Best WordPress Hosting
 

Az iPad-felhasználók élete is megváltozik Európában

Idén nagyot fordult az iPhone felhasználók élete Európában, hiszen március 7-én (többek közt) életbe lépett az EU digitális piacokról szóló törvénye (DMA), ami arra kényszerítette az Apple-t, hogy a korábbinál jóvá nyitottabbá tegye az általa gyártott okostelefonok operációs rendszerét, az iOS-t.

Az iPhone modelleken immár megjelenhetnek az App Store mellett más alkalmazásboltok is, illetve az Apple Pay mellett egyéb fizetési alternatívák is feltűntek az európai felhasználók számára. A március 5-én közzétett frissítés emellett lehetővé tette az EU-ban élők számára, hogy olyan alternatív böngészőmotorokat töltsenek le, amik nem az Apple WebKiten alapulnak, mint például a Chrome és a Firefox.

A jövőben ugyanez vár az iPad modellekre is

Súlyos bírságokkal fenyegeti a nagyvállalatokat az AI Act

Már több mint egy hónapja, hogy az Európai Parlament megszavazta az úttörő jelentőségű AI Actet, amelynek célja hogy korlátok közé szorítsa a mesterséges intelligenciát az öreg kontinensen. A formalitásnak mondható nyelvi lektorálást követően hamarosan eljön az ideje a kihirdetésnek is, melyre a várakozások szerint valamikor májusban kerülhet sor.

A törvény ezt követően 20 nappal lép hatályba és ahogy az ilyenkor lenni szokott, ad bizonyos türelmi időt az érintett entitásoknak a megfelelésre, írja a hwsw. Ez az AIA esetében többlépcsős, tehát van olyan rendelkezés, amit fél éven belül alkalmazni kell (tiltott rendszerek), a magas kockázatú mesterséges intelligencia-megoldásoknál pedig 36 hónap lesz a türelmi idő. A jogalkotók 12 hónapot adtak a hatóságok értesítésére és az általános célú kötelezettségekre, illetve 24 hónapot minden más rendelkezésre.

Aki nem az EU szabályai szerint játszik, komoly bírságokra számíthat.

Több száz celeb, köztük a Channel 4 riporterének arcát is felhasználták manipulált pornóvideókban

Cathy Newman azt mondta, megbecstelenítésnek érzi, hogy hardcore pornófilmben használták fel az arcát.

Elfogadta az Európai Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet

Az Európai Parlament a mai napon elfogadta a mesterséges intelligencia (MI) szabályzásáról szóló uniós rendeletet. A jogszabályt megszegő vállalatok a jövőben akár 35 millió eurós (több mint 13 milliárd forintos) büntetéssel is szembenézhetnek.

Mától teljesen átalakul a közösségi média Európában

Hosszú éveken át tartott az egyeztetés, március 7-én 23:59-kor hivatalosan is életbe lépett az Európai Unió digitális piacokról szóló törvénye, a Digital Markets Act (DMA). Az intézkedés célja, hogy az amerikai és kínai techcégeket szigorúbb korlátok közé szorítsák, és megakadályozzák, hogy monopóliumot hozzanak létre a piac egy-egy adott szegmensében, így szélesebb választékot biztosítva a fogyasztóknak.

Az Európai Unió a szabályozás részeként 6 vállalatot nevezett meg úgynevezett kapuőrként, amelyek  olyan alapszolgáltatásokat nyújtanak, mint az alkalmazásboltok, keresőmotorok és webböngészők.

Ezek az alábbiak: Alphabet, Amazon, Apple, ByteDance, Meta és Microsoft. Hogy kik kerülnek bele a felsorolásba, arról olyan kritériumok döntenek, mint hogy a platform eléri-e a több mint 45 millió havi felhasználót, vagy 10 ezer üzleti profilt, illetve hogy megvan-e a 75 milliárd eurós piaci érték.

Jöhetnek az EU-ba a génmódosított növények?

