A Seaside Aquarium szerint első alkalommal sodródott partra a Himantolophus sagamius faj egyik egyede Oregonban – írja a Yahoo. A korbácsoshalak közé tartozó állat a tenger mélyén él.
A tetemet srandolók találták meg a Cannon Beach közelében.
Az akvárium szerint a világon eddig mindössze 31 példányt jegyeztek fel, ezért a felfedezés rendkívül értékes.
Olyan melegek az óceánok, hogy a bennük élő korallok elkezdtek kifehéredni – írja a BBC. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint ez a negyedik alkalom, hogy ilyesmi történik.
A szervezet azt is elárulta, hogy már hetek óta világszerte számolnak be tudósok ilyen esetekről, tehát a jelenség globális kiterjedésű. Bár a fehér korallok a képeket szépnek tűnhetnek, a szakértők szerint közelről megfigyelve jól látható, hogy ezek az élőlények valójában betegek és pusztulnak. Jelenleg a világ koralljainak több mint fele érintett, köztük Ausztrália Nagy-korallzátonya is.
Az óceánok átlagos hőmérséklete tavaly augusztusban rekord meleggé vált, és azóta is átlagon felüli maradt. Ezért részben az emberiség károsanyag-kibocsátásából fakadó globális felmelegedés, részben pedig az El Niño nevű természetes éghajlati jelenség a felelős.
A madárvilág egyes tagjai elképesztő bravúrokra képesek: kezdve attól, hogy több mint öt órán keresztül is képes egy faj szárnycsapás nélkül repülni, egészen addig, hogy van olyan állat, amely több mint 10 hónapig nem hagyja abba a repülést. A vándorlás azonban komoly igénybevételt jelent, így az IFLScience utánajárt, hogyan pihennek meg útközben a madarak.
Mint írták, egyes madarak számára a legjobb stratégia az, ha egyáltalán nem állnak meg. Egy 2021-ben készült tanulmány öt olyan fajt vizsgált, melyek nagy távolságokat repültek őszi vándorlásuk során, és megállapították, hogy a vándorsólyom és a halászsas stabil szélviszonyokra támaszkodik, amivel rengeteg energiát spórolnak meg egy hosszú út során.
Elham Nourani, a kutatás vezető szerzője szerint a jobb szélviszonyok miatt akár út közben is változtathatnak az útvonalon, amivel több száz kilométeren át tartó repüléshez szükséges erőbefektetést spórolhatnak meg.
A világ óceánjainak átlagos mélysége 3682 méter körül mozog, de van egy pont, ahol a tengerfenék ennek a mélységnek körülbelül a háromszorosa. Ez a Challenger Deep, az óceán legmélyebb pontja, amely a híres Mariana-árokban található a Csendes-óceán nyugati részén, és alig néhány ember látogatta meg eddig, írja az IFLScience.
A területet három mélyedésre lehet felosztani, amelyek keleti, középső és nyugati medencékként ismertek. Egy nemrégiben, 2021-ben publikált tanulmány megerősítette, hogy a legmélyebb pont a keleti medencében található, 10 935 méter mélységben.
Ez olyan mély, hogy ha a Mount Everestet odatennénk, a csúcsa még mindig körülbelül 2084 méterrel a hullámok alatt lenne.
Gravitációs anomáliákat vizsgálva négy gigantikus tengeri hegyet fedeztek fel Dél-Amerika partjainál – írja a Space.com. A legmagasabb több mint 2,6 kilométerre emelkedik ki a tengerfenékből.
A Schmidt Ocean Institute csapata a közelmúltban egy kutatóhajóról térképezte fel a Costa Ricától Chile magasságáig húzódó óceánfeneket, az expedíció során új állatfajokat is felfedeztek. A csúcsok közül három Peru közelében fekszik, ezek 1591, 1644 és 1873 méteresek.
A legnagyobb tengeri hegy Chilénél található, ez 2681 méter magas.
Josep Pascual a Földközi-tenger egyik legjobb ismerője. Hobbijából még a NASA tudósai is profitálnak.
The post 50 éve hajózik ki egy spanyol tudós, hogy rögzítse a Földközi-tenger hőfokát, drámai eredményei vannak first appeared on 24.hu.
