Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt

A szaktárca nem fogadta el a MOHU-Mol beszámolóját

Közzétette szerző

Brutális bevételek, hiányos nyilvántartás – egyre több fejtörést okoz a Mol hulladékos cége, a MOHU a piacot felügyelő Energiaügyi Minisztériumnak. Nem lenne szabad ilyen sok nyereséget termelnie, hiszen azért lett 35 éves a koncesszió futamideje, mert csak ennyi idő alatt térülnek meg a Mol befektetései. Egy esetleges uniós eljáráson nehéz lesz megmagyarázni a fél év alatt termelt többmilliárdos nyereséget.

Eközben egy a SzabadEurópa birtokába került dokumentum szerint a MOHU-nak még az éves beszámolót sem sikerült jogszabályszerűen elkészítenie, gondok vannak a könyveléssel is. Az iratok szerint szaktárca ebben az esetben már keményen beszólt a MOHU-nak: „A feladat elvégzése nem lehetőség, hanem törvény által előírt kötelezettség.”

A hulladékpiac működését felügyelő tárca, az Energiaügyi Minisztérium szakemberek szerint mindeddig kesztyűs kézzel bánt a Mol koncessziós cégével, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel (MOHU). Az állam pedig többször is a társaság segítségére sietett, ha kellett törvényt is módosítottak az érdekükben.

PostPin It!

Hamar veszteségbe fordulhat a Mohu Mol nyeresége

Közzétette szerző

Amíg a 35 évre elnyert kukakoncesszión kívüli tevékenységek 12 milliárdos hasznot hajtottak, az „intézményi”, vagyis a lakossághoz kapcsolódó, de elkülönítetten gyűjtött, hasznosítható hulladék üzlete kétmilliárdos veszteséggel kezd. Közben a begyűjtési arányszámok romlottak.

Tavaly 189 milliárdos bevétel mellett csaknem 6 milliárdos adózott nyereséggel zárt a Mohu Mol – derül ki a 35 éves hulladékkoncessziót tavaly év közepe óta átvevő Mol szakcégének nyilvános beszámolójából. Az anyacég nem vett ki osztalékot. Míg a „közszolgáltatási” tevékenység, vagyis a lakossági hulladékbegyűjtés és -előkezelés 28 milliárdos veszteséget mutatott, addig a „kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek” nevezett, a visszaforgatható anyagok előállítóitól az újrahasznosításra beszedett, úgynevezett EPR-díjakból 26 milliárdos nyereséget értek el. Amíg a koncesszión kívüli tevékenységek 12 milliárdos hasznot hajtottak, az „intézményi”, vagyis a lakossághoz kapcsolódó, de elkülönítetten gyűjtött, hasznosítható hulladék üzlete 2 milliárdos veszteséggel kezd.

A tavalyi nyereségadat részben az EPR-bevételek becslésén alapult – tájékoztatta az ügy kapcsán a Népszavát Tóth Eszter, a Mohu pénzügyi vezetője. Később a vártnál kevesebb EPR-díj folyt be, amivel már veszteségbe fordultak – tette hozzá. A Mohu mindezek mellett már 2023-ban is jelentős beruházásokat hajtott végre – szögezte le.

PostPin It!

A Mol magyarázkodja a gyenge eredményét: szemét, kormány

Közzétette szerző

A vártnál alacsonyabb lett a Mol nyeresége az első negyedévben. A vállalat szerint a hulladékkoncesszió a vártnál rosszabbul fialt, és nagy terhet jelentettek a magyarországi extra adók az olajfeldolgozásban és a kereskedelemben.

382 millió dolláros adózás előtti eredményt ért el a Mol-csoport 2024 első negyedévében – derül ki a vállalat gyorsjelentéséből. Az adózott eredmény 265 millió dollár lett – mindkét érték rosszabb, mint egy évvel korábban, és alulmúlja a várakozásokat.

