Best WordPress Hosting
 

Válasz Online: Lázár jogszabály-tervezete titkosítaná az építési engedélyeket és döntéseket

A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium közzétett egy jogszabály-tervezetet, amely lehetetlenné tenné, hogy a jövőben olyan cikkeket írjanak, mint ami arról szólt, hogy a Tiborcz Istvánhoz kapcsolódó kör beépíti a Svábhegy maradékát, írja a Válasz Online. 

A lap arról ír, hogy a svábhegyi cikkhez hasonló anyagok az ÉTDR nevű elektronikus építéshatósági rendszer úgynevezett általános tájékoztatási felülete segítségével készülnek. Itt bárki megnézheti a beadott építési engedélyeket, az ezekkel kapcsolatos döntéseket, és mellékletként letöltheti a tervek egy részét is.

A mostani jogszabály-tervezet módosítaná a 312/2012-es kormányrendeletet, és minden olyan passzust töröl belőle, ami az általános tájékoztatási felületről szól. A rövid tartalmi összefoglaló szerint sem történik más, mint hogy „a tájékoztatási felület megszűnik”. A felület teljes tartalma visszamenőlegesen is elérhetetlenné válna a hatályba lépéstől.

AI Act: megszavazta az EU a mesterséges intelligenciáról szóló új törvényét

Vadonatúj jogszabállyal tereli keretek közé a mesterséges intelligencia használatát az Európai Parlament, ami március 13-án megszavazta az AI Actet, ami az MI használatát szabályozza a nemzetközösségen belül – írja a HWSW.

Az AI Act a végszavazáson igen 523 szavazattal, 46 ellenében, 49 tartózkodás mellett ment át a törvényhozáson, a kihirdetésre pedig várhatóan májusban kerülhet sor, a nyelvi lektorálást követően. A törvény ezt után 20 nappal lép hatályba, türelmi időt biztosítva az érintetteknek, hogy megfeleljenek az új jogszabálynak. A türelmi idő többlépcsős: vannak rendelkezések, amiket fél éven belül alkalmazni kell, míg az általános célú rendszereknél 12, a magas kockázatú mesterséges intelligencia-megoldásoknál pedig 36 hónap áll a cégek és állami szervek rendelkezésére, hogy a törvényhez igazítság a mesterséges intelligenciát használó megoldásaikat.

A világon ez az első átfogó, kifejezetten a mesterséges intelligencia fejlesztésére és használatára vonatkozó jogszabály,

A kritikus hangokat megvédő jogszabályt fogadott el az EP

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta azt a jogszabályt, amely biztosítja, hogy megalapozatlan vádakkal ne lehessen perbe fogni és elhallgattatni kritikát megfogalmazó újságírókat, aktivistákat, jogvédőket, tudósokat és szervezeteket.

Az 546 szavazattal, 47 ellenében és 31 tartózkodás mellett kedden jóváhagyott jogszabály uniós védelmet biztosít a megalapozatlan és visszaélésszerű perekkel szemben a közérdekű ügyekkel foglalkozó magánszemélyek és szervezetek számára, különösen abban az esetben, ha munkájuk az alapjogok érvényesülését, a korrupciós ügyek feltárását, a demokrácia védelmét vagy a dezinformáció elleni küzdelmet szolgálja – tájékozatott az uniós parlament.

A jogszabály a több tagországot érintő esetekre terjed ki. Nem alkalmazandó tehát akkor, ha az alperes és a felperes származási országa megegyezik az illetékes bíróság helye szerinti országgal, vagy ha az eset csak egyetlen tagországra korlátozódik.

A szélerőművekről szóló jogszabályváltozások madártani vonatkozásai

2023 év végén a szélerőművekkel kapcsolatos jogszabályi környezet megváltozott és ismét lehetőség lesz új szélerőművek létesítésére Magyarországon. Érdemes áttekinteni a madártani vonatkozású kérdéseket, illetve a beruházóknak, hatóságoknak milyen szempontokat kell és célszerű figyelembe venniük a tervezés és engedélyezés során.

