Best WordPress Hosting
 

Orbán minden eddiginél látványosabban demonstrálta, hogy autoriter vezetőket és korrupció miatt szankcionált politikusokat tekint a barátainak

Talán túlzás nélkül állítható, hogy a hétvége minden eddiginél látványosabban szemléltette, hogy az egykor nyugatbarát és liberális demokrata Orbán Viktor mekkora politikai fordulatot vett az elmúlt 15 évben.

Mi történt? A hétvégén nyitották meg Magyarország történetének legnagyobb sporteseményét, az atlétikai vb-t, amelyre számos vezető politikus érkezett, akik közül többen a tűzijátékot is Orbánnal nézték együtt a Karmelita kolostorban. Három nap alatt 15 találkozón vesz/vett részt Orbán.

Igen, de: bár Orbán keretezése alapján „Magyarországra látogat a világ”, a gyakorlatban ez jobbára autoriter vezetőket és bukott európai politikusokat jelent. Orbán hét aktív állami vezetővel ünnepelte a Karmelitában a magyar állam alapítását, közülük öten autoriter vezetők az Economist Intelligence Unit demokrácia-indexe alapján.

Erdogan emberei bántalmazhattak egy magyar férfit Budapesten, a TEK-nek kellett kimenteni

Bántalmaztak egy magyar férfit Budapesten, aki az államalapítás ünnepe alatt Magyarországra látogató török elnöknek bemutatott a két kezével. Bán Tamást a Terrorelhárítási Központnak (TEK) és a magyar rendőrségnek kellett kimenekítenie, miután az illető elmondása szerint Recep Tayyip Erdogan emberei rászálltak – értesült a Magyar Narancs.

A férfi a Narancsnak nyilatkozva elmondta, hogy épp fiával és feleségével sétált, amikor meglátta a török elnök konvoját. Később a Szabad sajtó útjánál látta, hogy nagy a készülődés: rengeteg felfegyverzett kommandós tartózkodott egy szállodánál. Kisvártatva megjelent Erdogan is, akit támogatói integetéssel üdvözöltek, Bán pedig bemutatott neki. Elmondása szerint a török elnök arcáról lehervadt a mosoly, amikor elérkezett hozzá az üzenet.

Ezt követően három-négy civil ruhás ember jelent meg, akik lefogták Bánt, majd rángatni kezdték. A férfi úgy véli, hogy

Ezekről tárgyalhat Erdogan és Orbán augusztus 20-án

Kiállunk Magyarország mellett.

Ez lehet a mondanivalója a török sajtó szerint Recep Tayyip Erdogan augusztus 20-i budapesti látogatásának. A Világgazdaság sajtószemléje szerint a török elnök ezt az üzenetet adja majd át Orbán Viktor kormányfőnek. Azt is valószínűsítik, hogy a török elnök részt vesz az augusztus 20-i magyar állami ünnepségen.

Erdogan egynapos látogatásra érkezik, és még augusztus 20-án távozik is Magyarországról.

Nem sokat árulnak el arról, mit csinál Erdogan Magyarországon az államalapítás ünnepén

Zajlik a török államfő munkalátogatásának előkészítése

– mindössze ennyit közölt a Népszavával Havasi Bertalan a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár, miután a lap munkatársa az augusztus 20-ai magyar-török csúcsról érdeklődött.

Az esemény előtt pár nappal nem tudni, pontosan milyen programja lesz Recep Tayyip Erdogannak Magyarországon. A miniszterelnök sajtófőnöke korábban annyit árult el, hogy Orbán Viktor miniszterelnök munkalátogatásra hívta meg Erdogant a Karmelita-kolostoraba, ahol biztonsági, védelmi ipari és gazdasági ügyekről tárgyalnak majd, és előkészítik a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács következő ülését is, melyet az év végén Budapesten tartanak.

Orbán Viktor meghívására Erdogan augusztus 20-án Budapestre látogat

Orbán Viktor miniszterelnök munkalátogatásra hívta meg Recep Tayyip Erdogan török államfőt Budapestre, aki elfogadta a meghívást – tájékoztatta az MTI-t a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken.

A magyar-török csúcstalálkozóra augusztus 20-án kerül sor a Karmelita kolostorban, a megtárgyalandó témák között biztonsági, védelmi ipari és gazdasági ügyek is szerepelnek.

A felek előkészítik a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács következő ülését is, amit az év végén tartanak meg Budapesten.

Szabad véleménynyilvánítás vagy provokáció a Korán-égetés?

Irak nemrég kiutasította Svédország nagykövetét azok után, hogy tüntetők rohanták meg a bagdadi svéd nagykövetséget, és megrongálták az épület egyes részeit. A befolyásos iraki síita vallási és politikai vezető, Muktada asz-Szadr támogatói több alkalommal is a svéd nagykövetség felgyújtását követelték.

