Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: környezeti jog

Verespatak megmenekült! – A kanadai cég elvesztette a Románia ellen indított ISDS-pert!

Közzétette szerző

Győzött az igazság: a washingtoni székhelyű ICSID testületének tegnap éjszaka közzétett döntése szerint a romániai Gabriel Resources cég elvesztette a román állam ellen indított ISDS-pert, amelyben több milliárd dollár kártérítést követelt a Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás meghiúsulása miatt.

A tegnapi nap folyamán izgatottan lestük a híreket, mert – miként arról tegnap írtam -, a román kormány képviselői és a kanadai cég is megerősítette, hogy az üggyel foglalkozó testület (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja – ICSID), arról értesítette őket, hogy március 8-án tájékoztatja őket a döntésről. Időközben a hírek szerint a kanadai tőzsdén is leálltak a Gabriel Resources részvényeinek kereskedésével.

Aztán tegnap a kora esti órákban megjelent hírek szerint Mihai Constantin, a román kormányszóvivő azt mondta, hogy bár ők hozzájárulnának a teljes döntés nyilvánosságra hozatalához, de az ICSID szabályai szerint ahhoz a másik fél hozzájurálása is szükséges, hogy a határozatból mit hoznak nyilvánosságra. A helyzetet bonyolítja, hogy az ilyenkor szokásos eljárás szerint a teljes döntés ismeretében a felperesnek és az alperesnek 20 napja áll rendelkezésre, hogy esetleg tárgyaljanak a döntést miként fogják érvényesíteni.

PostPin It!

Akár tíz év börtönnel is sújthatók majd a környezeti bűncselekmények elkövetői

Közzétette szerző

Az Európai Parlament tegnap elfogadta a „Környezet büntetőjogi védelme” című, felülvizsgált irányelvet, amely frissíti a környezeti bűncselekmények listáját, beleértve az illegális fakereskedelmet, a vízkészletek kimerítését és az ökoszisztéma „jelentős károsítását”.

Az EU vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályainak megsértését is kriminalizálják – magyarázta Antonius Manders előadó, mivel a jogszabály megbünteti a vállalatokat a szennyező anyagok lerakása miatt.

“Azt hiszem, meg kell állítanunk azt a viselkedést, hogy csak azért, hogy valakik plusz pénzt keressenek, szennyezik vagy megbetegítik az embereket. Szerintem ez bűncselekmény. Szóval jó, hogy ezt most minimum harmonizált büntetőjogi szabályozásként bevezetjük Európában. És még a vezérigazgatót is lehet felelősségre vonni, ha a cég helytelenül viselkedik” – fogalmazott Antonius Manders, az Európai Néppárt holland képviselője.

PostPin It!

Nincs ok a megnyugvásra: továbbra is veszélyben a környezetünk védelme!

Közzétette szerző

Az Orbán kormány láthatóan nem kívánja visszavonni a környezetszennyező üzemek büntetésének elkerülését lehetővé tevő hatósági szerződésekről szóló rendeletet. Az okt. 10-én kiadott miniszteri utasítás ellenére a kormányrendelet jelenleg is változatlan formában hatályban van, vagyis akár alkalmazható lehet akkumulátorgyárak esetében is, de ami ennél is fontosabb: továbbra is szankció nélkül maradhatnak környezetpusztító tevékenységek.

A WWF Magyarország továbbra is követeli a kormányrendelet hatályon kívül helyezését, emellett a szervezet tiltakozik az ellen, hogy közjogi szervezetszabályozó eszközökkel zavarják össze a hatóságokat és a laikus nyilvánosságot.

Továbbra is alkalmazható a kormányrendelet akár akkumulátorgyárakra is

PostPin It!

Sólyom László elnök úr emlékére

Közzétette szerző

Kivételesen hiteles személyiségét, környezetvédelmi ügyekben (is) példamutató cselekedeteit felidézve látszik igazán az a hatalmas űr, ami a leváltása óta betöltetlen maradt (noha az általa egykor elfoglalt köztársasági elnöki pozíció nem szűnt meg [csak átalakult]). 2013-as beszélgetés Sólyom László volt köztársasági elnökkel, akadémikussal.

