Best WordPress Hosting
 

Újabb fordulat az oktatási népszavazás ügyében

A Magyar Közlönyben csak annyi jelent meg, hogy elutasították a felülvizsgálati kérelmet. Jóváhagyták a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely megtagadta az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló kérdés hitelesítését. A Kúria honlapján anonimizálva tették közzé a döntést, amely szerint az NVB csaknem napra pontosan egy éve tagadta meg ennek a tavaly március 14-én benyújtott kérdésnek a hitelesítését.

Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?

A Nemzeti Választási Bizottság akkor – 8 igen, 7 nem szavazattal – döntött úgy, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) jelenlegi elnöke, Totyik Tamás kérdését nem hitelesíti.  Egyebek mellett a Kúria olyan döntéseire hivatkoztak, amelyek szerint sérti a kérdés-egyértelműség követelményét, ha a választó nem tudja átlátni döntése érdemi következményeit. Az NVB szerint a tanulók heti óraszámának meghatározása mélyen tanügyi, oktatás-szakpolitikai, illetve finanszírozási kérdés is.

Ötezer teljes munkaidős tanár tűnt el a rendszerből

Három év alatt több mint ötezerrel csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma a köznevelésben – számolt ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból a Népszava. Eszerint 2020 októberében 132 084 fő volt a teljes munkaidős pedagógusok száma, a legfrissebb, 2023 októberére vonatkozó adatok szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok létszáma 126 966 fő.

Azóta valószínűleg tovább csökkenhetett a számuk, mivel akkor még állományban voltak azok, akik nem fogadták el a státustörvény feltételeit, az ő jogviszonyuk csak novemberben szűnt meg.

Ugyanakkor egyre több pedagógust foglalkoztatnak részmunkaidőben: a Köznevelési Információs Rendszer adatai szerint számuk a 2020-as 12 528 főről több mint kétezerrel, 14 752 főre emelkedett 2023 októberére. A megbízási szerződéses, óraadó pedagógusok száma is enyhén emelkedett a 2020-as 11 896 főről 12 473-ra – írta a lap. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy sok nyugdíjas tanárt foglalkoztatnak ebben a formában.

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a nyugdíj előtt állók

A Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) több nyugdíj előtt álló pedagógus is jelezte, hogy januárban nem sorolták át őket az új jogviszonyba, így kimaradtak a béremelésből is. A lap hiába kereste a tankerületi központokat felügyelő Klebelsberg Központot (KK), de a PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet azt mondta, erről a KK elnöke már tudott.

Amikor a Belügyminisztériumban, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökével, Totyik Tamással együtt találkoztak Maruzsa Zoltán államtitkárral és vele, Hajnal Gabriella a béremelés elmaradást azzal indokolta, hogy a nyugdíj előtt állók nem kaptak január elején kinevezésmódosítást, nem tartoznak a státusztörvény hatálya alá, ami a bérekről rendelkezik.

Nagy Erzsébet szerint a KK elnöke azt javasolta, az érintettek kérelmezzék a nekik járó fizetésemelést, ami azonban etikailag, jogilag is aggályos, mert az illetmények meghatározása nem jogviszonyhoz, munkakörhöz kötött, márpedig az érintettek pedagógusok. A PDSZ ügyvivője szerint az egyeztetésen felvetődött, hogy lényegében semmilyen jogszabály nem tiltja, így gyakorlatilag a tankerületeken múlik, hogy a nyugdíj előtt álló pedagógusok is kapnak-e béremelést.

A munkanélküliek bővített újratermeléséről írt Totyik Tamás

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke ezúttal nem a tanárok béréről beszélt, hanem arról írt a Népszavában, milyen fontos lenne gazdasági szempontból az oktatás megújítása. Totyik Tamás emlékeztetett rá, Brüsszel is többször jelezte, gazdaság célkitűzéseink nincsenek összhangban a közoktatás helyzetével, a magyar gazdaság hatékonysága nagyon alacsony, az EU átlagának felét sem éri el, miközben az EU-ban itt a legmagasabb a beruházási ráta.

A szakszervezeti vezető szerint komoly állami támogatással épülnek összeszerelő üzemek, amelyeknek alacsony a hozzáadott értékük. Idézte Matolcsy György MNB- elnököt, aki szerint az maximum 15-18 százalék az ideális 30-40 százalék helyett. Közben elfogytak a magasan kvalifikált magyar munkavállalók, akik maradtak, nem elég képzettek, ezért is hozzák be az olcsó külföldi munkaerőt.

A PISA-tesztek alapján egyre többen lesznek, akik nem tudnak majd megfelelni a munkaerőpiaci elvárásoknak. A mérések szerint a 15 éves magyar tanulók több mint egynegyede még a jelenlegi összeszerelő sorok melletti munkára sem lesz alkalmas.

Nem Brüsszel miatt késik a pedagógusbér-emelés – állítja a szakszervezeti vezető

A kormány nem Brüsszelre vár a tanári béremeléssel, inkább azért húzza az időt, hogy az emelés a nyári EP- és önkormányzati választás időpontjához minél közelebb lépjen hatályba – ezt mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az ATV Start című műsorában szerda reggel.