A Mol magyarázata szerint a downstream (feldolgozás és kereskedelem) eredményét mind a petrolkémiai, mind a finomító árrések támogatták, de a saját termelés alacsonyabb értékesítése visszafogta a teljesítményt. A magyarországi extra kormányzati intézkedések továbbra is „befolyásolták az eredményeket”, úgy mint a bevételalapú adó, a Brent–Ural-adó és a szén-dioxid-adó.

PostPin It!

Textilgyűjtő konténereket telepít országszerte a MOHU

Közzétette szerző

3 éven belül 4500 modern textilgyűjtő konténert telepít a MOHU országszerte, ezzel megnégyszereződhet a lakosság számára elérhető textilkonténerek száma. Az új, hazai gyártású, feltörésbiztos konténerek körülbelül 250 kilogramm textília összegyűjtésére alkalmasak. A bedobott textília, ruházati és lábbeli hulladék egy válogatóba (előkezelőbe) kerül, majd az állapotuktól függően újrahasznosítják vagy újrafelhasználják azokat.

Az Európai Unió felmérése szerint egy európai lakos évente átlagosan évi kb. 26 kilogramm textíliát vásárol, és 11 kilogrammot dob ki a szemétbe. A használt ruházati és textília hulladék legnagyobb részét, 87%-át elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el. Ennek eredményeként a nem szelektált, kommunális kukába dobott ruhák, textíliák nagy megterhelést jelentenek a környezetnek. 

Az EU felmérése szerint a használt ruhák kevesebb mint felét gyűjtik össze újrahasználatra vagy újrahasznosításra, és csak 1%-át hasznosítják újra ruházati termékké, hiszen csak most kezdenek megjelenni azok a technológiák, amelyek lehetővé teszik ezt a hasznosítási irányt.

PostPin It!

90 % fölé emelkedhet az egyszer használatos ital palackok visszagyűjtési aránya

Közzétette szerző

Az új visszaváltási rendszerrel a mostani 40 % körüli szintről 90 % fölé nőhet az egyszer használatos italos palackok visszagyűjtési aránya – mondta a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója Budapesten. Minimum fél évet csúszik a rendszer-és már van bűnbak is.

Pethő Zsolt, a MOHU telephelyén mutatta be újságíróknak a palackok visszaváltására szolgáló nagyméretű automaták működését és legfontosabb jellemzőit.

Fontos feladatuk volt egyrészt, hogy országos lefedettségű és kényelmesen használható rendszert tudjanak kialakítani, másrészt pedig, hogy az – automaták segítségével és a kézi visszavétellel – begyűjtött hulladékból az üvegnél, a fémnél és a műanyagnál is újra palackok legyenek – ismertette Pethő Zsolt.

PostPin It!

Csúszik a bevezetése, bár a vevők nagy része visszaváltaná a palackokat

Közzétette szerző

Bűnbakkeresés és az elhibázott hulladékkoncesszió. Nem indul el 2024. január elsején a kötelező visszaváltási rendszer, mivel Áder János szerint a gyártók lobbitevékenysége akadályozza a betétdíj bevezetését. A volt köztársasági elnök szerint a PET-palackok és aludobozok kötelező visszaváltása csak július elsejétől indul.

Január 1. helyett július 1-től lesz kötelező a gyártóknak a visszaváltáshoz szükséges kódot a PET-palackokon, az alumíniumdobozokon és az üvegpalackokon – írja az MTI. A korábbi köztársasági elnök, Áder János szerint a gyártók lobbitevékenysége miatt csúszik a rendszer bevezetése.

A boltok polcain ugyan megjelenhetnek január 1-től az új típusú palackok és dobozok, de az első fél évben a gyártóknak ez csak lehetőség. Egy PET-palack, aludoboz, vagy üveg betétdíja 50 forint lesz. Az automaták – a korábbi szokással ellentétben – csak az ép minőségű csomagolást fogadják el, ezért nem érdemes összetaposni, összegyűrni azokat. A palackokat, dobozokat nem csak a vásárlás helyén, hanem az újonnan felállított több ezer automata bármelyikénél visszaválthatjuk július 1-től. A részletekről itt írtunk korábban >>>.  Az uniós előírások szerint Magyarország 90 százalékra növeli az üveg, az alumínium és PET-palackok visszagyűjtési aranyát.