A 650/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet újra megnyitotta a szélerőművek telepítésének a lehetőségét Magyarországon, ahol 2011. óta csak háztartási méretű szélerőmű létesülhetett. A zöld energiatermelés egyre nagyobb igénye mellett sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az akár 150 m magas, jellemzően csoportokban álló turbinák komoly természetvédelmi károkat is tudnak okozni, ha nem megfelelő helyre telepítik azokat. Nem csak a szélturbina-lapátok okozzák nagy számban madarak, denevérek sérülését, pusztulását, de mivel a madarak jó része elkerüli a szélerőműveket, jelentős élőhelyvesztést is okozhatnak a telepítések. Mindez úgy kerülhető el, ha az erőművek a madarak által kevésbé látogatott területeken létesülnek.

A fenti jogszabály értelmében „beépítésre szánt területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül szélerőművet és szélerőmű parkot nem lehet elhelyezni (…)”, valamint „beépítésre nem szánt területen (…) nem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében”. Ez a gyakorlatban a belterületeken és 700 méteres védőzónájukban, továbbá a felsorolt természetvédelmi oltalom alatt álló területek szűken vett területén tiltja a telepítést.

Meglepően nagyot nőtt a 200-500 milliós ingatlanok iránti kereslet

Jelentősen nőtt a 200-500 millió forintért meghirdetett lakóingatlanok iránti érdeklődés az országban: januárban az ebbe az árkategóriába tartozó lakóingatlanok iránti kereslet Budapesten 16 százalékkal, a megyeszékhelyeken pedig 25 százalékkal emelkedett egy évvel korábbihoz képest – írja az ingatlan.com sajtóközleménye.

2024-ben az ingatlanpiac megkezdte a felzárkózást a tavalyi gyengébb év után, ráadásul idén jelentősen élénkülhet a külföldi ingatlanbefektetők kereslete a hazai lakóingatlanok iránt egy új szabályozásnak köszönhetően.

Az elemzés szerint egy új szabályozás eredményeként idén jelentősen élénkülhet a 190-200 millió forintnál drágább lakóingatlanok piaca a külföldi befektetőknek köszönhetően: ugyanis az EU-n kívüli országokból érkezők vendégbefektetői vízumot kaphatnak akkor, ha legalább 500 ezer euróért vásárolnak lakóingatlant, vagy minimum 250 ezer euróért vesznek a jegybank által nyilvántartott ingatlanalapok befektetési jegyeiből.

A britek szájkosarat tesznek a tucatnyi halálesetet okozó kutyákra, de nem biztos, hogy megtalálták a felelőst

Lassan fél éve hirdették ki Nagy-Britanniában azt a kormányhatározatot, amely szerint 2024. február 1-jétől bűncselekménynek minősül az amerikai XL bully, azaz az amerikai nagyméretű bull típusú kutyák birtoklása. A szabályozás jelentőségét mutatja, hogy az Egyesült Királyságban legutóbb több mint 30 éve, 1991-ben került fel egy kutya a veszélyes fajták listájára. A szigorítást két lépcsőben vezették be: 2023. december 31. óta bűncselekménynek minősül, ha valaki elad, elhagy, elajándékoz egy ilyen kutyát, vagy szájkosár és póráz nélkül sétáltatja; a február 1-jétől életbe lépő törvény szerint már a kutyák birtoklása is bűncselekménynek számít Angliában és Wales-ben.

Két év, tucatnál is több halott

A szigorításra azért volt szükség, mert az utóbbi pár évben megsokszorozódtak az ilyen kutyák által elkövetett, halálos kimenetelű támadások.

Tizennégy Alaptörvény-ellenes jogszabály vár az Országgyűlésre, egy Lázár Jánosra

Az Alkotmánybíróság jelenleg tizenöt teljesítetlen jogalkotói mulasztást tart nyilván, amelyek közül tizennégynek az Országgyűlés, egynek a közlekedésért felelős miniszter, Lázár János a címzettje. A tizenöt megállapított mulasztásból tizenkettőnek már lejárt a határideje, gyűjtötte ki az Index.

A jogalkotói mulasztás orvoslására az Alkotmánybíróság mindig kijelöl határidőt. A portál idézi az alkotmánybírósági törvényt, amely szerint a jogalkotói mulasztás miatt előálló Alaptörvény-ellenes helyzet megszüntetése nem az Alkotmánybíróság feladata, a jogalkotó pedig mérlegelés nélkül köteles az AB-határozatot teljesíteni a megjelölt határidőre.

