Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: szakszervezetek

Vasutasok Szakszervezete: Lázár azt mondta, a vasutasok megérdemlik a béremelést

Közzétette szerző

A keddi MÁV–Volán Csoportszintű Érdekegyeztető Tanács ülésen az volt a terv, hogy a munkáltató ajánlatot tesz rá, saját forrásból mekkora bérfejlesztést tud végrehajtani, és megmondja azt is, hogy mi az, amire további forrást kell kérnie a tulajdonos államtól, illetve a Pénzügyminisztériumtól – mondta el a 24.hu-nak Meleg János. A MÁV–Volán Csoportnál ugyanis a bérfejlesztést a pénzügyminiszternek is jóvá kell hagynia, nem csak a munkáltatónak, illetve az állami tulajdonosnak, az őt képviselő (közlekedési) miniszternek. A munkáltató azonban nem állt elő kedden bérfejlesztési ajánlattal, közleményük szerint a Volán-sztrájk miatt, amit a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) hirdetett meg vasárnapra és hétfőre.

A vasutasok 15 százalékos, minimum 70 ezer forintos béremelést követeltek, a SZAKSZ pedig 25 százalékosat.

Meleg János lapunknak elmondta, a Munka Törvénykönyve szerint a bérmegállapodásnak csak akkor van kollektív (minden dolgozóra érvényes) ereje, ha az összes reprezentatív szakszervezet egyetért, vagyis aláírja a bérmegállapodást. Jelenleg nincs a szakszervezeti oldalon egységes álláspont, bár a SZAKSZ már nem ragaszkodik a 25 százalékos béremeléshez, a hírek szerint beérnénk 18 százalékkal is. (Korábban a mozdonyvezetők is 18 százalékos emelést kértek.) A SZAKSZ elnöke, Dobi István a hvg.hu-nak azt mondta, nem mindegy, hogy alapbéremelésről vagy bértömegemelésről beszélnek-e, mivel szerinte a 17–18 százalékos bértömegemelésből simán kihozható a 20–21 százalékos alapbéremelés.

PostPin It!

15 százalékos, minimum 70 ezer forintos béremelést követelnek a vasutasok

Közzétette szerző

A bértárgyalások mielőbbi megkezdését, s erre rendkívüli ülés összehívását sürgetik a vasutas szakszervezetek a MÁV Zrt. vezérigazgatójának, Pafféri Zoltánnak írt közös levelükben. A szakszervezetk közleményéből az is kiderül, hogy a vezérigazgatót felszólították,hogy az egyeztetések halogatásával ne hátráltassa a folyamatot, mert a munkavállalók mielőbb tudni szeretnék, mennyiért dolgoznak jövőre.Miután a MÁV Zrt. vezérigazgatója érdemben nem reagált a szakszervezetek korábban közölt bérkövetelésére, a VDSZSZ Szolidaritás, a Közúti Közlekedési Szakszervezet és a Vasutasok Szakszervezete közös levélben hívta fel a figyelmét arra, hogy a kormány már jó ideje kihirdette a 2024-es, 2023. december 1-től érvényes minimálbéreket. Ennek ismeretében pedig a vasutas munkavállalók képviselői is bejelentették egybehangzó bérfejlesztési követelésüket – ismertette az előzményeket Meleg János. A VSZ elnöke elmondta,

közösen követelnek 15 százalékos, de legalább 70 ezer forintos béremelést a vasutasok számára.

Ezen felül – egyebek között – azt szeretnék, ha 350 ezer forintról 400 ezer forintra emelnék az úgynevezett lojalitási jutalmat, valamint

PostPin It!

Lesz-e még december 24-én zárva tartó boltlánc? A szakszervezetek szerint nem valószínű

Közzétette szerző

Újabb kiskereskedelmi láncok aligha fognak csatlakozni a december 24-ei boltzárhoz – mondta el a Népszava érdeklődésére Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Hozzátette, ennek ellenére nem zárható ki, hogy még születhet értelmű döntés.