Szinte karnyújtásnyira került egy búvár egy fehér cápától, az esetet pedig sikerült megörökítenie – írja a Mirror. A 49 éves Paul Dabill egy barátjával együtt szigonyhalászott Florida partjainál, amikor észlelték, hogy más is vadászik a vízben.
A felvételen az látható, hogy a ragadozó csak néhány méterre úszkál tőlük.
Dabill körülbelül 15 éve búvárkodik, de csak néhányszor tudta eddig megfigyelni a fajt. A búvár felvette a kapcsolatot az Atlantic White Shark Conservancy csoporttal, amely katalógust vezet az Atlanti-óceán nyugati részén élő fehér cápákról.
Fiatal óceán bújhat meg a Szaturnusz egyik, a Star Wars-filmek Halálcsillagára emlékeztető apró holdjának jeges felszíne alatt – állapította meg egy francia vezetésű kutatócsoport, amely a Nature című folyóiratban publikálta eredményeit.
A Mimas pályájának és forgásának változásait vizsgáló csillagászok arról számoltak be, hogy a kis hold fagyos felszíne alatt mintegy 20-30 kilométeres mélységben húzódhat a rejtett óceán.
Az MTI szerint a tudósok azoknak az adatoknak az elemzése alapján látják bizonyítottnak elméletület, amelyeket a NASA Cassini űrszondája továbbított. A szonda több mint egy évtizeden át figyelte a Szaturnuszt és annak több mint 140 holdját, mielőtt 2017-ben belépett a bolygó légkörébe és elégett.
A világ óceánjainak hőmérséklete tavaly rekordszintre emelkedett, és ezzel a tengerek felmelegedése már ötödik éve döntött rekordot – írja az MTI egy, az Advances in Atmospheric Sciences című folyóiratban közzétett tanulmány alapján.
Cseng Li-csing, a tanulmány vezető szerzője, a Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Légkörfizikai Intézet kutatója elmondta, hogy az óceánok felmelegedése kulcsfontosságú a klímaváltozás adatainak követésében, mivel a globális hő több mint 90 százalékát az óceánok nyelik el.
Az óceánok szabályozzák, hogy milyen gyorsan változik a Föld éghajlata. A bolygó múltjával vagy jövőjével kapcsolatos kérdésekre a válaszokat az óceánokban lehet megtalálni
Több száz mérgező mélytengeri állatot találtak az indiai Csennai városában az áradások és egy ipari olajszennyezés után – írja az Independent. A térségben a Porpita porpita nevű, parányi hidraállatok alkotta kolóniáira, valamint egy sárkányszerű csigafaj, a Glaucus atlanticus példányaira bukkantak.
Mindkét faj nagy számban sodródott partra. Szrivatsan Ramkumar helyi lakos szerint több száz példányról van szó, többségük elpusztult, de élő egyedek is előkerültek.
A bizarr megjelenésű, mélytengeri fajok ritkán láthatóak a partokon. A tömeges kisodródás azt követően történt, hogy a Micsaung ciklon 48 óra alatt 60 centiméternyi esőt zúdított Csennaira, komoly áradásokat idézve elő. A katasztrófa következtében jelentős, ipari olajszivárgás is kialakult, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ennek köze volt-e a tömeges partra sodródáshoz.
Bermuda egy csaknem 200 tagból álló szigetcsoport az Atlanti-óceán nyugati részén 1770 kilométerre Miamitól, jogilag Nagy-Britannia tengerentúli területe. Világszerte a Bermuda-háromszögről híres, vagyis inkább hírhedt: a Miami, Puerto Ricó és Bermuda közti területen számos hajó és repülőgép tűnt el rejtélyes körülmények között. Ám most egészen más okból aggódnak a tudósok.
A Bermuda Atlantic Time-series Study (BATS) projekt 1983 óta vizsgálja a Bermuda környéki vizeket, a kutatók havonta vett mintákból elemzik az óceán fizikai, kémiai és biológiai adatait, nyomon követik a változásokat – írja az IFLScience. A legújabb eredmények pedig azt mutatják, hogy 40 év alatt a szubtrópusi óceán szinte a felismerhetetlenségig megváltozott:
a vízfelszín átlaghőmérséklete mintegy 1 Celsius-fokkal melegebb, veszített sótartalmából, hat százalékkal csökkent az oxigénszintje és 30 százalékkal savasabb, mint 40 éve.
