Best WordPress Hosting
 

Deutsch Tamásnak különösen jövedelmező mellékállása van

Hiába európai parlamenti képviselő Deutsch Tamás 2009 óta töretlenül, a budapesti ügyvédi praxisa is jól jövedelmez. Az EP-képviselő mellékjövedelmeiről szóló bevallását a hvg.hu túrta elő, ebből derül ki, hogy jól megy Deutsch Tamás egyéni ügyvédi irodája is.

Míg a képviselői mandátum elnyerése előtti hároméves időszakra bruttó 1500 euró (kb. 585 ezer forint) havi jövedelmet tüntetett fel, addig ez mostanra 1,5 millió forintra emelkedett – írja a lap a dokumentumra hivatkozva. Ez azt is jelenti, hogy a Fidesz alapemberének van a második legnagyobb mellékjövedelme a magyar EP-képviselők közül.

Az EP-képviselők havi bruttó tiszteletdíja tavaly július óta 10075,18 euró. A tiszteletdíjat a Parlament költségvetéséből folyósítják, belőle uniós adót és biztosítási járulékokat vonnak le, az ezután maradó nettó tiszteletdíj 7853,89 euró, ami nagyjából havi 3 millió forintnak felel meg.

Kampányhirdetések: brutális fölényben van a kormányoldal, miközben Magyar Péter egy fillért sem költött a Facebookon

Az elmúlt héten több mint 178 millió forintot költöttek a Meta rendszerében politikai hirdetésekre a pártok, az Orbán-kormány, illetve a különböző, pártokhoz köthető szereplők – idézi szombati cikkében a Népszava a Közösségi kalandozások nevű blogon közzétett kutatást, amit Lévai Richárd marketingspecialista jegyez. A költések 84,67 százalékáért, tehát 151 millió forintért az Orbán-kormány és a hozzá köthető szereplők felelnek.

A kutatás szerint a 178 millió forint az összes hazai Meta-hirdetés 16 százaléka, ami nemzetközi összevetésben magas arány.

A Fidesz mint párt a múlt héten bő 26 millió forintot fizetett a hirdetéseire, az ellenzéknél ugyanez 2,5 millió forint. A legérdekesebb különbség az influenszerek esetében van, a Megafonnál és a hozzá hasonló oldalaknál csak a múlt héten 45 millió ment el. Az ellenzéki oldalon viszont ez nulla forint, nincs ilyen hirdetés, mert nekik nincs influenszer-holdudvaruk

Donáth Anna: Megrendült a rendszer, a köztévé vitát szervez

Megrendült a rendszer. A köztelevízió vitát szervez a pártok listavezetőinek részvételével

– ezzel indította bejelentését Donáth Anna, a Momentum elnöke, aki arról adott ki közlemény, hogy elfogadja az állami média meghívását az európai parlamenti listavezetői vitára.

„Az arrogáns hazugsággyár egy pillanatra úgy működik, ahogy működnie kellene. Egy pár órás vita, egy pár óra igazság nem fogja semmissé tenni a hosszú évek óta folyó agymosást és propagandát, de jelképes, szimbolikus ereje van. Azt jelzi, hogy a Fidesz legyőzhető, a rendszer leváltható” – vélekedett a pártelnök. Hozzátette: az ATV és a Partizán által szervezett vitákon is részt vesz, és reményét fejezte ki, hogy Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP listavezetője sem marad majd távolt ezektől.

Látványosan nő a szavazás előtt átjelentkezők száma

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) statisztikája alapján március közepén 7 897 941-en szerepeltek a lakhely szerinti választói névjegyzékben, ez a szám hétfőre 33 439-cel csökkent – írja keddi cikkében a Népszava.

A csökkenés elsősorban a két időpont között elhunyt választópolgárok számával magyarázható, továbbá kis mértékben azzal, hogy vannak olyan választópolgárok, akik 2024. március 13-a után vesztették el szavazati jogukat, például közügyektől való eltiltás hatálya alatt állnak, vagy a bíróság kizárta őket a választójogból

– válaszolta a lapnak az NVI.

Lattmann Tamás: Orbán Viktorra a toporgás vár júliustól

Lattmann Tamás szerint nem véletlenül váltott ki hatalmas botrányt Brüsszelben, amikor az Európai Tanács – lényegében az egyetlen testület, amelynek működését nem töri meg a választás – elnöke, Charles Michel kilátásba helyezte, hogy mandátuma lejárta előtt lemond a posztjáról. Ez a veszély ugyan elmúlt, de az előbbiekből fakadóan az idei második félévi elnökség – amely történetesen a magyaroké lesz – teljesen

hulladékperiódus lesz a közösség történetében.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy késő őszig is eltarthat az új struktúra felállása, ami jelentősen korlátozza Orbán Viktor uniós aktivitását, hiszen nem lesznek indítványok, ezáltal nem lesz mit koordinálnia soros elnökként. Helyben járásról, toporgásról fog szólni ez az időszak vendégünk szerint.