PostPin It!

Lezüllött a hazai hulladékgazdálkodás, a MOHU rendszer tragikus, kiszámíthatatlan – az adatok kiábrándítóak

Közzétette szerző

Papíron jól festenek a hulladékgazdálkodás Mohu által közzétett számai, de valójában óriási a visszaesés a múlt évhez képest. A kormány kisebb újrahasznosítást vállalna az EU felé. A januárban induló kötelező visszaváltási rendszerről pedig alig tudnak valamit a cégek.

Mindent megtesz a magyar kormány, hogy a Mol Nyrt. a lehető legnagyobb pénzt vehesse ki a 35 évre elnyert hulladékkoncesszióból – írta a HVG360. A múlt héten újabb gesztust gyakorolt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Eddig csökkentette az állam által a Mol-leány Mohu Zrt.-nek – az úgynevezett indokolt költségek fedezeteként – fizetendő támogatást, ha a cégnek és alvállalkozóinak a hatósági díjakon kívül egyéb bevételük is volt. Ezt most egy tollvonással megszüntették, a módosítás nyomán ezek a bevételek már nem kisebbítik az állami fizetnivalót.

Holott korábban úgy határozták meg a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján beszedett úgynevezett EPR-díjakat, hogy az eddig kifejezetten magas arányban újrahasznosított hulladéktípusoknál drasztikus drágulás történt a korábbi környezetvédelmi termékdíjhoz képest. A környezetszennyező termékek után fizetendő EPR-díjakat a Mohu szedi be, amely ebből kizárólag a körforgásos hulladékgazdálkodás költségeit állhatja – de mivel a lakossági rendszer továbbra is masszívan veszteséges, gyakorlatilag ebből pótolja a hiányzó évi 40-50 milliárd forintot. Ez a megoldás azonban sérti az uniós jogot.

PostPin It!

Orbánék a rezsicsökkentést fizettetik ki velünk az emelt árú új hulladékos teherrel

Közzétette szerző

Utoljára a teherautók használatarányos útdíját vezették be olyan rosszul előkészítetten a magyar gazdaságban, mint idén a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR), amely a feje tetejére állította a viszonyokat sok vállalat hulladékgazdálkodásában. A kormány hulladékmutyija: bürokratikus káosz és elszálló árak, de a MOHU-MOL jól jár.

A Mol-leányvállalat Mohu 35 évre szóló koncessziója köré épített rendszer lakossági és hulladékkezelési vonatkozásairól már írt a G7 korábbi cikkeiben, most a céges oldalt nézte meg. Ehhez számos vállalat vezetőjével beszélgetett, egy részük névtelenséget kért. Néhányukkal még az első EPR (az angol rövidítés alapján ez a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevett rövidítése idehaza is) bevallás október 20-i határideje előtt beszélgettek, másokkal azt követően.

Az érintettség miatt gyártó cégeket keresték meg; közülük azok ússzák meg viszonylag könnyen, akik főként exportálnak, az országot elhagyó csomagolások után ugyanis nem kell megfizetni a sok anyag esetében a termékdíjat felváltó új díjat. Egy másik mentesülő csoportot azok alkotnak, akik nem számítanak első forgalomba hozónak, mert például olyan öntapadó címkét gyártanak, amely borosüvegre vagy éppen kozmetikumra kerül, így nem nekik kell megfizetni az EPR-díjat.

PostPin It!