A klímaváltozás, a természetpusztítás és a növekvő népesség egyre nagyobb kihívások elé állítja az emberiséget. Őrült tempóban tűnnek el a beporzók, kimerülnek a termőföldek, egyre nagyobb területeket sújt szárazság, hosszú aszályperiódusok, miközben soha a történelemben nem élt ennyi ember a Földön, akiknek élelemre van szüksége. Az egyes régiók eltérő adottságai, a kihívások különbözősége alapvetően mindenhol más és más, komplex válaszokat kíván, hazánk mezőgazdaságára például az Alföld szárazodása jelenti az egyik legnagyobb kihívást.

GMO – inkább nem, mint igen

A XXI. században azonban a tudomány globálisan alkalmazható eszközöket is elérhetővé tesz, itt és most a génszerkesztésre gondolunk. A közismert GMO angolból képzett mozaikszó (Genetically Modified Organisms), jelentése genetikailag módosított szervezetek, az eljárás során mesterséges beavatkozással változtatják meg a növény vagy állat genetikai állományát a kívánatos tulajdonságok kialakítása érdekében. A GM-növények esetében például szárazságtűrő, a kártevőknek ellenálló vagy éppen nagyobb terméshozamú fajtákat állítanak elő – egyfajta nemesítés ez is, de lényegesen gyorsabb, mint hagyományos módszerekkel, illetve lehetőség van fajok közötti géncserére is. Különböző kukoricafajtákat például Bacillus thuringiensis rovartoxint kódoló génjének beépítésével tettek rezisztenssé a rovarkártevők ellen.

Elfogadta az EP a kritikus hangok elnémítására indított perek elleni szabályozást

Kedden megerősítette az Európai Parlament annak a megállapodásnak a tartalmát, amellyel az EU meg akarja óvni az újságírókat, aktivistákat, tudósokat és szervezeteiket, hogy mondvacsinált vádakkal pereljék és hallgattassák el őket.

Elfogadta az Európai Parlament a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló új uniós szabályokat

Az Európai Parlament által kedden elfogadott új szabályokkal növelni kívánják a polgárok választási kampányokba vetett bizalmát, és segíteni szeretnék a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni küzdelmet.

Kitilthatják a mobilokat a brit iskolákból

A brit kormány miniszterei megerősítették a Guardian azon információját, miszerint hamarosan egész Angliában betilthatják a mobiltelefonok használatát az iskolákban. A kormányzat a napokban egy 13 oldalas útmutatást küldött ki erről az iskolaigazgatóknak.

Néhány iskolában eddig is próbálták korlátozni a mobilhasználatot, egy igazgató szerint azonban bár jó hatással lenne a gyerekekre a korlátozás, a terv komoly szülői ellenállásba ütközhet. Ugyan a mostani útmutatás sem lenne törvényi erejű, és leginkább csak keretrendszert adhatna az iskolák számára, néhány konkrét lehetőséget is felvet:

a diákok otthon hagyhatnák a készüléket,

Márciustól hozzáférhetetlenné tehet jogsértő honlapokat a GVH

Több területen is bővülnek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogkörei idén – közölte a szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. Azt írták: január 1-jétől a nemzeti versenyhatóság látja el az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért felelős hatóságként a külföldi támogatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatokat. A GVH az uniós piacot torzító külföldi állami támogatások esetében, az Európai Bizottság megkeresésére célzott vizsgálatokat indíthat – tették hozzá.

A fogyasztóktól érkező panaszok hatékonyabb kezelését segíti a panaszkezelési szabályok európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseire tekintettel végrehajtott módosítása. Ez, valamint a magyarországi gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő törvények módosítása a GVH-hoz forduló, jogvitás ügyet kifogásoló fogyasztókat segíti az ügyek hatékonyabb intézésében.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosítása értelmében március 1-jétől a GVH versenytanácsa elrendelheti elektronikus adat – például egy honlap – hozzáférhetetlenné tételét, amennyiben ez a fogyasztók kiterjedt érintettségére figyelemmel súlyos sérelem kockázatának megelőzése érdekében szükséges.