Orbán Viktor: Ne legyünk álszerények, ilyen munkával a hátunk mögött ennek a választásnak is mi vagyunk a toronymagas esélyesei

Orbán Viktor miniszterelnök a Millenárisban tart beszédet, ahol bemutatja a választási manifesztumát. A Fidesz kampánynyitóján felszólalt Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP listavezetője és Szijjártó Péter külügyminiszter is.

A kampány szlogenje pedig az lett, hogy

Csak a béke! Csak a Fidesz!

Túl sokáig tűrte a Néppárt a Fideszt, mi nem így járunk el – állítja az európai szocialisták csúcsjelöltje

A pénz egy részét felszabadítottuk, többek között a tanárok részére is. A tanárok fizetésének ügyét én komoly problémának érzem, mert egy nemzet csak annyira jó, amennyire a tanárai jók. Meg kell fizetni őket, és nem értem azokat az országokat, amelyek ezt nem teszik meg. Ezt a döntést azután hoztuk meg, hogy rájöttünk, nem akarjuk büntetni a tanárokat. A magyar kormány közölte, hogy akkor lesz béremelés, ha megkapják a pénzeket. Azzal egyetértek, hogy a kormány nem tett eleget ezért, és folytathattuk volna még a kérdezősködést. Viszont ez a pénz közvetlenül a tanárokhoz megy, ezért elfogadtuk, amit a magyar kormány tett. A legfontosabb kérdés egyébként az volt, hogy ki felügyeli a tanárok számítógépét, belenézhetnek-e abba a munkáltatók. Ebben születtek módosítások. Erről a bizottság elnökével is nagy vita folyt, végül az döntött, hogy a tanárok jelezték, szükségük lenne a béremelésre. Meg fogjuk nézni, hogy a pénz valóban a tanárokhoz megy-e

– így nyilatkozott Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért felelős biztosa a 24.hu-nak egy budapesti háttérbeszélgetésen. Schmit azért jött a magyar fővárosba, hogy a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd kongresszusán felszólaljon, így támogatva a magyar baloldali listát. Schmit ugyanis az Európai Parlament nagy baloldali pártcsaládjának, a Szocialisták és Demokratáknak a csúcsjelöltje az EP-választásokon. Ez azt jelenti, hogyha a szocialisták szereznék a legtöbb mandátumot az EP-választáson, Schmitet javasolnák a bizottság elnöki posztjára.

Vörös Szilárd Nicolas Schmit a DK–MSZP–Párbeszéd kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2024. április 14-én.

A bizonytalanság éve következik Európában

2024. június 6. és 9. között, azaz kicsivel több mint fél év múlva választjuk meg az Európai Parlament tagjait. Az EP-választás a világ egyik legnagyobb méterű demokratikus aktusa, amelyen több százmillió választópolgár közösen hozhat döntést. Ennek ellenére sokáig szinte viccként kezelték ezt a voksolást, mert az európai polgárok úgy érezték, hogy nincs érdemi következménye. A magyar kormány nagyrészt most is ezt gondolja.

Bóka János, a kormány EU-minisztere és Orbán Viktor uniós főtanácsadója ritkán írja le nyilvánosan a gondolatait az EU-ról, de egy korábbi tanulmányában ez a téma is előkerült. Bóka is azt az álláspontot képviseli, hogy az EP-választásnak nincs demokratikus alapja, mert nem létezik olyan európai démosz, amely elvárásokat tudna megfogalmazni az európai integrációval kapcsolatban. Így tehát az európai emberek valójában nem egy európai választáson szavaznak, hanem különböző országos választásokon.

Varga Jennifer / 24.hu Bóka János

Orbánék máris nekiálltak keménykedni a következő bizottsági elnökjelölttel

Augusztusban általában szabadságon van Brüsszel nagy része. Ez ugyan egy hónapra megállítja a kontinens politikai életét, de éppen azért ennyire összehangoltak a szabadságok, hogy ne három hónapig legyen tetszhalott az Európai Unió a folyamatos hiányzások miatt. Szeptember elején viszont a bürokraták és a politikusok visszatérnek, beindul a hagyományos politikai szezon. A mostani ráadásul még pörgős lesz: 2024 közepén európai parlamenti választások lesznek, a kampány pedig már ezen a nyáron elkezdődött, és most fog beindulni igazán.

A 2024-es EP-választás tétje nemcsak az, hogy kinek lehet majd többsége az Európai Parlamentben, hanem az is, kik irányíthatják a jövőben az Európai Unió legfontosabb szerveit. Ezekről írtunk már, a legfontosabb tisztségek közé tartozik az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnöki posztja, az Európai Tanács vezetése, valamint az EU külügyi főképviselőjének posztja is. Ezek a helyek mind felszabadulnak, a megbízatásuk ugyanis egyszerre jár le az EP-képviselők mandátumával.

A legfontosabb kérdés most is, hogy ki fogja vezetni az Európai Bizottságot, az unió kormányát. A mostani elnök, Ursula von der Leyen igen gyenge felhatalmazással került a posztra, alig kilencfős többsége volt az Európai Parlamentben. Ennek ellenére, hanem is problémáktól mentes, de viszonylag sikeres időszakot teljesített a bizottság élén, miközben az elmúlt évtizedek két legnagyobb válságát – a koronavírust és az ukrajnai háborút – is kezelnie kellett.