A mulasztásnak nincs semmiféle jogi szankciója, így fordulhat elő, hogy jelenleg tizennégy Alaptörvény-ellenes jogszabály korrekciójával adós még az Országgyűlés. Van olyan törvény, amelynél már több mint tíz éve, mert 2013. szeptember 30-án  lejárt a határidő.

Nem kell asztalost hívni a dohányboltok kötelező átrendezéséhez

Mint korábban megírtuk, 2024. január 1-jén lép hatályba egy jogszabály, amely a pultvonal feletti területen kizárólag dohánytermékek számára biztosít megjelenési lehetőséget. A törvénymódosítás némi bizonytalanságot okozott, sokáig ugyanis nem volt egyértelmű, hogy ez a változtatás vonatkozik-e a dohányboltokban értékesített üdítőkre, alkoholos italokra (amit Józsefváros betiltana) vagy szerencsejáték-termékekre is.

Piaci forrásunk szerint mostanra pontosították a normaszöveget, és szó nincs arról, hogy a „sörösüvegeket ketté kellene vágni”, ha épp pultvonal fölé nyúlnak. A szemmel alig látható változás lényege egyébként épp a pultvonal jelentésének értelmezésében rejlik. Ez ugyanis egy új jogszabályi fogalom: a padlótól számított 85 cm-es magasságban húzott képzeletbeli vonalat jelenti.Vagyis egy konkrét magasságot jelöl, azaz független attól, hogy ténylegesen milyen magas a pult az adott trafikban – ebből következően nem kell asztalost hívni a bútor átszabásához.

Farkas Norbert / 24.hu

Szabad kezet kaphatnak az eladósodott települések hitelezői egy új tervezet szerint

A múlt héten ért véget a társadalmi egyeztetése annak az új törvénytervezetnek, amelynek értelmében a kormány szinte szabad kezet adna az eladósodott falvak és városok ki nem fizetett hitelezőinek, az önkormányzatok gyakorlatilag gazdasági vállalkozássá változnának át – írja a Népszava.

A Belügyminisztérium által szorgalmazott új szabályozás értelmében a hitelezők adósságrendezési eljárást indíthatnának az önkormányzatokkal szemben, ezen felül a tartozásaikkal nem boldoguló települések mellé költségvetési biztos kijelölése is lehetséges lesz, aki akár a falvak vagy városok vagyonát is értékesíthetné az adósságok törlesztése érdekében. A tervezet szerint az adósságot nemcsak pénzzel, de önkormányzati vagyontárgyak átadásával is ki lehet majd váltani, az értékesíthető települési vagyon eladása pedig a pénzügyi gondnok joga lesz. Az eljárás lezárultát követően a tervek szerint az érintett önkormányzatok pénzügyi felügyelet alatt maradnak még két évig, ez idő alatt nem vehetnek részt fejlesztési pályázatokon, a vezetőik pedig nem lesznek jogosultak tiszteletdíjra és más személyi juttatásokra sem.

„A törvénymódosítással azt tisztázták, a különböző önkormányzati adósságoknál mit lehet, illetve mit nem lehet tenni. Mivel jelenleg csak kormányzati engedéllyel juthat hitelhez egy önkormányzat, nem is elsősorban a településekkel kapcsolatos kérdéseket teszik tisztába, hanem a hitelezői oldalt, milyen lehetőségei vannak a tartozás behajtására” – magyarázta a lapnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, aki szerint olyan szabályozás lép életbe, mintha az önkormányzat egy normál gazdasági vállalkozás volna. „A pénzügyi gondnok, mint egy gazdasági vállalkozás esetében felméri, milyen olyan vagyonelemei vannak a településnek, melyek alkalmasak az adósság törlesztésére vagy visszafizetésére” – vázolta, majd rávilágított arra is, hogy

Így módosítaná a lombikkezeléseket a kormány

A kormány honlapjára felkerült a lombikkezelésekről szóló szabályozás tervezete, szúrta ki a hvg.hu.

A lap cikke szerint a most társadalmi vitára bocsátott tervezet nem számít meglepetésnek, korábban a szakmának is bemutatták azokat.

Az már a korábbi csomagból kiderült, hogy eltörlik a meddőségi kezelések közti 3 hónapos várakozási időt, valamint a klinikák fix díjat kapnak majd, ha a kezelésekből gyermek születik. A szerdán publikált módosítások még tovább mennek a hvg szerinit, ugyanis nemcsak a kezelések feltételein változtatnak, hanem kijelölik azokat a járóbeteg-szakellátókat is, melyek a jövőben egyfajta alapszintű reprodukciós központként végezhetnek vizsgálatokat, és kisebb beavatkozásokat is.