2023 sem hozott áttörést a klímaváltozás elleni harcban

Fazekas Dóra a Cambridge Econometrics budapesti ügyvezetője, Simó Márton a Cambridge Econometrics elemzője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Minél több idő telik el változások és valós megoldások nélkül, a klímaváltozás annál nagyobb és relevánsabb globális probléma lesz az emberiség számára. A klímaváltozást okozó tényezők ugyanis kumulatív jellegűek: az évről-évre kibocsátott üvegházhatású gázok felhalmozódnak a légkörben és a számláló nem indul újra nulláról minden januárban. Ahogy az idő múlik, egyre nagyobb mennyiség halmozódik fel, az emberiségnek pedig egyre drasztikusabb lépésekre lesz szüksége ahhoz, hogy a korábban kibocsátott károsanyagok hatását ellensúlyozza és az átlaghőmérséklet növekedését a megcélzott másfél Celsius fok környékén tartsa az századforduló végéig. Az idei évben számos izgalmas, érdekes és előremutató kezdeményezésnek köszönhetően ugyan történt némi előrelépés a globális probléma megoldására, azonban a kezdetleges folyamatok és az ellentétes érdekek miatt körülbelül ugyanannyit léptünk vissza.

Global Carbon Budget, IPCC SR15, Robbie Andrews

Próbajogsit vezetne be az EU a fiataloknak

Digitális jogosítványt, a bírságok szigorodó, határokon átívelő behajtását, a fiataloknak pedig ideiglenes „kezdőjogosítvány” bevezetését hozhatja magával a közlekedésbiztonság javítását célzó csomagjában az Európai Unió – írja hvg360.

A csomag célja, hogy 2050-re az Európai Unióban a nullához közelítsék a halálos közeledési balesetek számát.

A célhoz új szabályokat is rendelnek az európai jogalkotók, amelynek keretében kiemelten foglalkoznak a fiatal sofőrökkel, az alkoholos és módosult tudatállapotban vezetés elleni fellépéssel és a szabályszegők büntetésének határokon átívelő, szigorodó behajtásával – írták. Kiemelték azt is, hogy – sok egyéb jogalkotási területtel szemben – a személyek és áruk szabad áramlásának uniós alapelvei miatt a jogosítványok kérdése uniós hatáskör, így ezen a területen kötelező érvényű szabályozást alkotnak az uniós intézmények.

Orbán Viktor körei profitálhatnak belőle, hogy napokon belül kivonul hazánkból a Bet365, az egyik legnépszerűbb sportfogadási oldal

A magyarországi szabályozás miatti ellehetetlenülése miatt kivonul Magyarországról a Bet365 nevű sportfogadási oldal. Alig több mint egy hetük van pénzükhöz jutni azoknak, akik az utolsó pillanatig is játszottak. Úgy tűnik azonban, a magyar fogadók Orbán Viktor kötélbarátjánál, Garancsi István és Habony Árpád érdekeltségnél ezután is köthetnek majd fogadásokat, így a miniszterelnök környezete profitálhat a piac átrendeződéséből.

Parlament előtt az „életveszélyes” javaslat, átírják a munkavédelmi törvényt

Az országgyűlésben várhatóan már a jövő héten tárgyalni fogják „Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” szóló, 78 törvényt módosító csomagot. A Tuzson Bence igazságügyi miniszter által benyújtott javaslatcsomag nyomán egyebek közt módosítják a munkavédelmi törvényt is. Ennek alapján a munkába álló, illetve az új munkahelyre vagy munkakörbe kerülő dolgozó munkavédelmi oktatása „az általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával is teljesíthető”, akár „a munkavállaló számára elérhető belső elektronikus hálózaton történő közzététellel.” Indoklás ehhez sincs – írja a portál.