Ugyanezt erősítette meg a lapnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének (KASZ) elnöke is. Bár az általa irányított érdekvédelmi szervezet még tárgyalásban áll több hazánkban tevékenykedő kiskereskedelmi lánccal, a szerdai állapot szerint a december 24-ei boltzárhoz csatlakozók élelmiszerláncok névsorolvasása a Lidlt és a Penny Marketet foglalja magában. Mindezt azzal egészítette ki Bubenkó Csaba, hogy ezen a napon nem nyit ki az OBI, a Praktiker és az IKEA sem. Korábban már csatlakozott a zárva tartókhoz a Rossmann, a JYSK, valamint a Mountex is. Plusz a Diego csütörtökön jelentette be, hogy sem december 24-én, sem 31-én nem nyitnak ki.

Sajnálattal vettük tudomásul, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben érdekelt további hazai szereplők nem csatlakoztak a Lidl és a Penny döntéséhez – jelezte Bubenkó, aki sarkosan ennek kapcsán úgy fogalmazott: a többi cégnél bizonyára fontos a munkavállaló, de több szempont ennél fontosabb – mondta a lapnak. Mi több, kufároknak nevezte azokat a munkaadókat és tulajdonosokat, akik nem csatlakoztak a Lidl, a Rossmann és a Penny Market és társaik december 24-ei boltzárához. Meglátása szerint ennek napnak a forgalma nem oszt és nem szoroz a cégek egész éves forgalmában. De nem zárta ki, , amit korábban írtunk, hogy a boltzárból kimaradók bevételnövekedési lehetőséget látnak abban, hogy a piac jelentős szereplői ezen a napon zárva tartanak.

PostPin It!

Nettó 177 ezer forint fölé emelkedhet januártól a minimálbér

Közzétette szerző

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hivatkozva közölt új információkat a Világgazdaság a várható béremelésekkel kapcsolatban.

A főtitkár nem cáfolta az információt, miszerint a vállalkozók hajlottak arra, hogy a szakszervezetek több követelését is teljesítsék. Így a vártnál magasabb infláció miatt egyszeri, 100 ezer forintos béren kívüli juttatást biztosítanának a minimálbéreseknek. Ez a munkaadók feltételei szerint adó- és járulékmentesen lenne kifizethető, például a SZÉP-kártyán. Szintén a körvonalazódó megállapodás része, hogy 2027-ig összezáródna a garantált bérminimum és a minimálbér, tehát 2006 után ismét egy minimálbér lenne. Ennek első lépéseként a minimálbér 15, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedne jövőre.

Idén a minimálbér bruttó 232 ezer forint (nettóban ez 154 280 forintot jelenthet, adókedvezmények nélkül), a garantált bérminimum pedig bruttó 296 400 forint (nettó 197 106 forint). Januártól így

PostPin It!

Magasabbak lennének a bérek Magyarországon, ha több tagja lenne a szakszervezeteknek?

Közzétette szerző

(A szerző a Cambridge Econometrics elemzője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Az utóbbi évtized nem nevezhető a magyar szakszervezeti mozgalom hőskorának. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy máig sem sikerült elérni, hogy országos szinten egyetlen ernyőszervezet képviselje a munkavállalókat (jelenleg öt országos szakszervezeti konföderáció létezik), és hogy több olyan munkaügyi reform történt, amely nem csupán szembe ment a szakszervezetek érdekeivel, hanem egyenesen korlátozta mozgásterüket. A legutóbbi ilyen törvénymódosítás, a státusztörvény körül kialakult vita során került elő egy további szempont, ami gyakorlatilag a rendszerváltás óta kísérti a hazai szakszervezeteket: a taglétszám.

A státusztörvényt övező konfliktus egyik emlékezetes pillanata volt, mikor a Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence napirend előtti felszólalásában a pedagógus szakszervezetek munkájának minőségét kritizálva mutatott rá, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének „pár évvel ezelőtt 23 ezer [tagja volt], most 9 ezer”. Noha az állításra reagálva a szakszervezet részleteiben tévesnek titulálta az államtitkár állításait, a taglétszám fogyatkozását ők maguk sem cáfolták meg.

