Best WordPress Hosting
 

4 milliárdot költ a kormány mobiltantermekre, konténeriskolára

A kormány szerint egyes iskolák esetében immár halaszthatatlan volt férőhelybővítési igényeiket teljesíteni azért, hogy el tudják látni a feladataikat. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint erre azt a megoldást találták, hogy mobiltantermeket és egy teljes konténeriskolát vesznek.

A mobiltantermeket a Klebelsberg Központ szerzi be, telepítésüket az illetékes tankerületi központok vezénylik le. A kormány erre összesen 4 milliárd 86 millió 950 ezer forint többletforrást biztosít. Mobiltantermeket 11 tankerületbe telepítenek. A legnagyobb tételt, mintegy 2,5 milliárdot egy teljes konténeriskola telepítése jelenti a monori tankerületbe.

A váci, a szigetszentmiklósi és érdi tankerületben férőhelybővítés céljából iskolákat újítanak fel. Azokért a kormányzati felelős Pintér Sándor belügyminiszter lesz. A felújításokra összesen 313 millió 640 ezer forint többletforrást biztosít a kormány.

A rekorder adós tankerület gazdasági vezetőjét vették őrizetbe

Bár a kormány tavaly decemberben mintegy 1800 millió forintot biztosított adósságaik rendezésére, számos tankerület már januárban újabb tartozásokat halmozott – írja a Népszava Magyar Államkincstár kimutatására hivatkozva.

Januárban a 60-ból 26 tankerületi központnak volt lejárt adóssága. A legtöbb tartozása (összesen 340 millió forint) a Belső-Pesti Tankerületi Központnak volt, amelynek gazdasági vezetőjét a minap letartóztatták korrupciós bűncselekmények miatt. Második a mátészalkai központ (193 millió forint), harmadik a váci (177 millió forint) lett.

Februárra több tankerület rendezte, lefaragta tartozását, az összes adósságállomány 1599 millió forint volt. Ugyanakkor a kaposvári központ tartozása egy hónap alatt nulláról 154 millióra, a békéscsabaié 39 millióról 155 millió forintra nőtt. A rekorder – 336 millióval – maradt a Belső-Pesti Tankerületi Központ, amelynek gazdasági vezetője közbeszerzési eljárásokat manipulált, a fiktív számlákat állíttatott ki, így több tízmillió forinthoz juthatott.

Az ország egyik legjobb gimnáziumát akarják elvinni Köves Slomóék

Szerdán este kaptak egy emailt a Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumba járó diákok szülei, hogy a középiskola fenntartói jogát átvenné a Köves Slomó vezette kormányközeli zsidó szervezet, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által fenntartott Milton Friedman Egyetem.

„Derült égből villámcsapásként ért minket a hír. Ez az ország öt legjobb középiskoláinak egyike, ahova szeretnek járni a gyerekek” – számolt be a 24.hu-nak egy aggódó szülő, hozzátéve, semmilyen egyéb információt nem közöltek velük, csupán azt, hogy a jövő héten lesz egy tájékoztató, és március 24-ig kell az iskolának, valamint a szülőknek véleményezniük a fenntartóváltást.

Felhívtuk a gimnáziumot, hátha több információjuk van az ügyről, de kiderült, az iskola vezetése sem tud többet.

Palkovics régi üzlettársának köre veheti át a XII. kerületi állami iskolát

Egy kicsi, de jó kormányzati kapcsolatokkal bíró magánegyetem veheti át a XII. kerület egyik legnépszerűbb általános iskoláját az államtól. Mint megírtuk, a Gábor Dénes Egyetem rektora a múlt héten tájékoztatta egy rendkívüli szülői értekezleten a szülőket és tanárokat arról, hogy át akarják venni a Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium fenntartói jogát, és a terveik szerint a jövő évtől felmenő rendszerben fizetőssé válna az iskola. Havi 100–150 ezer forintos tandíjat lengettek be.

Arról azonban nem esett szó, hogy hogyan merülhetett fel, hogy az aprócska magánegyetem egy nála nagyobb általános iskolát és gimnáziumot kapjon meg az államtól, amelyet milliárdos nagyságrendben folyamatosan fejlesztettek és bővítettek állami és önkormányzati pénzből az elmúlt években. Az egyetem mindössze 36 oktatóval rendelkezik, és a 2022-es beszámolója szerint 773 aktív hallgatója volt, míg a Tamásiban több mint kétszer ennyi tanár tanít, és 2022-ben 778 diákja volt. Pénzügyileg sem áll túl jól az egyetem, a mérlegéből nem derül ki, hogy saját forrásból képes lenne nagyobb beruházásra. A tőkéje nem érte el a 300 millió forintot, a 2022-es 862 millió forintos bevételének nagy része állami támogatásból jött össze, a kiadási oldalon pedig 850 millió forint állt.

