Best WordPress Hosting
 

Hatvan bukott angyalt mutat a világ egyik leglenyűgözőbb márványszobra

Agostino Fasolato (1714-1787) neve a szobrászat iránt rajongók számára sem mond túl sokat, pedig az élete jó részét Velencében töltő mester úgy bánt a carrarai márvánnyal, mint előtte kevesen: mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Bukott angyalok piramisa nevű, egyetlen kőtömbből született munkája.

Az 1750 körül született mű ma az Intesa Sanpaolo gyűjteményének része, és a vicenzai Gallerie d’Italiában látható:

A teremben lévő fények rendjének egy évvel ezelőtti megváltoztatása óta még drámaibb hatást nyújtó művön (itt még több képen látható) közel hatvan, tökéletesen kidolgozott alak látható, a jó Mihály arkangyal, illetve a Gonosz Lucifer által vezetett seregeinek harcát bemutatva:

Előkerült a torinói világkiállítás Zsolnay-kútszobra, aukción keresi az új helyét

A Nagyházi Aukciósház 292. aukciójának második napján, június elsején kerülhet új gazdához a XX. századi magyar művészettörténet fontos, de mégis alig ismert alkotása, az 1911-es torinói világkiállítás Maróti Géza (1875-1941) által jegyzett magyar csarnokába Ligeti Miklós (1871-1944) tervei nyomán, a pécsi Zsolnay-gyárban született Bivalyon ülő lány.

A mű mérete annyira nagy, hogy a gyár ma már képtelen lenne legyártani, igazi különlegességét azonban nem ez, hanem alkotója, illetve a nemzetközi ismertsége adja, Torinóban ugyanis fődíjjal ismerték el.

A tételeket bemutató sajtóeseményen a cég ügyvezetője, Nagyházi Lőrinc az Indexnek kijelentette: nem biztosak abban, hogy ez konkrétan az a szobor, azt azonban tudják, hogy az olasz városban is egy eozinmázas példány kapta a díjat, ez pedig a sokáig Pécsett kiállított, hosszú időre eltűnt, majd újra előkerült ikertestvérével ellentétben ezt a mázat kapta. Az aukciósház nem csak emiatt hisz a műtárgy valódiságában, hanem azért is, mert a szobor 76 cm-es magassága, valamint szélessége teljes egészében megegyezik a száztizenhárom éve sikert arató társáéval, sőt, a Zsolnay-gyár jelzése mellett Ligeti szignóját is magán viseli.

Egy veszprémi kollégium kertjéből, vastag borostyánréteg alól kerültek elő a város Szentháromság-szobrának eltűnt részei

Meglepő helyen, egy veszprémi kollégium kertjében bukkantak rá a szakemberek a várnegyed Szentháromság-szobrának eredeti, 1993-ban műkő másolatokra cserélt részeire – olvasható a várnegyed megújítását célzó projekt sajtóközleményéből.

Nem ez az egyetlen, a barokk műemlékkel kapcsolatos felfedezés a közelmúltból: talapzata alatt a régészek ugyanis a rég elbontott kanonokházak falmaradványaira bukkantak. A különleges alkotást a projekt részeként 2025-re restaurálja majd a Veszprémi Főegyházmegye – tették hozzá.

Az eredeti szobrok eltűntek, így keresésbe kezdtünk. Vörös Tamásnak, a Veszprémi Érsekség főépítészének jutott eszébe, hogy a veszprémi Davidikum-kollégium kertjében, a kerítésnek támasztva látott néhány kőszobrot, amiket már teljesen benőtt a borostyán. Bár nagyon rossz állapotban találtunk rájuk, kiderült, hogy ezek valóban a szoborcsoport eredeti figurái

Előkerült Senyei Károly elveszettnek hitt Pásztorlánya

Senyei Károly (született Schmidt Károly, 1854-1919) neve a mai embernek talán semmit sem mond, pedig a XIX. és XX. század fordulójának egyik legtehetségesebb szobrászaként számtalan olyan munka került ki a műterméből, amivel már mindannyian találkoztunk: ilyenek a Budavári Palotában lévő Halászó gyermekek kútja, a Hősök tere millenniumi emlékművének Szent István– és II. András-alakja, valamint a Pesti Vigadó előtt álló kútszobor is.

Az akkor még önálló Újpestről induló, Bécsben és Münchenben tanult művész a világvárossá váló Budapest arcának egyik legfontosabb formálója volt, hiszen köztéri szobrai mellett épületdíszítőként is számos lenyűgöző darabot készített: munkáit a Magyar Nemzeti Bank épp bővítés alatt álló Szabadság téri otthonán, a Kossuth téri egykori Kúria-épület – a közelmúltig ez az óriás volt a Néprajzi Múzeum otthona – tetején, vagy akár a New York-palotán egyszerű járókelőként is megnézhetjük, hiszen

előbbinek több domborműve, utóbbinak pedig a rendhagyó módon ülő Szabadság-szobra, valamint az utcafronton lévő lámpatartó faunjai

Ellopták a Duna-partról Török Ádám miniszobrát

Kevesebb mint egy évvel ezelőtt, 2023 áprilisában hunyt el Török Ádám énekes, fuvolista, dalszerző, a magyar progrock és a jazzrock ikonja, akinek emlékére idén januárban a Bem rakpart 6. számú házával szemben avattak miniszobrot.

