A főszabály szerint a hónap 12. napján utalnak a nyugdíjasoknak, amennyiben pedig az hétvégére esne, hamarabb is érkezhet a nyugdíj, ahogy ez májusban történt.
Júliusban 12-én, pénteken érkeznek az utalások.
Azok, aki postán kapják a nyugdíjat, idén is a Magyar Posta által kiadott kézbesítési naptárban megjelölt napon számíthatnak a nyugdíj érkezésére. A naptárakat tavaly novemberben küldte ki a posta.
Újabb 2 milliárd forintot vont le Budapest számlájáról a Magyar Államkincstár, közben kiderült, hogy a kormány annyira blokkolja a fővárosnak járó uniós pályázati pénzeket, hogy az már Brüsszelből nézve is feltűnő.
Mi történt? Budapest beperelte az államot, mert szerinte aránytalanul magas a városra kivetett szolidaritási hozzájárulás. Karácsony Gergely főpolgármester rendre jogvédelmi kérelmet ad be, hogy a per befejezéséig ne lehessen a pénz aktuális részletét levonni, de a Fővárosi Ítélőtábla ezt megint elutasította – derült ki Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook posztjából.
A jogszabályok 2023-ban összesen 54 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást határoztak meg a fővárosnak. Varga Mihály most azt írja, eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár a fővárostól, amely jelenleg így is 5 milliárddal tartozik. 408 milliárd forintnyi bevétellel és 465 milliárd forintnyi kiadással fogadták el 2022 végén a fővárosi önkormányzat 2023-as költségvetését.
A május hónapban esedékes nyugdíjakat 2024. május 10. (pénteken), utalja a Magyar Államkincstár. Ha valaki bankszámlára kérte a nyugdíjutalást, már május 10-én hozzájuthat nyugdíjához – írja az alon.hu.
Amennyiben valaki az ellátást postai úton kérte, az ún. nyugdíjkifizetési naptárban, az abban rögzített konkrét kifizetési napon viszi ki a postás a nyugdíjat. A nyugdíjak postai kifizetését minden hónapban a kincstári utalás napjától számított 12 munkanap során teljesítik a Magyar Posta munkatársai.
A következő családi pótlékot, gyermekgondozást segítő ellátást, gyermeknevelési támogatást, fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát
Az április hónapban esedékes nyugdíjakat 2024. április 12-én, pénteken utalja a Magyar Államkincstár. Ha valaki bankszámlára kérte a nyugdíjutalást, már április 12-én hozzájuthat nyugdíjához.
Amennyiben az ellátást valaki postai úton kérte, az úgynevezett nyugdíjkifizetési naptárban rögzített konkrét kifizetési napon viszi ki a postás a nyugdíjat. Így április 12-e és április 24-e között várható az április havi nyugdíj postai kifizetése – írja az alon.hu.
Családi pótlék
A március hónapban esedékes nyugdíjakat 2024. március 12-én, kedden utalja a Magyar Államkincstár.
Ha valaki bankszámlára kérte a nyugdíjutalást, már március 12-én, kedden hozzájuthat nyugdíjához – olvasható a portálon.
Postai nyugdíjkifizetés
A közforgalmú személyszállításban a hatvanöt év feletti személyek életkoruk alapján teljes utazási kedvezménnyel vehetnek részt, azaz díjmentesen, személyi okmányuk bemutatásával, számukra már nem szükséges a kedvezményes utazási utalvány.
A hatvanöt év alatti, nyugdíjban és más meghatározott ellátásban részesülők éves utazási utalvány alapján jogosultak meghatározott mértékű utazási kedvezményre.
Az „Ellátottak utazási utalványa” alapján a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerint évi tizenhat alkalommal 50 százalékos mértékű, két alkalommal 90 százalékos mértékű kedvezménnyel váltható menetjegy vasúton, HÉV-en, elővárosi és helyközi autóbuszon, kompon és réven történő utazáshoz. Két 50 százalékos kedvezmény összevonásával a 90 százalékos magasabb kedvezmény is igénybe vehető – írja a portálon Molnárné Balogh Márta, tb szakértő.
Hatalmas összegű hozam vándorol ezekben a hetekben a magyar megtakarítókhoz annak köszönhetően, hogy a meglévő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP)-állományok esetében 2024 első negyedében érkezett el a kamatforduló. Jelenleg körülbelül 7 ezer milliárd forintot tart a hazai lakosság az inflációkövető államkötvényekben. A PMÁP-befektetők az év első három hónapjában mintegy 850 milliárd forintnyi – ezen belül csak februárban 500 milliárdnyi – kamatkifizetésre számíthatnak az Equilor Befektetési Zrt. számításai szerint. Ezen felül további, mintegy 100 milliárd forintnyi lejárt tőkét fizethet ki a Magyar Államkincstár (MÁK) a prémium állampapírokhoz kapcsolódóan.
