Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: bérek

A román kormányfő lelkendezik: „Megelőztük Magyarországot!”

Közzétette szerző

A munka ünnepe alkalmából a dolgozókat köszöntötte Marcel Ciolacu, Románia kormányfője, aki háláját fejezte ki mindazoknak, akik megszakítás nélkül dolgoznak az alapvető szolgáltatások biztosításáért, akár az állami, akár a magánszektorban. A Transtelex beszámolója szerint a román miniszterelnök igen bizakodó hangot ütött meg: azon túl, hogy a dolgozóknak elmondta, a kormány továbbra is küzdeni fog azért, hogy jövedelmük növekedjen, azon elképzeléseiről is beszélt, melyek szerint hamarosan Románia lesz az az ország a térségben, ahol a legmagasabbak lesznek az alkalmazottak bérei.

Miután megelőztük Magyarországot, meggyőződésem, hogy Lengyelországot is megelőzhetjük, és hamarosan a románok lesznek a legjobban fizetett munkavállalók Európa ezen részén! Mert megérdemlik!

– tekintett optimistán a jövőbe Ciolacu.

PostPin It!

Jobban nőhetnek a bérek idén az előrejelzéseknél

Közzétette szerző

A kormány vágyainak megfelelően a fogyasztás is jobban pöröghet az idén, ha a januári béradatoknak megfelelően a várakozásoknál magasabb bérnövekedés lesz az idén.

Mi történt? Januárban a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó átlagkereset 605 100, a medián 493 700 forint, a nettó átlag 402 400, a nettó medián pedig 341 700 forint volt.

PostPin It!

Felemásra sikeredett pedagógusbér-emelés, hármas alát kapott a kormány

Közzétette szerző

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a Forrás Társadalomkutató Intézettel közösen felmérést készített arról, miként változott a pedagógusok bére 2023. novembere és 2024. januárja között. Mint ismert, 2024 januárjában a kormány bejelentette, hogy a pedagógusoknak ígért béremelés elkezdődött, illetve hogy átlagos 32,2 százalékos emelést kapnak az állami oktatásban dolgozók.

A felmérés szerint átlagban nem 32,2 százalékos, hanem 30,2 százalékos emelésről beszélhetünk, a válaszok alapján 2023 novemberében átlagosan bruttó 476 168 forintot kapott egy pedagógus, míg 2024 februárjában 620 127 forintnyi volt a bruttó átlag. A KSH ugyanerre az időszakra, tehát 2023-ra a hivatalos béradatok összesítése során azt állapította meg, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok átlagkeresete 517 808 forint volt.

A pedagógusok átlagosan 2,5-re értékelték egy 5-ös skálán, azt a kérdést, hogy mennyire elégedettek a kormány 2026. január elsejére ígért béremelésével? A kormány tehát épphogy közepest kapott a pedagógusoktól.

PostPin It!

Duplázódott a postai csomagforgalom, mégis előírták a webshopoknak a kötelező postai kézbesítést

Közzétette szerző

Mi is a sajtóból értesültünk róla, hogy március 28-tól a webshopoknak kötelező felkínálniuk a postai kézbesítést is

– mondta a 24.hu megkeresésére a Postás Szakszervezet elnöke. Tóth Zsuzsanna hozzátette, rengeteg kérdésük van ezzel kapcsolatban, amiket február 20-án levélben el is küldtek a munkáltatónak.

Tudomása szerint a csomagüzletág jól fejlődik, bevételi ágon jelentős reményeket fűz ehhez a szolgáltatásukhoz a vállalat. Hozzátette, vannak olyan átszervezések a postán, amelyek segítenek a területileg, vagy időszakosan jelentkező kapacitáshiányok áthidalásában. Szerinte jelenleg el tudják végezni a feladatokat, nem okoz gondot a csomagforgalom kiszolgálása, – miként fogalmazott – „nincsenek kifeszítve”. Személyes véleménye az, hogy országosan nem egységes, hanem lokálisan eltérő a webáruházi csomagkiszállítási igény. Jellemzően a nagyobb jövedelmű, illetve nagyobb településeken elterjedtebb a webshopos rendelés, a kisebb településeken, kisebb jövedelmű térségekben kevéssé.

