Best WordPress Hosting
 

Az EU támogatná, az energetikai szakértők röhögnek rajta – politikai és katonai célja lehet az azerbajdzsáni zöldáram-import tervnek

A magyar kormány az Európai Bizottsággal karöltve hajlandó lenne Azerbajdzsánból zöld áramot szállítani Georgián és Románián keresztül Magyarországra, még akkor is, ha ehhez a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékét kell megépíteni. A fő kérdés, hogy egyáltalán létezik-e azerbajdzsáni zöldenergia? A rövid válasz az, hogy nem.

Ezzel a cikkel az ELTE média- és kommunikáció szak volt és jelenlegi hallgatói a legjobb projektnek járó díjat nyerték el a prágai Achilles Data nemzetközi oknyomozó program résztvevőiként. A cikket már leadták, amikor kiderült, hogy a magyar állami MVM bevásárolt egy azeri gázmezőbe, ami egy sokkal racionalisább döntésnek tűnik, mint a 2022 vége óta tervezgetett, de még sehová sem jutó terv az azeri áram importjáról. Ez a cikk ez utóbbi, az EU által is támogatott furcsa tervet mutatja be különös alapossággal. A szerzők: Barczikai Fanni, Dezső Annamari, Fetter Dóra Eszter, Pruzsinszki Bence, Tárkányi Flóra Luca és Tornyos Kata. Kollektíva Projekt néven működő csapatot Munk Veronika (Denník N) mentorálta, és már a következő nagyobb anyagukon dolgoznak.

Több mint 10 ezer forinttal csökkentheti a villanyszámlát az állami támogatású napelemes program

Magyarországon ma önerőből senki sem akar napelemet rakni a házára. Nagyot fordult a korábban dinamikusan növekvő piac, mert szinte teljesen földbe döngölte a kormány, amikor előkészítés nélkül és kiszámíthatatlan fordulatokkal – de egyébként indokolható okokból – átírta a játékszabályokat.

A jelenlegi elszámolási rendszer és piaci viszonyok alapján lakossági szinten az egyetlen racionális lehetőség az év elején indult állami támogatásos Napenergia Plusz Program (NPP) maradt. Nem véletlen, hogy ez adja ma a megrendelések legalább 90 százalékát, így gyakorlatilag ez tartja életben, de inkább csak lélegeztetőgépen a telepítői piacot.

Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy a jelenlegi körülmények között hogyan módosíthatja egy háztartás kiadásait egy tipikusnak mondható NPP-beruházás.

Változást jelentett be az MVM – két hétre leáll az áramszámlázás július elején, korlátozott lesz az ügyintézés

2024. június 30-án újabb mérföldkőhöz érkezik az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. – az E.ON Áramszolgáltató Kft. beolvadásával Magyarországon már az egyetemes áram- és földgázszolgáltatást is egy cég (MVM Next) nyújtja majd – közölte az állami rezsiszolgáltató. Szerintük így egyszerűbb, kényelmesebb lesz az energiaügyek intézése. Arra is kitérnek, hogy az új ügyfélkör átvétele jelentős informatikai átállással jár, ezért az MVM áramszámlázási rendszere – amely jelenleg a korábbi Elmű-Émász ügyfeleit szolgálja ki – 2024. július 1. 16:00 órától előreláthatólag két hétre leáll, ami érinti a személyes, valamint az online ügyfélszolgálati és a mobilapplikációs ügyintézést is. A földgázszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyintézés azonban ez idő alatt is zavartalan lesz – tették hozzá.

Az informatikai átállás miatt

korlátozottan lesz elérhető az áramügyintézés azon ügyfelek számára, akiknek a számláján „villanykapcsoló ikon” van feltüntetve, azaz 2021. szeptember 1-je előtt még az Elmű-Émász ügyfelei voltak.

Rezsi: nagyon visszafogta fogyasztását a lakosság, nem akarnak emelt díjat fizetni a gázra, áramra

Nem igazán lehet azon csodálkozni, hogy a magyarok spórolni igyekeznek a rezsin – írja  Pénzcentrum. A portál szerint a legtöbben szeretnének az átlagfogyasztás alatt maradni, hogy ne ugorjon meg a havi villany- és gázszámla összege a dupla (áram), illetve hétszeres (gáz) átlagfogyasztás feletti díj miatt, amit 2022 nyarán vezetett be a kormány, és azóta sem mérsékelt rajta.