Egyelőre bizonytalan, hogy a lakosság által bezsebelt kamatok miként terülnek szét a megtakarítási piacon. A befektetési alapkezelők, brókercégek hamar „rámozdultak” arra, hogy ezt a pénztömeget érdemes lenne a magasabb kockázatú részvénybefektetések felé terelni. Ám a hazai lakosság mindössze 3 százaléka rendelkezik részvényekkel, és borítékolható, hogy a konzervatív megtakarítók hozzáállása nem máról holnapra változik meg drámaian.
Milyen lehetőségekkel számolhatnak azok, akik állampapírokból „jönnek ki”, és továbbra is a kötvénypiacokon, a tőzsdei befektetésnél alacsonyabb kockázatú eszközökben keresnek megtérülést a pénzüknek?
2023 végén már közel 2,1 millió ügyfélnek volt értékpapírszámlája a különböző befektetési szolgáltatóknál, míg a Magyar Államkincstárnál nemrég sikerült elérni a 800 ezres számot. Ez jól mutatja, hogy bár nagyon sokan döntöttek úgy, hogy állampapírba fektetnek, sokan tartottak ettől, ezért inkább más akár teljesen adó- és járulékmentes befektetési formákat választottak. Pedig az Orbán-kormány nagyon próbálkozott:
a szocho bevezetésével állampapír vásárlására próbálták ösztönözni az ügyfeleket,
majd arra kötelezték a Magyarországon működő bankokat, hogy küldjenek egy ki egy levelet, amelyben tulajdonképpen „elküldik” a náluk befektetőket a kincstárhoz.
Díjmentes nyugdíj-előtakarékossági számla indítását jelentette be a múlt héten a Magyar Államkincstár – írja az Azénpénzem.hu. A számlanyitás feltétele, hogy az ügyfél már rendelkezzen értékpapírszámlával a kincstárban. A NYESZ-online azonnal megnyitható lesz ügyfélkapun keresztül, valamint személyesen a Kincstár állampapír értékesítési ügyfélszolgálatain.
A portál hozzáteszi, a számlavezetés díjmentes, és a tranzakciók is, ami vonzó lehet, azonban a megtakarítók csak forint alapú állampapírokat – köztük lakossági állampapírokat – vásárolhatnak. az adóévben teljesített befizetéseinek 20 százaléka, maximum 100 ezer forint. Az éves befizetések utáni adójóváírás is ugyanúgy jár a kincstári NYESZ-re majd, mint a pénzügyi intézményeknél lévő nyugdíj-előtakarékossági számláknál. Az adójóváírás az adóévben teljesített befizetések 20 százaléka lehet, de maximum 100 ezer forint, amit évi 500 ezer forint NYESZ-megtakarítás mellett lehet realizálni. A Kincstári NYESZ-nél az adó-visszatérítést a NAV a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalja majd, ahol az összeg további állampapír-vásárlásra lesz használható.
Év közben bármikor be lehet fizetni rá, akár rendszeresen, akár egy összegben. A NYESZ-számlán megtakarított pénzhez akkor juthatunk hozzá, ha már nyugdíjra jogosultak vagyunk, de a 2013-tól nyitott számlák esetében legalább 10 évnek el kell telnie a számlanyitás óta. Egyszerre több NYESZ számlánk is lehet, de csak egy után vehető igénybe az adókedvezményt.
Csütörtökön két rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben, amelyek a pedagógusbér-emelés végrehajtását szabályozzák. Az egyik rendelet rögzíti, hogy a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, a másik pedig – „a tanárbéremeléshez szükséges egyes veszélyhelyzeti rendelkezésekről” című – azt tartalmazza, hogy az Ukrajnában zajló háború miatt a magyar pedagógusok csak január 30-ig tudhatják meg, hogy személyre szabottan pontosan milyen feltételekkel és mennyit kereshetnek 2024. január elseje óta.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanárok az egész hónapban anélkül dolgoztak, hogy tudták volna, ezt mennyiért teszik.
Nem ez az egyetlen kérdés azonban, ami az iskolafenntartókat és az intézményvezetőket lázban tartja a béremelések levezénylésével kapcsolatban. Nyilatkozott lapunknak egy magániskola fenntartója, aki kaotikusnak nevezte a jelenlegi helyzetet, szerinte kapkodás zajlik az ügyben. Azt mondta, egyelőre még nem kapták meg a béremeléseket lehetővé tevő finanszírozási határozatot a Magyar Államkincstártól, így fogalmuk sincs arról, hogy mi alapján igényeljenek támogatást a béremelésekre. Ezért azt sem tudják, miből fogják kifizetni a február elején esedékes januári béreket.
