Best WordPress Hosting
 

Csehország felturbózza atomerőművi kapacitását

Módosította a cseh atomerőművek kibővítésére irányuló nemzetközi pályázatot a prágai kormány.

Petr Fiala miniszterelnök január 31-én este a kormányülés után bejelentette: a kormány felszólítja a projektben állva maradt két vállalatot, hogy egy új atomblokk megépítése helyett négy új blokk építésére tegyen kötelező érvényű ajánlatot. A pályázatban eredetileg az szerepelt, hogy egy blokk megépítésére kötelező jellegű, a továbbiakra pedig csak nem kötelező jellegű ajánlatokat kell tenni az érdeklődőknek.

A mintegy két éve meghirdetett pályázaton tavaly október végéig három cég adott be ajánlatot: az amerikai Westinghouse, a francia EDF társaság, valamint a dél-koreai KHNP csoport. A pályázat folytatásából most a cseh kormány kizárta a Westinghouse-t, mert nem teljesítette az egyik pályázati feltételt, mégpedig azt, hogy ajánlatának kötelező jellegűnek kellett volna lennie.

Mégiscsak jön alternatív fűtőelem Paksra. Zűrzavaros? Ne aggódjon, nem csak Önnek!

Mégiscsak jön alternatív fűtőelem Paksra, ráadásul a Westinghouse-zal is tárgyal a kormány az ellátásról, de mégsem, mert ez csak sokára esedékes. A francia Framatome által biztosítható 2027-2028 kerül szóba céldátumként az új fűtőelemekre, miközben a Westinghouse Csehországba már akár jövőre is szállíthat üzemanyagot az orosz VVER-440-es erőműhöz. Zavaros ködösítés.

De a lecserélést is úgy képzeljük el, hogy azért függőek maradjunk az oroszoktól, és a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója úgy beszél a szankciókról, hogy nem ejti ki őket a száján. A Duna hőmérséklete és az atomerőmű hűtővízellátása bevallottan probléma, de ebből nem következik semmi Paks II.-re, a kapacitás (és a hűtővízigény) megduplázására nézve.

Zűrzavaros? Ne aggódjon, nem csak Önnek! Sajtótörténeti jelentőségű interjút adott Horváth Péter János, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója a kormánylap Világgazdaságnak, amelyben odavetett félmondatokban cáfol meg dolgokat, amiket a kormány eddig állított, és úgy beszél fontos körülményekről, hogy meg sem említi őket. No de aki hozzászokott a rendszerváltás előtt a kommunista sajtó sorok között elbújtatott üzeneteinek megfejtéséhez, az 2023-ban és bőséggel kamatoztathatja képességeit a kormánypropaganda olvasásakor.

Megkezdődött a kihátrálás Paks2-ből

Egyre több jel utal rá, hogy már a kormány sem számol komolyan Paks2 felépítésével. A múlt héten a Fidesz olyan határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely egyértelművé teszi, hogy a B terven dolgoznak.

Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK korábbi EP-képviselője és jelenlegi EP-listavezetője szerint a kormányzati irányváltás, a vagyis az eddigi kommunikációs iránnyal szembeforduló cselekvés végső soron logikus: bármilyen területen kerül is szankciók alá a Roszatom – erre most a fűtőelemek kapcsán van a legnagyobb esély –, az egyúttal a paksi bővítési projekt végét is jelenti.

Paks1 a jelenleg tervezettnél 20 évvel tovább fog működni, de nem orosz, hanem nyugati fűtőanyaggal, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolóját bővíteni kell, de nem Paks2, hanem a meghosszabbított üzemidejű Paks1 miatt, a nagyon kis aktivitású sugárzó hulladéknak új tárolót építenek, a nagy aktivitású hulladék sorsa a következő évtizedekben is megoldatlan marad, a pécsieket pedig – nyilván a szuverenitás jegyében – kizárja a kormány annak eldöntéséből, hogy szeretnének-e a jövőben sugárzó atomszemét szomszédságában élni. Ezek a legfontosabb új elemek a kormány által a parlament elé terjesztett határozatmódosító javaslat legfontosabb tartalmi elemei – egyik sem arra utal, amit a kormányzati kommunikáció folyamatosan állít, hogy az atomenergia lenne a megbízható, kiszámítható és olcsó energiaellátás garanciája.