A MOL-MOHU letarolta a roncsautópiacot is

Közzétette szerző

Harmadannyi helyen lehet csak roncsautót leadni az országban, miután az autóbontók kétharmada nem kötött szerződést a Mol hulladékkoncessziós cégével – írja a Szabad Európa. Ezért július elsejétől az autóbontók nem vehetnek át karambolos vagy olyan öreg autót, amit tulajdonosa kivonna a forgalomból.

A MOL-lal leszerződött cégek közt is akad olyan a lap információi szerint, amely az elmúlt szűk két hónapban alig néhány autót vett be, és olyan is akad, aki egyet sem.  Sőt, az internetes roncsbörzék forgalma is drasztikusan visszaesett. A koncessziós cég (MOHU) honlapján szereplő lista alapján országszerte mindössze 65 vállalkozásnál lehet roncsautót leadni. Ezeknek a cégeknek egy jelentős része nem is autóbontó, csupán fémhulladék-átvevő hely, magyarul MÉH-telep.

Csak a miheztartás végett: két hónappal ezelőtt még 187 cégnél lehetett leadni a kiöregedett vagy tropára tört autókat. A Szabad Európa szerint az sincs jobb helyzetben, aki egy, a MOHU-val leszerződött cégnél szabadulna meg az autójától. Egy, a lapnak nyilatkozó vállalkozó azt mondta:

PostPin It!

A Kormányhivatal szerint sok vállalkozás csak néhány hónapra szerződött a Mol hulladékos cégével

Közzétette szerző

Hiába indult el júliusban a Mol vezetésével az új, koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer az országban, sokan még kivárnak. A Mol hulladékos cégével szerződő fémtelepek negyede csak hat hónapra írt alá. Abban bíznak, hogy az induló jogi eljárások hatására kivesznek bizonyos anyagáramokat a hulladékkoncesszió hatálya alól. A peres ügyek és a hatósági vizsgálatok még a 35 éves koncesszió érvénytelenségét is kimondhatják.

Sokáig kérdéses volt, elindul-e időben, azaz július 1-jén az új rendszer, miután a Mol Nyrt. nyerte el azt a pályázatot, amely során az állam 35 éves koncesszióba adta a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét. A gondot az okozta, hogy sok magánvállalkozás nem akart leszerződni a Mol hulladékos leánycégével, a MOHU MOL Zrt.-vel (MOHU).

Nem csoda, hiszen az új rendszerben csak a Mol rendelkezhet az intézményi hulladékkal, vagyis a piacon tevékenykedő cégek elvesztették önálló tevékenységüket, a Mol hulladékos cégének, a MOHU-nak az alvállalkozóiként dolgozhatnak csak tovább. A hulladékos vállalkozások vezetői igazságtalannak tartják, hogy eddigi önálló tevékenységüknek vége, és júliustól csak a MOHU – ahogy ők mondták – bérmunkásai lehetnek.

PostPin It!

Változások a lomtalanításban – mit hol lehet leadni?

Közzétette szerző

2023. július 1-től új időszámítás kezdődött a magyarországi szemétszállításban: a Mol olajcég leányvállalata, a MOHU Hulladékgazdasági Zrt. vette át a szolgáltatást. A legtöbb helyen megmaradtak az eddigi szolgáltatók, amelyek a hulladék elszállítását végzik. A TVE összeszedte, mit hova lehet vinni, ha lomtalanítanánk, mi változott, mi maradt.

2023. július 1-jével új hulladékgazdálkodási rendszer lépett életbe: a magyarországi települési hulladék begyűjtését, kezelését és számlázását a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi, illetve végezteti el a vele szerződött szolgáltatókkal. Ezen a linken ellenőrizhetjük, hogy az adott címen lévő ingatlan, mondjuk a saját lakás esetében melyik területi szolgáltató végzi a hulladékszállítást. Az oldal szépséghibája, hogy a szerződött cégeket rosszul linkelték be (legalábbis azt a néhányat mindenképp, amikre találomra rákattintottunk), így további infókhoz itt nem juthatunk.

