The post Mit kapott Orbán az uniós tagságtól? first appeared on 24.hu.
Archívum címkék: csatlakozás
Visszatért a MÚOSZ az Európai Újságírók Szövetségébe
A MÚOSZ visszatért az európai újságírók nagy családjába, az EFJ-be (European Federation of Journalists), ahonnan korábban anyagi okokból maradt ki.
Budapestre jön a svéd kormányfő
Magyar részről „erősnek tűnik az akarat” Svédország NATO-csatlakozásának véglegesítésére – jelentette ki az MTI szerint Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hétfőn Varsóban, jelezve egyúttal, hogy budapesti látogatásra készül.
Budapestre megyek, az időpontot annak megerősítése után közöljük
– válaszolta Kristersson Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten a svéd NATO-csatlakozást illető újságírói kérdésre. Elmondta: az elmúlt hetekben már „többször egyeztetett” a magyar miniszterelnökkel.
NATO-főtitkár: Pár napja beszéltem Orbán Viktorral Svédország tagságáról
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára egy szerdai sajtótájékoztatón közölte, pár napja beszélt a magyar miniszterelnökkel, aki biztosította arról, hogy az Országgyűlés a tavaszi ülésszak kezdete után nem sokkal jóváhagyja Svédország tagságát – írja az Index.
Stoltenberg a NATO oldalán közzétett szöveg szerint úgy fogalmazott:
Néhány nappal ezelőtt beszéltem Orbán Viktor miniszterelnökkel, és világossá tette, hogy határozottan támogatja a svéd szövetségi tagságot. Az is világos, hogy a magyar parlament most nem ülésezik, de február végén újra összeül, és az üzenet az volt, hogy nem sokkal ezután döntést hoznak Svédország csatlakozásának ratifikálásáról. Így arra számítok, hogy Svédország a közeljövőben teljes jogú tag lesz.
Novák Katalin arról győzködte telefonban a svéd miniszterelnököt, hogy jöjjön el mielőbb Budapestre a NATO-csatlakozás miatt
Nemcsak a nagy visszhangot kiváltó kegyelmi döntéséről beszélt újságírói kérdésre ma Novák Katalin az örmény elnök látogatása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Megkérdezték ugyanis a magyar államfőt a svédek NATO-csatlakozásáról, ő pedig azt mondta a távirati iroda tudósítása szerint, hogy személy szerint Svédország NATO-csatlakozásának mielőbbi ratifikációja mellett áll, s állt korábban is. Novák Katalin elmondta, hogy tegnap telefonon egyeztetett Ulf Christersson svéd miniszterelnökkel, és megerősítette a Magyarországra szóló meghívását.
Arra bátorítottam, hogy jöjjön el mielőbb Magyarországra, hogy tudjunk beszélni, hogy tudjanak a miniszterelnökkel is beszélni, és mutassa azt a szándékot is, hogy nekik is mennyire fontos a magyar képviselők meggyőzése.
A svédek budapesti látogatásával kapcsolatban a kormánypárti politikusok az elmúlt napokban ellentmondásosan nyilatkoztak. A múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, hogy nem feltétele a ratifikálás támogatásának a budapesti látogatás, míg Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető azt mondta, ha fontos a svédeknek a NATO-látogatás akkor eljönnek majd Budapestre.
Öt ország csatlakozik a BRICS-hez
Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia egy az Egyesült Arab Emírségek is megerősítette, hogy csatlakoznak a BRICS-országcsoporthoz
– jelentette be Naledi Pandor dél-afrikai külügyminiszter szerdán.
Az MTI szemléje szerint a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló országcsoport Argentínát is meghívta soraiba a BRICS tavaly augusztusi johannesburgi csúcstalálkozóján, azonban az új argentin kormány az év végén hivatalosan is nemet mondott a csatlakozásra.
Direkt36: Saját geopolitikai mozgásterét félthette Orbán Viktor az ukrán EU-csatlakozástól
Saját kormányának geopolitikai mozgásterét félthette Orbán Viktor miniszterelnök az ukrán EU-csatlakozástól – derült ki a Direkt36 cikkéből, amely egy tavaly tavasszal zajlott zártkörű tanácskozáson elhangzottakról írt. A cikk levezeti azt is, miként változtak a miniszterelnök Ukrajna EU-s csatlakozását kritizáló érvei.