Sűrűsödnek a leállások a családtámogatásokat, a nyugdíjfolyósítást és az állampapír-forgalmat bonyolító Magyar Államkincstár informatikai rendszereiben, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a MÁK-nál nemrég zárult le egy hatalmas informatikai projekt – írja szerdai cikkében a Népszava.
Mint írják, a 14,7 milliárd forint uniós támogatásból megvalósított fejlesztés részeként az államkincstár új informatikai rendszereket épített ki, illetve egyszerűsítette ügyvitelét, ennek ellenére sokszor megakad az újjászületett rendszer. A Népszava információi szerint nem csak az ügyfelelet érintő oldalakon akadnak problémák, hanem gyakoriak a belső rendszerhibák is, például a nyugdíjügyeket érintő informatikai rendszereknél. Ez húzódhat például annak hátterében, hogy hónapokat kell várni az előzetes, ügyfelek által kért nyugdíjszámításokra, illetve az első nyugdíj folyósítására – írja a lap.
A kincstár informatikai rendszere megbízhatóan működik, a tervezett karbantartásokon túl esetlegesen felmerülő problémákat a szakemberek soron kívül elhárítják
A Fővárosi Törvényszék egy újabb eljárás keretében ma megítélte az azonnali jogvédelmet a fővárosi önkormányzatnak a szolidaritási hozzájárulás miatt indított perben, a Magyar Államkincstár (MÁK) ennek ellenére leemelte a decemberi tételt – tájékoztatta a Népszavát Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Az önkormányzat ugyanis a decemberi inkasszózás elhárítása érdekében beadott egy másik azonnal jogvédelemre vonatkozó kérelmet is, amelynek elbírálási határideje ma járt le.
A MÁK nagyon fürge volt Kiss Ambrus szerint: a bíróság végzését 10 órakor kapta meg a fővárosi önkormányzat, az ítélet azonnal hatályba lépett. Ehhez képest az államkincstár 40 perc múlva újra inkasszózott: ezúttal 4,8 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról, amely egyébként már jócskán mínuszban van.
Az eset miatt Kissék feljelentést tettek hivatali hatalommal való visszaélés gyanújával.
December 11-én reggel 6 óráig szünetel a WebKincstár, a MobilKincstár és a TeleKincstár szolgáltatások elérése az azonnali értékpapírszámla-nyitás hétfői indulása érdekében – írta még vasárnap a Magyar Államkincstár a Facebook-oldalán. Azt is hozzátették: ebben az időszakban a magyarorszag.hu weboldalon keresztüli online számlanyitás sem lehetséges.
Az ígéreteknek megfelelően meg is volt a hétfői indulás: díjmentes értékpapír-számlát vagy Start-számlát már valóban gyorsabban lehet kötni. A portál szerint azonban a már meglévő ügyfelekkel babrált ki a technika: tranzakciókat nem lehet kezdeményezni, azaz sem venni, sem pedig eladni nem tudunk értékpapírokat.
Az ügyfélszolgálati telefonszámon hétfőn azt ígérték az ügyfeleknek, hogy majd kedd reggel működni fog a rendszer, kedden pedig azt, hogy majd szerdán.
A MÁK Facebook oldalán tette közzé a jövő évi nyugdíjutalási naptárt. A nyugdíjakat elektronikus úton, illetve postai kifizetés útján küldik ki aszerint, hogy a nyugdíjas melyik folyósítási formát igényelte. Az utalás rendszerint a hónap 12. munkanapjához legközelebb eső első munkanapra esik, ez alól csak a december hónap jelent kivételt.
Ha valaki a nyugdíjat 2023-ban utalással kéri, akkor az ellátás összegének jóváírása egy napot vesz igénybe, míg a postai nyugdíjkifizetés az utalási napot követő napokban várható.
A nyugdíjutalási naptár a következőképp fest 2024-ben:
Megújulva indult el hétfőn reggel a Webkincstár és a Mobilkincstár, a Magyar Államkincstár új szolgáltatásai. A megújulás egybeesett azzal, hogy a kincstárnál bevezették a gyors és egyszerű értékpapírszámla-nyitást, emiatt egész hétvégén állt a rendszer. A gyors online számlanyitás nagyon kellett már, mivel a korábbi megoldással néha heteken át tartott megnyitni az értékpapírszámlát, az ügyfél pedig eközben információt sem nagyon kapott arról, hogy akadt el a folyamat az ügyfélkapus igénylés után.
A új Webkincstár szebb és átláthatóbb a korábbinál, de vannak furcsaságai. A nyitóoldalon például egy olyan ügyfél számlájával reklámozzák a szolgáltatást, akinek több mint 48 millió forint van a számláján. Ennyi megtakarítással az átlagos magyar ügyfél aligha rendelkezik. A Mobilkincstár is változott, aki használni akarja, annak újra meg kell adnia az ügyfélkódját, és a biometrikus azonosítást is ismét aktiválnia kell.