A MOHU által közölt információk szerint a hulladékot mindenesetre a korábbi módon a szolgáltatók továbbra is elviszik, a gyűjtés és az elszállítás gyakorisága nem változik. Erről továbbra is a korábbi területi szolgáltatók által közzétett hulladéknaptárakból tájékozódhatunk. A lakossági házhozmenő szelektív hulladékgyűjtés is változatlan marad.

PostPin It!

Az orbáni hulladékmutyi uniós jogot sérthet

Közzétette szerző

A fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait.

Az Európai Bizottság előtt 2021 óta fekszik egy beadvány, amely a hulladékkoncesszió kapcsán a tiltott állami támogatás kérdését veti fel. Tilos ugyanis profitszerzésre felhasználni azt a díjbevételt, amely a most bevezetett úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) elvéből származik. Márpedig a Mol vaskos nyereséget tehet zsebre az egyszer használatos műanyagok, csomagolóanyagok, elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, járművek után fizetendő díjakból. Az uniós szintű szabályozást a magyar állam ráadásul kiterjesztette a papírra, a fabútorra, a sütőolajra, a gumiabroncsra és a reklámhordozókra is.

A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség számításai szerint az EPR-rendszer évente 240 milliárd (más kalkulációk szerint akár 300-400 milliárd) forint bevételt hozhat a konyhára. Ez jóval magasabb, mint az évi 80-90 milliárd forint környékén mozgó környezetvédelmi termékdíj, amit a gyártóknak és forgalmazóknak eddig kellett az államkasszába becsengetniük, és amelyet most majd le lehet vonni az EPR-díjból.

PostPin It!

Európa legdrágább hulladékkezelési rendszere Orbán MOHU-Molja

Közzétette szerző

Nemcsak nehézkesen indult július 1-én az új, 35 évre a Mol leányvállalatának adott hulladékkoncesszió, hanem úgy tűnik, elképesztően drága is. Korábban az derült ki, hogy a hazainál közel háromszor magasabb bérszínvonalú Ausztriában kevesebb pénzből sikerült a főbb hulladéktípusok visszagyűjtését megszervezni, mint a MOHU-Mol Hulladékgazdasági Zrt.-nek. De nem az osztrákok találtak ki  valami különlegesen hatékony rendszert.

A hazai érintettek szerint az eddigi 80 milliárd forintos termékdíj helyett a most életbe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR)  a gyártóknak várhatóan 230-300 milliárd forintot kell fizetni azért, hogy az általuk gyártott termékek begyűjtését és újrahasznosítását a MOHU majd elvégezze.

Pethő Zsolt, a MOHU vezetője a hvg.hu-nak erre azt mondta, hogy “abból fakad, hogy a korábban megállapított környezetvédelmi termékdíjak nem tükrözték az adott termék hulladékká válása után felmerülő valós költségeket.”

PostPin It!

A fél országban nem lehet az új hulladékrendszerben fémhulladékot leadni

Közzétette szerző

Július 1-től él a kormány hulladékmutyis MOHU koncessziós rendszere. Immár csak 16 cég 29 telephelyén lehet fémhulladékot leadni az országban, ami óriási visszaesés. A G7 térképre vitte a telephelyeket. A használt akkukkal még rosszabb a helyzet.

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisa szerint fémhulladék átvételére június 30-án még 236 vállalatnak volt engedélye. Ennél azonban több helyen lehetett fémet leadni, mert egy vállalatnak több telephelye is lehet. A NAV nyilvántartásában 565 olyan telephely szerepelt június végével, amely fémkereskedelmi engedéllyel rendelkezett.

Miután azonban július 1-től elindult a Mol-leányvállalat MOHU országos hulladékkoncessziós rendszere, a huszadára csökkent a fémhulladékot átvevő telephelyek száma.

PostPin It!