A tüntetők haragját az váltotta ki, hogy Irak stockholmi nagykövetsége előtt egy ateista iraki menekült felgyújtotta a muzulmánok szent könyvének, a Koránnak egy példányát. Az iraki vezetés bekérette a svéd nagykövetet, majd „rasszistának” és „felelőtlennek” nevezte azt, hogy ez a „szégyenletes cselekedet” a svéd rendőrség engedélyével történt meg. Mohammed Sía asz-Szúdáni iraki miniszterelnök elrendelte a svéd nagykövet kiutasítását az országból, valamint az iraki ügyvivő visszahívását Svédországból. A botrányt tovább tetézte, hogy Irakban felfüggesztették az Ericsson svéd távközlési óriáscég működési engedélyét.

LOUAI BESHARA / AFP Mohammed Sía asz-Szúdáni iraki miniszterelnök egy sajtótájékoztatón beszél a szíriai elnökkel Damaszkuszban 2023. július 16-án.

Mit kezdene Európa még három Orbánnal?

Hosszú diplomáciai harcoknak ritkán van annyira semmitmondó végeredménye, mint Törökország birkózásnak Svédország NATO-tagsága kapcsán.

Svédország még tavaly, az Ukrajnát sújtó orosz agressziót követően kérte felvételét a NATO-ba, Finnországgal együtt, amit a finnek esetében viszonylag gyorsan jóvá is hagyott mindenki – utolsóként Törökország és Magyarország. E két ország ugyanakkor nem egyezett bele a svédek csatlakozásába.

Törökországban ugyanis éppen parlamenti és elnökválasztásra készültek, és a nacionalista török vezetésnek komoly problémája van a baloldali kurd pártokkal, amelyek képviselői közül többen Svédországba menekültek, a svédek pedig nem adták ki a török állam által terroristának tartott kurdokat.

Nem eszik olyan forrón a török kását – aligha hoz érdemi változást Erdogan pálfordulása

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn este, a vilniusi NATO-csúcs előtti utolsó pillanatban bejelentette, hogy hozzájárul Svédországnak a transzatlanti biztonsági szervezethez való csatlakozásához. Ugyan az erről szóló jegyzőkönyvet a szövetség tagjai már tavaly aláírták, azt minden tagállamnak külön ratifikálnia kell, ezt pedig Törökországon és Magyarországon kívül már mindenki megtette. Ahogy tavaly a jegyzőkönyv aláírásakor, úgy most a ratifikációs folyamat kapcsán is Ankara a végsőkig kivárt, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az egyhangú döntéshozásból adódó vétójogával.

A török beleegyezés a svéd (és korábban a finn) NATO-csatlakozás kapcsán nagy győzelem a transzatlanti biztonság szempontjából, ez teljesen egyértelmű. Bonyolultabb kérdés, hogy miként értelmezzük Erdogan elnök viselkedését, különösen annak fényében, hogy hétfőn, a végső bejelentés előtt a török államfő már az országa EU-csatlakozásához kötötte a svéd NATO-csatlakozást. Reményteljesen tehették fel a kérdést tegnap az európai fővárosokban: külpolitikai váltást láthatunk Ankarában?

Törökország transzatlanti fordulata?

Stoltenberg: Erdogan török elnök támogatni fogja Svédország NATO-csatlakozását

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök támogatja Svédország NATO-csatlakozási törekvését – jelentette be a hírt a BBC.

Az Al Jazeera szerint a főtitkár azt közölte, hogy Erdogan hozzájárult a svéd csatlakozási kérelem továbbításához a török parlamenthez.

Stoltenberg a litvániai Vilniusban Erdogannal és Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélései után közölte, hogy Törökország beleegyezett az előrelépésbe. Svédország NATO-csatlakozását tavaly óta tartóztatja fel Törökország tiltakozása.

Nehéz abbahagyni az unortodox gazdaságpolitikát, újabb mélységekbe zuhant a török líra

Örülhetnek az Isztambulba vagy Antalyába készülő turisták és a török exportőrök, az átlagtörök pénze viszont ütemesen veszít az értékéből. A várakozásoktól elmaradó múlt heti kamatemelés még fel is gyorsította a líra zuhanását.

Mi történt? A török líra újabb mélypontra jutott hétfőre, és még nem látszik, hol a folyamat vége (bár ma éppen erősödött egy kicsit). A török valuta értéke 80 százalékát vesztette el az elmúlt öt évben.

Számokban: az árfolyam Erdogan második fordulós győzelme után lépte át a 20 líra/amerikai dollárt, hétfő délután pedig már a 26-ot is elérte. 2010-ben még 1,5 líráért lehetett kapni egy dollárt, de 2020-ban is még 7 körül volt az árfolyam.

Erdogan: Svédország még nem tett eleget ahhoz, hogy támogassuk csatlakozását a NATO-hoz

Törökország fenntartja álláspontját Svédország NATO-csatlakozásáról, mert Stockholm idekapcsolódó eddigi törvényalkotási lépéseit nem tartja elegendőnek a svéd tagság támogatásához. Ezt Recep Tayyip Erdogan török elnök szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetésén, amelyet az Anadolu török hírügynökség ismertetett hétfőn az elnöki kommunikációs igazgatóság közleménye alapján.

