Best WordPress Hosting
 

Tankerület: Ha nem akarnak túlórázni a tanárok, akkor dolgozzanak gyorsabban

Miközben sorra nyerik a pedagógusok a kifizetetlen túlóráik miatt indított munkaügyi pereket, illetve megegyezésre jutnak az érintett tankerületekkel, Székesfehérváron a tankerület beleállt a perbe, és számos kifogást fogalmazott meg a tanári keresetekkel kapcsolatban – írja szerdai cikkében a Népszava.

Ebben a perben 21 székesfehérvári tanár nyújtott be keresetet a Székesfehérvári Tankerületi Központ ellen. Először tavaly márciusban fordultak bírósághoz, majd eljárásjogi okokból novemberben ismét elő kellett terjeszteniük keresetüket, amelyben

a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésekért,

Szóvá tették a takarítók, hogy nem fizették rendesen a túlóráikat, ezért rúghatták ki őket

Az állami közbeszerzéseket sorra nyerő B+N-hez került a szekszárdi kórház takarítása is januárban. A takarítók örültek, mert több pénzt ígértek nekik, mint korábban, de hamar csalódniuk kellett. Az RTL Házon kívül riportja szerint február végén öt takarítót is kirúgtak, indoklás nélkül. Ketten közülük elmondták, úgy gondolják, azért kerülhettek lapátra, mert felemelték a hangjukat például azért, mert nem fizették ki rendesen a túlóráikat. „Fertőtlenítési pótlékot” kaptak – ez mint kiderült, azt jelentette, hogy sima óradíjat számoltak nekik a túlórákra, túlórapótlékot nem. Ez mintegy 20–30 ezer forinttal kevesebb fizetést eredményezett náluk, mint amennyit vártak.

Az egyik dolgozó a beosztásával együtt bement a NAV-hoz is, nézzék meg neki, jól számolták-e el a bérét. A NAV-os ügyintéző azonban nem tudta hova tenni a „fertőtlenítési pótlékot”. Túlóra nem volt a bérszámfejtési íven. Bejelentésük nyomán a NAV eljárást indított, és munkaügyi ellenőrök is jártak azóta a szekszárdi kórházban.

A B+N Zrt. a Házon kívül megkeresésére azt írta: minden kórházban a „törvényi előírásoknak megfelelően járnak el”. Ha a kollégák túlóráznak és „jelenléti íven is így rögzíti a csoportvezető, akkor ezt így is számfejtik”. Csakhogy a dolgozók szerint nem vezettek jelenléti ívet, így nem tudják bebizonyítani, hogy mikor dolgoztak.

Vendégmunkástörvény: a kormány egyelőre nem nyúl a „szent tehenekhez”

Volt az üzemben néhány kirgizisztáni vendégmunkás, ők egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak 12 órában és kizárólag éjszakai műszakban

– számolt be lapunknak a salgótarjáni Bumchun Precision Hungary Kft. egyik volt munkatársa. A dolgozó felidézte az üzem egyik dél-koreai menedzserének szavait is: „A magyar ember túl sokat betegeskedik, túl sokszor akar szabadságra menni, és nem akar túlórázni.” Ez az állítás forrásunk szerint nem igaz, a hazai munkavállalók is sokat túlóráztak, csakhogy még ez is kevés volt az üzemvezetésnek.

A 24.hu nemrég több olyan esetről – egyebek közt a Bumchun-gyárban történtekről – is beszámolt, amikor a helyi dolgozók elbeszélése alapján kelet-ázsiai vendégmunkásokra cserélték le a magyar munkavállalókat, azokat, akik korábban a külföldieket betanították. Az esetek nyomán felszínre került, hogy az ide érkező vendégmunkások egészen másként viszonyulnak a munkaidő-pihenőidő szabályozásához, mint a magyarok, az eltérő munkakultúra mellett például azért, mert nincs itt a családjuk, és nem élnek szociális életet. A dolgozói beszámolók a létszámleépítések fő okát rendszerint annak tulajdonítják, hogy a külföldiek túlmunkára való hajlandósága nagyobb, mint a hazaiaké. Az ázsiai vendégmunkások száma egész Európában trendszerűen nő, ám a gyárakban történtek rávilágítanak arra: hazánkban egyedi problémát is okoz, hogy

Több száz tűzoltó készül perre a szerintük elmaradt túlórapénzekért

Évekig tartó pereskedésre készülnek a tűoltók, így próbálják ugyanis érvényesíteni a kárigényüket az általuk diszkriminatívnak tartott munkaidő-beosztásuk miatt. Az ügy lényege, hogy a tűzoltók többsége ma heti negyvennyolc órát dolgozik, holott Magyarországon a maximális társadalombiztosítási bejelentési idő heti negyven órának felel meg.

A kollégák gyakorlatilag negyven órára vannak bejelentve, viszont negyvennyolcat dolgoznak, és ez a nyolc óra különbözet sehol nem jelenik meg: sem túlórában, sem egyéb más kedvezmény formájában

– mondta a 24.hu kérdésére Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Mindez egyúttal az is jelenti, hogy a tűzoltók lényegesen több munkáért kevesebb kompenzációban részesülnek, mint a hasonló bérekre bejelentett, normál hivatali időben dolgozó munkavállalók.