Hatalmas káosszal indul a kormány hulladékmutyija

Közzétette szerző

Mától lép életbe az EPR rendszer – sok gyártó és forgalmazó mégsem tudja, hogy mit kellene tennie. Hatalmas káosszal indulhat az EPR, vagyis az extended producers responsibility lényegében a kiterjesztett gyártói felelősségrendszer.

július 1-től lép életbe az EPR rendszer, a legtöbb gyártó és forgalmazó azonban továbbra is csak találgat, hogy mit is kell tennie, milyen hatással lesz mindez az üzletre, ráadásul, ha érdeklődnek, mindenhonnan más információt kapnak. Emellett az is nehezíti pl. a vitaminok és étrend-kiegészítők piacán a kereskedők helyzetét, hogy a reálbérek jelentős csökkenése mellett a vásárlók elsőként az egészségmegőrzésről és a prevencióról mondanak le, így a megelőzés jelenleg egyre több családban abszolút a háttérbe szorul. Míg egyes forgalmazók már Budapesten és Pest megye környékén is kisebb visszaeséseket tapasztalnak, addig az ország szegényebb régióiban már a forgalom jelentősebb fogyatkozásáról számolnak be.

Kié is lesz a felelősség?

PostPin It!

Húszezer magyar dolgozó várja, hogy összeomlik-e a hazai hulladékkezelés

Közzétette szerző

Kecskére bízták a káposztát azzal, hogy július 1-jétől a Mol Nyrt. leányvállalata gyakorolja az országos hulladékkezelés koncessziós jogát. A Mol a gödi akkumulátorgyárat üzemeltető Samsung SDI Zrt. után az ország második legtöbb veszélyes hulladékot termelő vállalkozása volt. A magyar kormányzat szerint tehát a körforgásos gazdaság alapjainak megteremtésére az ország egyik legnagyobb szennyezője alkalmas.

A jövő szombattól 35 évig az országos hulladékgyűjtést, -kezelést és -újrafelhasználást szervező leányvállalat, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) gyanús körülmények között kapta meg a jogot arra, hogy szinte az összes lakossági és vállalati hulladék felett rendelkezzen, egy több százmilliárdos piacot önállóan szervezzen és irányítson. A gyanú fő oka dióhéjban, hogy a MOHU-n kívül nem volt más induló, és a koncessziós eljárás lezárulta után született egy olyan törvény, ami a sokszorosára emelte a koncesszió nyertesének bevételeit. Ez a verseny korlátozásának egy bevált eszköze: ha már korábban látszódik, hogy ez milyen remek üzlet, akkor több vállalat jelentkezhetett volna, akár külföldről is.

A lakosság a váltásból közvetlenül várhatóan nem sokat fog érezni, a vállalatok azonban nagyon jelentős költségemelkedésre számíthatnak. Ehhez a cikkhez közel tucatnyi, a hulladéka elszállítása és a költségei megugrása miatt aggódó, illetve a hulladékkezelésben érdekelt szakemberrel beszélgettünk az elmúlt hetekben, a körülmények miatt mindegyikük neve elhallgatását kérte.

PostPin It!

Nem megy kukába a koncessziós hulladéktörvény

Közzétette szerző

Az Alkotmánybíróság (Ab) határozatban utasította el a hulladékgazdálkodás új szabályozása ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az erről elsőként hírt adó hvg.hu szerint az Ab azért engedte át a jogszabályt, mert elfogadta azt az érvet, hogy a hulladékkezelés koncesszióba adása közérdek volt.

A salátatörvényben módosított szabályozás megsemmisítését 16 hulladékgazdálkodó cég kérte, arra hivatkozva, hogy az új jogi szabályozás több pontja (így a kisajátításhoz hasonló korlátozás) miatt ellentétes az Alaptörvénnyel.

A hvg.hu a csaknem 40 oldalas szövegből azt emelte ki, hogy a  Alkotmánybíróság elnöke, Sulyok Tamás által vezetett tanács milyen sokat hivatkozik az egykori Innovációs és Technológiai Minisztérium érveire, amely szerint a koncessziós kiszervezés közérdek volt, ami a testület szerint szükségessé is tette a korlátozásokat, amelyek azonban nem sértenek alapjogot.

