Best WordPress Hosting
 

Gigászi veszteség Bige László cégénél, aggódnak a hitelminősítők

Múlt pénteken a Fitch Ratings érvényben tartotta az addigi CCC besorolást a Nitrogénművek hosszú lejáratú adóssága kapcsán negatív figyelőlista jelzése mellett, és azt jelezte, hogy nagyon magas finanszírozási kockázatokat lát a 2025 májusában lejáró említett kötvény kapcsán, ami a cég adósságállományának döntő részét teszi ki. A hitelminősítés érvényben tartása és a rövid indoklás közlése mellett a cég azt is bejelentette, hogy üzleti okok miatt visszavonja a hitelminősítést – olvasható a portálon.

Ezután ma a Standard and Poor’s egy fokozattal CCC-re rontotta a Nitrogénművek hosszú lejáratú adósságbesorolását negatív kilátás mellett, és szintén azt hangsúlyozta, hogy fokozott refinanszírozási kockázatokat lát az említett, egy év múlva lejáró kötvény kapcsán, igaz a menedzsment mérlegeli a refinanszírozási lehetőségeket.

Mindezek után a Bloomberg megkereste a Nitrogénművek vezetését, és Bige Zoltán stratégiai igazgató, illetve Bige László tulajdonos emailben válaszoltak. Ebben azt hangsúlyozták:

Kitalálta Bige László, hogyan kerülje ki a kormány karbonadóját

Olyan fejlesztést valósít meg a Nitrogénművek, amivel földgázfelhasználás nélkül is képes lesz majd műtrágyát gyártani – hangzott el az Atv Egyenes Beszéd című műsorában, ahol Bige László nagyvállalkozó, a vállalat elnök-vezérigazgatója volt vendég. A fejlesztés nyomán a cégnek nem kell majd megfizetnie a kormány által bevezetett karbonadót, amire hivatkozva korábban a gyár leállításáról beszélt a vezérigazgató.

Mint kiderült, néhány nappal ezelőtt aláírtak egy olyan szerződést, amivel új beruházást hajtanak végre: óránként nyolcvan tonna ammóniát tudnak majd lefejteni, ami lehetővé teszi hogy ne kelljen megfizetniük ezt az adót.

Nem fogunk földgázt vásárolni, hanem behozzuk az importammóniát

Megemelt gázdíj: „hadisarcot” fizethetnek a magyar gyárak Oroszországnak

„Az azonnali leállás azért elengedhetetlen, mert ma minden tonna műtrágyán, amit gyártunk, 40 euró veszteség keletkezik. A Magyar Szénhidrogén Készletezés tagdíj, aminek összege 2015-ben 65,15 forint/megawattóra (MWh), 2022-ben 179,95 forint/MWh volt, 2023. április 1-jétől 688,68 forint/MWh. Éves szinten a Nitrogénművek tagdíjfizetése 5,8–6,2 milliárd forintot, közel 2,6 százalék árbevétel-arányos adót jelent. Ezzel a plusz költséggel a műtrágya eladhatatlanná válik” – egyebek mellett ezt írta levelében az energiaügyi és az agrárminiszternek Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Mint kiderült, a milliárdos Magyarország egyetlen műtrágyagyártó üzemének a bezárása helyett inkább jogi úton kívánja érvényesíteni az érdekeit, miközben az utolsó csepp a pohárban számukra nem a tagdíj, hanem az új széndioxidkvóta-adó volt. Érdemes tudni azonban, hogy a vállalat teljes költségein belül több mint 50 százalékos részt hasít ki a földgáz költsége, hiszen a műtrágyagyártás egyik fő kelléke a gáz. A műtrágyagyártáson kívül mindössze két ágazat van hazánkban, mely alapanyagként alkalmazza a földgázt egy másik termék gyártásához, és nem azért használja fel, hogy a gázból előállított hő energiatartalmát hasznosítsa. Az egyik a hidrogéngyártás, amely a Mol Nyrt. Dunai Finomítójában zajlik, a másik az áramtermelő gázerőműveké.

Szigetváry Zsolt / MTI Krakkolóüzem a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én.

Az agrárminiszter sajnálja, hogy a pétiből Bige-show lett

A Blikk stúdiójában Nagy István agrárminiszter elárulta, hogy

gyakran békávézik, a belvárosi albérletéből a Parlamentbe legegyszerűbb villamosozni, ezért mindig nála van a bérlete,

nem tudja, Orbán Viktor azért kedveli-e, mert mindig „poros” az autója, cipője, de számára természetes, hogy terepen van, mert az agrárium nem a Kossuth téren van,

Péti sóból Bige-show – megszólalt az agrárminiszter

Nagy István agrárminiszter szerint a kormánynak szóló nyomásgyakorlás a Nitrogénművek körül kialakult helyezt, és Bige László jobban tenné, ha a termeléssel foglalkozna, mert a gazdáknak szükségük van a műtrágyára.

