Best WordPress Hosting
 

Videoton-vezér: EU nélkül vége az országnak

Az uniós átlagnál háromszor magasabb inflációért az unortodox gazdaságpolitika, az ársapkák és más kormányzati beavatkozások tehetők felelőssé. Nem szabad ennyire beavatkozni a piaci folyamatokba, mert annak az az eredménye, amit most látunk. Hagyni kell a piacnak, hogy helyrehozza magát.

Ezt mondja a Videoton társ-vezérigazgatója. Szerinte a magyar gazdaság nem a háborús infláció és az uniós szankciók miatt teljesít jóval  gyengébben, mint a régió legtöbb országáé. A Portfoliónak Sinkó Ottó a problémákat a piacidegen politika mellett az EU-források hiányával magyarázza. Úgy látja, történelmi hiba lehet az elszigetelődés a nyugati szövetségi rendszereken belül, ezért mindent meg kell tenni, hogy az EU-ban maradjunk.

Magyarország számára nincs más út, csak az Európán belüli út.

Publicus: A fideszesek körében is egyre többen okolják az Orbán-kormányt a magas rezsiért

Bár a Fidesz-KDNP-szavazók még mindig nagy többségben kiállnak a kabinet rezsiérvei mellett, az elmúlt két hónap során a kormányzati propaganda tételeitől leginkább épp a kormány hívei pártoltak el – ez derül ki a Publicus Research Népszavában publikált felméréséből.

A lap szerint a magas energiaárakért a kormánypártok szavazóinak még mindig 81 százaléka a „brüsszeli szankciókat” okolja, ám ez az adat márciushoz képest 6 százalékpontos csökkenést jelent, ami a különböző politikai csoportok közül messze a legjelentősebb változás. Ezzel párhuzamosan, egyértelműen nő azok száma, akik szerint az Orbán-kormány is legalább ennyire okolható a magas rezsi miatt. Itt is a Fidesz-KDNP-hívek véleményváltozása a legszembetűnőbb: bár körükben még mindig csak 34 százalék véli felfedezni a hazai energiaárak mögött a szívüknek oly kedves kormány döntéseit, ez 4 százalékponttal meghaladja a márciusi értéket. A márciusi 76 százalékhoz képest e kérdés kapcsán a bizonytalan politikai kötődésűek 83 százaléka is jelentős ugrás, a feltevést helyeslő ellenzékiek 95 százalékos aránya lényegében az előző két felmérés szintje.

Az előző felmérések 44 százalékáról 50 százalékra ugrott ama Fidesz-KDNP-hívek aránya is, akik szerint jelen helyzetben az Orbán-kormány, ha akarná, csökkenthetné a háztartások átlagfogyasztás feletti rezsijét. Furamód a helyeslő ellenzékiek 82, illetve bizonytalanok 71 százalékos aránya éppenséggel némi csökkenés. Míg tehát e kérdés tekintetében az elmúlt hónapok során a kormányhívek távolodtak a központi politikától, a többiek egy része éppenséggel egyre inkább kezdte átérezni az Orbán-kabinet ebbéli nehézségeit. Nemleges választ a Fidesz-KDNP-hívőknek 38, az ellenzékieknek 11, a bizonytalanoknak pedig 15 százaléka adott, ami nagyjából egyaránt a korábbi hónapok szintje. A felmérés tanúsága szerint egyébként a kor előrehaladtával egyre kevesebben érzik az Orbán-kabinetet felelősnek az energiaárakért: míg az arány a 18–29 éveseknél 80, addig a 60 év felettiek körében 57 százalék. Összességében a megkérdezettek 67 százaléka véli úgy, hogy az Orbán-kabinetnek lenne mozgástere csökkenteni a lakossági rezsit – olvasható a Népszavában.

10 ezer példányban fizeti elő a Nemzeti Sportot a kormány

2024-ben a kormány a költségvetésből járatja majd a Nemzeti Sportot 10 ezer példányban ingyenesen, hogy a nyomtatott lap fennmaradjon, szúrta ki a K-Monitor.

A 2024-es költségvetés indoklásában az szerepel,

annak érdekében, hogy a megváltozott világpiaci körülmények ellenére a Nemzeti Sport print (offline) médiumként továbbra is megtartsa a széles olvasótáborát, továbbá a print napilap továbbra is első számú sportinformációforrás legyen a versenyszerűen és a sportot szabadidős tevékenységként űzőknek, a sport iránt érdeklődőknek új terjesztési csatornát (alternatív úton történő terjesztés) kezd kialakítani 2023-ban, melynek további fejlesztése szükséges 2024. évben is.

