliárd forintos becsült vagyonnal.
Menczer Tamás megmondta, mennyivel kellene csökkenteni az üzemanyagárakat
„Elvárjuk az üzemanyag-kereskedőktől, hogy a velük folytatott korábbi megbeszélés szerint csökkentsék az árakat a régiós átlagár szintjére” – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalára feltöltött pénteki videóban.
Menczer Tamás azt mondta, ha ez nem történik meg, akkor támogatják a kormányt a szükséges lépések megtételében.
A benzin árát 24, míg a gázolajét 11 forinttal kellene csökkenteni – fűzte hozzá.
Tervgazdaság, újraiparosítás, nulla verseny – kemény szavak a közgazdásztól
A vas és acél országa leszünk megint? Vagy az akkugyáraké? És hol a verseny? Karsai Gábor közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese fejtette ki a véleményét a kormény nemrég bejelentett új versenyképességi stratégiájáról.
Mi történt? Különböző felmérések szerint az elmúlt években folyamatosan romlott Magyarország versenyképessége, így hazánk mára az EU hatodik-hetedik legkevésbé versenyképes országáva vált. Nem csoda, hogy a kormány márciusban új versenyképességi stratégiát hirdetett meg, azonban a dokumentum címével ellentétben nem a versenyképességről, hanem a növekedésről, ezen belül is döntően az ipari növekedésről szól. „A tervgazdasági időket idéző stratégiában valójában a versenyképesség kapcsán szó sem esik magáról a versenyről, még a szó is hiányzik a szövegből, és a felvázolt koncepció középpontjába az újraiparosítás került, miközben az ipar GDP-termelésen belüli részaránya az utóbbi években – a kormányzati törekvések ellenére – szinte folyamatosan csökkent”, hangsúlyozta a Portfoliora írt cikkében Karsai Gábor.
Kontextus. Ahogyan arról mi is írtunk, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hónapja ismertette a kormány új versenyképességi programját. A stratégiában viszont szó sincs a magyar gazdaság romló versenyképességéről – sem a rangsorokról, sem a visszaesés összetevőiről –, sőt a bevezető miniszteri köszöntő az EU „folyamatosan csökkenő” versenyképességével szemben a magyar gazdaság már „többször bizonyított” versenyképességét emelte ki.
Rekord tartozást görgetnek a közintézmények, Pintér tárcájával az élen
A tartozásállomány növekedése ráadásul aggasztóan gyors, és az 559 költségvetési intézményből 285-nek van tartozása.
Mi történt? Nem csak a központi költségvetés hiánya döntöget rekordokat, hanem a közintézményeké is, amelyek lejárt tartozása március végén történelmi csúcsra, 134 milliárd forintra emelkedett. A tartozásállomány növekedése aggasztóan gyors: egy hónap alatt 20,7 milliárd forinttal, december óta pedig 68 milliárd forinttal nőtt a kifizetetlen és lejárt adósság, vagyis szűk három hónap alatt megduplázódott – írja a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai alapján a Népszava. A 134 milliárd forint tartozásból 129 milliárdot a Belügyminisztérium intézményei halmoztak fel, ugyanis az Orbán-kormány sajátos politikája miatt a nagy adós területek – egészségügy, oktatás, rendvédelem, büntetés végrehajtás – mind a Pintér Sándor vezette tárcához tartoznak.
Miért fontos ez? Eleve rossz üzenete van, ha egy költségvetési intézmény nem tudja fizetni a számláit, ám beszállítói oldalon az ilyen mértékű behajthatatlan követelés már a cégek működését is veszélyeztetheti. A MÁK adatai szerint a 134 milliárd forintból mindössze 1,3 milliárd az állammal szembeni adó-, és járuléktartozás, 22 milliárd a közüzemi adósság, 85 milliárdra rúgnak a kifizetetlen árú-, és szolgáltatási számlák, míg további 21 milliárdot egyéb tartozásként tüntetett fel az államkincstár.
Kubatov Gábor a választási győzelemről: kell egy adatbázis
Mi a határainknál meg tudjuk állítani a migránsáradatot – jelentette ki Kubatov Gábor, aki szintén szót kapott a Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC Hungary) csütörtökön Budapesten.
A Fidesz alelnöke szerint a fenti jelenségnek köszönhető, hogy Magyarországon nincsenek terrortámadások, „nem alakul ki párhuzamos társadalom”, nincsenek lemészárolt papok, szétvert templomok, éjjel szabadon lehet sétálni az utcákon, béke van, nem kell a keresztet leszedni az iskolák faláról. „Mi egyszerűen nem akarunk félni a saját hazánkban, szeretnénk megőrizni olyannak, amilyennek az őseinktől megkaptuk” –mondta a politikus, ezután pedig előre tekintett választásokra.
Először is kell egy erős vezető, másodszor meg kell törni a liberális média egyeduralmát. Harmadszor az elvégzett munkában hiszünk, legyen nálunk a legtöbb aktivista, nekünk kell a legtöbb ajtón bekopogtatni, a legtöbb emberrel beszélni. Ez a mi erőnk, a mi demokratikus fegyverünk – sorolta, mire van szükség ahhoz, hogy az ember képes képes legyen egy választás megnyerésére. „Társakra vágyunk, várjuk a szuverenista, konzervatív erők győzelmét az uniós választásokon, és Trump elnök győzelmét november 5-én. Ez a mi szövetségünk, ez a béke szövetsége
Gulyás Gergely: Bepereli a kormány a SPAR-t
Folytatódik a kormány és a SPAR harca. Az osztrák cég vezetése a tegnapi évértékelőn odaszólt az állami döntéshozóknak, válaszul ma Gulyás Gergely perrel fenyegetett.
Mi történt? A mandiner kérdésére a miniszterelnökséget vezető miniszter elárulta, hogy beperelik a SPAR-t. Minden bizonnyal a kormány jó hírének megsértése miatt.
Kontextus. Tegnap tartotta évértékelőjét a SPAR Magyarország Kft. Állításuk szerint,