81 éves korában 2023 október 8-án elhunyt Sólyom László jogászprofesszor, akadémikus, egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság első elnöke, a Magyar Köztársaság 2005-2010 közötti elnöke – tudatta a volt köztársasági elnök titkársága. Sólyom László “óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el – áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben. Sólyom Lászlóról e cikkben emlékeztünk meg >>>

Az értő olvasóközönségnek álljon itt egy különleges hangulatú és mélységű interjú 2013-ból. 

PostPin It!

Keményen nekiment Orbán környezetgyilkos kormányrendeletének az ombudsmanhelyettes

Közzétette szerző

„Nem szolgálja sem a jogbiztonság, sem a környezetvédelem szempontjait” – Keményen bírálta az Orbán-kormány lex akkuját az ombudsmanhelyettes

Bándi Gyula, aki javaslatot tett a rendelet felülvizsgálatára.

„Rendkívül tág keretet ad hatósági szerződés kötésére bármilyen típusú környezetvédelmi hatóság számára, tetszőleges környezeti ügyben, a magasabb szintű jogszabályok által előírt tartalmi elemek mellőzésével, a jogbiztonságot is veszélyeztető jogalkotási hiányosságokkal” – ezt írta az elmúlt napokban heves vitákat szító, lex akkuként is ismertté vált kormányrendeletről Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.

PostPin It!

Biztos, hogy kevés, amit teszünk a klímaválság ellen – konferencia a klímajogról

Közzétette szerző

Fél éve tart a klímaalkalmazkodással és klímajogokkal foglalkozó DACE projekt. A rövidítés feloldása „Discussions and Actions on Climate and Environment” – szabadfordításban leginkább talán „Egyeztetés és fellépés az éghajlatért és környezetért”.

Az Európai Unió által finanszírozott, hat országban zajló munka célja egyrészt az, hogy az EU állampolgárai többet tudjanak a klímaváltozást érintő állami és államközi tervekről és a saját, klímához kapcsolódó jogaikról, másrészt az, hogy támogassa a jogok érvényesítését, akár klímaperek indítását is. A nyári konferencia azt a kérdést járta körbe, hogy mit tudunk egyáltalán a hazai klímajogról. Bármennyire is széles körben elfogadottnak tűnik az a szomorú állítás, hogy klímaválságban élünk, dr. Kiss Csaba, a DACE projektet itthon megvalósító EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület vezetője hozott egy kijózanító példát arról, hogy mennyi teendő van még a szemléletformálásban:

A DACE projekt egyik vállalása a klímaalkalmazkodással klímajogokkal kapcsolatos edukáció, aminek keretében több online hirdetés is fut, például olyan fontos, de ártatlannak tűnő állítással, hogy 2015 óta több, mint duplájára nőtt a klímaperek száma világszerte. A válaszul érkező kommentek számára nem lehet panasz, a tartalmukra viszont annál inkább: jelentős részük a klímaváltozás létét is tagadja.

PostPin It!

Akku kontra ivóvíz: precedenst teremt a debreceni eset

Közzétette szerző

Bírósági döntés igazolja, hogy az Orbán-kabinet „stratégiai nyugalmával” és kincstári optimizmusával szemben azoknak van igaza, akik szerint a vízellátás lesz a kormányzati programként különféle ösztönzőkkel Magyarországra telepített ázsiai akkumulátorgyártás egyik legszűkebb keresztmetszete.

A kiugróan magas vízigényű iparág ezúttal – a legnagyobbra tervezett magyarországi akkugyárnak, a kínai CATL-üzemnek otthont adó – Debrecenben ütközött bele abba a problémába, hogy még papíron sem igazolták: a gyártás nem fog zavarokat okozni a második legnépesebb magyarországi város ivóvizének biztosításában.

A gyár környezethasználati engedélyét – többek között a vízproblémára hivatkozva – magánszemélyek, civil szervezetek és ellenzéki pártok is megpróbálták megtámadni, a közelmúltig eredménytelenül.

