Best WordPress Hosting
 

KSH: a januári átlagkeresetek 14,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint volt 2024. januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt, kedvezmények nélküli pedig 402 400 forint. A nettó átlagkereset 14,6, illetve 14,5 százalékkal emelkedett, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt  (a 3,8 százalékos inflációt figyelembe véve) az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó kereset mediánértéke 493 700 forintot ért el (+16,9%), a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 341 700 forintot, azaz 16,0 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál.

Januárban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkeresetet 578 300 forintra becsülte a statisztikai hivatal, ami 15,0 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 576 700, a költségvetésben 576 200, a nonprofit szektorban 599 400 forintot tett ki, 14,1, 17,6, illetve 16,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Riasztó folyamatot fedeztek fel a magyar nyugdíjaknál

2023-ban a lakossági jövedelmeket és a fogyasztást vizsgálva továbbra is kedvezőtlen folyamatot tapasztalunk – írja közleményében a Policy Agenda a 2023. IV. negyedévi Gazdasági Fejődési Index összefoglalójában. Ez azt jelenti, hogyfolyamatosan nyílik a jövedelmi olló. A lakossági megtakarítások összege átlagosan 13 millió forint családi megtakarítást jelentene. Azonban az összes megszerzett munkajövedelem kétharmada a legfelső jövedelmi tizedhez tartozik, ami a tőkejövedelmeket illeti, annak pedig  90 százalékát élvezik az oda tartozók. 2023 végén nem javult a magyar háztartások fizetőképessége, a családok mintegy 40 százaléka a hónap végére fizetési nehézségekkel küzd, ezért jelentősen megnövekedett a hitelfelvétel.

A háztartások eladósodottsága – banki információk szerint – utoljára 2014-ben volt ennyire magas. A jelenlegi 1,11 millió hitelkártyán mintegy 152 milliárd forint tartozás volt 2023-ban, azaz egy kártyán átlagosan több mint 130 ezer forint. Igen kedvezőtlen mutató, hogy ennek mintegy 48 százaléka olyan jellegű tartozás, amelyet nem törlesztenek a lejárati idő alatt. Ezen a határidőn túl pedig már nagyon magas (uzsora szintű?) kamat terheli a háztartásokat.

Újra élénkül a nem legális jövedelemszerzés gyakorlata. Érezhetővé vált az elszegényedés növekvő veszélye. Folyamatosan csökken az átlagnyugdíj átlagkeresethez viszonyított aránya, 2023 végére már alig volt magasabb 50 százaléknál.

A nyugdíjasok elvárnák, hogy a nyugdíjából mindenki meg tudjon élni

Novemberben volt az Országház épületében az Országos Nyugdíjas Parlament VI. ülése, ahol a megyei nyugdíjas parlamenteken és az Országos Nyugdíjas Parlamenteken (ONYP) elhangzottak alapján határozatban foglalták össze, mit javasolnak a nyugdíjasok többek között azért, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható és méltányos legyen.

Az ONYP elnökével, Karácsony Mihállyal beszéltük át azokat a javaslatokat, amelyek valamilyen formában kötődnek a nyugdíj összegéhez. Íme, mit szeretnének elérni a nyugdíjasok, és mivel indokolják kéréseiket.

A közfinanszírozott állami nyugdíjkiadás (a továbbiakban nyugdíj) minden évben érje el az adott év GDP-jének 12–13 százalékát.

Az még nem győzelem, hogy júliusban a reálkeresetek már kevésbé csökkentek

2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) ezt így tálalta: júliusban a reálbérek mindössze 2 százalékkal csökkentek, köszönhetően a kormány szankciós infláció elleni küzdelmének (kötelező akciózás, online árfigyelő rendszer).

Egészen máshonnan közelít a KSH-jelentéshez a GFM és Virovácz Péter, a ING Bank vezető elemzője – írja a Népszava. Az ING Bank elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a bérkiáramlás elmaradt az előző hónapok mértékétől és a piaci várakozásoktól egyaránt. Ehhez Virovácz Péter hozzátette, bár az infláció tovább lassult júliusban, az átlagbér növekedési ütemének lassulása miatt a reálbérek továbbra is csökkentek.Kevésbé szokás hangsúlyozni, noha ez is része a kereseti viszonyokról szóló KSH-jelentésnek, hogy idén júliusban bruttó 450 ezer forint volt a hazai mediánbér, míg nettóban ez 311 400 forintot tett ki. (A mediánbér a fizetések sorában a középső értéket jelzi, vagyis azt, amelynél a foglalkoztattak fele többet, másik fele kevesebbet keres.) Az idei júliusi medián bruttóbér 16,3, míg a nettó 15, 9 százalékkal múlta felül az előző év júliusának adatait. Virovácz Péter szerint a hazai belső kereslet helyreállása lassú és fokozatos folyamat lesz.Noha az ING Bank vezető elemzője is azt valószínűsíti, hogy a reálbér növekedés a nyár végére, de legkésőbb szeptemberre visszatér, óva int attól, hogy azt gondoljuk, ez a fogyasztás gyors növekedését hozza magával.

Az infláció júniusban is kétvállra fektette a nettó kereset növekedését

2023 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,0, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 525 300 forintra becsülhető, ami 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 531 000, a költségvetésben 503 200, a nonprofit szektorban 532 100 forintot tett ki, 15,9, 12,8, illetve 10,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 376 900, a kedvezményeket figyelembe véve 390 900 forintot ért el, 16,0, illetve 15,9 százalékkal magasabb volt, mint 2022 júniusában.

Komoly forintgyengülés a láthatáron a GKI szerint

Továbbra is a magyar gazdaság 0,5 százalékos visszaesésére számít 2023-ban a GKI Gazdaságkutató, sőt legfrissebb előrejelzésében úgy látja, hogy az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg – olvasható az intézet legfrissebb prognózisában.

A GKI legutóbbi, márciusi részletes előrejelzése abban tért el a többségi állásponttól, hogy gazdasági visszaesést várt 2023-ra, az infláció lassabb csökkenését várta, és az uniós pénzekhez való hozzáférést is későbbre tolta. Ezeket továbbra is fenntartja.

Nem lesz kilábalás a recesszióból

8 hónapja ér kevesebbet a fizetésünk, de már látszik a fény az alagút végén

A legfrissebb kereseti adatok alapján áprilisban a viszonylag jelentős bérnövekedést még mindig a bérek vásárlóerejének csökkenése követte, ugyanakkor a legfrissebb előrejelzések szerint az infláció csökkenése miatt az év második felében hosszú idő után újra többet érnek majd a fizetések.

Mi történt? A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett friss kereseti adatai szerint áprilisban az átlagos, és a “tipikus” magyar munkavállaló keresetről jobban árulkodó medián keresetek is jelentősen nőttek.

Az inflációhoz képest a növekedés mértéke viszont jelentősen elmaradt, így a reálkeresetek újra csökkentek.