PostPin It!

Októbertől ingyenes lehet a gumiabroncs-hulladék leadása

Közzétette szerző

Az elhasználódott gumiabroncsokat októbertől ingyenesen lehet majd leadni, emellett a használt sütőolaj és a textilhulladék elkülönített gyűjtését is biztosítja a MOHU MOL Zrt. – áll az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményében.

Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár ezt annak kapcsán mondta, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsájtotta az egyes termékáramokra vonatkozó kormányrendelet tervezetét.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy júliustól az egész országban új hulladékgazdálkodási rendszert vezetnek be, amelyben az állam helyett a MOHU MOL Zrt. fogja végezni a hulladékgazdálkodást. Az új rendszerrel együtt Brüsszel elvárásainak megfelelően elindul az új, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is, amelyben a környezetszennyező termékek gyártóinak “a szennyező fizet” elve alapján díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére.

PostPin It!

Megsarcolják a papíripart, a Mohu Mol 250 milliárdot kaszálhat

Közzétette szerző

2023 július 1-től akár ötödével is emelheti egyes nyomdai termékek árait a belőlük képződő hulladék uniós feldolgozási kötelezettségére hivatkozva kirótt, szakmailag vitatható EPR-díj. A Mohu Mol hulladékbiznisz cég 250 milliárdot remélhet belőle. A nálunk kihirdetett EPR- díjak jócskán meghaladják a nyugat-európaiakat, amit a fogyasztók is megéreznek majd.

Júliustól 10-20 százalékkal drágulhatnak a nyomdai termékek az akkortól érvényes új, EPR-ként rövidített, úgynevezett „kiterjesztett gyártói felelősségi” díj bevezetése miatt – közölte a Népszava megkeresésére Orgován Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség (NYPSZ) elnöke, a Pátria Nyomda vezérigazgatója.

Az EPR egy olyan új, államilag szabályozott díjtétel, amit a gyártók, illetve külföldi beszerzés esetén az „első forgalomba hozók” kötelesek a júliustól induló hulladékkoncesszió központi cége, a Mohu Mol számára befizetni. A magántársaságnak a befolyt összegből gondoskodnia kell az adott anyagtípus újrahasznosításáról. Az EPR hatálya alá tartoznak többek között a különböző típusú csomagolóanyagok, a műanyagtermékek, a hőcserélők, a monitorok, a lámpák, a nagygépek, a napelemek, a kisméretű számítástechnikai és távközlési berendezések, az elemek és akkumulátorok, a gépjárművek, a gumiabroncsok, az irodai és reklámhordozó-papír, a sütőolaj és -zsír, a textiltermékek, a fabútorok, a zöld-, lomb-, bio-, veszélyes és egyéb hulladékok, valamint az önkormányzatok köztisztasági feladatai.

PostPin It!

Az egyik legdrágább hulladékos díjrendszer lesz a magyar

Közzétette szerző

A gyártócégek, illetve – külföldi előállítás esetén – a forgalmazó cégek kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) fizetésére kötelesek július 1-jétől. 100–125 milliárddal dobhatja meg az élelmiszerek árát az új díj bevezetése.

A díjat a hulladékhasznosítási koncessziót elnyerő MOHU Mol Zrt.-nek kell majd utalni. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) szerint az igen magas EPR-díjak jelentős drágulást hozhatnak az élelmiszereknél. Pedig a májusi adatok szerint éppenhogy csillapodni látszik az infláció, az élelmiszereknél áprilishoz képest átlagban ugyan már csak 0,1 százalékos volt a drágulás, ám tavaly májushoz képest még mindig irdatlan magas, 33,5 százalékos áremelkedést mért a KSH.

Mindenkinek fizetnie kell

PostPin It!