A tanácskozás tavaly tavasszal volt az Országgyűlésben. A parlamenti képviselők által „EU-s nagytanácsnak” nevezett fórumot a jogszabály szerint az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozói, vagyis az Európai Tanács ülései előtt hívják össze. Itt Orbán arról beszélt, hogy
Ukrajna EU-csatlakozása felborítaná az Európán belüli hatalmi viszonyokat, és túl nagy befolyást szerezne a térségben az Egyesült Államok.
Kövér László nem támogatja a svéd NATO-tagságot
Most éppen az egyik ilyen taggal beszél.
Ezt válaszolta az Indexnek Kövér László, amikor arról kérdezték, lehet-e tudni, hogy a Fideszben kik nem támogatják Svédország NATO-csatlakozását. A fideszes házelnök hozzátette: örülne, ha a svédek mielőbb megadnák neki az esélyt, hogy álláspontját jó lelkiismerettel megváltoztathassa.
Szerinte nem kínos, hogy Magyarország ratifikálja utolsóként a NATO-bővítést, ő egy pillanatig sem érzi rosszul magát.
A svéd média szerint Orbán kompenzációt akarhat a NATO-csatlakozás jóváhagyásáért, de Erdogannál nehezebb dolga lesz
A török parlament kedd este nagy többséggel megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. A döntésre hosszas huzavona után került sor, és még Recep Tayyip Erdogan török elnöknek is alá kell írnia a jogszabályt, hogy életbe léphessen. „Így immár hivatalosan is Magyarország az utolsó tagállam, amely még nem járult hozzá a svédek NATO-csatlakozásához, annak ellenére, hogy a magyar kormány visszatérően hangoztatta, hogy nem hazánk lesz az utolsó” – írtuk a döntés után.
Szinte ugyanezekkel a szavakkal számol be a török parlament döntéséről a svéd SVT is. A tévé európai ügyekkel foglalkozó tudósítója, Christoffer Wendick szerint
a magyarokat akár meg is lephette a török döntéshozatal felgyorsulása,
Elárulta az uniós miniszter: ez a kulcsa a svéd NATO-tagság magyar támogatásának
A svéd NATO-tagság ratifikációjának időpontja attól függ, milyen gyorsan és hatékonyan halad a bizalomépítés Magyarország és Svédország között – nyilatkozta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a finn Ilta-Sanomat újságnak.
A miniszter szombaton a közösségi oldalán számolt be arról, hogy az év első külföldi interjúját a finn Ilta-Sanomat újságnak adta. Bóka János bejegyzésében az interjúból főbb állításait idézve kifejtette: a svéd NATO-tagság ratifikációjának időpontja attól függ, milyen gyorsan és hatékonyan halad a bizalomépítés Magyarország és Svédország között, ezzel megnyugtatva azon magyar parlamenti képviselőket is, akiknek kétségeik és aggályaik vannak.
A kulcs tehát a magyar-svéd politikai párbeszéd
Szaúd-Arábia csatlakozott a BRICS-hez
Szaúd-Arábia hivatalosan is csatlakozott a BRICS-országok csoportjához – jelentette a szaúdi állami televízió kedden.
A szaúdi külügyminiszter, Feiszal bin Farhán ál Szaúd herceg szerint a BRICS-csoport előnyös és fontos csatorna a gazdasági együttműködés megerősítéséhez.
A miniszter még tavaly augusztusban jelentette ki, hogy a királyság a tervezett január 1-jei csatlakozási dátum előtt áttanulmányozza a részleteket, hogy a megfelelő döntést hozhassa meg. Szaúd-Arábia belépését az Egyesült Államok és Kína közötti geopolitikai feszültség, valamint Kína királyságon belüli befolyásának erősödése kíséri.