A világ legnagyobb építményénél, a Burdzs Kalifánál kétszer magasabb hegyet találtak a tenger mélyén Guatemala közelében – írja a Live Science. A kutatók idén nyáron a Schmidt Ocean Institute által szervezett expedíció keretében térképezték fel a tengerfeneket, amikor észlelték a korábban nem látott formációt.
A mintegy 2600 méterrel a felszín alatt fekvő hegy nagyjából 1600 méter magas.
Hasonló képződmények általában vulkanizmus következtében alakulnak ki. „A több mint 1,5 kilométer magas tengeri hegy, amely eddig a hullámok alatt rejtőzött, rávilágít arra, hogy mennyi mindent kell még felfedeznünk” – mondta Jyotika Virmani, a Schmidt Ocean Institute ügyvezető igazgatója.
Ritka természeti jelenetet örökített meg egy búvár Brit Columbia partjainál – írja a Live Science. Felvételén két igen fiatal holdhal látható, hasonló megfigyelést nem könnyű végezni.
Szakértők szerint a videón a Mola mola faj képviselői szerepelnek, gömbölyű hasuk és kis méretük arra utal, hogy még meglehetősen fiatalok.
A faj a legnagyobbra növő csontos hal, a kifejlett példányok akár 3 méter átmérőjűek is lehetnek.
Egy francia férfi nemrégiben rábukkant egy üzenetre egy palackban, amelyet 26 évvel ezelőtt egy iskolai projekt keretében dobtak az Atlanti-óceánba.
A 71 éves halász, Hubert Eriau még augusztus 11-én találta meg a Franciaország atlanti-óceáni partvidékén fekvő Les Sables-d’Olonne egyik strandján strandon – írja a People magazin.
A levelet egy Ben Lyons nevű általános iskolás adta fel 1997 októberében egy iskolai projekt részeként. A Massachusetts állam óceánpartján elhelyezkedő Sandwich nevű kisváros egyik iskolájában, a Forestdale Schoolban az egyik osztály tanulói azt a feladatot kapták, hogy írjanak egy-egy üzenetet egy-egy palackba, amiket aztán egyszerre az Atlanti-óceánba engedtek egy hajóról.
Bár elsőre romantikusan hangzik egy tengerparti randevún egy palackba zárt üzenetet találni, egy ausztrál pár TikTokra feltöltött videója alapján egy ilyen szituáció olykor kifejezetten kellemetlen meglepetéseket is tartogathat.
A közösségi oldalt közösen használó Crystal és Rick éppen egy tengerparti sétát tett az ausztráliai Észak-Queensland egyik strandján, amikor egy titokzatos üveget pillantottak meg a hullámokban. Rick ekkor elindította a telefonja kameráját, majd bement a vízbe, hogy kiszedje az üveget.
Úgy tűnt, hogy az üzenet mellett egy kis homok is van benne, ezért odaadta a palackot Crystalnak, hogy bontsa ki. Azonban az üveg nyaka annyira keskeny volt, hogy nem lehetett belőle sehogy se kiszedni az üzenetet. Hiába próbálkozott meg Crystal azzal is, hogy fejjel lefelé tartotta az üveg nyakát, csak a benne található por szóródott ki.
Néhány év alatt több mint tízmilliárd rák tűnt el a Bering-tengerből. Egy új tanulmány alapján a tömeges pusztulást a valaha mért legsúlyosabb tengeri hőhullám idézte elő – írja a Live Science.
Az esemény 2018-ben kezdődött az Alaszka és Szibéria közötti sarki vizekben, és két éven át tartott. A folyamat során rekordmeleget mértek az óceánban, és látványosan visszahúzódott a tengeri jég. Az extrém körülmények a Bering-tenger egyik rákfaját, a Chionoecetes opiliót is súlyosan érintették.
A hőhullám közvetett módon okozott populációs összeomlást, az állatok éhen pusztultak.