Zsiday: menekítés indulhat, ha Magyarország kicsúszna az EU-ból

Az uniós támogatások beérkezése vagy be nem érkezése jelzés arra vonatkozóan, hogy Magyarország mennyire az EU tagja még. Hasonlóképpen jelzés, méghozzá eléggé ijesztő, hogy az EP nem szeretné, ha Magyarország betöltené a soros elnöki posztot: ez gyakorlatilag azt jelzi, hogy nemkívánatos országgá vál(hat)unk az Unióban. És valójában ez a fontos, nem pusztán az, hogy befolyik-e a sokmilliárd euró – értékel írásában a befektetési szakember.

Az a kérdés, hogy a működő- és portfóliótőke-tulajdonosok meddig gondolják azt, hogy Magyarország tartósan az Unió teljes értékű tagja. Ezzel párhuzamosan az is igencsak fontos kérdés, hogy a hazai lakosság meddig hiszi el ugyanezt. A piacokat és gazdaságokat percepciók mozgatják: a hit valóban hegyeket mozgat meg.

Ha meginog az a hit, hogy Magyarország az EU tagja marad tartósan, akkor mind a külföldi, mind a hazai befektetők tőkemenekítésbe kezdhetnek.

Jelzett a kormány: elengedik az árstabilitást?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy, a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében felvetette, hogy újra lehetne gondolni és magasabbra tenni a jegybankok inflációs célját: ez a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) három százalék. Nagy szerint a költségvetési és szabályozói politika a jövőben felértékelődik az infláció alakításában és felerősödik az inflációs cél meghatározásában is.

A miniszter, Kutyaharapást szőrével című írásában kifejti, hogy akik egy magasabb inflációs cél mellett érvelnek, azok a gazdasági növekedés, a fogyasztás és befektetés ösztönzését említik, ahogyan azt is, hogy így sikerülhet elkerülni a „zero lower bound” problémát, amikor a kamatlábak nullára csökkennek és a monetáris politika mozgástere beszűkül.

„Szintén felmerül, hogy egy magasabb inflációs cél hozzájárulhatna a reálkamatlábak csökkentéséhez, ami elérhetőbbé tenné a hitelfelvételt, és így ösztönözné a beruházásokat és ezzel a gazdaság bővülését is, s amivel nemcsak a jövő kínálatát építené fel, hanem az adósságteher súlyát is csökkentené.” Hozzáteszi: érzékeny kérdés persze az inflációs várakozások és a jegybanki hitelesség ügye. Ugyanakkor

Esterházy-kincsek: precedens értékű döntést hozott az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság úgy döntött, a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadását szabályozó 2019-es kormányrendelet 2. §-a nem alkalmazható egyetlen bíróság előtt folyamatban lévő ügyben sem. Korábban a Fővárosi Törvényszék kért egyedi normakontrollt az előtte folyamatban lévő úgynevezett Esterházy-kincsekért folytatott perben.

A magyar államot az Esterházy Magánalapítvány évek óta perli 678 műtárgy (a Fraknó várából származó „Fraknói kincs” és a Kapuvárról származó „Kapuvári kincs”) kiadásáért. A műtárgyak korábban az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek. A szövevényes ügy pere közben a kormány átírta a restitúciós eljárásra vonatkozó szabályozást.

A változtatás  lényege, hogy már nem az államnak, hanem az eredeti tulajdonosnak kell minden kétséget kizáróan igazolnia tulajdonjogát. Mivel a bizonyítási teher a rendelettel jelentősen megváltozott, a bíróság úgy vélte,

Sokkal politikusabb vagyok – utódlás után, mire készül Alex Soros?

A legendás befektető, megosztó és a jobboldal által támadott milliárdos, Soros György a fiára hagyta alapítványa hatalmas vagyonát és irányítását. Mire készül Alex Soros?

Soros György, a legendás befektető, filantróp és jobboldali célpont, átadta 25 milliárd dolláros birodalma irányítását fiatalabb fiának, Alexander Sorosnak, pedig korábban nem őt tartották a lehetséges utódnak. A családi alapítvány, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) igazgatótanácsa decemberben választotta meg elnöknek Alexander Sorost. A Soros Fund Management befektetési bizottságában is immár ő az egyetlen családtag, ők kezelik az alapítvány és a család vagyonát.