De nem csak a magyarok igyekeztek spórolni a rezsin. Az Eurostat friss adatai azt mutatják, hogy 2022-ben (amikor elszálltak az energiaárak) szinte minden főkategóriában kevesebb energiát használtak az európai háztartások, mint a megelőző évben. Az egyetlen kivétel a hűtésre használt kategória volt, ahol 4 ezer terajoule-lal többet használtak a háztartások. Grafikonjukon különösen a fűtésre használt energiánál látványos a visszaesés 2022-ben, az előző két év fogyasztásnövekedése után. A háztartások főzésre, fűtés is kevesebb energiát használtak 2022-ben, mint az előző években.

Szembetűnő a különbség a magyar energiafelhasználási adatokban is – bár itt a főkategóriákat nem számolta külön a KSH, grafikonjukon az látszik, hogy havi szinten is komoly spórolás vette kezdetét 2022-ben, és ez még most, 2024-ben is tart. Idén februárban például 13 százalékkal kevesebb energiát használt a lakosság, mint az egy évvel korábbi időszakban. Ami nyilván nem független az átlagfogyasztás feletti, büntető jellegű, magasabb díjak 2022-es kormányzati bevezetésétől, fenntartásától.

Soha nem látott mélypontra zuhant a Paksi Atomerőmű eredménye

Tavaly az MVM Paksi Atomerőmű 121 millió forint adózott eredményt ért el – derül ki az állami MVM tulajdonában álló nukleáris áramtermelő friss beszámolójából. Ez történelmi mélypont: az Opten nyilvántartása szerint a cég profitja 2018-2021 között még 13-17 milliárd között mozgott. Az MVM, végtére is a korábbi évek szokásainak megfelelően, ezt a 121 millió forintot is felveszi osztalékként. Az eredménycsökkenésre a kiegészítő mellékletben nem adnak magyarázatot – olvasható a lapban.

Pedig ezzel együtt a cég nettó árbevétele a 2022-es 190 milliárdról 210 milliárdra ugrott. Az energiagazdálkodási jelentés szerint tavaly 15,9 terawattóra (TWh) áramot termeltek és 15,1 TWh-t értékesítettek. Ezek rendre 0,1 TWh-val haladják meg a 2022-es szintet. Az árbevétel és az értékesítés hányadosából adódik, hogy

az áramot kilowattóránként (kWh) 2022-ben 12,7, 2023-ban pedig 14 forintért adták.

Változik a gáz- és áramügyek intézése az MVM online ügyfélszolgálatán

Mostantól az MVM minden lakossági ügyfele ugyanazon az online ügyfélszolgálaton és applikációban intézheti gáz- és áramügyeit, ideértve azokat is, akik 2021 szeptembere előtt az ELMŰ-ÉMÁSZ ügyfelei voltak – derül ki az állami lakossági rezsiszolgáltató közleményéből. Az MVM szerint érdemes mielőbb regisztrálni, mert a régi áramügyintézési felületek hamarosan megszűnnek. Azt is írták, hogy nincs külön teendőjük azoknak, akik földgázügyeiket jelenleg is online vagy okostelefonon intézik – őket innentől a már jól ismert felület automatikusan fogadja áramügyintézésre is. Külön regisztrálniuk nem kell, a szokásos belépést követően, amennyiben áram- és földgáz-szerződéseikben megadott adataik megegyeznek, automatikusan hozzáférhetnek áramos felhasználóhelyeikhez is.

Mindez azt jelenti, hogy innentől az MVM Next minden lakossági ügyfele az mvmnext.hu/Ugyfelszolgalat online ügyfélszolgálati oldalon, illetve az MVM Next elnevezésű applikációban intézheti gáz- és áramügyeit. Így a cég szerint még egyszerűbb és gördülékenyebb lesz az online ügyintézés. A változással összefüggésben a korábbi ELMŰ-ÉMÁSZ-ügyfeleket kiszolgáló, kizárólag áramügyintézésre alkalmas online felület és az MVM Next EnergiApp hamarosan megszűnik.