Szijjártó: Ez nem valami keleti bazár, ahol alkudozunk
Minket nem lehet megvesztegetni, megzsarolni, megvan a saját álláspontunk, aminek semmi köze a pénzhez vagy az európai alapokhoz. A mi álláspontunk Európa jövőjéről szól – ezt mondta Szijjártó Péter a francia LCI televíziónak adott interjújában, amit az MTI szemlézett.
A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte, hogy a magyar kormány elvi álláspontja szerint az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat azokkal az országokkal kell megkezdeni, amelyek felkészültek, és csak akkor szabad megkezdeni, ha erre maga az Európai Unió is felkészült. Ukrajna esetében ezek közül egyik sem teljesül – tette hozzá.
Szijjártó Péter elmondta: sok vád ért minket, hogy taktikázunk az Ukrajnával szembeni álláspontunkkal. Vannak olyan vádak, amelyek azt sugallják, hogyha a Magyarországnak járó, szabálytalanul visszatartott uniós forrásokat megkapjuk, akkor megváltoztatjuk az álláspontunkat. Nem ez a helyzet, ez nem valami keleti bazár, ahol alkudozunk – jegyezte meg. Álláspontunk nagyon átgondolt és szilárd alapokon áll: az Európai Bizottság nem megfelelően készítette elő az Ukrajnával kapcsolatos kérdéseket.
Szijjártó: sikerült megakadályozni az ukrán EU-csatlakozási tárgyalás megindítását
A tagállamok többségének eredeti céljaival szemben, a nyomásgyakorlás ellenére sem született döntés az ukrán csatlakozási tárgyalások megindításáról az európai uniós szakminiszterek keddi tanácsülésén – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós tagországok úgynevezett általános ügyekkel foglalkozó tanácsülését követően tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy elsősorban az Európai Bizottság bővítési csomagja volt napirenden, amelynek kapcsán a brüsszeli intézmények és a legtöbb tagállam fő célja az volt, hogy döntés szülessen az ukrán csatlakozási tárgyalások megindításáról.
Ez az eredeti célokkal ellentétben és a nyomásgyakorlás ellenére nem történt meg, ehelyett a tanács gyakorlatilag pusztán tudomásul vette az Európai Bizottság értékelését, ami pedig azt jelenti, hogy a döntés az e heti EU-csúcs elé kerül – tájékoztatott Szijjártó. Majd figyelmeztetett, hogy az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspont nem “taktikai pozíciót” jelent, itt nincs tér alkudozásra, ugyanis a kormány úgy látja, hogy az EU nincs felkészülve egy jól strukturált, kölcsönös előnyöket biztosító csatlakozási folyamat megindítására az országgal.
Magyarország is csatlakozott Macron kezdeményezéséhez, a nukleáris egyezményhez
Magyarország is aláírta a globális nukleárisenergia teremelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt szombaton az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) Dubajban.
A globális nukleárisenergia teremelő kapacitást 2050-re kell megháromszoroznia az aláíró 22 országnak. Az egyezmény létrejöttét Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára szombaton az MTI-nek.
Az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy cél a nukleáris kapacitás további bővítése, mivel a karbonmentes energiatermelés kibocsátás jelentős forrása a nukleáris energia. A tiszta energiaellátás, amelyben a nukleáris energiának is nagy szerepe van, hozzájárul gyermekeink és bolygónk jövőjéhez is – mondta.
Hollik: Az unió nem bírná el Ukrajna csatlakozását
Magyarország ellenzi a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-hez vasárnap eljuttatott videónyilatkozatában.
Hollik István közölte, az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az unió kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. A kérdésben a Fidesz-KDNP álláspontja világos: a háborúban álló Ukrajnával még a csatlakozási tárgyalások megkezdése sem elfogadható, ez biztonsági kockázat egész Európára nézve.
Ráadásul Ukrajna csatlakozása akkora pénzügyi terhet tenne az unió vállára, amit az egyébként is gyengélkedő európai gazdaság egyszerűen nem bírná
Lépéskényszerbe kerülhet a magyar parlament a svéd NATO-csatlakozás kapcsán
Svéd kormányzati források szerint Törökország rövidesen megkezdi a svéd NATO-csatlakozás ratifikációs folyamatát, és heteken belül, november végéig, le is zárja azt – erről írt a svéd Expressen. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár október 24-én Stockholmba érkezik, ahol Ulf Kristersson miniszterelnökkel és Pal Jonson védelmi miniszterrel tárgyal.