PostPin It!

Nagyobb kihívásnak látják a bérigények kielégítését a magyar cégek, mint tavaly

Közzétette szerző

Számos vállalatnál megkezdődtek az év eleji bértárgyalások. A munkáltatók idén nagyobb kihívásnak látják az infláció miatt megnövekedett bérigényeket, a munkavállalók a tavalyi reálbércsökkenés után idén azt szeretnék, ha nőne a bérük vásárlóereje.

Miért fontos ez? Az inflációra vonatkozó előrejelzések 4-6 százalék között, a nominális bruttó bérek emelkedésére vonatkozóak pedig 10-12 százalék között szóródnak.

A vállalatok 78 százaléka szerint 2024-ben kihívást jelent majd a magas infláció miatt megnövekedett bérköltségek kezelése, miközben egy éve még csak a cégek 71 százaléka látta ezt kihívásnak – derült ki a Randstad HR trends 2024 kutatásából.

PostPin It!

Irreálisak a munkavállalók fizetési igényei, idén már kisebb emelést terveznek a cégek

Közzétette szerző

Bár a válaszadók közel negyede szerint több álláskereső van most a piacon, mint a korábbi években, a nehézséget a képzettség hiánya és a bérigények okozzák, ez derül ki a Hays Hungary több mint 2600 munkáltató és munkavállaló megkérdezése alapján készült felméréséből.

A Portfolio azt írja, a megkérdezett munkáltatók közel fele szerint kevés a képzett jelölt a piacon, akik közül válogathatnak, ráadásul a fizetési igények irreálisak.

Általános szakemberhiány tekintetében is tovább romlott a helyzet egy év alatt, és a munkáltatók kénytelenek változatlanul kiélezett versenyben megküzdeni a tehetségekért

PostPin It!

A nagyobb minimálbér-emelése nem az EU, hanem a magyar munkaadók és szakszervezetek szándéka

Közzétette szerző

A magyar médiát is körbejárta a hír, hogy egy uniós szabály miatt jelentősen emelni kell itthon a minimálbért, majd pedig arról is jelentek meg cikkek, hogy Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is erről beszélt egy szakmai rendezvényen. Ahogy azonban arra a Európai Bizottság szociális ügyekért is felelős szóvivője emlékeztetett a Telexnek adott nyilatkozatában, ez a szabályozás nem kötelezi ilyesmire a tagállamokat.

Rolek a múlt héten a HRportal.hu tudósítása szerint arról beszélt, hogy egy EU-s rendelkezés miatt a minimálbért a medián kereset 60 százalékára kell emelni, ami olyan ütemű emelkedést vetít előre, amit a magasabb bérkategóriában dolgozó munkavállalók bérfejlesztése nem fog tudni lekövetni. A magyar médián február elején az Economix.hu cikke nyomán ment végig az az információ, hogy EU új, 2024. november 15. hatályba lépő irányelve szerint a bruttó átlagbér 60 százalékában „kötelesek” megállapítani az uniós országok a minimálbért.

Ilyesmiről azonban szó sincs. A szóban forgó uniós irányelv a tagállamokat csak arra kötelezi, hogy alakítsanak ki egy követelményrendszert, amely alapján megállapíthatóvá válik, hogy az adott országban hatályos minimálbér „megfelelő” nagyságú-e. Arra viszont nem, hogy egy megadott mutatóhoz zárkóztassák fel a legkisebb törvényileg kötelező béreket. A Telex cikkében idézett jogszabály külön meg is említi, hogy az irányelv nem érinti a tagállamok minimálbér-megállapításra vonatkozó hatáskörét. 

PostPin It!

A bevándorlók (vélhetően) nem csökkentik a béreket

Közzétette szerző

Magyarországon az utóbbi pár évben gyors tempóban nőtt a főként az iparban foglalkoztatott vendégmunkások száma, a hazai munkaerőhiány és bérnövekedés miatt több tízezer külföldi érkezett a kormány által munkahelyteremtési támogatással megszórt külföldi tulajdonú, külföldre termelő üzemekbe. 