A szakszervezeti vezető kétkedéssel fogadta Gulyás Gergely kancelláriaminiszernek azt a bejelentését, miszerint a pedagógusoknak beígért, átlagosan 32,2 százalékos béremeléshez még egy technikai jóváhagyásra van szükség az Európai Bizottságtól, amit szóban többszörösen megígértek. Totyik szerint ugyanis a kabinet nem Brüsszelre vár, hiszen az Európai Bizottsággal a megállapodást már aláírták. Emlékeztetett: a kormány előfinanszírozza ezeket a forrásokat, és Brüsszel elismerte, hogy a magyar kormány teljesítette a források lehívásához szükséges feltételeket, ez tehát nem indokolhatja a késlekedést. Totyik Tamás szerint inkább arról van szó, hogy a kormány húzza az időt, mert a nyári EP- és önkormányzati választás időpontjához minél közelebb szeretné hatályba léptetni a béremelést.

Arra a kérdésre, hogy mit vár a közoktatásban 2024-től, Totyik Tamás elmondta: ez az új pedagógus életpályamodell bevezetésének éve lesz, aminek következtében a tanároknak 60 órát kell ingyen helyettesíteniük és 44 munkanapra lesznek átvezényelhetők. Ezzel együtt azt reméli: ha elkezdődik a pedagógusbérek felzárkóztatása a diplomás átlagkereset 80 százalékára, megállhat a felmondási hullám. Mint mondta, a béremelésen túl szükség van a munkaterhek csökkentésére, mert a magyar tanárok 24 tanítási órával lekötött munkaideje Európában az egyik legmagasabb, továbbá a diákok terhelését is csökkenteni kell.

Nőtt a tankerületi központok lejárt adóssága

Október végére 1,6 milliárd forintra nőtt a tankerületi központok lejárt adóssága – írja a Népszava a Magyar Államkincstár (MÁK) összesítése alapján. A listára a 60-ból ezúttal 38 került fel a szeptemberi 33 után. Akkor 1289 millió forint volt a tartozásuk. A lap hiába érdeklődött a tankerületeket irányító Klebelsberg Központnál (KK), hogy milyen jellegű adósságaik vannak a központoknak.

Amikor november elején arról írtak, hogy korábban költségvetési felügyelőket delegáltak egyes tankerületi központokhoz, a KK azt állította, egyetlen tankerületnek sincs nagyobb tartozása. Több tankerületi központ ugyanakkor évek óta szerepel a MÁK havonta kiadott listáján, teszi hozzá a lap.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke ennek magyarázatára több lehetséges okot is felsorolt az újságnak. Szerinte az állam rendszerint nem ad elég pénzt energiaszámlára, a tankerületek csak később kapnak valamilyen rezsikompenzációt, a fűtési szezon miatt az adósságok ezért még biztos növekedni fognak. Totyik Tamás úgy véli, gyakran előfordul, hogy a központok beszállítóiknak sem tudnak időben fizetni, a nyári beruházások (például felújítások) után is maradhattak kifizetetlen számlák, de a státusztörvény miatt felmondó tanárok végkielégítése és a felmentési időre járó összegek is további kiadásokat okozhattak a tankerületeknek.

Fokozódik a Pintér-kontroll az iskolák felett

Pintér Sándor belügyminiszter jegyzi azt az utasítást, amely még nyáron módosította a tárca alá álló szervek, intézmények részére felajánlott adományok elfogadásának rendjét. A döntés a Népszava szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy már csak állami jóváhagyás után fogadhatja el egy iskola a neki szánt felajánlásokat. Főszabály szerint bruttó kétmillió forint érték alatt a tankerületi központok igazgatói döntenek, míg az értékesebb adományokról a Klebelsberg Központ (KK) elnöke, Hajnal Gabriella dönt.

A lap kérdésére a KK azt válaszolta, a döntés előtt a tankerületekkel együtt megvizsgálják az adományozó által megjelölt célok teljesíthetőségét, következményeit. Az adomány nem kerülhet más intézményhez. Ha az adomány célját, rendeltetését – ez tipikusan a pénzbeli adományok esetében fordul elő – az adományozó nem jelöli meg, úgy annak felhasználásáról, a kedvezményezett szerv gazdasági, pénzügyi vezetője javaslatainak figyelembevételével, az adomány elfogadására jogosult személy dönt – írták.

A lap szerint ez azt jelenti, hogy amikor szülők pénzadományokat adnak iskolai alapítványoknak, de nem jelölik meg pontosan, mire fizetnek, akkor pénzük sorsáról már nem az iskolavezetés dönt.

455 tanár a vakációval el is búcsúzott iskolájától

Június elseje óta legalább 455 pedagógus szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát lemondással, közös megegyezéssel – derült ki, miután a Népszava a 60 tankerület közül 56-tól megkapta a kért adatokat. A lap azt is szerette volna megtudni, közülük hányan voltak azok, akik a státusztörvény miatt hagyták el a pályát, ám azt a választ kapták, az érintetteknek nem kell minden esetben megindokolniuk a döntésüket. Az adatok alapján, egyelőre főleg a budapesti tankerületekből távoztak többen.

Az 56 tankerületben 1776-an létesítettek új jogviszonyt, ám Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke felhívta arra figyelmet, hogy lemondással/közös megegyezéssel távozók számában nincsenek benne, akik nyugdíjba mennek, míg az új jogviszonyt létesítőknék beszámítják azokat is, akik a nyugdíjból mennek vissza tanítani.

A PSZ elnöke szerint azoknak a pedagógusoknak a többsége, akik a státusztörvény miatt tervezik a pályaelhagyást, kivárnak szeptemberig, mert ekkor lesz lehetőségük csekély végkielégítésre, ám a távozó 455 pedagógus hiányát is meg fogja érezni a rendszer, hiszen sokan már a tanév végét sem várták meg, összesen 4835 pedagógus jogviszonya szűnt meg.