Best WordPress Hosting
 

Hőség: már 24 fok felett is kötelező védekezni a munkahelyeken

Az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire kokrét szabályokat a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet rögzíti.

Ennek alapján a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. Emellett a pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken is biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet. A rendelet azt is előírja, hogy olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait. Zárt munkahelyeken pedig a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát is figyelembe vevő hőmérsékletet (klímát) kell biztosítani. A munkáltató azt is köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás – figyelmeztetnek a portálon.

Intézkedések, melyeket a munkáltató köteles megtenni

A munkáséletek nem számítanak

Magyarország „szabadságharcos” kormánya 2023 őszén két lépésben üzent hadat a bérharcnak, egyúttal kapitulált a globális nagytőke előtt. Az első salátában, a 2023. évi LXX. törvényben – többek között – gyakorlatilag felszámolták a munkavédelmi oktatást, míg a második salátában – egyebek mellett – megszüntették a kötelező üzemorvosi vizsgálatot.

A Margaret Thatchert meghazudtoló neoliberális brutalitás ellen, baloldali ellenzék híján, a szakszervezetek tiltakoztak. Őket a kormányzati kommunikáció azzal kábította, hogy majd megjelennek azok a miniszteri rendeletek, amelyek a különösen kockázatos iparágakban az egyes munkakörökre részletes munkavédelmi oktatási tematikát, illetve kötelező munkaalkalmassági vizsgálatot állapítanak meg.

A 2023. évi LXX. törvény munkavédelmi törvényt módosító passzusa február 1-jén lépett hatályba azzal, hogy a miniszter rendeletben határozza meg a munkavédelmi oktatásnak megfelelő általános oktatási tematika átadása és az alkalmazhatóság feltételeit, valamint az általános oktatási tematika részletes szabályait. Azóta annyi történt, hogy megjelent a nyúlfarknyi NGM rendelet, amelynek hatálya kizárólag a számítógéppel végzett irodai és home office-tevékenységre, egészen pontosan a monitorhasználatra terjed ki.

Eltörlik a képernyő előtti munkavégzés időkorlátját

2024-től a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje meghaladhatja a napi hat órát, ez derül ki egy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter csütörtök este közzétett rendeletből, amit a hvg.hu szúrt ki.

A lap cikkében emlékeztet, az eddigi jogszabály szerint a folyamatos képernyő előtti munkavégzést bizonyos kivételekkel óránként legalább tízperces szünetekkel kell megszakítani, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatja meg.

Jövőre az óránkénti tíz perc szünet megmarad, a napi hat órás megkötést viszont törlik.

„A magyar Munka törvénykönyve egy extrém kinövés az uniós jogrendszerben”

Foglalkoztatáspolitikai és munkavédelmi szempontból is aggályos az Orbán-kormány erőltetett akkumulátorgyár-betelepítési politikája Az előadók szerint a kormány az akkugyárakkal kapcsolatban teljesen elhanyagolta a foglalkoztatáspolitika aspektusokat, ennek egyik jele az a kapkodó jogalkotás, amely a kormány vendégmunkához való viszonyát is tükrözi. Czirfusz Márton, Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója szerint alacsony hozzáadott értékű fejlődési pályára állt az ország az akkumulátorgyárak betelepítésével, ahol az alacsony bérezésű munkahelyek dominálnak, ez viszont nem vezet gazdasági felzárkózáshoz – tudósított a Népszava.

A kormány az akkugyárak erőltetett letelepedését és intenzív állami támogatást a létrejövő új munkahelyekkel indokolja. A magyar munkavállalók számára viszont nem vonzóak az idehaza már megtelepedett akkugyári körülmények, és ez ki is derül a hivatalos jegyzőkönyvekből, valamint az interneten fellelhető munkavállalói beszámolókból – mondta Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa. A magas automatizáltság miatti monotonitás napi 12 órán keresztül, három műszakban, heti hat napon keresztül az európai és hazai munkásoknak nem vonzó. A gödi Samsungban dolgozó 6000-7000 munkavállaló fele külföldi, kevesebb mint száz olyan munkavállaló van, aki helybeli lakos – árnyalta ezen gyárak munkahelyteremtő képességét Éltető Andrea.

Az internetes fórumokon megtalálható beszámolók szerint az egyik működő hazai akkugyárban monoton a munka, a végzettség nem fontos, a munkakultúra pedig inkább keleti, mintsem nyugat-európai. A munkakörülményeket jól jelzi a mindennapi motozás, a mobiltelefonok elvétele a munka előtt.

„A magyar Munka törvénykönyve egy extrém kinövés az uniós jogrendszerben”

Foglalkoztatáspolitikai és munkavédelmi szempontból is aggályos az Orbán-kormány erőltetett akkumulátorgyár-betelepítési politikája Az előadók szerint a kormány az akkugyárakkal kapcsolatban teljesen elhanyagolta a foglalkoztatáspolitika aspektusokat, ennek egyik jele az a kapkodó jogalkotás, amely a kormány vendégmunkához való viszonyát is tükrözi. Czirfusz Márton, Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója szerint alacsony hozzáadott értékű fejlődési pályára állt az ország az akkumulátorgyárak betelepítésével, ahol az alacsony bérezésű munkahelyek dominálnak, ez viszont nem vezet gazdasági felzárkózáshoz – tudósított a Népszava.