PostPin It!

László Zoltán: Bajban a kiskeresetűek, azonnali béremelés kell

Közzétette szerző

„A Vasas Szakszervezeti Szövetség területén számos idei bérmegállapodásunkat úgy zártuk le, hogy július táján megnézzük, mennyire voltak elégségesek a korábbi bérfejlesztések. Ennek megfelelően folyamatosan tárgyalunk évközi kompenzációkról” – mondta megkeresésünkre a szakszervezet alelnöke. László Zoltán hozzátette, van ahol már le is zárták a tárgyalásokat, és sikerült kiegészítő bérfejlesztésről megállapodni.

A béremelés mozgatórugója máskor általában az, hogy a cégek megtartsák, motiválják a munkaerőt, és jobbára költségként tekintenek a bérre. A csak lassan mérséklődő infláció és a bérek vásárlóértékének csökkenése viszont most olyan helyzetbe hozta a munkavállalók jelentős részét, hogy a bértárgyalás nem arról szól, a munkáltatók hogyan őrizzék meg, illetve javítsák a versenyképességüket a bérezés terén, hanem inkább szociális kérdés.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a reálkeresetek 2022 szeptembere óta mínuszban voltak az infláció miatt, leginkább 2023 februárjában, amikor a nettó reálkereset –19,6 százalékon állt 2022 szeptemberéhez képest.

PostPin It!

Schiffer András: Csak a multik paradicsomában működik az egyszerűsített állam

Közzétette szerző

Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok

– így hangzott az orbáni figyelmeztetés még 2011-ben. És valóban. Orbán Viktor ugyan illiberális államot hirdetett 2014-ben, azonban a NER kormányzati ciklusai több vonatkozásban is egy liberális utópiát teljesítenek be.

Mire gondolok?

PostPin It!

PSZ: Megfélemlítés a kormány célja Nagy Erzsébet lejáratásával

Közzétette szerző

Közleményben utasította vissza kedden a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a másik érdekvédelmi szervezet tisztségviselőjének, az oktatásügyi tiltakozásokban aktív Nagy Erzsébetnek a lejáratását.

Hétfőn a Vasárnap.hu írt arról, hogy Nagy Erzsébetnek, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi tagjának évekkel ezelőtt megszűnt a pedagógusi jogviszonya, mivel élt a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási kedvezményével. A lap tehát lényegében azt sérelmezte, hogy az oktatási kérdésekben gyakran megszólaló Nagy Erzsébet nyugdíjas, nem pedig aktív pedagógus.

Ennek ellenére folyamatosan úgy beszél, mintha ő is egy lenne a nap mint nap oktató pedagógusok közül

PostPin It!

Szakszervezetek: életveszélyes következményekkel járó törvénymódosításra készül a kormány

Közzétette szerző

Felháborodtak a szakszervezetek egy salátatörvénybe bújtatott életveszélyes következményekkel járó törvénymódosítási tervezeten. A kormány arra készül, hogy levegye a munkáltatók válláról a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget, s teljes egészében a munkavállalókra hárítsa azt. Vagyis a szakszervezet szerintkontroll nélkül a munkavállalókra bíznák, hogy ismerjék meg a rájuk váró munkahelyi veszélyeket és az esetleges balesetek megelőzésének módját.

A szakszervezeti szövetségek elvárják, hogy a módosítást tervező foglalkoztatásért felelős miniszter érdemben egyeztessen a munkavédelmi képviselőkkel, mielőtt e szakszerűtlen és kockázatos módosításról döntene – olvasható öt szakszervezeti szövetség közleményében.