A KSH felmérése szerint tavaly szeptemberben 95 ezer külföldi dolgozott hazánkban; míg a kormány 2024-ben 65 ezer főben határozta meg az újonnan kiadható, foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát.

Az utóbbi évek gyors emelkedése ellenére ez még mindig elhanyagolható, alig 2 százalékos arányt jelent a 4,57 millió fős teljes magyarországi munkaerőpiachoz képest. 

PostPin It!

Idén újra nőhet a buszvezetők és mozdonyvezetők reálbére

Közzétette szerző

Idén újra nőhet a közlekedésben dolgozók reálbére a MÁV, HÉV és Volánbusz dolgozóinak bérét érintő keddi bértárgyalás fejleményei alapján, de pár szakszervezet kivárása miatt még nincs végleges megegyezés.

Mi történt? Kilencből hét közlekedési szakszervezet elfogadta Lázár János építési és közlekedési miniszter a keddi bértárgyaláson. Lázár Facebook-posztja szerint a MÁV és HÉV dolgozóinak képviseletei aláírták a megállapodást, a Volánbusz-szakszervezetek viszont egyelőre időt kértek.

Az ajánlat alapján idén 17 százalékkal, de minimum 70 ezer forinttal emelkednének az alapbérek, 2025-ben és 2026-ban pedig garantálnák a reálbérnövekedést.

PostPin It!

Kiemelkedik a magyar minimálbér-emelés az uniós mezőnyből

Közzétette szerző

Az uniós mezőnyben is kiemelkedő tavalyi reálbércsökkenés után idén már reálbérnövekedés jöhet, és az ilyen összehasonlításban szintén kiemelkedő minimálbér-emelés jelentős reálbér-növekedést jelenthet majd a hazai minimálbéreseknek.

Mi történt? 2023-ban a minimálbéresek reálbére számos uniós tagállamban csökkent a magas infláció miatt, ugyanakkor 2024-ben már reálbér-növekedésre számíthatnak a legkevesebbet keresők a legtöbb EU-tagállamban – derül ki a Eurofound gyűjtéséből.

 

PostPin It!

Élelmiszerárakban elértük az uniós átlagot, de hol vannak hozzá a bérek?

Közzétette szerző

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly decemberi inflációs jelentése (pdf) egy meglehetősen érdekes adattal egészítette ki azt a témát, ami úgy szokott megjelenni a közbeszédben, hogy „az árak felzárkóztak Nyugat-Európához, most már csak a béreknek kellene”.

Az MNB szakértői arra jutottak, hogy tavaly októberben

a magyar háztartások az elmúlt két év magasabb inflációja következtében már sok alapvető fogyasztási cikkért az európai átlagnak megfelelő árat fizetnek. Az élelmiszerek és üzemanyagok ára is lényegében már megegyezik az uniós átlaggal, annak 96 százaléka, miközben 2019-ben még 85 százaléka volt. Csehországban, Lengyelországban és Romániában az élelmiszerek és üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint hazánkban.

PostPin It!

Fájdalmasan érintette a kiskeresetűeket az inflációs sokk

Közzétette szerző

A magyar gazdaság 2023 harmadik negyedévében – egy év zsugorodás után – ismét nőni tudott, ezzel remélhetőleg az ország végleg kijött a recesszióból – írja a Holdblogon Móricz Dániel. Első ránézésre ez az „inflációs recesszió” enyhe volt, a GDP reálértelemben mindössze 2, a lakossági fogyasztás 3 százalékot esett a csúcsáról és a foglalkoztatottság még valamelyest emelkedni is tudott. A jobb módúak közül lehet, hogy sokan nem is igen érezték meg. A szegényebb rétegeket azonban nagyon fájdalmasan érintette szerinte az inflációs sokk, a következők miatt.

Januárban éves szinten több mint 25 százalékkal emelkedtek az árak.

A bérek jóval szerényebb mértékben – jövedelmi kategória függvényében jellemzően 15–20 százalékkal – álltak magasabban, mint egy évvel korábban.

