Antony Blinken kollégám most a vallásszabadság kapcsán fogalmazott meg kritikát hazánkkal szemben, mondván, hogy a »tisztségviselők« antiszemita retorikát használnak
– kezdi csütörtöki Facebook-posztját Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter a bejegyzésében nem jelöli meg, pontosan hol és mikor hangzott el az amerikai külügyminiszter bírálata, mindenesetre megjegyzi:
A növekvő megélhetési költségek miatt terjedő szegénység, a demokrácia elleni tartós fenyegetések, továbbá a széles körben elterjedt rasszizmus és a migrációval összefüggő kihívások veszélyeztetik az alapvető jogok védelmét Európában, írta az Európai Unió bécsi székhelyű Alapjogi Ügynöksége (FRA) szerdán megjelent éves jelentésében.
Azt állapították meg, hogy
az emelkedő energia- és megélhetési költségek miatt minden ötödik ember szegénységbe süllyedt az Európai Unióban.
Több évnyi előadás, szeminárium, beadandó és vizsga után az egyetemisták jelentős része számára az ünnepélyes diplomaátadó jelenti a fénypontot, amely nem csak a tanulmányaik végét jelzi, de azt is, hogy végérvényesen átlépnek a „tényleges” felnőtt létbe. Még készül egy-egy utolsó fotó a csoporttársakkal, még vetnek egy pillantást az évekig az otthont jelentő campus épületeire, aztán továbbállnak.
A New York-i Columbia Egyetem végzősei azonban idén kénytelenek lesznek lemondani a több ezer embert megmozgató nagyszabású ceremóniáról, az intézményben ugyanis biztonsági okokból elmarad a központi diplomaosztó. Az ok: az egyetem rektora szerint az Izrael és a Hamász közötti háború olyan feszültséget szított a hallgatók között, hogy nem lehet biztonságosan megtartani az ünnepséget. Az intézményben már rendőröket is bevetettek, hogy a tiltakozó diákokat eltávolítsák.
Melissa Bender / NurPhoto / AFP Tüntetők a Columbia Egyetem kampuszának kerítésénél New Yorkban, 2024. április 30-án.
„Éles” eszközt találtak szerdán a stockholmi izraeli nagykövetség területén – közölte a svéd rendőrség a Guardian című lap szerint. A rejtélyes eszközt „veszélyes tárgyként” is megnevezték, bár az nem derült ki, hogy pontosan miről is van szó.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök mindenesetre támadási kísérletként ítélte el a történteket.
Ez nagyon komoly dolog. A nagykövetség elleni támadási kísérlet mind az ott dolgozók, mind Svédország ellen támadást jelent
A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából posztolt a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnök.
Az elmúlt évtizedben az antiszemitizmus elleni küzdelemben tett erőfeszítéseinknek köszönhetően Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország lett a zsidó közösség számára
– írta Orbán hozzátéve, hogy ezt így is fogják tartani.
Naivitás volt azt hinni, hogy a nyugati antiszemitizmus nem éledhet újjá – jelentette ki Elon Musk amerikai vállalkozó hétfőn Krakkóban, az Európai Zsidó Szövetség (EJA) konferenciáján.
A holokauszt közeledő nemzetközi emléknapja alkalmából szervezett, az antiszemitizmusról szóló nemzetközi konferencián az X közösségi médiaplatform és a Tesla cég tulajdonosával Ben Shapiro amerikai újságíró beszélgetett.
Shapiro felvetésére, miszerint a Hamász palesztin szélsőséges szervezet és Izrael közötti konfliktus kitörése óta a Nyugaton fokozódott az antiszemitizmus, Musk elismerte: ő maga naiv volt, amikor azt gondolta, a zsidóellenesség nem éledhet újjá.
Elvesztette mentelmi jogát az a szélsőjobboldali lengyel parlamenti képviselő, aki decemberben a lengyel parlamentben egy poroltóval oltotta el a hanuka alkalmából meggyújtott gyertyákat – számolt be a Guardian. A parlament, vagyis a szejm döntése értelmében így Grzegorz Braun nem mentesülhet a büntetőeljárás alól.
A Lengyel Korona Konföderációja nevű párt politikusa december 12-én, a varsói alsóház épületében rendezett hanukai ünnepségen akciózott, és később arra hivatkozott, hogy meg akarta akadályozni a hanukát, mint „a sátánizmus és a rasszista triumfalizmus” ünnepségét.