Soros Györgyről 2019-ben írtunk portrét a Forbes magyar nyomtatott kiadásában.

Megvan, mikor lesznek az előrehozott választások Szlovákiában

Szeptember 30-ra tűzte ki Szlovákiában az előrehozott parlamenti választások időpontját Boris Kollár, a törvényhozás elnöke pénteken, s ezzel kezdetét vette a hivatalos kampányidőszak.

A szlovák parlament még január végén hagyta jóvá azt a határozatot, amellyel lerövidítette a jelenlegi törvényhozás megbízatási időszakát, és szeptember végére irányozta elő az előrehozott választásokat, ám az időpont hivatalos kihirdetése a mindenkori házelnök jogköre.

Az előrehozott parlamenti választások kitűzésére azért került sor, mert tavaly decemberben – a korábban a kormánykoalíció részét alkotó liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott szavazáson – megbukott Eduard Heger szeptembertől kisebbségben kormányzó kabinetje. A kormány bukása után Zuzana Caputová államfő megbízása alapján a Heger-kabinet ügyvezető kormányként látta el feladatait, egészen májusig, amikor Eduard Heger a felmentését kérte az államfőtől.

Drámai forintgyengüléssel számolhat a kormány, mert csak 425 forintos euróval jön ki a 2024-es benzinár

Először lapunkban hívta fel a figyelmet arra a szocialista Tóth Bertalan, hogy az üzemanyagok jövedéki adójának jövő évi emelése bőven meghaladja az unió által elvárt szintet. Az mfor.hu most kiszámolta, a költségvetés tervezésénél alkalmazott árfolyamnál (385 forint/euró) valóban teljesen indokolatlan Brüsszelre mutogatnia az Orbán-kormánynak.

A jövedéki adó minimumszintje 2010 óta változatlan: ezer liter ólmozatlan benzinnél 359, gázolajnál 330 euró. Az Orbán-kormány módosította 2016 szeptemberében (310 forintos eurónál) a törvényt úgy, hogy (a világpiaci olajártól függően) a benzin után 38,7/40,3 eurócentet, a gázolaj után 35,6/38,8 eurócent jövedéki adót kell fizetni. Nem az EU elvárása lett más, a forint lett jóval gyengébb.

Az adómérték a benzinnél most valóban csak 32,4, a gázolajnál 29,8 eurócentnek felel meg, ám még így is elég lenne jóval kisebb jövedéki adót kivetni jövőre az uniós szint teljesítéséhez.

Már szocho nélkül is teljesült a kormány négyéves állampapírterve

Április végére átlépte a magyar háztartások állampapírban lévő vagyona a 11 ezer milliárd forintot. Az év második felében pedig még inkább az állampapíroknak fog lejteni a pálya a megtakarítási piacon a szocho-fizetés kiterjesztése miatt – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Tovább nőtt a háztartások értékpapírokban lévő vagyona áprilisban is. A hónap végén már 19 377 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők értékpapírban, a csökkenő betétállományból egyre több megy át értékpapírokba, és a friss megtakarítások zöme is értékpapírszámlákon landol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az idén 367 milliárd forint távozott a bankbetétekből négy hónap alatt, eközben 1855 milliárd forint friss pénz ment az értékpapírokba.

A tendencia legnagyobb nyertese egyelőre a magyar állam, az állampapírpiacra 1065 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás áramlott április végéig. A legnépszerűbb állampapír az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) lett, amelynek állománya az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapja szerint már 5600 milliárd forint fölött van. Ez azt jelenti, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok mintegy fele lehet PMÁP.

A KDNP szóvivője elmondta, miért nem emelte még meg a pedagógusbéreket a kormány

A napokban ismét az oktatás témája uralja a közéletet idehaza, miután a kormány kedden benyújtott a státusztörvény tervezetét az Országgyűlésnek. Pintér Sándor nem sokkal később levelet küldött minden tanárnak, hogy elmagyarázza, miként fogja érinteni őket és a munkájukat a törvény hatályba lépése. Ebben szót ejtett a béremelésről is, de csak annyit írt, hogy „amint Magyarország hozzáfér a jogosan járó uniós forrásokhoz”, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus béremelés következhet. Megismételte tehát, hogy a kormány nem tágít attól az elképzeléstől, hogy uniós pénzből emelje meg a tanárok bérét.