Az új funkciók miatt az MVM szerint azoknak is érdemes regisztrálniuk, akik eddig nem online fizették számláikat, mert például nem csak szerződött ügyfélként, azaz a lakás tulajdonosaként, de akár megbízott fizetőként is elérhető a számlák megtekintése és azok befizetése. Így a felhasználók bérlőként, vagy családtagjuk helyett is intézhetik az energiaügyeket. A rövid regisztrációhoz mindössze utolsó villanyszámlájukra lesz szükség.

Napelem-nagyhatalom lett Magyarország? Fontos részletekről nem beszél a minisztérium

Világraszóló eredményként tálalta az Energiaügyi Minisztérium azt az adatot, amely szerint Magyarországon a harmadik legnagyobb a napenergia aránya a világon a hazai áramtermelésben, legalábbis az EMBER nevű független globális energetikai agytröszt kimutatása szerint. Hazánk a megtermelt villamos energia 18,4 százalékos hányadát naperőművekkel hozta létre, ezen a téren pedig csak két melegebb éghajlatú ország, Chile (19,9 százalék) és Görögország (19 százalék) előzött meg minket globális összevetésben. Olyan napenergia-nagyhatalmakat előztünk meg, mint például Ausztrália, Németország és Spanyolország.

A minisztérium szerint az eredmény leginkább annak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban jelentős napenergia kapacitások épültek ki Magyarországon. A bővülési ütem 2022-ben mintegy 1,1 gigawattal, majd 2023-ban több mint 1,6 gigawattal rekordot döntött. Idén februárban a napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye meghaladta a korábban 2030-ra megcélzott 6 gigawattot.

A hazai napelemes szervezetek képviselői szerint semmi okunk kételkedni az EMBER által közzétett adatok hitelességében, mi több, az idén Magyarország várhatóan a globális dobogó második helyére kapaszkodik fel, köszönhetően annak, hogy az évek óta futó projektekből sorban kapcsolják be az újabb és újabb napelemes erőműveket. Az eredmény azt is jól tükrözi, hogy hazánkban

Rezsibox: az áramszámlákon még több fogyasztót tévesztenek meg, mint a gázszámlákon

„Szerintem akad néhány százezer vagy millió munkavállaló Magyarországon, akinek a havi fizetése nincs annyi, mint amennyit én a kormányunknak köszönhetően »spórolok« a rezsin” – írta egyik olvasónk, aki gázbekötés nélküli ingatlanában a fűtéshez is villamos energiát használ, ezzel áramfogyasztása meghaladja az átlagfogyasztás szintjét.

„Nagyfogyasztóként” így kiesik a rezsicsökkentett körből, vagyis lakossági piaci áron kapta az áramot a március 22. és április 21. közötti elszámolási időszakban is, amikor a fizetési kötelezettsége 63 318 forintot tett ki. A számla tájékoztató „rezsibox” felületén ugyanakkor az MVM Next Zrt. a számlaérték több mint négy és félszeresét, 295 241 forintot mutatott ki megtakarításként a jelzett időszakra.

Az úgynevezett rezsibox – a számlákon narancsszínű mezőben fekete betűkkel nyomtatott rész – 2013 óta hirdeti az embereknek, mennyi pénzt takaríthattak meg a Fidesz-kormány által bevezetett rezsicsökkentésnek köszönhetően.

Azért csalóka az áramszámlánk, mert a rezsicsökkentett árba passzíroznak bele minden költséget

Több olvasónktól is kaptunk levelet azzal kapcsolatban, hogy torz áramszámlák érkeznek – nehezményezték, hogy az áram díjához képest többszörös a rendszerhasználati díj. Mi ennek az oka, és hogyan jutottunk idáig? A 2013–2014-ben végrehajtott rezsicsökkentéskor a kormány csak a kilowattórára számított végárat betonozta be: az áramnál 2014 szeptemberétől (szolgáltatótól függően) bruttó 36 forint körül mozog a rezsicsökkentett ár – egy meghatározott mennyiségig. A lakosság addig nemigen foglalkozott azzal, milyen a rezsicsökkentett ár összetétele, amíg nagyjából egálban volt az áramdíjon belül az áram ára és az úgynevezett rendszerhasználati díj (vagyis az elosztói forgalmi díj és az átviteli díj).

