Best WordPress Hosting
 

Audi-bértárgyalás: lesöpörték az asztalról a munkavállalók a cég ajánlatát

Már egy ideje birkózik a szakszervezet és a cégvezetés – március 4-én az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) bizalmi értekezlete egyhangú döntéssel elutasította a munkáltató második ajánlatát is. Az Audi válaszul március 11-én 1 éves bérmegállapodást ajánlott, és alig több mint feleannyi alapbéremelést (5,3 százalékos), mint amennyit a szakszervezet kért, 2024. április 1-től. A kiegészítő bérelemek kapcsán is kisebb összegeket ajánlottak, mint amennyit a szakszervezet kért.

A szakszervezet bizalmi értekezlete ismét egyhangúlag utasította el a munkaadó ajánlatát és határozta meg új bérkövetelését. Az érdekképviselet szerint a munkáltató ajánlata rendkívül rossz irányba viheti el a tárgyalásos úton történő megegyezést és ebben a formában teljesen elfogadhatatlan.

Az Audi Hungária Független Szakszervezet nem kíván újabb fordulatot tenni a tárgyalási technikájában és továbbra is a konstruktív tárgyalóasztal melletti megállapodást tartja a legfontosabbnak – olvasható közleményükben.

„Pontosan miért is fontos az nekem, hogy ott fönt valakinek még több pénze legyen?”

Az önismeret egyre fontosabb, de mintha mégsem foglalkoznánk azzal, hogy mit is csinálunk a munkahelyünkön.

(A szerzők szervezetfejlesztési szakértők.)

A Libri aktuális sikerlistájának negyedét önismerettel foglalkozó könyvek teszik ki. Már itthon is jut minden hétvégére legalább egy elvonulás vagy csoportos terápiás program. Egymás után bukkannak fel a mentális jóllétet célzó programok, módszerek. Egyre erősebb trend a személyes fejlődéssel, tudatossággal való foglalkozás.

Rengeteg cégnél találtak munkaügyi problémát, mutatjuk a leggyakoribbakat

A munkaügyi ellenőrzéseken a cégek 67 százalékánál találtak munkaügyi szabálytalanságot, a leginkább érintett ágazatok az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás voltak.

Az Economx megnézte, mely ágazatokban a leggyakoribbak a problémák.

Mit mutatnak az ellenőzési számok? A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság több mint 11 ezer munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók többségénél (67 százalékánál) találtak munkaügyi jogsértést, melyek az ellenőrzött cégeknél dolgozó munkavállalók 61 százalékát érintették, vagyis több mint 40 ezer munkavállalót. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest az ellenőrzések számában növekedés, a szabálytalan munkáltatók arányában pedig csökkenés tapasztalható, utóbbiak aránya 72 százalékról 67 százalékra csökkent.

Már nem igaz, hogy a munkaerőhiány miatt könnyű állást találni

Az elmúlt pár hónapban látszólag nagyon sokat lazult a magyar munkaerőpiac. Feszes viszonyokról akkor beszélünk, ha viszonylag sok a meghirdetett álláslehetőség, és arra viszonylag kevés a jelentkező, és a magyar helyzetre az elmúlt pár évben leginkább ez volt jellemző. Az utóbbi időben azonban fordult a kocka.

Több vállalkozó is azt mesélte, hogy jóval lazábbnak érzik a helyzetet, vagyis az álláshirdetésekre jóval többen jelentkeznek manapság, mint korábban. Egy étteremtulajdonos például azt mondta, meglepetés volt, hogy a nyári szezon végével, azaz ősztől kezdve a korábbinál jóval több vendéglátóipari szakdolgozó jelentkezett nála állásért. Az elmúlt években a szektorban olyan munkaerőhiány volt, hogy tényleg lasszóval kellett fogni a jelentkezőket, most azonban jobban tud válogatni közülük.

Mindez azonban úgy történik, hogy a munkanélküliek száma nem nőtt. Országszerte igaz, hogy a foglalkoztatás vagy teljesnek, vagy közel teljesnek mondható, nemrég például egy dunántúli multicégnél mondták nekünk, hogy a helyi nagyváros környékén fizikailag régóta nincs, egyszerűen nem létezik munka nélkül lévő ember, akit meg lehetne célozni egy-egy ajánlattal.