PostPin It!

A helyi közösségekben ott az erő, hogy fellépjenek a környezetpusztítás ellen

Közzétette szerző

Az egyes emberek egyedi erejét megsokszorozza, ha közösen, egymással együttműködve cselekszenek, ugyanakkor a fellépésre legtöbbször olyan emberek képesek, akik rendelkeznek érdekérvényesítési képességgel, írja a TASZ ügyvezető igazgatója, aki szerint az eleve kevesebb erőforrással rendelkezők nem csak jobban kitettek ezeknek a hatásoknak, de kevesebb eszközük is van fellépésre.

Hetente érkeznek újabb és újabb hírek olyan beruházásokról, amelyek szennyezés vagy más környezetkárosítás miatt veszélyt jelenthetnek az egészségünkre. Az egyre szaporodó akkumulátorgyárak mellett számos más az olyan beruházás történik, amely kihatással lesz az emberek életminőségére. Közös ezekben, hogy a helyi és az országos lakosság keveset és későn ismerhet meg a döntések hátteréről.

A döntéshozók gyakran igyekeznek – többször hamisan – a munkahelyteremtés érveivel indokolni a döntésüket, miközben gyakran kiderül, hogy megalapozatlanok a várható környezeti hatásokat feltáró vizsgálatok is. Különösen éles példa a recski bánya esete, amelyről a koronavírusjárvány miatt eredetileg a polgármester egymaga döntött, a lakókat nem értesítették előre a tervekről. Amikor a helyiek félelmei beigazolódtak, és sárlavina öntötte el a házaikat, akkor a polgármester arra hivatkozott, hogy őt biztosították, hogy nem fog ilyen történni. Sajtóhírek alapján a bánya eközben még munkahelyeket sem teremtett valójában.

PostPin It!

2015 óta megduplázódtak a külföldi klímaperek

Közzétette szerző

Ha szétnézünk a világban, egyre több olyan perrel találkozhatunk, ahol az államot vagy egy-egy vállalatot azért pereltek be, mert nem tettek eleget a klímaváltozás ellen, vagy hazudtak annak hatásairól.— Kolumbiában két tucat fiatal elérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság kötelezze a kormányt arra, hozzon intézkedéseket az Amazonas-menti erdők védelmében.

— Hollandiában szintén a Legfelsőbb Bíróság kötelezte a kormányt, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.

— Franciaországban éppen most indul per a Danone ellen a vállalat által termelt túl sok műanyag miatt.

PostPin It!

Magyar származású nagyágyút vet be a szennyezők és az autóipar ellen a Fehér Ház

Közzétette szerző

Lehet, hogy még soha nem hallott róla, de ő tereli új mederbe a szennyezés elleni harcot – állítja a róla szóló hosszú portréjában a New York Times Richard Reveszről, aki január óta vezeti Washingtonban a Fehér Ház Információs és Szabályozási Hivatalát (OIRA).

Mint neve is sejteti, Revesz magyar felmenőkkel bír: nagyszüleit Auschwitzban ölték meg, szülei holokauszttúlélőként kerültek Argentínába, ő már ott született az ötvenes években. Onnan került aztán 18 évesen ösztöndíjasként az Egyesült Államokba: a Princeton után az MIT-n tanult környezeti jogot, azóta pedig a terület egyik legjelentősebb szakértője. Sokáig volt a New York University jogi dékánja – akadémiai körökben tehát nagyon is jól ismerték, de a nagyközönség most ismerkedik a kissé obskurus hangzású, de a háttérben igen befolyásosnak mondott hivatalával.

Az Office of Information and Regulatory Affairs, OIRA  többek között a fogyasztóvédelmi, klímaügyi és környezeti szabályok kalibrálása, gyakorlati implementálása kapcsán megkerülhetetlen: költség-haszon elemzéseiknek nagy szerepe van a lehetséges állami beavatkozások meghatározásában, vagy éppen lekeverésében.

PostPin It!