2022. június 30-áig az áram díja jellemzően nettó 12–14 forint között mozgott, a rendszerhasználati díjé pedig 14–16 forint között, így jött ki a bruttó 36 forint körüli rezsicsökkentett ár. A rendszerhasználati díj országosan egységes, az áramdíjnál viszont szolgáltatónként van egy kis különbség, így összességében a szolgáltatóknál van némi áreltérés, de a 36 forint körüli ár stimmel.

2022 júliusától viszont az áramdíj 7 forinttal csökkent, kevesebb mint felére (nettó 5 forint körülire), a rendszerhasználati díj pedig 7 forinttal nőtt, majdnem másfélszeresére hízva (nettó 23,4 forintra). Így aki azóta rápillantott az áramszámlája összetételére, rendre azt láthatja, hogy a rendszerhasználati díj mintegy ötszöröse az áramdíjnak.

180 éve folyamatosan működik ez az akkumulátor

Az Oxford Electric Bell nevű csengő rendkívül halk, mégis világszerte ismert. Akkumulátora ugyanis igen figyelemreméltó: a világ egyik legrégebben tartó kísérletének köszönhetően működik, a harang pedig 1840 óta folyamatosan vibrál – írja az IFLScience.

Az Oxfordi Egyetem fizikaprofesszora, Robert Walker tiszteletes 1840-ben vásárolta meg a harangot, amely ma az egyetem Clarendon Laboratóriumában található két réteg üveg mögé zárva. Részben a helyének, részben pedig a feltételezett akkumulátortípusnak köszönhetően a harangot Clarendon Dry Pile néven is ismerik – a dry piles a Zamboni-akkumulátorra utal, amely egy korai, fémkorongok halmazából álló akkumulátortípus.

A rendszer eleve nem igényel és nem is veszít el sok energiát, részben ez lehet az oka lenyűgöző tartósságának.

Rezsivédelem: miért nem kíméli a kormány az átlag felett fogyasztókat?

Tavaly óta több elemzésben is megjelentek olyan előrejelzések, miszerint a kormány a 2024-es európai, illetve önkormányzati választás előtt is bevetheti a „rezsifegyvert”, a lakossági energiaárak politikai célzatú csökkentését. Ez a várakozás azonban láthatóan szertefoszlik, Lantos Csaba energiaügyi miniszter éppen a 24.hu Della podcastjában közölte, hogy nincs napirenden az átlagfogyasztás felett felszámított „lakossági piaci ár” kivezetése.

Németh Szilárd rezsibiztos 2022 júliusában, az energiaválság tetőpontja előtt jelentette be a rezsiemelést. A földgáz esetében az átlag alatt fogyasztók számára megőrizték ugyan a kőbe vésett 102 forint/köbméteres kedvezményes lakossági tarifát, ám az átlag feletti fogyasztóknál brutális mértékű, megközelítőleg 7,5-szeres szorzót vezettek be. Az 1729 köbméteres éves, vagyis 144 köbméternyi havi fogyasztás felett 747 forint/köbméter lett az új lakossági gázár 2022 augusztusától, ami

azóta is változatlan.

Több mint 16 millió forintot fizettek tavaly az adófizetők Schmitt Pál és Áder János rezsiköltségeire

Az elmúlt négy évben több százmillió forintot költött az állam a két volt köztársasági elnök, Schmitt Pál és Áder János rendszeres juttatásaira – írja az rtl.hu. A visszavonult köztársasági elnököknek életük végéig jár egyebek közt havi juttatás, a megfelelő ingatlan használatának a joga, legfeljebb háromfős titkárság, autó, valamint egyéb költségtérítés is. A vizsgált időszakban csak a titkárságok fenntartására nagyjából 250 millió forint ment el.

A portál azt írja, az Országgyűlés Hivatalától kapott adatok szerint Schmitt és Áder nem rezsivédett ingatlanban él, hiszen 2022 után mindkettejüknél jelentősen megugrott a rezsiköltség. A törvény alapján ugyanis a volt köztársasági elnököknek nemcsak biztosítani kell egy „megfelelő” ingatlant, hanem annak költségeit is állni kell.