A Török hetvenhatodik születésnapján, 12-én felavatott mű alkotója, Ámmer Gergő a zenészt kezében fuvolával, lebegve ábrázolta, amint kedvenc klubja, a Mininek fél évszázadon át otthont jelentő egykori Budavári Művelődési Ház kapuja felé fordul.

Az alig néhány centiméteres mű február 16-ra virradóra nyomtalanul eltűnt – írja a Blikk, ami többek közt Török özvegyét, illetve fiát is utolérte. Utóbbi kijelentette:

Lefejezték, majd ledöntötték Napóleon feleségének szobrát egy egykori francia gyarmaton

A Karib-tenger közepén, mindössze két budapestnyi területen fekvő Martinique szigetének története lassan négyszáz éve kapcsolódik Franciaországhoz, 1635-ben indult gyarmatosítása óta – a rövid brit megszállási időszakokat leszámítva – ugyanis mindvégig annak részeként létezett. Nincs ez másként ma sem, hiszen az 1946 óta az ország tengerentúli megyéjeként létező földdarabon ma is a francia az egyik hivatalos nyelv, közel 400 ezer lakója pedig eurót használ fizetőeszközként.

A cukornád, illetve a banán termesztése miatt betelepített afrikai rabszolgák leszármazottai ma a lakosság 90 százalékát alkotják, akik nyilvánvalóan szabadulni szeretnének az évszázadokon át terhes gyarmati múlttól, illetve a ma is fennálló francia fennhatóságtól, így 1978-ban megszületett a MIM, azaz a Martinique-i Szabadságmozgalom nevű baloldali politikai párt, ami 2004 óta a helyi vezetés többségét alkotja.

Tagjai az elmúlt négy évtizedben sokszor meglepő akciókkal hívták fel magukra a figyelmet, ezek közül azonban egyértelműen kiemelkedett az, ahogyan Napóleon első felesége, Joséphine de Beauharnais (1763-1814) szobrával bántak: a rabszolgartartó martinique-i család tagjából császárnévá vált nő márványból faragott alakját

Nem találta a helyét a rendszerváltás után, így már csak kaktuszokat mintázott egy Kossuth-díjas szobrász

A második világháború utáni magyar szobrászat egyik legfontosabb alakja, a Görögországból 1951-ben Budapestre érkező Makrisz Agamemnón (1913-1993) négy évtizedes hazai pályája során számos köztéri, illetve kisméretű munkát készített, amik most a budapesti és athéni Nemzeti Galéria mellett a stockholmi Nemzeti Múzeumban, illetve az ország legkülönbözőbb részein láthatók.

Művei közül az elmúlt években kettő is eltűnt az eredeti helyéről: előbb a Várnegyedben, számos tiltakozás ellenére lebontott diplomataház bejáratánál álló Hermészt távolították el, majd az egykori zuglói pártházból lett zeneiskolán lévő nagyméretű domborművet szerelték le. Előbbi pontos sorsa egyelőre nem ismert, utóbbiról azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a rövidesen megvalósuló Görögség Háza falára kerül.

A legfontosabb munkáit ez a veszély szerencsére nem fenyegeti, így a budai Széll Kálmán térnél álló Sellős díszkút, a Honvéd térről a Szoborparkba költöztetett A spanyolországi nemzetközi brigádok magyar harcosainak emlékműve, a mauthauseni koncentrációs tábor területén álló Mártíremlékmű, a tatabányai újtelepi temető kolumbáriuma, a szegedi Sellő, valamint a pécsi Szárnyas Niké remélhetőleg még sokáig a helyükön maradnak.

Pesti vásárcsarnokba repültek a korábban a ferihegyi reptér utasai felett függő színes madarak

A sokak által ma is csak Ferihegyként emlegetett Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nyolcvanöt éves története tele van érdekes fordulatokkal, kezdve azzal, hogy a második világháború derekán, ifj. Dávid Károly tervei szerint építeni kezdett épületegyüttes a harcok sűrűjében súlyos károkat szenvedett, sőt, előbb német, majd szovjet csapatok is állomásoztak a félkész területen. A leállított munkák végül 1947-ben, az első hároméves terv keretében folytatódtak, három évvel később pedig megszületett a ma már műemléki védelmet élvező egyes terminál, ahonnan 1956 nyarától már Nyugatra – Bécsbe – is indultak járatok.

