Best WordPress Hosting
 

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Az energiaválság legdurvább hónapjaiban nagyon látványosan esett a vállalatok és az ipar földgázfelhasználása Magyarországon. Volt olyan hónap, amikor a legnagyobb fogyasztók esetében éves összevetésben 80-90 százalékos zuhanást mutattak a forgalmi adatok. Bár a teljes vállalati szférában nem volt ilyen mértékű hanyatlás, de 2022 őszén így is alsó hangon harmadával kevesebb gázt égettek el a cégek, mint amit megszokhattunk. A fogyasztás a legtöbb szegmensben azóta sem tért vissza a korábbi szintre.

A visszaesést azonban nem elsősorban az okozza, hogy a cégek gőzerővel álltak neki a földgáz kiváltásának. Eleinte főleg a gyárleállások és a szolgáltatóegységek bezárása miatt zuhant a kereslet, de a hosszabb távú megtakarítás is legfeljebb a fűtés esetében ered technológiaváltásból. A magyar cégek – és különösen az ipari szereplők – jelentős része ugyanis, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.

Kényszerű leállások

Sosem fűtünk már úgy, mint a rezsiemelés előtt

Kissé emelkedett ugyan a lakosság téli földgázfelhasználása az előző télhez képest, de még így is látványosan elmaradt a rezsicsökkentési szabályok változása előtti időszakban megszokottól.

Mi történt? Évtizedes összevetésben is rendkívül kevés földgázt égetett el februárban a magyar lakosság. Ebben komoly szerepe volt annak, hogy az idei második hónapban nagyon enyhe volt az időjárás: minden korábbi hőmérsékletrekord megdőlt.

A gázfogyasztás visszaesését azonban továbbra sem kizárólag a kedvező időjárás okozza. Ahogy erről korábban már írtunk, a hőmérséklettől függetlenül is jelentősen visszafogta felhasználását a lakosság. Igaz, az idén talán már kissé bátrabban fűtöttek a háztartások.

Kihajítaná az összes gázkazánt az EU a következő 15 évben

„A cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben” – áll az Európai Parlament sajtóközleményében, amiben az épületek energiahatékonyságának javítását célzó szabályok elfogadásáról számolt be a héten az unió parlamentáris testülete. A többek között a gázfűtéses rendszerek leszerelését is előíró intézkedés már tavaly óta napirenden van, és Magyarországot a fosszilis energiahordozókon alapuló fűtés elterjedtsége miatt erősen érinti.

A magyar háztartások energiahasználatában ugyanis meghatározó szerepe van a földgáznak, annak részaránya némi – vélhetően a rezsiköltségek alakulásától függő – ingadozást ugyan mutatott az elmúlt évtized során, ám mindvégig 40 százalék felett volt az Eurostat adatai szerint. (Ezek nemcsak a fűtést, hanem a vízmelegítéstől kezdve a főzésig mindenféle otthoni tevékenységhez kapcsolatos energiaszükségletet figyelembe vesznek.)

A kifejezetten a fűtést illető adatok azonban még inkább azt jelzik, hogy jókora kihívást jelent majd Magyarországon az új szabályoknak való megfelelés. (Amennyiben azokat az Európai Tanács, tehát lényegében a tagállamok is elfogadják. A szabályok alól kivételt kapnak a mezőgazdasági és műemléki védettség alatt álló épületek.)

Továbbra sem mernek úgy fűteni a magyarok, mint a válság előtt

Az idei fűtésszezont is kifejezetten óvatosan kezdte a magyar lakosság. Bár volt rá esély, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján ezúttal kissé bátrabban fűtenek majd a háztartások, és így az előző télen tapasztalt jelentős visszaesés után emelkedik némileg a fogyasztás, ősz végén és tél első heteiben ez még nem történt meg. Október eleje és december közepe között a kisfogyasztók felhasználása szinte pontosan annyi volt, mint tavaly ilyenkor.

Rezsihatás

Tavaly több cikkben is elemeztük, hogyan reagáltak a gazdaság különböző szereplői a gázárak drasztikus emelkedésére. Az ipari felhasználás már 2022 nyarán zuhanni kezdett, ősszel pedig lényegében összeomlott, de jelentősen csökkent a – főleg a lakosságot fedő – kisfogyasztók kereslete is. Utóbbi körnél ugyanakkor a visszaesés csak a szeptemberi rezsiemelést követően a fűtési szezon beindulása után lett látványos.

Ha az oroszok elzárják a gázt Magyarország felé, akkor is átvészeljük a telet

Az elmúlt napokban Magyarországon is rekordszint közelébe emelkedett a gáztárolók telítettsége, miközben több ország már a technikai határokat feszegetve bőven 100 százalék fölé töltötte tárolóit. A szokottnál is aktívabb tartalékolásnak csak részben a szigorú uniós előírás az oka: a kereskedők is próbálták kihasználni az alacsony nyári árakat, bízva abban, hogy egy téli dráguláson sokat kereshetnek. A jelentős készleteknek köszönhetően elég magabiztosan várhatjuk a telet, még akkor is, ha reális kockázata van, hogy az orosz szállítások újabb – Magyarország szempontjából is fontos – útvonalon állnak le.

Száz százalék felett

Múlt hét végén már a 98 százalékot közelítette a magyar gáztárolók telítettsége. Ez azt jelenti, hogy mostanra nagyjából 6,4 milliárd köbméternyi gázt helyeztek el a hazai egységekben, amely a teljes éves hazai fogyasztás durván kétharmadát fedezi. Ennél több gáz a magyar tárolókban csak a covid-járvány miatti árzuhanást követően, 2020-ban volt, de az elmúlt időszak trendjeit látva néhány napon belül az akkor telítettségi szintet is átléphetjük.

