(A szerző mérnök-közgazdász, 2002-2010 között az MVM Felügyelő Bizottságának elnöke, 2015-2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
A 2024. januári 3,8 százalékos és a februári 3,7 százalékos infláció után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy
az infláció letörését a kormány rendezte el.
A legkedvezőbb árakat számolhatja fel az a két adóemelés, amelyek hatására durva üzemanyagár növekedés várható több száz hazai benzinkúton.
Két adóemelés együttes hatásaként több száz hazai benzinkúton óriási áremelkedés várható jövő év elejétől, a Független Benzinkutak Szövetsége szerint a nagyobb kúthálózatok kerülhetnek előnybe a családi cégek rovására – írja a vezess.hu.
„Elhibázott, felelőtlen döntés, ami ellen kézzel-lábbal tiltakozunk” – mondta Gépész László a portálnak. A Független Benzinkutak Szövetségének alelnöke a kormány nemrég elfogadott rendeletét kritizálja, amelynek módosítását kérve petíciót nyújtottak be. Egyelőre várják a választ, habár szerinte „nincsenek illúzióik”.
Alaposan megnövelné a kormány a többes jogviszonyban működő vállalkozók adóterheit 2025-től, a jelek szerint azonban a szakma számára is derült égből villámcsapásként érkezett a törvénymódosító-javaslat, és egyelőre senki sem tudja megbecsülni, hogy mi lehet a változtatás hatása.
Miért fontos ez? A sok évig egészen jól működő kata váratlan kivéreztetése után a mellékállásban vállalkozók jelentős része a kedvezőtlenebb átalányadózásra állt át, a jelek szerint azonban a kormány nem tekinti rendezettnek a helyzetet, és 2025-től tovább kívánja növelni a terheiket.
Számokban: a javaslat szerint a többes jogviszonyú vállalkozók, vagyis tipikusan azok, akik egy főállás mellett egyéni vállalkozóként másodállásban is dolgoznak, a mindenkori minimálbér 30 százaléka után járulékokat fizetnének. Jelenleg ez havi mintegy 23 ezer, azaz valamivel több mint évi 276 ezer forint pluszbefizetés lenne, de mivel 2025-ben várhatóan magasabb lesz a minimálbér, az adó összege is több lehet ennél. Ráadásul azok, akik egy évben több mint 2,3 millió forintos bevételt érnek el a mellékállásukban, az e fölötti rész 60 százaléka után fizetnének járulékokat.
Az Orbán-kabinet januártól literenként nettó 33 – bruttó 41 – forinttal tervezi emelni az üzemanyagok jövedéki adóját, holott a mostani, nagyjából 390 forintos euróárfolyammal számolva csak nettó 20 – bruttó 25 – forintos emelés lenne elkerülhetetlen – ezt számolta ki hétfői cikkében a Népszava. A lap tehát azt állítja, hogy így a kormány literenként nettó 13, bruttó 17 forinttal tervezi túladóztatni a hazai autósokat.
A Népszava emlékeztet: az uniós szabályok szerint az üzemanyagadó legalsó, megengedett, literenkénti szintje benzin esetében 35,9, gázolajnál pedig 33 eurócent. Az EU-jog előírásai szerint a nem eurót használó tagállamok esetén a nemzeti fizetőeszközben meghatározott minimumszintet az előző év október eleji euróárfolyam alapján kell meghatározni, szükség esetén emelni.
Ezt az Orbán-kabinet 2020 óta, először a Covid, majd az ukrán háború miatt, brüsszeli engedéllyel, elmulasztotta. Sőt: a 2021. november közepe és 2022. december 6-a közötti üzemanyagárstop időszakában a kormány a jövedékiadó-szintet 25, illetve 15 forinttal, még tovább csökkentette, így a hazai szint még inkább a megengedett érték alá került – idézi fel a lap.
(A szerző mérnök-közgazdász, 2002-2010 között a Mol vállalati kapcsolatok igazgatója és az MVM Felügyelő Bizottságának elnöke, 2015-2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Az üzemanyag-ársapkák eltörlése utáni, év eleji 658 forintos benzin- és 720 forintos gázolajárak jelentős áresés után a május- július közötti időszakban csak 100 forint körüli összeggel voltak magasabbak a 480 forintos hatósági árnál. De aztán változott a trend és augusztus közepére már 640 forintos literenkénti árakkal találkoztunk. Mint a G7 rámutatott, a nettó átlagkeresetek növekedése ellenére már csak 600 liter üzemanyagra elég az átlagfizetés az újabb emelés után.