Fordulat történt a minimálbér-tárgyalásokon, ezt így nem akarják a munkaadók

Nem január elsejétől, hanem már december elsejétől emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A minimálbér 15, a bérminimum pedig 10 százalékkal növekedhet – így fogalmazott alig több mint egy hete Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. A politikus nyilatkozata tükrözi két munkavállalói konföderáció – a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok – álláspontját is, és mostanáig úgy tűnt, hogy mindezt a munkáltatói szervezetek is támogatni fogják.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) november 9-i ülésén azonban kiderült, hogy ezzel a követeléssel szemben két nagy munkaadói szervezetnek is kifogása van. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) képviselői nem támogatják a 10 százalékos garantáltbérminimum-emelést, hanem csak 8 százalékos növekedést tartanának elfogadhatónak. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) pedig az előrehozott minimálbér-emelést nem helyesli: december elseje helyett csak jövő januártól gondolnák helyénvalónak a legkisebb bérek megnövelését – tudta meg lapunk Zlati Róberttől, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökétől.

A munkaadók legfőbb ellenérve, hogy a magyar gazdaság egy éve recesszióban van, miközben a KSH legutóbbi, második negyedéves adatai szerint a hazai GDP 2,4 százalékkal esett vissza a tavalyi azonos időszakhoz képest.

Egyre többen keresnek új munkát a bérük értékvesztése miatt

Kevesebb az álláshirdetés a piacon, miközben sokkal többen keresnek új munkahelyet – elsősorban a bérek értékvesztése miatt.

2023 első 9 hónapjában 17 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett a munkavállalói aktivitás: 59 százalékkal többen jelentkeztek a meghirdetett munkákra ugyanezen két időszakot vizsgálva – hangzott el a Profession.hu 2023-as HR Konferenciáján.

A Piac&Profit idevágó cikke szerint az egy hirdetésre jutó magas átlagos jelentkezésszám hátterében több tényező húzódik: 

Nem érti, a főnök miért nem fogadja el a késésének magyarázatául, hogy „idővakságban” szenved

Egy nő a TikTokon arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkaadóknak figyelembe kéne venniük az „idővakságot”, úgy mint egy fogyatékosságot. Erre akkor jött rá, mikor egy munkainterjú alatt azt mondták neki, nem fogadják el a munkából való késést.

Sarah Trefren a videóban azt mondja:

Elegem van abból, hogy a munkavállalók jogai nem kapnak prioritást ebben az országban.  Jogunk van azt mondani, hogy ez lehetne máshogy is.

Megszűnhet a garantált bérminimum, ezt tervezik helyette

Az Európai Unió elvárásaihoz is igazodó, több évre szóló javaslatról már a jövő héten érdemben tárgyal a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a portál megkeresésére elmondta: a szakszervezet arra tett javaslatot, hogy leghamarabb 2027-től a jelenleg központilag megállapított, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumot az úgynevezett bértarifa rendszer váltsa fel, vagyis ágazatonként állapodjanak meg az érdekképviseletek az adott ágazatra, szakmára vonatkozó bérminimumról. Az ágazati érdekegyeztetés eddig nem jellemző gyakorlata természetesen nem máról holnapra alakul ki Magyarországon, ezért egy ilyen horderejű változás több év átmeneti időszak után működhet élesben.

Idén a minimálbér bruttó 232 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 296 400 forint.

VG: 100 ezer forint pluszpénzt kaphatnak a minimálbéresek

Bár még csak most indulnak el a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások, ám a vállalkozói oldal hajlik rá, hogy teljesítse a szakszervezetek követeléseit – írja a portál.

Úgy tudják, hogy a szakszervezetek és a munkavállalók között körvonalazódó megállapodás értelmében a vártnál magasabb infláció miatt év végéig egyszeri 100 ezer forintot kapának a minimálbéresek, ami a munkaadók feltételei szerint adó- és járulékmentesen lenne kifizethető, például a Szép-kártyán.

Ezért azt kérik a kormánytól, hogy járuljon hozzá a kompenzáció terheihez. Mivel egyszeri fizetésről van szó, nem számítana bele a kereseti bázisba, viszont, hogy mégiscsak emelkedjen a bázis, egy plusz kétszázalékos emelés is része lenne a jövő évi bérmegállapodásnak.

Négyéves bérfelzárkóztatási program került a kormány asztalára

„Konstruktív és párját ritkító megbeszélésen vagyunk túl” – mondta a portálnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, miután egy asztalhoz ültek a szakszervezetek és a munkaadók, hogy tárgyaljanak az idei bérkompenzációról és a jövő évi minimálbérről.

A munkadói oldal képviselője szerint sok területen tudtak egyezségre jutni. Egyrészt megbeszélték az idei kompenzáció lehetőségét a legkisebb keresetűeknél, amire két héten belül egy közös javaslatot dolgoznak ki a munkavállalói oldallal együtt. Másodsorban egyeztettek a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésének szempontjairól is.

Harmadrészt, ami a legnagyobb horderejű, hogy négyéves, 2027-ig szóló bérfelzárkóztatási program koncepciójáról is tárgyaltak. Ennek részleteiről azonban többet nem árult el, mivel a kormány elé szeretnék benyújtani. Viszont hangsúlyozta,