Best WordPress Hosting
 

Az orosz túlerő ugyan rettenetes áldozatok árán, de ismét felőrölte az ukrán védelmet – mit mond el Avgyijivka eleste a háborúról?

Az ukrán hadsereg hónapokig tartó elkeseredett harcok után feladta Avgyijivka városát az orosz túlerővel szemben, mindössze néhány nappal a Moszkva által indított háború kitörésének második évfordulója előtt. A mára a földdel egyenlővé tett, egykoron 32 ezer lelket számláló iparváros 2014 óta a keleti ukrán védelmi vonal fontos bástyája volt, a támadókat az évek alatt számos alkalommal verték vissza a településnél, amely mindössze 15 kilométerre fekszik Donyecktől, a döntő részt orosz kézen fekvő Donbasz régió központjától.

Az elemzők szerint Avgyijivka elvesztése stratégiai szempontból nem jelentős, viszont megvilágítja a világ érdeklődéséből két év alatt rengeteget elvesztő háború jelenlegi dinamikáját:

az oroszoknak Bahmut tavaly májusi bevétele óta ez az első jelentősebb harctéri sikere – de ismét csak súlyos veszteségek árán tudtak felülkerekedni, egy szintén az első világháború legsötétebb epizódjait felidéző csatában;

A rommá lőtt Budapesten feladott újsághirdetésben kereste egy férfi az utolsó jó ruháját

Budapest százkét napon át tartó, 1944 karácsonyán indult ostroma óriási veszteségekkel járt: a harcoló felek haderőiben 130 ezres veszteséget, és közel másfélszer több sebesültet eredményező ütközet alatt a fővárosban élők jó része az otthonaikban rekedt, a Vörös Hadsereg katonái nők tömegén alkalmaztak nemi erőszakot, a saját lakásaikban, utcákon, vagy épp különböző üzemekben foglyul ejtett budapestieket – több tízezer embert – pedig málenkij robotra a Szovjetunióba hurcoltak.

Jó részük sosem tért haza, így nem meglepő, hogy a város február 13-as szovjet kézre jutása után a lapok hosszú időn át tele voltak a családtagjaikat, vagy barátaikat keresők hirdetéseivel. Voltak azonban olyan budapestiek, akik valami egészen mást kerestek: egy férfi például

egyetlen jó ruháját kereste, amit korábban egy németek elől eltűnni vágyó tizedesnek adott kölcsön.

Harminc fegyveres barikádozta el magát egy koszovói kolostroban, miután egy lövöldözésben megöltek egy rendőrt

A koszovói biztonsági erők körülvettek egy kolostort, ahol becslések szerint mintegy 30 fegyveres barikádozta el magát vasárnap – írja a BBC a koszovói miniszterelnök bejelentése alapján. A történteket előzménye, hogy egy koszovói albán rendőr meghalt, egy pedig megsérült, amikor ismeretlen tettesek koszovói rendőrökre támadtak az éjszaka folyamán.

A kormányfő, Albin Kurti szerint a csoport az ország északi részén fekvő Banjska nevű falu egyik kolostorában próbált meg elrejtőzni, mindezt már a szerb ortodox egyház is megerősítette. A papok és a zarándokok a biztonság kedvéért bezárkóztak a kolostor templomába, információk szerint időnként lövéseket is lehetett hallani.

A koszovói kormányfő közben Szerbiát vádolta azzal, hogy támogatja az általa terrorista támadásnak minősített eseményeket, köztük a lövöldözést is, amiben az említett rendőr életét vesztette. Szerbia részéről egyelőre nem reagált senki a vádakra.

Kiutasították a svéd nagykövetet Irakból a Korán megtaposása után

Elrendelte a svéd nagykövet kiutasítását Mohamed Sía al-Szudani iraki miniszterelnök, miután csütörtökön egy stockholmi tüntetésen megtaposta a Korán egy példányát egy magát ma már ateistának valló, Svédországban élő iraki menekült, Salwan Momika. A harminchét éves férfi korábban, egy másik hasonló tüntetésen, június végén már elégedett egy példányt, ami miatt már akkor tüntetők rohamozták meg a bagdadi svéd nagykövetséget. Csütörtökre virradó éjszaka viszont, ahogy az korábban már megírtuk, a tüntetők meg is ostromolták az épületeket, sőt, tűz is keletkezett a roham következében.