Néhány fundamentális ok miatt a világgazdaság lassulása ellenére is beragadni látszik a kőolajár a 80 dollár/hordó árcentrumba, és ilyen magas árszint – a 2022-es háborús hatás kivételével – 2014 ősze óta nem fordult elő. Így aztán nem csoda, ha a korábbiak mellett új heti üzemanyagár-figyelő rovatok jelennek meg a médiában.
Történelmi rekordot jelentett, amikor a 2022-es büdzsében az áfabevételek előirányzatát 5487 milliárd forintra húzta fel a Pénzügyminisztérium (PM), a valóság azonban ezt is messze túlszárnyalta: a költségvetés legfontosabb bevételi pillérét jelentő általános forgalmi adóból a tavalyi év végére 6860 milliárd forint ömlött be az államkasszába. A nem várt eredményt elősegítette, hogy a PM jócskán alultervezte az inflációt: a megcélzott 5 százalék helyett éves átlagban 14,5 százalék lett a pénzromlás tényleges mértéke.
Elégedetten dörzsölhették a kezüket a kormányban, hiszen a választás előtti osztogatásra elköltött ezermilliárdos összeg sem lett kidobott pénz. Az állami pénzcsapok megnyílása – például az szja-visszatérítés és 13. havi nyugdíj formájában – fokozta a lakosság költekezési kedvét, ami kéz a kézben járt a tavalyi évre jellemző inflációs pszichózissal. A koronavírus-járványt követő nyersanyagár-robbanás miatt eleve magasak voltak az inflációs várakozások, amelyeket aztán igazolt az energiaválság nyomán érkező áremelkedési hullám.
A folyamatok egymást erősítették: a kiáramló jövedelmek a termelők és a kereskedők számára lehetővé tették, hogy egyre magasabb árakat érvényesítsenek, ráadásul a kormányzati intézkedések – így a kiskereskedelmi különadó és az élelmiszerár-stop – arra szorították az üzletláncokat, hogy újabb áremeléseken törjék a fejüket.
Brüsszelre mutogatva adott elutasító választ Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető ama írásbeli megkeresésére, hogy a mostani, 370 forint körüli euróárfolyam tükrében miért 425 forintos szintből kiindulva állapítottak meg a benzinre és a gázolajra január 1-től literenként bruttó 41 forintos jövedékiadó-emelést – olvasható a lapban.
Az ellenzéki politikus korábbi becslései szerint a 370 forintos euróárfolyamból „csak” bruttó 15-17 forintos jövedékiadóemelés következne. Az uniós szabályok szerint az adott év jövedékiadó-szintjét a megelőző október eleji euróárfolyam alapján kell kiszámítani, ami egyelőre értelemszerűen nem ismert.
A megkeresés idézi Varga Mihály pénzügyminiszter törvényjavaslathoz fűzött magyarázatát, miszerint az adót az uniós előírások miatt emelik. Ezzel kapcsolatban a szocalista honatya rögzíti, hogy a benzin és a gázolaj jövedéki adójának uniós alsó szintje, amiként 2010 óta, így most sem változott.
A jövő évi költségvetésben 990 milliárd forintos pluszbevételt hoznak az adómódosítások, ennek nagy részét az extraprofitadók és az üzemanyagok jövedéki adójának emelése teszi ki – írják a Növekedés.hu-n a jegybank frissen kiadott Inflációs Jelentésére hivatkozva.
A többlet nagyobb része, hozzávetőleg 800 milliárd forint az extraprofitadókhoz köthető, ugyanis azokat az eredeti tervekkel ellentétben nagyrészt nem vezetik ki 2024-ben. Megmarad kiskereskedelmi adó, biztosítási adó, energiaellátók jövedelemadója, távközlési adó, légitársaságok hozzájárulása, sőt a kiskereskedelmi adó felső kulcsa 4,1-ről 4,5 százalékra emelkedik. A jövedéki adó (üzemanyagok) emeléséből 190 milliárd forint plusz bevételt várnak, az egyéb adóintézkedésektől 210 milliárd forintnyit. Ez összesen már több is, mint ezer milliárd forintos plusz adóbevétel.
Az egyébben pedig ott van többek között a befektetések kamatára júliustól kivetett 13 százalékos szochó is (a 15 százalékos kamatadón felül), néhány kivétellel (például állampapírok).
The post Nyakunkon Orbán megszorításai first appeared on 24.hu.