„Többet túlóráznak és nincsenek kölykeik” – így léphetnek vendégmunkások a magyarok helyére a cégeknél

„A Mahle autóipari cég balassagyarmati üzemében arra lettek figyelmesek a helyi kirendeltségünknél, hogy a magyar dolgozókba mindenféle okkal „beleáll” a cégvezetés, burkoltan belekötnek az emberekbe, majd fegyelmi ügyekre hivatkozva rövid úton megszüntetik a munkaviszonyukat. Érdekes módon nagyjából mindig annyi magyar munkavállalót küldtek el, amennyi indonéziai kölcsönzött munkás érkezett éppen” – számolt be lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Elmondása szerint a gyár egyik munkatársa például azért kapott fegyelmi büntetést, mert bevitte a mobiltelefonját a gyártóterületre, amit a belső szabályzat valóban tilt, ám állítja, a gyakorlatban egyébként a többség ugyanezt teszi. Tudomása szerint a külföldi dolgozók, az indonézek és az ukránok ott telefonálnak a gyártósor mellett. Ám ilyen esetekben sosem lehet azzal érvelni, hogy más is ezt csinálja, így a dolgozót vétkes kötelezettségszegésre hivatkozva eltávolították a cégtől.

Ezeknél az ügyeknél nem az történik, ami – a  hírek alapján – a Continental makói gyárában történt, hogy nyíltan felmondanak 50 magyar dolgozónak, hanem egyedi esetek szerint, a munkavállaló hibáját követi egy-egy munkaviszony-megszüntetés.

Éjszakába nyúlóan kellett túlórázni kiskorúaknak a zánkai Erzsébet-táborban

A Népszava információi szerint a zánkai Erzsébet-tábor üdülőkomplexumának boltjában a nyáron 16-17 éves diákok is dolgoztak, akiket egy ideig napi nyolc óránál hosszabb munkavégzésre is igénybe vettek, olykor este tíz után is, hiába mindkét eljárás szabálytalan.

Az érintettek azt állítják, hogy a beosztás és a jelenléti ív eltért egymástól.  A 16-17 évesek történeteit több 18 év feletti fiatal is megerősítette. Egyikük arról számolt be, hogy habár este tízig tartott a délutáni műszak,  a boltfeltöltést-takarítást ezt követően kellett elvégezniük, vagyis esetenként másfél-két órával tovább dolgoztak.

Ez egyrészt rendkívüli munkaidő, másrészt éjszakai munkavégzés, márpedig 18 év alatti munkavállalók esetén mindkettő jogszabályellenes.

Több mint négyszáz órát dolgoznak ingyen a tűzoltók, ezért perre mennek

Perre viszik ügyüket a tűzoltók, miután a munkaidőkeretük alapján úgy látják, évente 416 órát kell  ingyen dolgozniuk – derült ki a Népszava cikkéből. A lap szerint nem elég, hogy tizenegy éve nem emelték a tűzoltók alapilletményét, de a ledolgozott túlórát figyelembe nem vevő gyakorlaton a kormány egyszerűen nem akar változtatni.

Az alapprobléma, az hogy a tűzoltóknak a gyakorlatban eleve heti  negyvennyolc órás a munkahete, a túlmunkát pedig csak efelett fizetik ki – közölte Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) elnöke. A szakszervezet kiszámolta, hogy ilyen feltételek mellett a tűzoltók a keretükön felül még havi húsz óra túlmunkával kalkulálva, havi 228 óra összmunkát alapul véve, havi bruttó 456 ezer forintot kapnak, míg ugyanazzal az alapbérrel, negyven órás munkahéttel és a túlórákkal együtt szintén havi 228 órával számolva egy más szektorban dolgozó munkavállaló bruttó 614 ezer forintot kapna.

Vagyis a számítás szerint a tűzoltók amellett, hogy többet dolgoznak, még kevesebbet is kapnak ugyanakkora mennyiségű munkáért, mint mások.

Álpappal vette rá „gyónásra” dolgozóit egy étteremlánc vezetése

Több mint 70 ezer dollár (közel 24 millió forint) kártérítést és ugyanannyi elmaradt túlórapénzt kell kifizetne harmincöt alkalmazottjának a kaliforniai Sacramentóban és Roseville-ben működő Garibaldi Taqueria nevű gyorsétteremláncnak – írja a New York post.

Az étteremlánc vezetése rendszeresen ingyen túlóráztatta a dolgozókat. Ha a cég munkaügyi ellenőrzést kapott, az alkalmazottaknak hazudniuk kellett a munkaidejükről. A főnökök folyton azzal fenyegették az embereket, hogy bajba kerülhetnek a bevándorlási hivatalnál, ha valahol panaszt mernek tenni.

A vezetőség legfurább húzása az volt, hogy felbéreltek egy álpapot, hogy gyóntassa meg alkalmazottakat, nekik azonban feltűnt, hogy a lelkész csak a munkahelyükön elkövetett bűneikre kíváncsi.

„Nem sztrájkolunk. Nyomorultak vagyunk”– csak titokban mertek beszélni velünk a vidéki tanárok

Félelem, elkeseredés és fásultság jellemzi azoknak a vidéki tanároknak az életét, akiket legalább név nélkül sikerült rábírnunk arra, hogy nyilatkozzanak mindennapi küzdelmeikről a Válasz Online-nak. A budapesten tüntető vagy engedetlenkedő pedagógusoktól eltérően ők ugyanis még véleményt sem mernek nyilvánítani, annyira rettegnek a következményektől. Se tartalékuk, se lehetőségeik. Iskolák a tűréshatáron. Megrendítő közelkép.