Az újság szerint a svéd csatlakozás attól függ, hogy az Egyesült Államok és Törökország üzletet tud-e kötni amerikai F-16-os vadászgépek eladásáról. – Legkésőbb a NATO külügyminisztereinek november végi találkozóján felvonják a svéd zászlót a NATO brüsszeli főhadiszállásán – biztosították az Expressent kormányzati forrásai.
A cikkben nem térnek ki arra, hogy ehhez Magyarország hozzájárulása is kell. Az Orbán-kormány és a parlament Fidesz-frakciója megosztott abban, hogy támogatni kell-e Svédországot ebben a folymatban, legutóbb egy iskolásoknak készült rövidfilm miatt háborogtak a kormánypárti képviselők, amely szerint Magyarországon a demokrácia 2010 óta lassanként megszűnt. Kövér László házelnök például azt mondta, hogy „nem biztos, hogy nekünk ezt meg kell szavazni”.
Nem éri el a csatlakozást? Éjszakázzon a váróteremben! – tanácsolja a MÁV
Íme a MÁV közleménye:
„A cseh vasút területén október 1-jétől 13-ig, valamint október 25-től december 1-jéig éjszakánként pályafelújítási munkálatokat végeznek Přerov és Ostrava állomások között. A Metropol EuroNight (EN 476) és a Metropolitan EuroCity (EC 270) közlekedésében változásokat vezetnek be
A Metropol EuroNight (EN 476) ülőhelyes kocsikkal csak Břeclav állomásig közlekedik. A Nyugati pályaudvarról 17:29-kor induló Metropolitan EuroCity (EC 270) szintén csak Břeclavig közlekedik, mert a Metropol EuroNight (EN 476) vonatszerelvényét, vagyis a prágai hálókocsit, a berlini és varsói háló-, illetve fekvőkocsikat, továbbá a Břeclavig közlekedő ülőhelyes kocsikat ez a Metropolitan EuroCity (EC 270) továbbítja. Az esti utolsó Metropolitan EC-vel Prágába utazók részére Břeclavból 21:07-kor mentesítővonat indul, amely Prágába 0:19-kor érkezik. A berlini és varsói kocsicsoport Břeclavból módosított menetrend szerint, 22:02-kor indul tovább 456-os számú NightJet vonatként.
Fideszes politikussal bővült a Megafon propagandistáinak csapata
László András korábbi miniszteri biztos és fideszes EP-képviselőjelölt az X-re átnevezett Twitteren tolja ezentúl a kormánypropagandát a Megafon szárnyai alatt. A szervezethez olyan influenszerek tartoznak mint a náci karlendítős Trombitás Kristóf vagy például az Öreg Rocker, aki nemrég olvasóját szájbakakilással fenyegette.
Az ATV vezérigazgatója is csatlakozott ahhoz az alapítványhoz, mely nyári olimpiát szeretne Budapesten
Németh S. Szilárd kuratóriumi tag lett a BOM Alapítványban.
Kósa Lajos szerint a svédeknek kényelmes lenne, ha nem erőltetnék tovább a NATO-csatlakozást
A folyosón mondták legalább azt, hogy jól van, a két százalékot legalább beletettétek?
– Kósa Lajos, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke kérdezte ezt Tusványoson a magyar honvédelmi minisztertől. Nyilvánosan a vilniusi csúcson Magyarországról nem sok szó esett, ezért érdeklődött Kósa Szalay-Bobrovniczky Kristófnál arról, kapott-e legalább informálisan visszajelzést, hogy az ország – sok más tagállammal ellentétben – teljesíti az előírást, hogy a GDP két százalékát kell költeni haderő-fejlesztési kiadásokra.
A honvédelmi miniszter szerint a magyar teljesítmény mindenképp tiszteletet parancsoló, amit a NATO el is ismer. A két százalékos költéssel „egy elit klubhoz tartozunk”.