Best WordPress Hosting
 

Még több pénzt vehet el a zenészektől a Spotify

A Spotify az Egyesült Államokban megemelte az árait, emellett több ezer hangoskönyvet is hozzáadott a kínálatához, amelynek kezdetben sokan örültek. Nem kellett sokat várni azonban, mire kiderült, hogy a könyvek után fizetendő jogdíjakkal járó többletköltséget a zenészekkel fizettetné meg a streaming-óriás. A nemrégiben bejelentett csomagreform következtében csökkentik az előadóknak kifizetett összeget, ami a Billboard számításai alapján nagyjából 150 millió dolláros (54 milliárd forintos) kiesést jelent az amerikai zeneiparnak.

Mindezt úgy érné el a cég, hogy a jogdíjak helyett úgynevezett „csomagdíjat” fizetne a dalszerzőknek a prémium előfizetőktől származó streamek után. Az elemzés szerint ez lehetővé teszi a streaming-szolgáltató számára, hogy a zenék után fizetett hányadot „a teljes csomag 52 százalékára, vagyis előfizetőnként körülbelül 5,70 dollárra” csökkentse, a többiből pedig a hangoskönyvek után járó költségeket fedezné.

Kristin Robinson zeneipari szakíró szerint a dalszerzők és kiadók 150 millió dollárral kevesebb jogdíjat fognak keresni ennek következtében a prémium, duó és családi csomagokból az első 12 hónapban, ahhoz képest, amit ezzel a három előfizetéssel kerestek korábban.

Ursula von der Leyen: A gázárak csökkenni fognak

Az Európai Bizottság arra számít, hogy a gázárak csökkenni fognak annak köszönhetően, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata emelkedik, ami teret ad a megújuló energiaforrásokba történtő befektetéseknek, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott beszédében.

Ursula von der Leyen az MTI tudósítása szerint hangoztatta: prioritás az energiaköltségek csökkentése, az energiaköltségek ugyanis továbbra is befolyásolják az európai versenyképességet, különösen a nagy energiaigényű iparágak esetében.

A cseppfolyósított földgáz globális kínálatának növekedése hamarosan a globális energiahiány felől a bőség felé tereli az energiapiacot,

G7: Beütött a kocsmaarmageddon

Több mint ezer vendéglátóhely szűnt meg 2023 első felében Magyarországon – írja keddi cikkében a G7.

A portál emlékeztet: a vendéglátóhelyek számának csökkenése évtizedes trend Magyarországon. A folyamatot a Covid-járvány látványosan felgyorsította, és bár volt esély rá, hogy a járvány lecsengése után legalább ideiglenesen fordulat jön, végül nem ez történt.

A leglátványosabban a kocsmák fogynak: az „italüzlet, kávézó, zenés-táncos szórakozóhely” kategóriába sorolt létesítményekből jelenleg már csak durván 12 ezer van, 45 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben.

Csökkent az RTL+ előfizetőinek száma az RTL Csoport gyorsjelentése szerint – íme, mit válaszolt az RTL Magyarország arra, mi okozta ezt

Közzétette az idei 3. negyedéves pénzügyi jelentését az RTL Group (RTL Csoport), az RTL Magyarország luxemburgi anyacége. A jelentésből kiderül, hogy mérséklődtek a társaságcsoport bevételei, és arról is olvasni lehet benne, hogy enyhén csökkent Magyarországon az RTL+ streamingszolgáltatás előfizetőinek száma a legutóbbi adatok óta. Lapunk ez utóbbi okairól érdeklődött és kapott választ az RTL Magyarországtól.

Érdemes péntekig várni a tankolással, tovább csökkenek az üzemanyagárak

Tovább csökkennek pénteken a hazai üzemanyagárak – írja a holtankoljak.net. A benzin esetében a nagykerár bruttó 7 forinttal csökken, míg a gázolajért bruttó 10 forinttal kell majd kevesebbet fizetni a kutaknak. Amennyiben ez az árváltozás érvényesítésre kerül a kutak áraiban is, az alábbi átlagárakkal számolhatunk péntektől:

95-ös benzin: 603 Ft/liter

Gázolaj: 650 Ft/liter

35 ezer forinttal csökken egy tanár fizetése a státusztörvény miatt

A hvg.hu-nak nyilatkozott egy részmunkaidőben dolgozó pedagógus, akinek szeptembertől 35 ezer forinttal csökkent a fizetése, és még a januári emelés után is kevesebbet fog keresni, mint az előző tanévben.

A férfi azt mondta, évtizedek óta 20 órában tanít, ami annak idején teljes munkaidőnek számított, idővel viszont már csak részmunkaidő lett, és minden egyes módosítás 10 százalék körüli burkolt fizetéscsökkenéssel járt.

A fizetését szeptemberig a kötelező 22 órához viszonyítva számolták, onnantól viszont már 24 órához arányosítják, így szeptembertől 378 ezer forintot keres.

Vidéken már elkezdtek csökkenni az albérletárak

Vidéken már csökkennek az albérletárak, és a fővárosban is lassul a drágulás üteme – közölte az MTI-vel pénteken az Otthon Centrum. Az elmúlt három hónapban Budapesten a téglaépítésű lakások átlagos havi bérleti díja elérte a 242 ezer forintot, de ez csupán 3 százalékkal magasabb, mint amekkora az első fél évben volt.

A százezer főnél népesebb vidéki városokban 168 ezer forint az átlag, az első fél évhez képest 1,7 százalékkal alacsonyabb.