Erdogan szerint „Törökország fenntartja konstruktív álláspontját Svédország tagságával kapcsolatban, de a törvénymódosítások értelmetlenek mindaddig, amíg a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a szíriai kurd szervezetek (PYD/YPG) támogatói szabadon szerveznek tüntetéseket ebben az országban.”

Kitért arra is: azok a kísérletek, amelyekkel össze próbálják kapcsolni Törökország F-16-osokkal kapcsolatos kéréseit Svédország tagságával, inkább a NATO-nak és a szövetség biztonságának ártanak, mintsem Ankarának.

BL-döntőn járt Orbán Viktor, de nem az MTI képein

Az állami hírügynökség bőséges képanyagot közölt az isztambuli Bajnokok Ligája döntőjéről, külön a VIP-páholyról (képünkön), még arról is, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő külön is fogadta a FIFA elnökét.

Annak, hogy Orbán Viktor ezúttal is ott volt a BL-döntőn, a magyar kormányfő találkozott az újraválasztott török elnökkel nincs nyoma. Ezt a 444.hu vette észre az AFP és a Reuters fotóin.

Azzal, hogy Orbán Viktor egy héttel az államfő beiktatása után újra visszatért Törökországba, most a közösségi oldalán sem foglalkoztak, az utolsó két bejegyzés a hivatalos türkmenisztáni látogatásáról szól, a bejegyzések dátuma szerint a miniszterelnök vélhetően onnan repülhetett a BL-döntő helyszínére.

Erdogan lecserélte az egész kormányát

Az újraválasztott török elnök, Recep Tayyip Erdogan szombat esti ankarai sajtótájékoztatóján közzétette az általa kijelölt miniszterek névsorát. A kabinet szinte teljesen átalakult, a kulcstárcák élén is változás történt.

Két olyan eddigi kabinettag van, aki minisztériuma élén folytathatja munkáját: Fahrettin Koca az egészségügyi tárca vezetőjeként, valamint Mehmet Nuri Ersoy – Törökország egyik legnagyobb turisztikai cégének, az Etsturnak az alapítója – a kulturális és idegenforgalmi minisztériumnál.

Erdogan ezúttal is egy alelnököt választott maga mellé, Cevdet Yilmaz személyében. Yilmaz 2011 és 2016 között kétszer is volt fejlesztési miniszter, a köztes időszakban pedig, 2015-ben miniszterelnök-helyettesi pozíciót töltött be.

Orbánt a vihar sem állította meg, hogy odaérjen Erdogan beiktatására

Az újraválasztott török elnök, Recep Tayyip Erdogan szombaton letette az államfői esküt a török parlamentben, és ezzel megkezdődött harmadik elnöki ciklusa. Az ünnepségre Orbán Viktor miniszterelnök is Ankarába utazott, viharos leszállásról írt a Facebookján és utcákon hömpölygő vízről tett ki képet.

A nagy eső Erdogan beiktatását sem mosta el, de a külső helyszíneken esernyővel kellett kísérni a politikust.

Anıtkabir Ziyaretihttps://t.co/UD07Uy16lz

Erdoğan Orbán, a kurdok Gyurcsány szerepében – érthetően a török helyzetről

Minden bizonnyal Erdoğan marad az elnök Törökországban, a rezsim nem fog puhulni, de ez nem jelent NATO-kilépést és Moszkva felé fordulást sem – mondja podcastunkban Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Törökország-kutató. Putyin miért tette le a voksát Erdoğan mellett, ha közben török drónok orosz harckocsikat lőnek Ukrajnában? A HetiVálaszból minden kiderül. Műsorvezetők: Borbás Barna, Stumpf András.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Betonba öntött autokrácia – legnagyobb próbatétele vár Erdoğanra vasárnap

Az erőteljes külföldi hitelezésre, alacsony ipari termelékenységre és építőipari beruházásokra támaszkodó gazdasági modell nyílt rendszerválsága évekkel ezelőtt megkezdődött Törökországban, azonban hosszú idő után valós politikai kihívással is szembe kell néznie az Erdoğan-rezsimnek. A történelmi ellenség kemalista oldal mellé immár csatasorba álltak egykori szövetséges radikális jobboldali szereplők, ahogyan a kurdok is. De leváltható-e Recep Tayyip Erdoğan rendszere választások útján egy választási autokráciában, ahol az állami intézményeket, de a médiát is kézi vezérléssel irányítja az államfő? Ahol börtöncellák ajtajai is gyakran nyílnak meg ellenzéki politikusok, aktivisták, újságírók számára. A Választási földrajz oldalt is szerkesztő, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékén PhD-hallgató vendégszerzőnk a török valóság mélyére ás – a hazai viszonyokkal való hasonlóság pedig csupán a véletlen műve. Vagy nem. Érdekfeszítő mélyelemzés.