Best WordPress Hosting
 

Paksi napló 2024 árcius

Ugyanazok az ígéretek ismétlődnek Budapesten és Szocsiban, de így is előfordult márciusban, hogy elgondolkodtató hiba csúszott a Paks II. beruházással kapcsolatban ismételgetett kommunikációba.  Eközben a működő paksi erőműről újra kiderült, hogy hirtelen, akár a fele termelését is elveszítheti.

Az utóbbi évek vég nélküli fogadkozásainak tengerében külön kis tarajos hullámot vert, amikor március közepén a Világgazdaság azzal állt elő, hogy a Paks II. erőmű üzembe helyezésének dátuma a korábban sulykolt 2030-as évek elejéhez képest néhány évet még tovább csúszhat. A paksi ügyekben a kormányzati forrásokból mindig jól értesült lap (melynek a paksi beruházásra külön, dedikált szerzője is van B. Horváth Lilla személyében) most azt írta, hogy esélyesebbnek látszik már egy 2033–2034-es üzembe helyezés, és erről a Magyarországra érkező Alekszej Lihacsov alá is írhatja a szükséges szerződésmódosítást. A sokat megélt, energetikai témákban jól ismert nevű újságírót is, a lapot is azonnal, már másnap “helyre tette” Szijjártó Péter azzal, hogy a céldátum továbbra is a legutóbb Lantos Csaba energiaügyi miniszter által is hangoztatott 2032-t illetően semmi nem változott. A cél az, mondta a miniszter, hogy “a következő évtized elején a két új blokk a magyar energiaellátási hálózatra rákapcsolódjon”.

A paksi atomerőmű-építési beruházásért a kormányzati oldalról felelős tárcavezető – a minisztériuma közleménye szerint – mindezt az ismét Budapestre érkező Alekszej Lihacsovval közösen tartott sajtóértekezletén közölte ugyan, ám így is érdemes a történteken elgondolkodni. Azon, hogy a lap szerzője – akinek korábban az a bravúr is sikerült a magyar sajtóban, hogy egyszerre két újságba is exkluzív interjút készített a Roszatom vezetőjével – vajon honnan vette az értesüléseit? De az is hasonlóan “érdekes”, hogy a kormányközeli lapban egy ilyen szenzitív információ vajon hogyan kerülhetett publikálásra?  Mert az újságíró részéről az például logikailag hibátlan érvelés, hogy mivel az OAH az utóbbi időben több olyan határozatot is kiadott a beruházó (Paks II. Zrt.) kérésére, melyben több projektelemre vonatkozóan is három évvel meghosszabbította a engedély hatályát, ez az adott munkaszakaszok további csúszását valószínűsíti – ami pedig végeredményben a beruházási céldátumokat írhatja felül.

Magyarország halasztott fizetést kapott Oroszországtól Paks 2 hitelére

Továbbá igyekeznek „szankcióállóvá” tenni a szerződést az esetlegesen érkező további büntetőintézkedésekkel szemben.

Július 8-án megjelent a Paks 2-vel kapcsolatban egy új orosz kormányrendelet, amelyből az derült ki, hogy három pénzügyi tételre halasztott fizetést kapott Magyarország Oroszországtól az új atomerőművel összefüggő hitelkeret kapcsán – írja a portfolio.hu.

A portál információi szerint az atomerőművel kapcsolatos szerződések módosítása hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben. Amennyiben ez megtörténik, akkor ehhez az időponthoz képest harminc napja lesz a kormánynak rendezni a fizetést egy új orosz intézmény felé – ugyanis az a bank, amelynek eddig törlesztettek, a nyugati szankciók hatálya alá került. A finanszírozási szerződésben több olyan technikai változtatás történt, amelyek egyszerűsítették a finanszírozási-elszámolási keretrendszert. Emellett olyan elemeket is tartalmaznak, amelyek az esetleges nyugati szankciókra való felkészülést szolgálják.

Orbán továbbra sem engedélyezi a szélerőműveket

Az országgyűlés gazdasági bizottságának kormánypárti többsége újra leszavazta az LMP – Magyarország Zöld Pártjának azt a javaslatát, amely feloldotta volna a szélerőművek létesítésének a tilalmát.

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja érthetetlennek és felháborítónak tartja, hogy a kormány miért nem engedélyezi a szélenergia kihasználását, hiszen az ésszerűség és a Greenpeace reprezentatív felmérése szerint a magyar emberek döntő többsége is úgy véli, hogy a megújuló energiák felé kell fordulni a fosszilis energiaforrások helyett.

Az LMP határozati javaslatában azzal érvelt, hogy a megújulók egyszerre jelentenek választ a klímaváltozásra és az orosz energiafüggőségre. Mivel a megújuló energiaforrásokkal Magyarországon termeljük meg az energiát, nemzetstratégiai szempontból is fontos a fejlesztésük. Magyarországon 2011 óta nem épült egyetlen szélerőmű sem, miközben Európában globálisan és dinamikusan bővült az ágazat. Magyarország Európa sereghajtói között van, pedig meglévő szélturbináink 23 százalékos kihasználtsága meghaladja az európai átlagot. Magyarország természeti adottságai nemcsak hogy alkalmasak a szélenergia kihasználására, de az Energiaklub elemzése azt mutatja, hogy egy megújuló-alapú villamosenergia rendszerben a szélenergia lehetne az egyik fő energiatermelési technológia.