Nagy István a Blikknek adott interjút. Arra a kérdésre, hogy mit szól, hogy Bige László előbb bejelentette a működésük felfüggesztését, néhány órára rá pedig már visszakozott, Nagy azt mondta: ez a kormánynak szóló nyomásgyakorlás.

A politika csinálta ki? Elszámolták magukat? Mi történik a Nitrogénművekkel?

Bige László meggondolta magát: mégsem zár be a Nitrogénművek

Reggel még arról írtunk, hogy határozatlan időre befejezte a termelést Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata, a Nitrogénművek. Ezt mondta ugyanis az Agrárszektornak Bige László, a társaság elnök-vezérigazgatója. A cég tulajdonosa szerint a nyáron megjelent, a széndioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet előíró rendelet olyan gazdasági környezetet teremtett, amelyben lehetetlen a többletköltség érvényesítése az árakban. Az így veszteségessé váló gyártást a társaság pedig nem vállalja. Mint írták, a Nitrogénművek már november 6-tól leállt, a nyilvánosan elérhető adatok szerint egy hónapra, azonban Bige László most megerősítette, a korábbi hírekkel ellentétben a Nitrogénművek nem egy hónapra, hanem határozatlan időre állt le, sőt, az üzleti környezet drasztikus romlása miatt a vállalat nem tervezi az újraindulást, 93 év után befejezi a gyártói tevékenységét.

Ehhez képest az RTL Híradónak délután már azt mondta Bige László, hogy mégsem zárnak be, és a korábbi hírekkel ellentétben nem bocsátanak el ezer embert.

Nem megyünk feltett kézzel a vágóhídra – tette hozzá.

Brutális adót vetettek ki, a Mol, Bige László és a külföldi építőanyag-gyártók a célkeresztben

Politikai céljait és költségvetési szempontokat is érvényesít, így több legyet üt egy csapásra a kormány egy múlt hét hétfői rendeletben kihirdetett új adónemmel, ami a „szén-dioxid kvóta adó” névre hallgat – írta a G7.hu.

Amellett ugyanis, hogy az adóemeléssel a nehéz helyzetben lévő idei és jövő évi költségvetés is az elmúlt években kivetett különadókhoz hasonló méretű bevételhez jut, a kormány egyszerre vet ki egy nagyjából a korábbi GVH-bírsághoz hasonlítható nagyságú pluszterhet a vele szemben kritikus Bige László cégére, a Nitrogénművekre – a vállalat 2021-ben 11 milliárdos bírságot kapott –, és azokra a külföldi építőanyag-gyártókra, amelyekkel szemben hadjáratot hirdetett.

A múlt hétfőn megjelent rendelet alapvetően Magyarország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóira vonatkozik. Mivel a rendelet már hatályba is lépett, az érintett cégeknek már idén kvótaadót kell majd fizetniük. A portál szerint idén összesen 40 cég lehet érintett a tavalyi egész éves kibocsátásuk alapján.

Megadóztatja a kormány, amit Orbán nemrég még teljesen ingyenessé tett volna

Politikai céljait és költségvetési szempontokat is érvényesít, így több legyet üt egy csapásra a kormány egy múlt hét hétfői rendeletben kihirdetett új adónemmel, ami a meglehetősen technokrata hangzású „szén-dioxid kvóta adó” névre hallgat.

Amellett ugyanis, hogy az adóemeléssel a nehéz helyzetben lévő idei és jövő évi költségvetés is az elmúlt években kivetett különadókhoz hasonló méretű bevételhez jut, a kormány egyszerre vet ki egy nagyjából a korábbi GVH-bírsághoz hasonlítható nagyságú pluszterhet a vele szemben kritikus Bige László cégére, a Nitrogénművekre, és azokra a külföldi építőanyag-gyártókra, amelyekkel szemben hadjáratot hirdetett.

A múlt hétfőn megjelent rendelet alapvetően Magyarország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóira vonatkozik. Azt, hogy mely cégeknek kell majd ilyen adót fizetniük, az EU ipari szereplőkre vonatkozó fő környezetvédelmi szabályrendszere alapján vezeti le. Az adónem az uniós rendszertől tehát független, de arra épül rá.