Az Orbán-kormány makacsul ragaszkodik a paksi orosz fűtőelemhez is

EU-szerte ebben is magunkra maradtunk. A jelenlegi paksi atomblokkok orosz üzemanyagellátását nem váltjuk ki mással – közölte a Népszava megkeresésére a Miniszterelnökség, cáfolva az elmúlt napok találgatásait.

A meglévő hazai atomerőművi blokkok üzemanyag-ellátására a jelenleg elérhető egyedüli lehetőség az orosz behozatal – közölte a Népszava megkeresésére a Miniszterelnökség. Ez erőteljesen árnyalja azokat a múlt hét végi sajtóértesüléseket, miszerint Orbán Viktor, Kötcsén, sajátjai között, azt állította volna, hogy a paksi, orosz fűtőelemeket franciára cseréljük.

A találgatásokat ugyanakkor még tovább fűtötte, hogy három napra rá az Energiaügyi Minisztérium (EM) „együttműködési megállapodást” kötött a francia iparági doyennek számító, többségi állami tulajdonban lévő Framatome-mal, mégpedig atomerőművi fűtőelemek, a nukleáris blokkok élettartam-hosszabbítása, illetve az SMR-nek nevezett, kis teljesítményű atomerőművek kapcsán.

Orbán francia atomblöffje

Orosz helyett francia üzemanyaggal is működhet Paks – a kormányfő állítólag erről is beszélt a zárkörű kötcsei találkozón a legközvetlenebb politikai szövetségeseinek. Még nem létező nukleáris üzemanyagot választ a kormány, így az orosz függés tovább marad fenn Pakson. Pávatánc Putyin gazdának és az EU-nak.

Paks az orosz helyett francia üzemanyagra állhat át – erről beszélt állítólag Orbán Viktor Kötcsén, ma pedig az Energiaügyi Minisztérium közleményben tudatta, hogy egyetértési megállapodást írt alá a francia Framatome vállalattal egyebek mellett az atomerőművek hosszú távú üzemeltetésével és üzemanyag-ellátásával összefüggő közös munkáról.  Ez alapján a térségben utolsóként Magyarország is elkezd leválni az orosz nukleáris üzemanyagról. A diverzifikálás hosszú távon csökkentené a magyar különutasságot és növelné az energiabiztonságot, a francia alternatíva azonban még nincs kész, így az átállás négy-öt év is lehet. Amerikai üzemanyaggal ez elképzelhető, hogy gyorsabb lenne, a magyar választás mögött geopolitikai megfontolások állhatnak.

Egyre komolyabb kockázat

Lengyelország kivezeti a szenet – de mit vezet be helyette?

Lengyelország más országokhoz képest viszonylag későn kötelezte el magát a szénenergia kivezetése és a karbonsemlegesség mellett. Ez egyáltalán nem meglepő, tekintve hogy az ország szénből önellátó, és a szénipari szakszervezeteknek nagy a befolyásuk. A megújuló energiaforrások nemrég csak a energiamix 11%-át és a villamosenergia-mix 14%-át tették ki.

Az ország jelenleg nem rendelkezik atomerőművel, tehát az erőműépítéssel együtt olyan munkaerőt is szükséges toboroznia/kiképeznie, amely képes atomerőművet működtetni, karbantartani, és önálló atomenergetikai kutatást végezni. A 80-as évek körül majdnem építtettek egy erőművet, de 1982-ben a munkálatokat pénzügyi problémák miatt leállították, a csernobili katasztrófa után pedig véglegesen beszüntették.

Kizárt, hogy Lengyelország valaha is orosz céget bízzon meg atomerőmű-építéssel, ezért a választásuk inkább amerikai és koreai cégekre esett. Kérdés, hogy valóban bölcs dolog-e egyszerre két különböző technológiával kísérleteznie egy olyan országnak, amelynek nincs tapasztalata ezen a téren. Pénzügyi bizonytalanságok már felmerültek, ráadásul az ősszel esedékes országos választás is közbeszólhat. A szélenergiaipari várakozásokat tekintve azonban Lengyelország szélenergiai nagyhatalommá is válhatna, Írország és Skócia példáját követve. Ugyanakkor tökéletes helyzetben van ahhoz is, hogy kihasználja az olyan új fejleményeket, mint amelyek a zöld hidrogén vagy az energiatárolás terén történnek.