PostPin It!

Bárki kereshet nettó félmilliót a NER-es ingatlankirály szerint, de rosszul lát a pályán

Közzétette szerző

A nagy állami közbeszerzéseken egyre gyakrabban sikeres, Tiborcz Istvánnal vagy Mészáros Lőrinccel is üzletelő Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. vezére egy interjúban arról beszélt, hogy csak az nem keres ma 500 ezer forintot Magyarországon, aki nem akar dolgozni, de a statisztikák alapján rosszul látja a hazai bérhelyzetet.

Mi történt? Nagyinterjút adott a Telexnek Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. vezérigazgatója, amelyben többek között arról is beszélt, hogy a fejlesztőknek és a kivitelezőknek is van felelőssége abban, hogy befagyott az újlakáspiac, mert túl gyorsan emeltek árat. Szerinte ezért megfizethető lakást kell építeni a „megfizethető” magyar bérek mellé.

Az új csok plusz kapcsán elmondta, hogy annak nagyon örülnek, és megjegyezte, hogy ugyan az 50 milliós hitel 3 százalékos fix kamattal 200-300 ezer forintos törlesztőrészletet jelent, de mivel „ma aki dolgozni akar, az az 500 ezer forintot meg tudja keresni Magyarországon”, ezért egy házaspár egymillió forintos havi bevételből ezt már ki tudja gazdálkodni.

PostPin It!

A külföldi befektetők összeszerelőüzemeire épített gazdaságban a GDP nőhet, de a bérek alig

Közzétette szerző

Évi ezer euróval csökkent az egy hollandiai lakosra jutó jövedelem, miután a statisztikai hivatal újraszámolta a multinacionális vállalatok hatását a helyi gazdaságra. Az ország GDP-je nem változott, ellenben a 2021-re számított bruttó nemzeti jövedelem (GNI) értékét 1,9 százalékkal kellett csökkenteni.

Nem véletlen, hogy Hollandia esetében jelentős a hatás: az ország a nemzetközi adóelkerülés egyik legkárosabb szereplője, évente 60 milliárd dollár adókiesést okoz a holland adóoptimalizáció segítésére kialakított adó- és jogrendszer a világ többi országának. A rendkívül alacsony pénzügyi transzparencia fontos az adóelkerülő konstrukcióhoz, de egyben a statisztikai hivatal dolgát is megnehezíti.

Az adóelkerülés fontos szerepet játszik abban, hogy egy országban mekkora jövedelem marad a helyben megtermelt gazdasági teljesítményből. Ha magas a külföldi tulajdon aránya, alacsonyak a tőkét terhelő adók, az adóelkerülést segítik a jogszabályok, akkor hiába magas a kimutatott GDP, ebből a helyi lakosságnak munka- vagy tőkejövedelemként kevés marad. Ebben az összehasonlításban pedig Magyarország az egyik legrosszabb eredményeket mutatja.

PostPin It!

Tömeges távozás indult a HírTV-nél

Közzétette szerző

A Media1 információi szerint a HírTV stábjából tömegesen távoznak munkatársak. Komoly elégedetlenség alakult ki a Fidesz-közeli médiavállalatnál.

PostPin It!

Kell-e félteni a magyar dolgozókat a vendégmunkásoktól?

Közzétette szerző

Az elmúlt hónapokban már nemcsak a magyar munkaerőpiac egyik meghatározó trendje, hogy egyre nagyobb számban dolgoznak Magyarországon az Európai Unión kívülről, főleg Ázsiából érkező vendégmunkások, hanem egyre inkább a nagypolitika egyik fontos témája is.

Egyre több ellenzéki párt kritizálja a jelenséget, például azzal, hogy vendégmunka helyett a magyar munkavállalók béremelésére, képzésére lenne szükség, vagy hogy a még meglévő hazai munkaerő-tartalékok kihasználását nehezíti a vendégmunka felfuttatása, vagy akár a közbiztonsággal kapcsolatos félelmekre rájátszva („vendégmunkásbűnözés”). Közben a kormány igyekszik a migránsdiskurzustól eltávolítva nemzetgazdasági szükségszerűségként beállítani a vendégmunka felfutását, hangsúlyozva, hogy a vendégmunkások növekvő jelenléte nem érinti hátrányosan a hazai munkavállalókat.

