Egyre több nő választja a katonai szolgálatot hivatásként, ám a NATO szerint még így is alacsony a nők létszáma a katonai szövetség hadseregeiben. A geilenkircheni légibázison a toborzás egy különleges módját választották: egy repülőút erejéig összeállt egy kizárólag nőkből álló legénység. A Deutsche Welle riportja.
The post A NATO még csak szeretné, hogy mindenhol annyi nő szolgáljon, mint a magyar hadseregben first appeared on 24.hu.
Kilenc év alatt Magyarországon csökkent a legkevésbé, 18,4-ről 17,5 százalékra a nemek közti bérkülönbség azon tagállamok között, ahol az átlagnál magasabb volt ez az arány az Eurostat adatai szerint.
A legnagyobb különbség a férfiak javára 2013-ban és 2022-ben is Észtországban volt, majd Ausztria, Csehország, Németország és Szlovákia után Magyarország következett.
Egyedül Luxemburgban kerestek többet a nők 2022-ben.
(A szerző az IFUA Horváth principálisa)
A legújabb közgazdaságtani Nobel-díjas, Claudia Goldin magát detektívnek tartja. Kislány kora óta a nyomozói munka izgatta őt. De ahelyett, hogy bűnügyeket tárt volna fel, a munkagazdaságtant és a gazdaságtörténetet ötvözve azt kutatta, hogy az elmúlt 200 évben hogyan változtak a női szerepek. Olyan „detektív” lett, aki az elmúlt időszak eseményeinek gondos kutatása, hatalmas mennyiségű adat áttanulmányozása révén jut el az összefüggések megértéséhez.
Claudia Goldin igazi úttörőnek számít a közgazdaságtan területén. Az első közgazdász nő, aki professzori kinevezést kapott a Harvardon 1989-ben, a harmadik női Nobel-díjas közgazdász. Goldin kutatásaiban is rendkívül fontos szerepet kapnak a nők. Ezen túlmenően azon elméleti közgazdászok egyike, aki kutatási eredményeit gyakorlati tanácsokra is váltotta. Kutatásai széleskörűen foglalkoznak a munkagazdaságtan azon kérdésével, hogy mi okozza a férfi és női munkavállalók közötti bérkülönbségeket, hogyan és miért változott az elmúlt évszázadokban a nő szerepvállalása a gazdaságban és hogyan lehetne még kiegyenlítettebb.
Felmentették a szexuális bűncselekményekkel vádolt Kevin Spacey-t – adtunk hírt a színész bírósági ügyéről július végén. Bár a Lizzo körül kialakult viták és a Spacey-vel szembeni, szexuális erőszakot is tartalmazó vádpontok közel sem említhetők egy lapon, mégis érezhető, hogy
egyre többször foszlik szét a rózsaszín köd, egyre gyakrabban érintettek jogi ügyekben a hírességek, miután vélt vagy valós sérelmek elszenvedői megvádolják őket. Ha a megvádolt sztárok végérvényesen nem is kerülnek lejtőre karrierjükben, bizonyos törést elszenvednek, és ez a kár nem pusztán anyagiakban mérhető. Sőt, talán ez számukra a legkevésbé problémás oldala.
Meg tudjuk mondani, melyik filmben szerepelt utoljára Armie Hammer, akit kannibálként, nőgyűlölő zaklatóként emleget az internet, miközben annyi bizonyíték sem állt rendelkezésre, hogy vádat emeljenek ellene? Emlékszünk még a Squid Game című sorozat idős bácsijára, akit Golden Globe-díja után szexuális zaklatással vádoltak meg, majd emiatt kiszórták a dél-koreai állami projektekből, miképp a nyugati filmiparból?
Ruandában vett részt egy panelbeszélgetésen Novák Katalin, a Women Deliver 2023 elnevezésű, a nők globális helyzetének javításával foglalkozó konferencián. Az MTI szemléje szerint az államfő a hivatalos ruandai állami látogatásának záróprogramján azzal a felütéssel indított, hogy bár kezdetnek nem rossz, de egy ország nem éri el a nők teljes egyenjogúságát azáltal, ha egy nőt választ meg elnöknek, majd kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szerinte a nők előtt álló legfőbb kihívás az, amikor dönteniük kell, hogy az anyaságot vagy a karriert válasszák. Itt tette hozzá, hogy Magyarországon a nők „az állami támogatásoknak köszönhetően nyugodtan választhatják mindkettőt, mert a nőkre szükség van a munkaerőpiacon és a családban is”.
A köztársasági elnök leszögezte, hogy a legfontosabb céljának azt tekinti, hogy a család és a karrier közötti egyensúly megteremtése érdekében minden magyar nő annyi gyereket vállalhasson, amennyit csak szeretne. Pozitívumként említette, hogy Magyarországon 10 év alatt 25 százalékkal nőtt a termékenység, a házasságok száma pedig a kétszeresére emelkedett.
Némi kritikát is megfogalmazott ugyanakkor az államfő: elmondta, hogy szerint Magyarországon még több nőre lenne szükség a parlamenti képviselők között, mert a jelenlegi országgyűlési képviselőknek kevesebb mint 15 százaléka nő. Ezenkívül megemlítette, hogy bár nem ő dönt ebben a kérdésben, sajnálja, hogy augusztus 1-jétől nem lesz női miniszter a magyar kormányban – utalva ezzel arra, hogy a jövő hónap elején Varga Judit távozik az Igazságügyi Minisztérium éléről.