Az iraki miniszterelnök közleményben már csütörtök kora délután figyelmeztetett, hogy a Korán elégetése a svéd nagykövetség kiutasítását vonhatja maga után. Az égetés ugyan elmaradt, de a bagdadi svéd nagykövetet így is kiutasították a csütörtöki taposós akciót követően.

Az AP hírügynökség szerint ez azonban jó eséllyel már kevés lesz az indulatok megfékezéséhez: péntek délutánra újabb tüntetést szerveztek Bagdadban. A török Anadolu hírügynökség által közreadott kép tanúsága szerint máris hatalmas tömeg vonult Bagdad utcáin. Ők Muktada asz-Szadr síita hitszónok és iszlamista politikus támogatói, akik részben a csütörtök hajnali ostromban is felelősek lehettek. A muszlim többségű országok közül pénteken emellett többen is felháborodásuknak adtak hangot a Korán példányának svédországi megtaposása miatt. Irak mellett Iránban és Libanonban is tüntetéseket szerveznek péntekre.

Megostromolták az iraki svéd nagykövetséget

Több százan rohanták meg csütörtök kora hajnalban a bagdadi svéd nagykövetséget. Megmászták a falait, és fel is gyújtották, így tiltakozva a Korán példányainak elégetése ellen. A svéd külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy a nagykövetség összes munkatársa biztonságban van, egyúttal elítélte a támadást, és azt hangsúlyozta, hogy az iraki hatóságoknak meg kell védeniük a diplomáciai képviseleteket.

A Reuters szerint a csütörtöki tüntetést Muktada asz-Szadr síita hitszónok és politikus támogatói szervezték, mert alig pár héten belül már másodszor terveznek nyilvános Korán-égetést Svédországban csütörtökön – derül ki a népszerű síita hitszónokhoz köthető népszerű Telegram-csoportban és más Szadr-párti médiumokban megjelent közlésekből.

A svéd rendőrség szerdán engedélyezett egy, a stockholmi iraki nagykövetség előtti csütörtöki nyilvános gyűlést – számolt be a  TT svéd hírügynökség.

Őrült támadás segítette diadalra a magyarokat

A keresztény világon jeges félelem lett úrrá, amikor 1453-ban híre ment Konstantinápoly elestének – a bevehetetlen erőd, az ősi Római Birodalom örököse, a keleti kereszténység központja oszmán uralom alá került. A győztes II. Mehmed szultán joggal érdemelte ki a Hódító és a Nagy állandó jelzőt, maga is elhihette, hogy immár nincs számára lehetetlen. A hagyomány szerint ennek úgy adott hangot, hogy következő nyugati hadjárata előtt kijelentette: reggelijét Nándorfehérvárott, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben kívánja elfogyasztani.

A mai Belgrád, Szerbia fővárosa a Magyar Királyság, és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy egyben a keresztény Európa kapuja volt akkoriban. Birtokában a török szabad utat nyert északnak, a Duna völgyén a magyar főváros, majd onnan német területek felé, nyugatnak pedig egyenesen Itáliába. Akár elhangzott Mehmed szájából a fenti mondat, akár nem, kétségünk sem lehet afelől, hogy magabiztosan indította katonáit a magyar határ felé. Majd nem sokkal később élete kudarcát kellett megélnie.

A Hunyadi János és Szilágyi Mihály vezette had ugyanis Nándorfehérvárnál fényes diadalt aratott a szultáni sereg felett 1456. július 22-én. Történelmünk talán legnagyobb győzelme volt ez, amiről máig harangszóval emlékezik meg világszerte minden keresztény templom déli 12 órakor. Kevés szó esik azonban arról a „lánglelkű” szerzetesről, aki nélkül ez a diadal nemcsak nem születhetett volna meg, hanem minden bizonnyal óriási vereség lett volna a csata vége.