Szymon Holownia házelnök az incidens után kizárta Braunt a szejm üléséről, és közölte, hogy a szejm elnöksége a parlamenti házszabály értelmében a lehető legmagasabb pénzbírságot szabta ki Braunnak. Bejelentette azt is, hogy ügyészségi panaszt nyújtanak be a vallási szertartás megzavarása miatt.
Nem újdonság, hogy az európai és az észak-amerikai közbeszéd az elmúlt évtizedben egyre feszültebb és polarizáltabb lett. Az sem okoz meglepetést, hogy a geopolitikai konfliktusok és az identitáspolitika egymásra találnak, és az egyes háborúkról és válságokról szóló közbeszéd már rég nem a megértésre irányul, hanem ideológiai harcok lefolytatásárára. De még ebben a környezetben is szintlépést jelentett a Hamász október 7-ei terrorakciója és az azt követő gázai válság, ami felerősítette a toxikus légkört, teret engedett a nyílt és rejtett gyűlöletbeszédnek, és megkérdőjelezte nagynevű egyetemek presztízsét.
A jelenség eddigi talán legnagyobb figyelmet kiváltó ügyévé Elizabeth Magill, a Pennsylvaniai Egyetem elnökének hétvégi lemondása vált. Ennek előzménye egy kongresszusi meghallgatás volt a múlt héten, melyen Magillt, valamint a Harvard és az MIT vezetőit kérdezték az elmúlt hetek eseményeiről, illetve az akadémiai szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd közötti feszültségekről.
A Pennsylvaniai Egyetemet már a háború előtt is kritizálták, például egy szeptemberben szervezett palesztin irodalmi konferencia miatt, melyen felszólalt többek között a büszkén Izrael-ellenes Roger Waters is, noha a zenész, Pink Floyd-tag korábbi megnyilvánulásait sokan antiszemitának tartják.
Elon Musk szerint a Disney vezérigazgatóját, Bob Igert „azonnal ki kellene rúgni”, miután a vállalat nem hirdet többé a Musk tulajdonában lévő X-en (korábban Twitter).
Walt Disney forog a sírjában amiatt, amit Bob tett a cégével
írta Musk, aki több posztban is támadta a médiaóriást.
A hétvégén újabb támadással hallatott magáról a jemeni húszi mozgalom. A Vörös-tenger térségében először egy Bahama-szigeteki zászló alatt mozgó teherhajót, majd két másik járművet vettek célba Jemen területéről kilőtt rakéták és drónok. Végül az a USS Carney amerikai hadihajó lőtt ki két pilóta nélküli repülőgépet, amely néhány nappal korábban már egy hasonló akciót is végrehajtott a térségben. A húszi mozgalom kicsivel később magára vállalta az akciót – bár az elkövető kilétét azelőtt is sejteni lehetett, tekintettel arra, hogy a kilőtt drónok iráni gyártmányúak voltak, és Jemennek a húszi mozgalom által ellenőrzött területéről indították.
Ugyan az akciónak szerencsére nem volt halálos áldozata, mégis aggasztó tendenciára mutat rá. A húszi mozgalom a Hamász október 7-ei terrotámadását és az azt követő gázai válságot követően már kilencszer intézett támadást Izraellel vagy izraeli érdekeltségekkel szemben (beleértve a hétvégi akciót).
Első ránézésre elég furcsának és valószerűtlennek tűnhet, hogy mit akar egy jemeni lázadó szervezet Izraellel. A két országot körülbelül 2000 kilométer és szárazföldön két ország, Szaúd-Arábia és Jordánia választja el egymástól. Az Arab-félsziget déli csücskében elhelyezkedő Jemen sosem állt háborúban Izraellel, a húszi mozgalom maga a palesztin ügytől teljesen függetlenül jött létre. Most mégis úgy tűnik, hogy a libanoni Hezbollah mellett ez a mozgalom vált a gázai válságban Izrael fő külső, nem Gázához kötődő ellenfelévé.
A gázai háború pusztító hatásai nem maradtak Izrael és a megszállt Gázai övezet határain belül, az állami hatóságok és a civil szervezetek a világ számos részén, Európában is szélsőséges folyamatokról számolnak be:megsokszorozódtak a zsidókat célzó, és erőteljesen növekedett a muszlimok elleni gyűlölet-bűncselekmények száma, amelyek a verbális erőszaktól az imahelyek megrongálásán át a gyilkosságig terjednek.