Mint írták, Schmitt Pál esetében a 2022-es áram- és gázdíj 2,6 millió forintról 6,8 millió forintra emelkedett 2023-ban, míg Áder Jánoséknál 1,5 millióról 9,4 millió forintra. Tehát tavaly több mint 16 millió forint csak az általuk használt ingatlanok rezsiköltsége volt. Schmitt Pál saját házban él, Áder János viszont az államtól igényelt, és kapott egy felújított és kibővített ingatlant.

Csak Görögország támaszkodott jobban a napenergiára áramtermelésben tavaly, mint Magyarország

A háború és az energiaválság nem a fosszilis energiahordozók reneszánszát hozta az el Európai Unióban. A megújulók kapacitásnövekedése és részben az áramkereslet visszaesése miatt  földgázra és szénre is egyre kevésbé támaszkodik az áramtermelés Európában.

Mi történt? 2023-ban magasabb fokozatba kapcsolt az energiaátmenet az Európai Unióban az Ember nevű energetikai agytröszt elemzése szerint.

Miközben az áramtermelésben a fosszilis energiahordozók felhasználása rekordszinten, csaknem 20 százalékkal csökkent, és így ezek az energiamixben már csak kevesebb, mint 33 százalékot tesznek ki, a megújulók aránya 44 százalékra emelkedett, ami szintén rekord.

Nagy Mártonék nem fognak örülni, idén is a kis cégeknek a legdrágább az áram

Negatív rekordokat döntöttek a nem rezsicsökkentett körbe tartozó energiafogyasztók. Az Európai Unión belül Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamosenergia ára a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében 2023 első félévében – derült ki az Eurostat adataiból. A kisebb vállalati fogyasztóknál is jócskán felülmúlta a magyar árszint az EU-s átlagot, ebben a körben is a csúcstartók között voltunk. Az adatokból ugyanakkor az derül ki, hogy az összes kategóriában

a legkisebb céges fogyasztók körében érte el a villamosenergia ára a legmagasabb árszintet a tavalyi első félévben.

Az elektromos energia kimagasló költsége jelentős mértékben annak tudható be, hogy cégek, intézmények tömegei ragadtak bele a még 2022-ben megkötött, magas áron fixált áramvásárlási szerződésekbe. A legnagyobb arányban az MVM Zrt. terítette a piacon a jellemzően nettó 180–300 forint/kilowattóra közötti árkategóriában lévő egyéves, de nem ritkán két-három évre szóló rögzített árú szerződéseket. Mint lapunk tavaly beszámolt róla, ezeket a konstrukciókat olyan fogyasztók fogadták el, amelyek nem kaptak ajánlatot más kereskedőktől.

Kilőtt a lakossági gázfelhasználás a fűtési szezon első felében

A 2023/2024-es fűtési szezon első felében 156 millió köbméterrel több gázt használtunk fel, mint egy évvel korábban – írta az Energiaügyi Minisztérium közleményében. Hozzátették,

a hőmérsékleti hatásoktól inkább függő lakossági gázfelhasználás 11,5 százalékkal nőtt.

A gazdaság gázfogyasztása a tavalyival nagyjából megegyező mértékű, 1,1 százalékkal volt magasabb.

Dánok keresik magukat degeszre a magyar áramon – az Orbán-kormány hatalmas hibát vétett

Egész Európában terjed a gépi kereskedés az árampiacon, de a magyar tőzsde különösen kiszolgáltatott az új iparág spekulánsainak: a szélerőműveket korlátozó kormánypolitika miatt akkora itthon a naperőművek túlsúlya, hogy kisebb kockázattal lehet fogadni az árak változására, mint máshol. Az elektromos áramkereskedelem központja két dániai kisváros lett: onnan lesik titkos algoritmusok, kisüt-e nap Magyarország felett.

Hónapok óta nem kapnak sokan villanyszámlát, miközben tartozásuk növekszik

Több hónapja nem tudnak az áramért fizetni, mert nem kapnak villanyszámlát – mondta több érintett az RTL Híradónak.