Az ingatlanközvetítő összesítése alapján a fővárosban 359 ezer forinttal a Belváros a legdrágább, míg a külső kerületekben átlagosan 177 ezer forintért is lehet albérletet találni. A vidéki csúcstartó 210 ezer forinttal Székesfehérvár, Győrben és Pécsett 180 ezer körül, Szegeden, Miskolcon és Debrecenben akár 150 ezer forint alatt is lehet ingatlant bérelni. A panellakások mindenhol olcsóbbak, Budán sem magasabb az átlag 200 ezer forintnál.

Mutatjuk, melyik kerületekben csökkentek az albérletárak nyár óta

Nagyot fékeztek az albérletárak, különösen Budapesten – ez derül ki a KSH-ingatlan.com legfrissebb lakbérindexét és a szeptemberi albérletpiaci árakat bemutató elemzésből. A legfőbb megállapítások:

Ahogy arra a kínálati árak alakulása alapján korábban számítani lehetett, visszafogottabbá vált a drágulás az albérletpiacon.

Az országos átlagos lakbérek mindössze 0,8 százalékkal nőttek havi összevetésben, Budapesten pedig 0,3 százalékos volt az emelkedés, szemben az előző hónapokban látott 2-2 százalék körüli növekedéssel.

Az még nem győzelem, hogy júliusban a reálkeresetek már kevésbé csökkentek

2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) ezt így tálalta: júliusban a reálbérek mindössze 2 százalékkal csökkentek, köszönhetően a kormány szankciós infláció elleni küzdelmének (kötelező akciózás, online árfigyelő rendszer).

Egészen máshonnan közelít a KSH-jelentéshez a GFM és Virovácz Péter, a ING Bank vezető elemzője – írja a Népszava. Az ING Bank elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a bérkiáramlás elmaradt az előző hónapok mértékétől és a piaci várakozásoktól egyaránt. Ehhez Virovácz Péter hozzátette, bár az infláció tovább lassult júliusban, az átlagbér növekedési ütemének lassulása miatt a reálbérek továbbra is csökkentek.Kevésbé szokás hangsúlyozni, noha ez is része a kereseti viszonyokról szóló KSH-jelentésnek, hogy idén júliusban bruttó 450 ezer forint volt a hazai mediánbér, míg nettóban ez 311 400 forintot tett ki. (A mediánbér a fizetések sorában a középső értéket jelzi, vagyis azt, amelynél a foglalkoztattak fele többet, másik fele kevesebbet keres.) Az idei júliusi medián bruttóbér 16,3, míg a nettó 15, 9 százalékkal múlta felül az előző év júliusának adatait. Virovácz Péter szerint a hazai belső kereslet helyreállása lassú és fokozatos folyamat lesz.Noha az ING Bank vezető elemzője is azt valószínűsíti, hogy a reálbér növekedés a nyár végére, de legkésőbb szeptemberre visszatér, óva int attól, hogy azt gondoljuk, ez a fogyasztás gyors növekedését hozza magával.

Akad olyan vármegye, ahol százezer magyarra egyetlen új lakás jutott

Húsz százalékkal esett vissza az első negyedévben az új építésű lakóingatlanok száma a tavalyi év azonos időszakához képest, de ha megnézzük a vármegyék adatait, akkor ezen belül hatalmas különbségeket láthatunk. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a fővárosban és néhány vármegyében ennél jóval nagyobb volt a csökkenés, míg máshol az idei első negyedévben ugrott meg az épített lakások száma. Ezek a számok azonban még időarányosan is lényegesen elmaradnak az előző évek eredményeitől. Összességében utoljára 2018 első negyedévében épült a mostaninál is kevesebb lakás az országban.

A fővárosban 2022 első negyedévében százezer lakosra 143 épített új lakás jutott, ez idén már csak 84 volt, ami több mint 40 százalékos visszaesést jelent. De még így is 84-szer több ingatlan épült lakosságarányosan, mint Nógrád megyében, ahol mindössze egy volt a százezer főre jutó épített lakások száma. A már nehezen alulmúlható számtól nem sokkal jobb a helyzet több vármegyében: Békésben tavaly és idén is négy-négy, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében idén január és március között öt-öt, Vasban hat, Zalában pedig mindössze nyolc épített új lakás jutott százezer főre. 

Budapest után Győr-Moson-Sopron vármegyében épült a legtöbb lakás, százezer főre vetítve 65. Ez a tavalyi évhez képest 44 százalékos növekedés, de hasonlóan kiugró eredmény látszik Csongrád-Csanád vármegyében is, ahol 24-ről 40-re emelkedett az új lakások száma. A 2022-es adatokat figyelembe véve azonban mégis Tolna vármegye volt a befutó, mivel a tavaly első negyedévi egyetlen lakás után idén 15 lakással indították az évet. 

Németh Zsolt: 2050-re akár hétmillióra csökkenhet a magyar lakosság létszáma

A magyarság létszámának drámai csökkenése miatt a nemzetpolitika feladata a következő időszakban az lesz, hogy segítse a magyarnak maradást és a magyarrá válást a Kárpát-medencében, jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombaton Sátoraljaújhelyen.

Németh Zsolt a Rákóczi Szabadegyetem külhoni magyarságról és nemzetpolitikáról tartott panelbeszélgetésén az MTI tudósítása szerint hangsúlyozta, fontos a támogatáspolitika megtartása mellett egy „ágazaton átívelő” gondolkodás arról, hogyan lehet a magyarság irányába sugallni, hogy aki magyar, az magyar akarjon maradni, illetve ezt egy nem magyar számára is vonzóvá tenni.

Eléggé drámai mértékben fogyunk a Kárpát-medencében, ezért kulcsfontosságú, hogy többféle módon lássuk, hol tartunk