Az emberi szem számára egészen szörnyszerű teremtmény teteme sodródott partra a kaliforniai Crystal Cove Parkban. A park közleményében azt írta, néhány év alatt ez már a második eset, amikor a ritka, mélytengeri halfaj egyik példánya kerül elő a helyi partokon, legutóbb 2021 májusában találtak meg egy egyedet.
Az érintett faj egy úgynevezett horgászhalal, azon belül a csendes-óceáni korbácsoshal (Himantolophus sagamius).
Mélytengeri életmódjuk miatt ezen élőlények tanulmányozása nem egyszerű. A mostani halat a Kaliforniai Hal- és Vadvédelmi Hivatal gyűjtötte be további vizsgálatra.
Átfogó elemzést tett közzé a Greenpeace az óceánokat fenyegető veszélyekről. A tanulmány friss adatokat tartalmaz a túlhalászatról, szennyeződésekről, a mélytengeri bányászat várható hatásairól, valamint felvázol egy politikai ütemtervet is a tengeri élővilág megmentésére.
A zöldszervezet nemzetközi petícióban követeli, hogy az országok haladéktalanul ratifikálják az ENSZ óceánvédelmi egyezményét és jelöljenek ki védett tengeri övezeteket. A Greenpeace új tanulmánya az óceánjaink állapotát tükröző friss adatok mellett egy politikai ütemtervet is tartalmaz arról, hogyan lehet 2030-ig a világ tengereinek 30%-át [ez az ENSZ 30×30-as célja] védetté nyilvánítani az óceánvédelmi egyezmény alapján, amelyről márciusban állapodtak meg a világ vezetői.
A jelentés előszavát Callum Roberts professzor írta, akinek úttörő modellezési módszerei alapján készült a zöldszervezet által még 2019-ben kiadott 30×30 A Blueprint for Ocean Protection c. tanulmánya. Az új elemzés részletesen ismerteti az óceánokat fenyegető veszélyeket és friss adatokat tartalmaz a nyílt tengeri halászat alakulásáról is. Eszerint 2018 és 2022 között 8,5%-kal, közel 8,5 millió órára nőtt a nyílt vizeinken halászati tevékenységgel töltött idő, ráadásul ez a szám a megóvandó területeken is 22,5%-kal nagyobb, mint korábban. A tendenciák tehát azt mutatják, hogy a valóságban pont az ellenkezője történik, mint amit az óceánvédelmi egyezményben meghatároztak.
A magasból örökítették meg, ahogy egy fehér cápa szemügyre vesz egy gyanútlan úszót. A videót Scott Fairchild tette közzé, aki drónok segítségével mutatja be az emberek és cápák interakcióit Kalifornia vizeiben.
Fairchild szerint riasztó lehet nézni a legújabb felvételt, amely egyben tökéletesen szemlélteti a fehér cápákkal kapcsolatos igazságot. „A cápák valóban csúcsragadozók, vadállatok, amelyekkel tisztelettel és óvatosan kell bánni. Egészen biztosan nem kiskutyák. Viszont rendkívül kíváncsi és intelligens állatok, amelyek nem vadásznak ránk aktívan” – emeli ki bejegyzésében.
Mint folytatja, a rövid videó jól megmutatja a cápa gondolkodásmódját és cselekedeteit. A faj páratlan vadászkészséggel, alulról és hátulról közelít, igazolva, hogy a meglepetésszerű támadás adja a legjobb esélyt. „A sikert elsősorban a saját biztonsága, másodsorban pedig a zsákmányszerzés jelenti” – teszi hozzá.
Az óceánból, egy lassan elmerülő szikláról kellett kimenteni egy szarvast a New Jersey-i Balmarnál – írja a New Jersey 12. Thomas Buckley vízimentő és szörfös helyi idő szerint vasárnap reggel segített a bajba jutott állatnak, amely egy viharban, a hullámzás miatt került veszélybe.
A történetről utóbb a helyi sajtó is beszámolt. Kedd reggelre Buckley gratuláló SMS-ekre ébredt, valóságos hírességgé vált.
Elmondása alapján nem is tervezett szörfözni aznapra, 6:30-as kelésekor mégis úgy érezte, hogy deszkára kell állnia. Amikor kiért a strandra, kiáltásra lett figyelmes, az óceánban, egy sziklacsoporton pedig megpillantotta a küszködő bikát, amelyről videó is készült.