Alig egy nappal később a KDNP parlamenti frakciójának szóvivője, Nacsa Lőrinc juttatott el közleményt az MTI-hez, melyben elmondta, mi az oka annak, hogy a kormány még mindig nem emelte meg a pedagógusbéreket. Aki valamilyen csavarra számított, annak csalódnia kell, Nacsa válasza természetesen az volt, hogy az egész

a baloldal miatt van.

Belenyúlna a kormány a meddőségi kezelésbe

A Belügyminisztérium (BM) társadalmi egyeztésre bocsátotta a meddőség kezelésével összefüggő jogszabályok tervezett módosítását. Az előterjesztés szerint már 2023. július 1-jétől hatályba lépne az új szabályozás, amely számos korábbi rendeletet módosít, az indoklás szerint azért, hogy javuljon a demográfiai helyzet, a meddőségi ellátás helyzete.

A kormány a részben finanszírozási változtatásoktól azt várja, hogy az asszisztált reprodukciós beavatkozásokkal jelentős gyermekszám növekedés érhető el. A jelenlegi szabályozás szerint az  egyes beavatkozások térítésmentesen évente többször, de az egyes beavatkozások közötti három hónapos időközökkel vehetők igénybe.

Ugyanakkor az életkor előrehaladtával a várandósság esélye csökken, ezért a kezelések közötti három hónapos szabályt eltörölnék. 

Meglepetés emelések az új adócsomagban

Állandósuló és törvényi szintre emelt különadókkal és meglepő adóemelésekkel nyújtotta be a kormány a jövő évi költségvetést.

Benyújtotta a 2024-es költségvetést az országgyűlésnek a kormány – számolt be róla a Pénzügyminisztérium

A költségvetésben több adóváltozás is lesz, ezek egy része könnyítés, de az adócsomagban azért kerültek meglepő emelések is.

Beperli a Főváros az államot, amiért több pénzt von el, mint amennyi támogatást ad

Áprilisban jelentették be, ma benyújtja a Főváros keresetet a Magyar Államkincstár ellen a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Álláspontjuk szerint 25 milliárd forinttal többet vonnak el, mint lehetne.

A Fővárosi Önkormányzat ma benyújtja keresetét a közigazgatási bíróságon a Magyar Államkincstár ellen a jogellenesnek ítélt szolidaritási hozzájárulás ügyében. Ezt Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be keddi sajtótájékoztatóján, számolt be a Telex.

Az évek óta folyamatosan növekedő szolidaritási adó aránytalanul sújtja a fővárosi önkormányzatot, ami nemcsak erkölcstelen, de törvénytelen is, közölte Karácsony. A főváros jogi álláspontja szerint a szolidaritási adó mértéke 25 milliárd forinttal több, mint amire a törvény lehetőséget ad. Még áprilisban jelentették be, hogy perre mennek az állammal,

Végre jó hírek a búzaföldekről – de olcsóbb lesz-e a kenyér?

Már a liszt árában is érződik, hogy a termelők sokkal bizakodóbbak a búza hozama miatt. De átgyűrűzik-e mindez a kenyér árába is?

A sok csapadéknak köszönhetően és mert nagyobb területen vetettek búzát idén, a tavalyi évvel ellentétben sok és jó minőségű búzára számítanak a termelők. A magas hozam, illetve a csökkenő export miatt a búza ára csaknem a felére csökkent január óta – számolt be róla az RTL Híradó. Az árcsökkenés a liszt árában már látszódik is.

Kormány vs. infláció: eddig az infláció áll nyerésre

Erdogan lecserélte az egész kormányát

Az újraválasztott török elnök, Recep Tayyip Erdogan szombat esti ankarai sajtótájékoztatóján közzétette az általa kijelölt miniszterek névsorát. A kabinet szinte teljesen átalakult, a kulcstárcák élén is változás történt.

Két olyan eddigi kabinettag van, aki minisztériuma élén folytathatja munkáját: Fahrettin Koca az egészségügyi tárca vezetőjeként, valamint Mehmet Nuri Ersoy – Törökország egyik legnagyobb turisztikai cégének, az Etsturnak az alapítója – a kulturális és idegenforgalmi minisztériumnál.

Erdogan ezúttal is egy alelnököt választott maga mellé, Cevdet Yilmaz személyében. Yilmaz 2011 és 2016 között kétszer is volt fejlesztési miniszter, a köztes időszakban pedig, 2015-ben miniszterelnök-helyettesi pozíciót töltött be.