A kiválasztott értékpapírral nem kereskedhet
A Magyar Államkincstár múlt héten 3,8 milliárdot emelt le a főváros számlájáról. Ezt Bugár Csaba elnök mondta az atv.hu kérdésére, amikor Varga Mihály pénzügyminiszterrel bejelentette, hogy gyorsabban és egyszerűbben lehet online értékpapírszámlát majd nyitni. Szerinte október 17-től nem illeti meg a fővárost az ideiglenes jogvédelem, ezért a jövőben is inkasszózni fognak.
Bugár Csaba úgy tudja, a főváros a november végén kilátásba helyezett feljelentést nem tette meg, ez az ügy a kincstár számára nem politikai, hanem jogi kérdés. Az elnök közölte azt is, nincs mérlegelési joguk akkor sem, ha az Állami Számvevőszék megbünteti az ellenzéki pártokat, szakmai szervezetként
bármilyen kormány van, el kell látnia a feladatát.
Kedden sem hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási kollégiuma a szolidaritási hozzájárulásról szóló perben, mivel alkotmányossági aggályai merültek fel a Magyar Államkincstár eljárása miatt – írja tárgyalótermi tudósításában a Népszava. A kincstár eljárásával az a probléma, hogy csak egy informális, érdemi adatokat nem tartalmazó levélben értesíti a fővárost a szolidaritási hozzájárulás adott havi befizetendő összegéről, illetve a főváros nettó költségvetési befizetői helyzetével kapcsolatban, amely a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti.
A lap szerint a bíróság harminc napot adott a feleknek az álláspontjuk alátámasztására, ezt követően dönt az alkotmányossági normakontroll eljárás megindításáról.
A Fővárosi Önkormányzat kontra Magyar Államkincstár per sok milliárdos tétje a szolidaritási hozzájárulás megfizetése. A közigazgatási pert még júniusban indította a Fővárosi Önkormányzat a szolidaritási adó miatt, mert törvénytelennek tartja azt. A főváros álláspontja szerint az önkormányzatok a kötelező feladataik ellátásához állami normatívára jogosultak, márpedig ebben az évben a szolidaritási adó mértéke Budapest esetében 25 milliárd forinttal magasabb, mint az államtól kapott normatíva. A főváros a per megindításakor azonnali jogvédelmet is kért, hogy amíg a per zajlik, addig ne vonják le a szolidaritási adóval kapcsolatos járulékokat.
A Magyar Államkincstár (MÁK) az állampapírok idő előtti visszaváltási feltételeinek ismeretéről érdeklődik az állampapír-tulajdonosoknál, tudta meg a Telex. A lap több olvasója is kapott hétfőn a Webkincstár-fiókjában egy kérdőívet, melyben egy sor más kérdés mellett, a visszaváltási feltételeiről is érdeklődnek. Az erről szóló kérdés és a lehetséges válaszok így hangzanak:
Kérdés: Saját bevallása szerint, ismeri az állampapírok visszaváltásával (lejárat előtti eladhatóságával) kapcsolatos szabályokat?
Válasz1: Igen, tisztában vagyok az egyes állampapírok napi szinten meghatározott visszavételi árfolyamával és azzal is, hogy ez akármeg is változhat, ez azonban nem befolyásolja a befektetési döntésemet.
A december havi nyugdíjakat 2023. december 4-én (hétfőn) utalja a Magyar Államkincstár. Ha valaki bankszámlára kérte az utalást, már december 4-én hozzájuthat járandóságához.
Amennyiben valaki az ellátást postai úton kérte, a nyugdíjkifizetési naptárban rögzített konkrét kifizetési napon viszi ki a posta a nyugdíjat. Így az ünnepi időszakban december 4-e és december 19-e között várható már az emelt összegű ellátás – írja a portál.
Családi pótlék
Ismeretlen tettes ellen hivatali hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tesz a fővárosi önkormányzat, mert a szolidaritási hozzájárulás vitatott mértéke miatt indult perhez kapcsolódóan elrendelt azonnali jogvédelem ellenére a Magyar Államkincstár 5,6 milliárd forint értékben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett – közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy csütörtöki háttérbeszélgetésen az MTI tudósítása szerint.
Kiss Ambrus szerint az államkincstár két hónapon át betartotta a bírósági döntést, azonban novemberben két hónapnyi nettó befizetés összegét leemelte. „Megítélésünk szerint ez teljesen ellentétes az azonnali jogvédelemről szóló bírósági döntéssel. A bíróság által elrendelt azonnali jogvédelem ugyanis arról szól, hogy annak hatálya alatt nem lehet érvényesíteni az inkasszót, de ezt mégis megtették. Ez olyan súlyos beavatkozás volt ebbe az ügybe, hogy ezért a fővárosi önkormányzat feljelentést tesz” – mondta Kiss Ambrus.