A kormány az akkugyárak erőltetett letelepedését és intenzív állami támogatást a létrejövő új munkahelyekkel indokolja. A magyar munkavállalók számára viszont nem vonzóak az idehaza már megtelepedett akkugyári körülmények, és ez ki is derül a hivatalos jegyzőkönyvekből, valamint az interneten fellelhető munkavállalói beszámolókból – mondta Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa. A magas automatizáltság miatti monotonitás napi 12 órán keresztül, három műszakban, heti hat napon keresztül az európai és hazai munkásoknak nem vonzó. A gödi Samsungban dolgozó 6000-7000 munkavállaló fele külföldi, kevesebb mint száz olyan munkavállaló van, aki helybeli lakos – árnyalta ezen gyárak munkahelyteremtő képességét Éltető Andrea.

Az internetes fórumokon megtalálható beszámolók szerint az egyik működő hazai akkugyárban monoton a munka, a végzettség nem fontos, a munkakultúra pedig inkább keleti, mintsem nyugat-európai. A munkakörülményeket jól jelzi a mindennapi motozás, a mobiltelefonok elvétele a munka előtt.

Parlament előtt az „életveszélyes” javaslat, átírják a munkavédelmi törvényt

Az országgyűlésben várhatóan már a jövő héten tárgyalni fogják „Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” szóló, 78 törvényt módosító csomagot. A Tuzson Bence igazságügyi miniszter által benyújtott javaslatcsomag nyomán egyebek közt módosítják a munkavédelmi törvényt is. Ennek alapján a munkába álló, illetve az új munkahelyre vagy munkakörbe kerülő dolgozó munkavédelmi oktatása „az általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával is teljesíthető”, akár „a munkavállaló számára elérhető belső elektronikus hálózaton történő közzététellel.” Indoklás ehhez sincs – írja a portál.

A tényleges oktatás annak érdekében, hogy a dolgozó „rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, és megismerje a szükséges szabályokat”, csak akkor marad kötelező, ha a munkaeszközt átalakítják vagy új munkaeszközt helyeznek üzembe, vagy ha új technológiát vezetnek be.

Augusztusban a módosító ellen mind az öt nagy szakszervezeti konföderáció tiltakozott. Szerintük életveszélyes következményekkel jár az, ha a kormány kontroll nélkül a munkavállalókra bízza, hogy ismerjék meg a rájuk váró munkahelyi veszélyeket és az esetleges balesetek megelőzésének módját.

Szakszervezetek: életveszélyes következményekkel járó törvénymódosításra készül a kormány

Felháborodtak a szakszervezetek egy salátatörvénybe bújtatott életveszélyes következményekkel járó törvénymódosítási tervezeten. A kormány arra készül, hogy levegye a munkáltatók válláról a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget, s teljes egészében a munkavállalókra hárítsa azt. Vagyis a szakszervezet szerintkontroll nélkül a munkavállalókra bíznák, hogy ismerjék meg a rájuk váró munkahelyi veszélyeket és az esetleges balesetek megelőzésének módját.

A szakszervezeti szövetségek elvárják, hogy a módosítást tervező foglalkoztatásért felelős miniszter érdemben egyeztessen a munkavédelmi képviselőkkel, mielőtt e szakszerűtlen és kockázatos módosításról döntene – olvasható öt szakszervezeti szövetség közleményében.

A munkavállalók millióinak egészségéről és életéről szóló változtatási tervről a szakszervezetek és szakértőik „az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” szóló salátatörvénybe bújtatva szembesültek. A konföderációs vezetők úgy vélik, a törvénymódosítás legijesztőbb eleme szerint a munkáltató letudhatja egyetlen, kézbe adott vagy emailen küldött írásos „oktatási tematikával” a munkavédelmi tájékoztatást, s az egyénre bízza, elolvassa-e, megérti-e azt egyáltalán. Ennek akár végzetes következményei lehetnek, amit a szakszervezetek nem nézhetnek tétlenül – jelentették ki egybehangzóan. Különösen sérelmesnek tartják az érdekvédők azt, hogy egy ilyen fontos, munkavállalók millióinak egészségét, testi épségét, életét érintő kérdésben ismét elmaradt a szakmai egyeztetés. A kormány ezzel megint azt üzeni, hogy nem számít, mit gondolnak a szakszervezetek és a munkavédelmi szakértők a munkavállalók biztonságáról. Ez végtelenül felháborító, ám ami még ennél is rosszabb, a módosítás súlyos, visszafordíthatatlan következményekkel járhat – szögezték le a közlemény aláírói.