Ezekkel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának meghallgatásán azt mondta nemrég, hogy a migránsok összemosása a vendégmunkásokkal „meredek”, és hogy „a kormány nem adja fel, hogy minden új munkahelynél elsődlegesen a magyaroknak jár a hely”, vendégmunkások csak akkor jöhetnek, ha magyarok nem állnak rendelkezésre. De korábban arról is beszélt, hogy a vendégmunkások valójában a magyar munkahelyeket védik.

PostPin It!

Két évvel ezelőtti bérért dolgozni? Nem vicc, számos munkahelyen mínuszos a bérajánlat

Közzétette szerző

A negatív gazdasági hangulat miatt a munkaerőpiacon jelenleg tapasztalható megfogalmazásuk szerint lehangoló tendenciákról írt az Economx. Megemlítik, hogy

a vállalatok egy része csoportos leépítésbe kezdett. A nagy cégek közül például a Magyar Posta júliusról augusztusra 314 embertől vált meg, ugyanebben az időszakban a Tesco 264, az Aldi pedig 133 munkavállalót bocsátott el.

A portál által megszólaltatott HR-szakértő, Istenes Viktória azt tapasztalja, hogy

PostPin It!

Nyuszet: Ezért nem elégedettek a nyugdíjasok a nyugdíjemeléssel

Közzétette szerző

Pénteken, november 10-én megkapják a számlások a januárig visszamenőleges 3,1 százalékos nyugdíjemelést, nyugdíjkiegészítést, és azoknak is jön a pluszpénz a napokban, akiknek a postás szokta kivinni. Mármint akiknek jár. Ennek kapcsán adott ki a közleményt Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) soros elnöke, Juhász László, amelyben több oldalról megvilágítva jelzi, miért nem elégedettek a nyugdíjasok, és mit szeretnének a jelenlegi rendszer helyett.

Szóvá teszi, hogy miközben a kormányzat folyamatosan hangoztatja a költségvetés nyugdíjkiadásainak megugrását, ez azonban korántsem a nyugdíjasok megbecsülését jelzi szerinte. Miért nem? Mert mint fogalmazott,

az elmúlt évtizedben több mint 11 százalékról „sikerült” lecsökkenteni a GDP-arányos nyugdíjkiadásokat a  7,2 százalékra.

PostPin It!

Kiderült, mennyit kereshet manapság egy Indexhez csatlakozó hírszerkesztő és milyen egyéb juttatások várnak rá

Közzétette szerző

A tavalyi évhez képest kis mértékben megnövelte újságíróknak szóló bérajánlatát az Index. Erről egy álláshirdetés tanúskodik, amiből nem csak a konkrét bér mértéke, de az is kiderül, a lap leendő munkatársa ingyen gyümölcsöt, nasit és még masszást is kap, ráadásul beviheti a kutyáját is a szerkesztőségbe.

PostPin It!

A rendszerváltás óta nem volt még olyan, mint amit most a minimálbérrel terveznek

Közzétette szerző

A rendszerváltás óta nem volt még példa arra, hogy már decemberben emelkedjenek a törvényileg kötelező legalacsonyabb bérek Magyarországon, és habár ezt most beharangozták, az érintettek rosszabbul járnának vele, mint a 100 ezer forintos bérkompenzáció elvetett ötletével.

Mi történt? Hollik István, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója is megerősítette Facebookon azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint a dolgozói és munkaadói képviseletek és a kormány lényegében megegyeztek arról, hogy már decembertől emelkedni fog a minimálbér és a garantált bérminimum. (Igaz, a csütörtök reggeli kijelentő módot kora délután feltételes módra változtatta.)

Az ötletként felmerülő idei 100 ezer forintos bérkompenzációból nem lesz semmi, mivel ezt a kormány nem támogatta.

PostPin It!