A Hamász október 7-i terrortámadása óta az európai zsidó lakossággal szembeni erőszak a november elejéig vezető hetekben ért el eddigi tetőfokára. Rövid idő alatt követték egymást a nagy nyilvánosságot kapó támadások: Dávid-csillagokkal jelöltek meg zsidók által lakott házakat Franciaországban és Németországban, Molotov-koktéllal támadtak egy berlini zsinagógára, Lyonban egy nőt megkéseltek az otthonában, majd a bejárati ajtajára horogkeresztet festettek, Bécsben gyújtogattak egy izraelita temetőben, a falakon szintén náci jeleket hagyva, az oroszországi Dagesztánban pedig több száz fős tömeg rohamozta meg Mahacskala, a főváros repterét izraeli utasok után kutatva.
Telegram / @askrasul / AFP Zavargás a mahacskalai repülőtéren. A kép a Telegram csatornán 2023. október 29-én közzétett videófelvételből készült.
»Présember« Úr a történelem szellemvasútján ül és ez valahova az SZDSZ-es időkbe vitte vissza, mert ez akkor volt divatban.
Így reagált Kovács Zoltán a Bayer show-ban arra, hogy David Pressman a 12. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál megnyitóján arról beszélt, hogy az Ursula von der Leyent és Alex Sorost ábrázoló plakátokkal a kormány az antiszemitizmust bátorítja.
A HírTv összefoglalója szerint a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azt javasolta a műsorban az amerikai nagykövetnek, ha már antiszemitizmusról és zsidóellenes támadásokról beszél, nézzen szét saját hazájában. Kovács Zoltán emlékeztetett rá, hogy a Hamász október 7-ei támadása után az Egyesült Államok legnevesebb campusain vertek meg zsidókat, egy ember bele is halt a sérüléseibe.
Az Izrael-ellenesség az antiszemitizmus új formáját jelenti, ezért időszerű és szükséges az antiszemitizmussal, Izrael állammal és a zsidósággal kapcsolatos iskolai tananyagok felülvizsgálata az európai oktatás rendszerében – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője Strasbourgban kedden az MTI tudósítása szerint.
Deutsch Az oktatás szerepe az antiszemitizmus elleni küzdelemben címmel tartott konferencián mindenek előtt kiemelte: csak a tudás, az ismeretek átadása révén lehet megakadályozni, hogy a történelem megismételje önmagát, és a zsidó közösség újra a szélsőséges csoportok céltáblája vagy áldozata legyen.
Közölte: az október 7-én, az Izraellel szemben elkövetett terrortámadás után Nyugat-Európa számos nagyvárosában történt antiszemita cselekményekhez, Izrael-ellenes, „látszólag palesztinpárti, de valójában a terrorizmust és a terroristákat éltető tüntetésekhez” a baloldali és a szélsőbaloldali pártok, valamint civil szervezetek is csatlakoztak.
Beperelte hétfőn az X közösségi oldalt működtető cég a Media Matters civil szervezetet, miután ez utóbbi felhívta a figyelmet arra, hogy az X-en Adolf Hitlert és a nácikat éltető, antiszemita posztok mellett jelent meg több nagy márka hirdetése – írja tudósításában az MTI.
A Media Matters csütörtökön tette közzé jelentését, aminek következtében több nagy hirdető, köztük az IBM, a Comcast, a Disney és az Apple is felfüggesztette hirdetéseit a portálon.
Az X szerint a Media Matters állításai rágalmak, és azzal vádolják a civil szervezetet, hogy „manipulálta” a platformot, mert olyan fiókokkal végezték a kutatást, amelyek kizárólag a nagy hirdetőket és szélsőséges nézeteket terjesztő fiókokat követtek, és „végtelenül pörgettek és frissítették” az oldalt, amíg ki nem jött a számukra megfelelő eredmény, a szélsőséges posztok mellett megjelenő hirdetések. Bírósági beadványában az X azt állítja, hogy a Media Matters
Musk látványosan egyetértett az egyik szélsőjobbos összeesküvés-elmélet terjesztőjével.
Az Izrael és a Hamász közötti háború Németországban is nagy feszültséget kelt.
The post A berlini zsidók és muszlimok is aggódnak a városban zajlott erőszakos tüntetések után first appeared on 24.hu.