A munkavállalók millióinak egészségéről és életéről szóló változtatási tervről a szakszervezetek és szakértőik „az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” szóló salátatörvénybe bújtatva szembesültek. A konföderációs vezetők úgy vélik, a törvénymódosítás legijesztőbb eleme szerint a munkáltató letudhatja egyetlen, kézbe adott vagy emailen küldött írásos „oktatási tematikával” a munkavédelmi tájékoztatást, s az egyénre bízza, elolvassa-e, megérti-e azt egyáltalán. Ennek akár végzetes következményei lehetnek, amit a szakszervezetek nem nézhetnek tétlenül – jelentették ki egybehangzóan. Különösen sérelmesnek tartják az érdekvédők azt, hogy egy ilyen fontos, munkavállalók millióinak egészségét, testi épségét, életét érintő kérdésben ismét elmaradt a szakmai egyeztetés. A kormány ezzel megint azt üzeni, hogy nem számít, mit gondolnak a szakszervezetek és a munkavédelmi szakértők a munkavállalók biztonságáról. Ez végtelenül felháborító, ám ami még ennél is rosszabb, a módosítás súlyos, visszafordíthatatlan következményekkel járhat – szögezték le a közlemény aláírói.

PostPin It!

Több szakszervezet is tiltakozik a tagdíjlevonással kapcsolatos törvénymódosítási terv miatt

Közzétette szerző

A magyar szakszervezeti konföderációk megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2023. augusztus 7-én nyílt társadalmi vitára bocsátotta „az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvény tervezete” című dokumentumot, anélkül, hogy az abban szereplő, a közszféra szakszervezeteit érintő rendelkezésekről akár konföderációs, akár ágazati szinten, intézményes keretek között egyeztetett volna.

Az erről szóló közös nyilatkozatban az ÉSZT, a LIGA Szakszervezetek, a MASZSZ, a Munkástanácsok, és a SZEF szerdán azt írta, hogy a törvénytervezet azon fejezetei, melyek a közszféra több ágazati jogszabályából törlik a munkáltatói kötelezettséget a tagdíjak levonásával kapcsolatban,

diszkriminatívak az állam által alkalmazottakat képviselő szakszervezetekkel szemben és ellentétesek a szociális partnerség gyakorlása során elvárható együttműködési szándékkal.

PostPin It!

Akkor tényleg ennyi volt? – célba ért a tanároknak szánt bosszú

Közzétette szerző

Akkor ennyi!Ez volt az első elkeseredett reakció a pedagógusokat sújtó státusztörvény parlamenti elfogadása után. Balatoni József, közismertebb nevén Jocó bácsi nem volt rest felsorolni a Facebookon annak a 136 „bátor embernek” a nevét, akik július 4-én megszavazták azt a törvényt, amely jobban hasonlít egy rendőrségi kiképzőközpont szabályzatára, mintsem az oktatás felvirágoztatására.

Kívánom, hogy ennek a 136 embernek a nevét sose felejtse el senki, és sose bocsássa meg nekik senki, amit ma a magyar oktatással, a diákokkal, a pedagógusokkal tettek! Azt hiszem, lesz mivel elszámolniuk

– fogalmazott.

PostPin It!

Új hír az évközi minimálbér-emelésről: a munkáltatók sem tartják kizártnak

Közzétette szerző

Folytatják az egyeztetést a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány, az érdemi tárgyalások első fordulójára már júliusban sor kerülhet – tudta meg a Napi.hu. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén a felek arra jutottak, hogy teljesülhet a tavaly decemberben megkötött bérmegállapodásnak az a pontja, amely kimondja: ha a makrogazdasági adatok jelentősen eltérnek a tavaly decemberi előrejelzésektől, akkor megvizsgálják a kötelező legkisebb bérek korrekciójának lehetőségét.

A június 22-i VKF-ülésen tehát csak azt a tényt erősítették meg a szociális partnerek, hogy a legfontosabb nemzetgazdasági mutatók indokolttá teszik a megállapodás felülvizsgálatát.A portál úgy tudja, a kiindulópont az, hogy az infláció az egész évet tekintve meghaladhatja a 18 százalékot, ami a vártnál magasabb, ezért a legkisebb bérek korrekciója indokolttá válhat.

Fontos, hogy míg a korábbi években a munkáltatók már a háromoldalú egyeztetéseket megelőzően elzárkóztak az évközi bérkorrekciótól, addig idén más a helyzet.

PostPin It!