Van, akinek már 120 ezer forint tartozása van, és a szolgáltató szerint akár 4-5 hónap is eltelhet, mire számláznak nekik. Akad olyan is, aki az éves elszámolásról sem kapott még számlát, pedig a leolvasás októberben történt.

A Tiszántúlon  négy településről is jelezték a problémát.

Újra megszólalt a Telekom a nagy keddi leállás ügyében és bővebb magyarázatot adott a történtekre

A Media1 olvasói közül többen, köztük egy telekommunikációs mérnök is furcsállotta a Magyar Telekom és a Vodafone azon magyarázatát, mely szerint áramellátási problémák okozták a két nagy távközlési óriás együttes leállását: olvasóink szerint valami „sántít”, hiszen a cégeknek egy áramszünet nem okozhatna problémát. Erről kérdeztük a két érintett szolgáltatót, de végül csak a Telekom reagált érdemben, ők viszont kifejtették bővebben, mi vezetett a üzemszünethez.

Szélerőműstop 2029-ig: kik lesznek a kivételezettek?

Ha most elhárítanák a jogszabályi akadályokat az elől, hogy a szélerőművekre építési engedélyt lehessen szerezni, és nem korlátoznák a lehetőségét annak, hogy felcsatlakozzanak a villamosenergia-hálózatra, akkor legkorábban 2026 környékén nőhetnének ki a földből az új szélparkok Magyarországon. Legalább ennyi idő lenne szükséges az engedélyeztetéshez és a pénzügyi megtérülések vizsgálatához. Utóbbinak része az egy-két évig tartó szélmérés, amelyet az elmúlt 12 évben egyetlen szereplő sem tett meg – magyarázta a 24.hu-nak Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke.

Úgy tűnik azonban, hogy a politika közbeszól: Lantos Csaba energiaügyi miniszter éves parlamenti meghallgatásán hangsúlyozta: olyan sok – főként napelemes – erőművi engedélyes várja, hogy csatlakozhasson a villamosenergia-hálózathoz, hogy 2029-nél hamarabb aligha létesülhet új szélturbina. „Ez a dátum azonban nincs kőbe vésve. Sok olyan függőben lévő erőművi engedély van, ami még keresi a vevőket, így lehetséges, hogy lesz olyan beruházás, ami hamarabb megvalósulhat” – fűzte hozzá a miniszter, nem kibontva a részleteket.

Adrián Zoltán / 24.hu Lantos Csaba miniszterjelölti meghallgatása 2022. november 24-én a Parlamentben.

136 ezer forintos áramszámlát kapott a napelemes család

Gáborék 2021 nyarán telepítettek napelemet, majd csatlakoztak a rendszerhez, oda-vissza mérővel, éves szaldó elszámolással. Mivel nagy kapacitást telepítettek, az első két évben (2021-ben és 2022-ben) az októberben esedékes éves leolvasásnál, elszámolásnál túltermelésük volt. Ennek ellenértékét nem kérték vissza pénzben, hanem – ahogy olvasónk fogalmazott – „puffereltek”. Pontosabban ő úgy gondolta, hogy a túltermelést majd később leírják a számlájukban, amikor esetleg több lesz a fogyasztásuk, mint a termelésük. Pufferen azt értette, hogy a fogyasztó nem köteles az éves elszámoláskor pénzben is elszámolni a szolgáltatóval, hanem tovább görgetheti a túltermelését, hogy később „felhasználhassa” azt.

Szerinte a legtöbb napelemes azért telepített elektromos fűtőkészülékeket, klímákat, illetve vásárolt elektromos autót, mert azzal számoltak, hogy nyáron annyi túltermelésük lesz, amivel télen sem kell majd villanyszámlát fizetniük.

Vagyis olvasónk az éves szaldót egyrészt úgy értelmezte, hogy az nem éven belül érvényesíthető (éves elszámolástól elszámolásig), másrészt úgy, hogy bármilyen időszakra kiterjeszthető a szaldó, vagyis akár több évet is egybe lehet vonni utólag, sőt, többéves szinten „egybeszámítható” a termelés és a fogyasztás. Csakhogy erre a jogszabály, a szolgáltató, valamint a szakcégek oldalain talált információk szerint sincs mód.