A Media1 podcastjának vendége volt M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnöke. A beszélgetésben elhangzott, hogy Magyarországon a média ágazatban dolgozók a legvédtelenebbek közé tartoznak, miközben sokan vannak a szektorban. A Sajtószakszervezet vezetője konkrét problémákra is felhívta a figyelmet.
Archívum címkék: munkajog
Vendégmunkástörvény: a kormány egyelőre nem nyúl a „szent tehenekhez”
Volt az üzemben néhány kirgizisztáni vendégmunkás, ők egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak 12 órában és kizárólag éjszakai műszakban
– számolt be lapunknak a salgótarjáni Bumchun Precision Hungary Kft. egyik volt munkatársa. A dolgozó felidézte az üzem egyik dél-koreai menedzserének szavait is: „A magyar ember túl sokat betegeskedik, túl sokszor akar szabadságra menni, és nem akar túlórázni.” Ez az állítás forrásunk szerint nem igaz, a hazai munkavállalók is sokat túlóráztak, csakhogy még ez is kevés volt az üzemvezetésnek.
A 24.hu nemrég több olyan esetről – egyebek közt a Bumchun-gyárban történtekről – is beszámolt, amikor a helyi dolgozók elbeszélése alapján kelet-ázsiai vendégmunkásokra cserélték le a magyar munkavállalókat, azokat, akik korábban a külföldieket betanították. Az esetek nyomán felszínre került, hogy az ide érkező vendégmunkások egészen másként viszonyulnak a munkaidő-pihenőidő szabályozásához, mint a magyarok, az eltérő munkakultúra mellett például azért, mert nincs itt a családjuk, és nem élnek szociális életet. A dolgozói beszámolók a létszámleépítések fő okát rendszerint annak tulajdonítják, hogy a külföldiek túlmunkára való hajlandósága nagyobb, mint a hazaiaké. Az ázsiai vendégmunkások száma egész Európában trendszerűen nő, ám a gyárakban történtek rávilágítanak arra: hazánkban egyedi problémát is okoz, hogy
Eladósodva, megtörve mentek el, pedig az ígéret földje lett volna nekik Magyarország
A Válasz Online megtudta: több mint húsz indonéz vendégmunkás lépett meg az utóbbi hetekben Pápáról, ahol mezőgazdasági idénymunkát végeztek. Mindannyian egy másik közép-európai országban dolgoznak azóta. Sikerült négyükkel közülük kapcsolatba lépnünk és megtudtuk, hogyan és miért jöttek Magyarországra, miért szöktek el innen, és hogy miben reménykednek most.
„A magyar Munka törvénykönyve egy extrém kinövés az uniós jogrendszerben”
Foglalkoztatáspolitikai és munkavédelmi szempontból is aggályos az Orbán-kormány erőltetett akkumulátorgyár-betelepítési politikája Az előadók szerint a kormány az akkugyárakkal kapcsolatban teljesen elhanyagolta a foglalkoztatáspolitika aspektusokat, ennek egyik jele az a kapkodó jogalkotás, amely a kormány vendégmunkához való viszonyát is tükrözi. Czirfusz Márton, Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója szerint alacsony hozzáadott értékű fejlődési pályára állt az ország az akkumulátorgyárak betelepítésével, ahol az alacsony bérezésű munkahelyek dominálnak, ez viszont nem vezet gazdasági felzárkózáshoz – tudósított a Népszava.
A kormány az akkugyárak erőltetett letelepedését és intenzív állami támogatást a létrejövő új munkahelyekkel indokolja. A magyar munkavállalók számára viszont nem vonzóak az idehaza már megtelepedett akkugyári körülmények, és ez ki is derül a hivatalos jegyzőkönyvekből, valamint az interneten fellelhető munkavállalói beszámolókból – mondta Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa. A magas automatizáltság miatti monotonitás napi 12 órán keresztül, három műszakban, heti hat napon keresztül az európai és hazai munkásoknak nem vonzó. A gödi Samsungban dolgozó 6000-7000 munkavállaló fele külföldi, kevesebb mint száz olyan munkavállaló van, aki helybeli lakos – árnyalta ezen gyárak munkahelyteremtő képességét Éltető Andrea.
Az internetes fórumokon megtalálható beszámolók szerint az egyik működő hazai akkugyárban monoton a munka, a végzettség nem fontos, a munkakultúra pedig inkább keleti, mintsem nyugat-európai. A munkakörülményeket jól jelzi a mindennapi motozás, a mobiltelefonok elvétele a munka előtt.
„A magyar Munka törvénykönyve egy extrém kinövés az uniós jogrendszerben”
Foglalkoztatáspolitikai és munkavédelmi szempontból is aggályos az Orbán-kormány erőltetett akkumulátorgyár-betelepítési politikája Az előadók szerint a kormány az akkugyárakkal kapcsolatban teljesen elhanyagolta a foglalkoztatáspolitika aspektusokat, ennek egyik jele az a kapkodó jogalkotás, amely a kormány vendégmunkához való viszonyát is tükrözi. Czirfusz Márton, Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója szerint alacsony hozzáadott értékű fejlődési pályára állt az ország az akkumulátorgyárak betelepítésével, ahol az alacsony bérezésű munkahelyek dominálnak, ez viszont nem vezet gazdasági felzárkózáshoz – tudósított a Népszava.
A kormány az akkugyárak erőltetett letelepedését és intenzív állami támogatást a létrejövő új munkahelyekkel indokolja. A magyar munkavállalók számára viszont nem vonzóak az idehaza már megtelepedett akkugyári körülmények, és ez ki is derül a hivatalos jegyzőkönyvekből, valamint az interneten fellelhető munkavállalói beszámolókból – mondta Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa. A magas automatizáltság miatti monotonitás napi 12 órán keresztül, három műszakban, heti hat napon keresztül az európai és hazai munkásoknak nem vonzó. A gödi Samsungban dolgozó 6000-7000 munkavállaló fele külföldi, kevesebb mint száz olyan munkavállaló van, aki helybeli lakos – árnyalta ezen gyárak munkahelyteremtő képességét Éltető Andrea.
Az internetes fórumokon megtalálható beszámolók szerint az egyik működő hazai akkugyárban monoton a munka, a végzettség nem fontos, a munkakultúra pedig inkább keleti, mintsem nyugat-európai. A munkakörülményeket jól jelzi a mindennapi motozás, a mobiltelefonok elvétele a munka előtt.
Operaházi sztrájkfelhívás – a főigazgató nem aggódik
A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) és az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete (ODFSZ) sztrájkfelhívást adott ki (kiegészítette korábbi követeléseit is a kollektív munkaügyi vitában). Erre maga a Magyar Állami Operaház főigazgatója hívta fel a figyelmet a Facebook-oldalán. Ókovács Szilveszter szerint ezzel megelőzte, hogy ezt
a balsajtó alig leplezett kárörömmel megírja.
A főigazgató posztjában (amit elsőként a Mandiner szúrt ki) arról írt, hogy összesen 70 százalékos azonnali béremelést követelnek december elsejétől, ami