A tényleges oktatás annak érdekében, hogy a dolgozó „rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, és megismerje a szükséges szabályokat”, csak akkor marad kötelező, ha a munkaeszközt átalakítják vagy új munkaeszközt helyeznek üzembe, vagy ha új technológiát vezetnek be.

Augusztusban a módosító ellen mind az öt nagy szakszervezeti konföderáció tiltakozott. Szerintük életveszélyes következményekkel jár az, ha a kormány kontroll nélkül a munkavállalókra bízza, hogy ismerjék meg a rájuk váró munkahelyi veszélyeket és az esetleges balesetek megelőzésének módját.

Dzsungellé vált a napelemes szabályozás, nehezebb lesz az érdekvédelem

Szerda este egy azonnal életbe lépő kormányrendelettel, valamint további két energiahivatali rendelet módosításával folytatódott a magyar háztartási méretű napelemes rendszerek elszámolási módszereinek átalakítása. Ez a folyamat tavaly ősszel pörgött fel, a piacot azóta ide-oda rángatják az újabbnál újabb bejelentések és szabályváltozások. A kép csak nagyon lassan tisztul, de furcsa módon egyre bonyolódik is, ami bizonytalanná teszi a háztartások számára azt, hogy egy legalább 20-25 évre szóló, húsba vágó befektetési döntést (a napelem telepítését) mérlegelni tudjanak.

Az újabb fejlemények megértéséhez elengedhetetlen az eddigiek vázlatos áttekintése:

A magyar háztartások kezdettől fogva éves szaldóelszámolásban voltak, mást nem is választhattak.

Családtámogatási rulett: decemberig a régi csokot az új szabályokkal vagy januártól az új csokot a régi szabályokkal?

Alaposan megkavarta a kormány a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) felvételét tervezők dolgát. A jelenlegi csokot már csak december 31-ig lehet igényelni, addig viszont módosították a feltételeket. A szeptembertől bevezetett engedmények az év végével megszűnnek, januártól ugyanis ismét az augusztus végéig érvényes feltételekkel lehet kérvényezni a lakástámogatást, legalábbis mindazoknak, akik nem esnek el teljesen a lehetőségtől. 

Rendelet rendelet hátán

A miértre a választ a támogatásra vonatkozó jogszabályokban találjuk meg. Jelenleg két kormányrendelet,

Már százezren használják a rollert közlekedési eszközként Magyarországon

Napjainkban az utakon 80-100 ezer roller közlekedik, ebből mintegy 25 ezer bérelhető vagy közösségi roller, a többi magántulajdonban van a Jövő Mobilitása Szövetség (JMSZ) adatai szerint – írja az MTI. Egy-két éve még csak feleannyian használták ezt az közlekedési eszközt.

A BKK mikromobilitási forgalommérő pontjainak adatai szerint az idei év első 4 hónapjában 3,5 százalékkal többen, 1,75 millióan haladtak át a 12 budapesti mérőpont egyikén. Az adatok szerint januártól áprilisig átlagosan 45 százalékkal többet bubiztak a felhasználók a tavalyi év azonos időszakához képest, míg a megosztott e-rolleres piac idén tavasszal új szolgáltatóval bővült, és összességében 7 százalékkal nőtt a forgalom 2022 májusához képest.

A közlemény idézi Kárpáti Andrást, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökét, aki elmondta: az elektromos rollerek és a kerékpárok használatához ugyan nincs szükség vezetői engedélyre, de elkötelezettek amellett, hogy már a 10-14 év közötti korosztály számára megteremtsék a lehetőségét, hogy fakultatív óra keretein belül elvégezhessék már az általános iskolában az alap KRESZ tanfolyamot.

Magyar lapjaiban is jelölni fogja a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat a Ringier

Útmutatót írt a Blikk kiadója az AI-eszközök használatához.