Az ötvenes évek második felében folytatott fejlesztések miatt 1960-ra Ferihegy a térség legmodernebb repülőterévé vált, rövidesen azonban egyértelművé vált, hogy a meglévő épületek egyszerűen túl kicsik ahhoz, hogy kezelni tudják az indulók és érkezők rohamát, így osztrák hitelből, az osztrák és nyugatnémet cégekből álló ARGE FULUGHAFEN konzorcium segítségével 1983-1985 közt megszületett a 2-es terminál, amit 1991-ben a kis- és magángépeket fogadó GAT, 1997-1998-ban a 2B, 2011-ben a SkyCourt, az elmúlt években pedig a diszkont légitársaságok által használt terek követtek.

Az 1-es terminálról időközben aztán elfeledkeztek az utasok, hiszen a 2B megnyitása után teljesen feleslegessé vált, a MALÉV 2012-es csődje után pedig előbb rövid időre, majd 2016-ban véglegesen is bezárták, így már csak forgatások, szervezett bejárások, valamint különleges alkalmak miatt nyitják meg. Ez a helyzet rövidesen változhat, hiszen tavaly felmerült az épület teljes felújítása utáni, 2024 tavaszára tervezett újranyitás. Erről nemrég biztossá vált, hogy néhány hónapot biztosan csúszik majd, a látványtervek azonban már 2022-ben megjelentek a tervező KÖZTI oldalán, így tudható, hogy

Egy férfi életét foglalja össze London Shakespeare ihlette bizarr totemoszlopa

A brutalizmus az építészet egyik leginkább megosztó stílusa, hiszen a nyersbeton használata, illetve a sokszor méretes, szürke tömegek sokak számára szúvas fognak érződnek a városképben. Ez a lehető legtávolabb áll ugyan az igazságtól, de az anyaghasználat, illetve a tagolás több mint negyven éve egyáltalán nem segít a londoni Baynard House-nak abban, hogy széles körben kedveltté váljon.

Az 1979 nyarán átadott, William Holford tervei szerint született irodatömböt a brit telekommunikációs piac kulcsszereplője, a BT építtette, sőt, rövid ideig egy telefonközpontnak, majd tizenöt éven át (1982-1997) a cég múzeumának is otthont adott.

Nem maga az épület azonban a terület legérdekesebb eleme, hanem a The Seven Ages of Man nevű szobor, ami a BT felkérésére Richard Kindersley műtermében, alumíniumból készült, és egy férfi hét életszakaszát ábrázolja.

Törökszentmiklóson áll az elmúlt évtized legszörnyűbb kútja, ahol kerti csapot szúrtak a tulipánba

Ha a Nagykunság szélén fekvő közel húszezres Törökszentmiklós látványosságairól, vagy nevezetességeiről kérdezzük az embereket, akkor a legtöbben jó eséllyel tanácstalanul tárják szét a kezüket, pedig a Szenttamás-pusztán lévő Almásy-kastély, illetve a hozzá tartozó, Almásy Imre által alapított angol telivér ménes mellett egy csodás historizáló katolikus templomot (Aigner Sándor, 1898-1900) is találunk itt.

Ehhez a listához csatlakozhatna a katasztrófaturistákat, illetve a magyarországi köztéri szobrászat koporsójába ütött szögekre kíváncsiakat célzó Kossuth téri tulipános ivókút, amiről 2014 szepmtember 15-i avatása kapcsán a vármegyei hírportál, a Szoljon munkatársa mindössze annyi pozitívumot tudott elmondani, hogy

a megye legrégebbi artézi kútjának helyén áll,

Rettenetes szobrot kapott szülővárosában Keith Richards és Mick Jagger

A Londontól alig negyven kilométerre fekvő Dartford a Rolling Stones két ikonja, Mick Jagger és Keith Richards szülővárosa, így talán nem meglepő, hogy az ötvenezres településen a két zenész most szobrot kapott, mégpedig nem is akármilyet – írja a Mail Online.

A zenekar alapítása előtt egy évvel, 1961-ben barátokká váló zenészek bronzba öntött, életnagyságúnál valamivel nagyobb alakját a városvezetés rendelte meg:

Jagger kezében mikrofonnal, lehetetlenül abszurd indiánszökellés közben, Richards pedig Telecaster gitárján játszva látszik,

Szentek és álszentek – Michelangelo Dávidjának amerikai botrányáról

Egy floridai iskola vezetősége lemondásra szólította fel az intézmény igazgatóját, aki ellen szülői panasz érkezett. Az ok: egy tanórán bemutatta diákjainak Michelangelo Dávidját, ráadásul a pornográfnak talált műtárgy ismertetéséről nem tájékoztatta előre a szülőket. A hír a nemzet­közi és a hazai sajtóban is megfordult a botrány különböző előjelű interpretációival. De tényleg így történt-e az eset? És ha igen, milyen kérdéseket vet fel a művészettel és befogadásával kapcsolatban? Körösvölgyi Zoltán művészettörténész írását A Szív jezsuita magazin bocsátotta a Válasz Online rendelkezésére.