Ennyit számít a jó idő: közel felével kevesebb gáz fogyott szeptemberben

A lakossági gázfelhasználás 17,4, a gazdasági szereplőké pedig 14,7 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. A számokat háromhavi bontásban vizsgálva az első negyedévben összesen 23,3 százalékos visszaeséshez képest a második-harmadik negyedéves csökkenés csak egyszámjegyű.

A múlt hónapban a nyárias időjárás miatt is 43,4 százalékkal maradt el a lakossági gázfogyasztás a tavaly szeptemberitől.

A 2022 első kilenc hónapjában országosan felhasznált közel 6,9 milliárd köbméterrel szemben idén szeptember végéig kevesebb mint 5,8 milliárd köbméter gáz fogyott el.

Több mint 90 százalékig vannak a tárolók – mi lesz a rengeteg orosz gázzal?

A magyar földgáztárolók 5,845 milliárd köbméterig teltek meg, 90,5 százalékos töltöttséget értek el múlt pénteken – adott helyzetjelentést lapunknak Holoda Attila egykori energetikai államtitkár. Az energiahivatal legutóbbi, augusztus közepi adata 5,3 milliárd köbmétert mutat, tehát azóta is ütemesen telnek a tárolók. Nagyot változott a helyzet a múlt nyárhoz képest, amikor azt írtuk, hogy szokatlanul alacsony a tárolók töltöttsége, a bennfentesek pedig úgy tudták, nem volt pénz a horrorösszegű orosz gázszámlák kifizetésére, ezért halogatták a beszerzést, így a megelőző évekhez képest fele annyi gáz árválkodott a tárolókban.

Most viszont kifejezetten jól állunk, még akkor is, ha számításba vesszük, hogy mind az 5,8 milliárd köbméter nem mozdítható, csak a kereskedelmi tárolókban lévő bő 4 milliárd köbméter (ezek 88,7 százalékos töltöttségnél tartanak), a maradék 1,839 köbméter a stratégiai tárolókban lévő, kizárólag ellátási problémák esetén használható gáz.

Az EU-ban az átlagos töltöttség még a magyar adatokhoz képest is valamivel magasabb, 92,8 százalék, összességében 100 milliárd köbméternél tart. A százalékos összehasonlítás azonban csalóka lehet, más tagállamokban ugyanis általában kisebb a tárolókapacitás az éves fogyasztáshoz mérten. Magyarországon 6,4–6,5 milliárd köbméter a tárolókapacitás, ez aránylik az éves 10 milliárd köbméter körüli fogyasztáshoz. A tavalyi szorult helyzetben kevés híja volt annak, hogy szűkebbre vegyék a kapacitást, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt szorgalmazta, hogy a durván felszökött gázárak és az 1 milliárd eurónál is nagyobbra nőtt havi gázszámlák miatt termeljék ki a hajdúszoboszlói tárolóból az összes gázt, beleértve a párnagázt is. Ez némi spórolásra módot adott volna, ugyanakkor a tárolót többé nem lehetett volna feltölteni.

Nem fogunk megfagyni: 90 százalékon az európai gáztárolók

Az európai föld alatti gáztárolók (UGS) jelenlegi töltöttségi szintje meghaladta a fűtési szezon kezdetére előirányzott 90 százalékos szintet – közölte az Európai Bizottság pénteken az európai gáztárolók szövetsége, a GIE adataira hivatkozva. A gáztárolókban így összesen 93 milliárd köbméternyi földgáz áll rendelkezésre, amely a 27 uniós tagállam téli gázkeresletének közel harmadát teszi ki – írta az MTI.

Az értékek országonként változnak: Lettországban 77 százalékon, Franciaországban 84 százalékon, Spanyolországban több mint 99 százalékon áll a tárolók töltöttsége. Az Európai Bizottság nem közölte, hogy az egyes országok gáztárolóinak töltöttségi szintje hogyan viszonyul az éves fogyasztáshoz, amely az ellátásbiztonság szempontjából pontosabb képet ad.

Az EU energiaügyi biztosa, Kadri Simson az adatokat értékelve elmondta, hogy az EU felkészült a téli fűtési szezonra, ami a következő hónapokban hozzájárul az energiapiacok stabilizálásához.

A mostani brutális hőség miatt fázhatunk majd a télen

Túlmelegedett a Duna, ezért csütörtökön csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű termelését. Bár péntek délután elvileg visszaállnak a névleges kapacitásra, a kényszerű lépés így is rámutat egy olyan problémára, amire energiapiaci szakértők hónapok óta igyekeznek felhívni a figyelmet.

Mi történt? A Duna vízhőmérséklete csütörtökön a Paksi Atomerőmű mérési szakaszánál elérte a 29,72 Celsius-fokot, ezért fél öttől három blokk teljesítményét összesen 240 megawattal csökkentették. Ez több mint 10 százalékos leterhelés, hiszen az erőmű névleges teljesítménye 2000 megawatt.

A termelés csökkentése hasonló helyzetekben a nemzetközi gyakorlat, hiszen a világon mindenhol szabályozzák az erőmű hűtését biztosító folyó maximális hőmérsékletét. Pakson a hűtővíz bebocsátásának pontjától a folyón lefele 500 méterre nem haladhatja meg a Duna hőmérséklete a 30 fokot. Ezt közelítettük most meg nagyon.