Újabb műanyagtermékeket tilt be az EU

A termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagok korlátozását célzó szigorított intézkedéseket fogadott el az Európai Bizottság hétfőn az európai uniós vegyianyag-szabályozás keretében – írja az MTI a brüsszeli testület közleménye alapján.

A bizottság szerint az új szabályok révén mintegy félmillió tonna mikroműanyag környezetbe jutását lehet majd megakadályozni. A szabályok tiltják a mikroműanyagok és olyan termékek értékesítését, amelyekhez szándékosan adtak hozzá mikroműanyagokat, illetve amelyek használatuk során mikroműanyagokat bocsátanak ki.

A mikroműanyagok megtalálhatók a tengerekben, a folyókban és a szárazföldön, valamint az élelmiszerekben és az ivóvízben, így az emberi szervezetbe is bekerülnek és akár az agyba, a tüdőbe, illetve a szívbe is eljuthatnak.

Nincs törvényi akadálya annak, hogy 8 helyett 9 órakor kezdődjön az iskola

Mivel Magyarországon nem jelöli semmilyen jogszabály azt, hogy mikor kell kezdődnie a tanításnak, elvben nincs akadálya annak, hogy 8 óra helyett 9 órakor kezdődjenek a napok az iskolákban – mutatott rá a Pénzcentrum összegzése, ami egy felmérést is készített az érintett szülők bevonásával.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 16. § (1) bekezdése mindössze arról rendelkezik, hogy az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni. Tehát már az is alapvetően helyben, a köznevelési intézményben eldöntendő kérdés, hogy legyen-e nulladik óra, ez nem kötelező, de a jogszabály megadja a lehetőségét azzal, hogy egy bizonyos időpontnál előbbi kezdést megtilt. Amennyiben az iskola később szeretne kezdeni, erre is van lehetősége.

Amint arra a lap is rávilágított, az egy órával későbbi kezdés valószínűleg sok család életében okozna kezdetben nehézségeket, az általuk készített kutatásból látszik is, hogy a magyar szülők egyelőre nem nagyon rajongnak az ötletért. A felmérésből ugyanakkor kivehető, hogy leginkább a nagycsaládosok állnának a kezdeményezés mellé.

Lázár János vázolta, hogy lesz a jövőben igazi verseny a közbeszerzéseken

Augusztus elsején lép életbe az állami építési beruházások teljes életciklusát szabályozó új törvény, amely az összes, legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve uniós forrásból finanszírozott beruházásra vonatkozik a jövőben – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A miniszter az MTI szemléje szerint kezdésként részletezte, hogy miután 2010-2022 között 28 ezer milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, az elmúlt évben 5500 milliárd forint értékű állami beruházást voltak kénytelenek felfüggeszteni. Ezt tovább fűzve elmondta, hogy az ő adatai szerint 3300 milliárd értékű folyamatban lévő beruházást kell befejezni a tárca felügyelete alatt, emellett 1300 milliárd forint értékben 200 beruházás tervezése zajlik.

Lázár hangsúlyozta, hogy az új törvény 32 év után újraszabályozza a közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit. Állítása szerint a jogszabály társadalmi vitájában mintegy ezer javaslat érkezett 40 szakmai szervezettől.

Akkor tényleg ennyi volt? – célba ért a tanároknak szánt bosszú

Akkor ennyi!Ez volt az első elkeseredett reakció a pedagógusokat sújtó státusztörvény parlamenti elfogadása után. Balatoni József, közismertebb nevén Jocó bácsi nem volt rest felsorolni a Facebookon annak a 136 „bátor embernek” a nevét, akik július 4-én megszavazták azt a törvényt, amely jobban hasonlít egy rendőrségi kiképzőközpont szabályzatára, mintsem az oktatás felvirágoztatására.

Kívánom, hogy ennek a 136 embernek a nevét sose felejtse el senki, és sose bocsássa meg nekik senki, amit ma a magyar oktatással, a diákokkal, a pedagógusokkal tettek! Azt hiszem, lesz mivel elszámolniuk

– fogalmazott.