Bejárta a világsajtót a hír, hogy október utolsó napjaiban az Oroszországi Föderáció részét képező, többségében muszlimok által lakott Dagesztáni Köztársaság fővárosában, Mahacskalában antiszemita zavargások zajlottak a nemzetközi repülőtéren. A kifutópályát elözönlő, egy Izraelből érkező gép szárnyaira is felkapaszkodó, feldühödött tömeg láttán a pilóta először arra kérte az utasokat, hogy ne szálljanak ki a repülőből. Voltak, akik a repülőtérre érkező utasok útlevelét „ellenőrizték”, izraeli állampolgárokat kerestek, mások pedig a repülőtér személyzetét faggatták, hogy „hol vannak a zsidók?” – erről a BBC írt.
A zavargásnak legalább húsz sebesültje volt.
Végül a hatóságok 83 embert vettek őrizetbe, és körülbelül 150 személyt sikerült azonosítaniuk a tömegből.
Franciaországban a múlt héten Dávid-csillagok lepték el a párizsi és az elővárosi házak falát. A párizsi ügyészséget idéző MTI szerint egy külföldön élő személy „kifejezett kérésére” készíthették ezeket.
Múlt kedden mintegy hatvan, hasonló sablonnal készített kék csillagot találtak több párizsi kerületben és két elővárosi negyedben. Az ügyben eljáró ügyész, Laure Beccuau szerint a nyomozás azt már megállapította, hogy a feliratokat egy férfi és egy nő készítette, egy egyedi útvonal alapján, egy harmadik személy jelenlétében, aki lefényképezte a rongálásokat. Információik szerint a férfi és a nő azóta elhagyta Franciaországot. Összefüggésbe hozták őket más bűncselekményekkel is, amelyeket Párizsban négy nappal korábban követtek el, és amelyek miatt egy másik párost, szintén egy férfit és egy nőt előállítottak. Mindketten Moldovában születtek.
„Egy helyi lakos látta őket, amikor egy kék csillagot stencileztek egy falra. Azt mondták, hogy egy harmadik féltől kaptak megbízást a munkára, pénzért cserébe, amelyet bizonyított egy orosz nyelvű beszélgetés a telefonjukban” – számolt be róla Beccuau.
Az otthona küszöbén késeltek meg egy nőt szombaton a franciaországi Lyonban, majd a társasházi lakás ajtajára horogkeresztet festettek – írja a brit Sky News. Az elkövetőt még keresik.
A sértett ügyvédje szerint a támadó egyszerűen bekopogott a nő ajtaján, majd ajtónyitás után a küszöbön kétszer hasba szúrta őt. A harmincas éveiben járó nőt kórházban kezelik, de az élete nincs veszélyben.
A rendőrség nem közölte, hogy a támadást antiszemita gyűlölet-bűncselekményként kezelik-e.
Oroszországban mindenki zsidó
– így viccelődött egy kuplé dalszövegében Gábor Andor humorista és „szöveggyártó nagyiparos”, aki mesés sikerekkel kecsegtető kabarékarrierjét (és svábhegyi villáját) dobta oda azzal, hogy az 1918–1919-es forradalmi események idején kommunistának állt, ami miatt a proletárdiktatúra után neki is menekülnie kellett a fehérterror elől.
De a legtöbben nem viccelték el, hogy a hatalmat 1917-ben átvevő bolsevik politikusok között „gyanúsan” sok zsidó akadt, és előálltak a „judeobolsevizmus” elméletével. Eszerint az internacionalista munkásmozgalom szervezése, az ateizmus propagálása vagy éppen a szabadszellemű, szocialista családpolitika hirdetése (például a válás megkönnyítése) úgymond csak a „zsidók” eszköze arra, hogy eltöröljék a világuralmuk útjában álló kereszténységet, a tradicionális nemzeti kereteket és a konzervatív családi korlátokat. A „judeobolsevik világ-összeesküvésről” való képzelgés a cári Oroszországból indult világhódító útjára, ahol az antiszemitizmus már a 20. század elején áthatotta a közéletet, amint azt a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei hamisítástörténete is bizonyítja. Paul Hanebrink az A Specter Haunting Europe (Kísértet járja be Európát) című, 2018-as művében mutatta be, hogy a „judeobolsevik világ-összeesküvés” elméletét a vörösökkel szemben álló szélsőjobboldali, fehér emigránsok terjesztették el Európában (a nácik főideológusa, Alfred Rosenberg is a bolsevikok elől menekülő balti német volt). Gyorsan eljutott Magyarországra is, ahol a Tanácsköztársaság kikiáltását is ezzel értelmezte a szélsőjobboldal.