Adrián Zoltán / 24.hu A Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium épülete

PDSZ: Nem jön ki az átlagos 32,2 százalékos pedagógusbér-emelés

Mit lehet tudni a pedagógusok béremeléséről? Először az Oktatási Hivatalhoz fordultunk, hogy megtudjuk, jelenleg hány pedagógus dolgozik, és közülük hányan tartoznak (számszerűen, illetve százalékosan) a főbb kategóriákba, tehát:

hány gyakornok,

pedagógus I,

Felszólította a sajtót a Klebelsberg Központ, hogy hagyja abba a hergelést

Mivel nem lehet tagadni a pedagógusok béremelését, ezért az ellenzéki médiatartalom-szolgáltatók most álhírekhez, rosszindulatú sejtetésekhez folyamodnak

– vélekedett hétfő délután kiadott közleményében a központosított állami iskolákat fenntartó szervezet, a Klebelsberg Központ. Erre az értékelésre szerintük az ad okot, hogy a Népszava című lap hétfőn névtelenséget kérő forrását – egy iskolaigazgatót – idézve azt írta, nem tájékoztatták kellő mértékben az iskolaigazgatókat a pedagógus-béremeléssel kapcsolatban, és az előkészületekbe sem vontak be őket – az igazgatóknak csak a postás szerepe jutott.

A Klebelsberg Központ – a közlemény szerint – úgy ítélte meg, hogy a

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a nyugdíj előtt állók

A Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) több nyugdíj előtt álló pedagógus is jelezte, hogy januárban nem sorolták át őket az új jogviszonyba, így kimaradtak a béremelésből is. A lap hiába kereste a tankerületi központokat felügyelő Klebelsberg Központot (KK), de a PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet azt mondta, erről a KK elnöke már tudott.

Amikor a Belügyminisztériumban, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökével, Totyik Tamással együtt találkoztak Maruzsa Zoltán államtitkárral és vele, Hajnal Gabriella a béremelés elmaradást azzal indokolta, hogy a nyugdíj előtt állók nem kaptak január elején kinevezésmódosítást, nem tartoznak a státusztörvény hatálya alá, ami a bérekről rendelkezik.

Nagy Erzsébet szerint a KK elnöke azt javasolta, az érintettek kérelmezzék a nekik járó fizetésemelést, ami azonban etikailag, jogilag is aggályos, mert az illetmények meghatározása nem jogviszonyhoz, munkakörhöz kötött, márpedig az érintettek pedagógusok. A PDSZ ügyvivője szerint az egyeztetésen felvetődött, hogy lényegében semmilyen jogszabály nem tiltja, így gyakorlatilag a tankerületeken múlik, hogy a nyugdíj előtt álló pedagógusok is kapnak-e béremelést.

Feketelistán a státusztörvényt elutasító pedagógusok, a tanárhiány ellenére sem veszik fel őket

Nem veszik fel az állami iskolák azokat a pedagógusokat, akik tavaly nem írták alá az új szerződésüket a státusztörvény alapján – derült ki az RTL Híradójából. A csatornának több érintett tanár is nyilatkozott. Köztük volt olyan, akit állítása szerint már 8 iskola is elutasított.

Emlékezetes, diákok és tanárok hónapokig tüntettek tavaly a státusztörvény ellen. Szeptember végéig több mint négyezren, a tanárok öt százaléka döntött úgy nem fogadja el az új jogállást és nem tanít tovább. Azóta viszont többen meggondolták magukat, már elfogadják és aláírnák az új jogálláson alapuló szerződést, ám ezt nem tehetik meg.

Amikor elmondtam, hogy én a státusztörvényt nem fogadtam el, mindenhol az volt a válasz, hogy akkor nem tudnak felvenni

Bizonytalanságok a pedagógus-béremelés körül

A Népszava szerint nem biztos, hogy lesz érdemi beleszólásuk az iskolaigazgatóknak abba, milyen arányban részesül a kormány által januárra megígért 32,2 százalékos bértömeg-emelésből egy-egy pedagógus. Noha a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás a sztrájkbizottsági egyeztetés után még azt mondta, a tankerületi központok mellett az intézményvezetőknek is lesz szerepük a bérek megállapításában, a lapnak egy fővárosi iskola igazgatója azt mondta, végül mellőzik a véleményüket. Őket a tankerületi központ előbb egyeztetésre hívta, majd lefújta.

Végül azt a tájékoztatást kapták, hogy az új munkaszerződéseket központilag dolgozzák ki, az igazgatóknak csak annyi dolguk lesz, hogy azokat a tankerületi központban átvegyék, továbbítsák a pedagógusoknak január 22-éig.

A lap érdeklődött a Klebelsberg Központnál, hogy egy tankerületi központ miként számolja majd ki az egyes pedagógusok béremelését, mire azt a választ kapta, hogy az új életpályamodell-törvényhez kapcsolódó részletszabályok kidolgozása folyamatban van.

A személyre szabott vallásüldözéssel magyarázza Iványi Gábor iskoláik átadását

Iványi Gábor a Népszavának azt mondta, szabolcsi iskoláik állami átvétele előtt a helyi reformátusok lelkészek erősen kampányoltak azért, hogy maguk a tantestületek, családok kérjék a fenntartóváltást. A lelkész szerint maga Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár is azt erőltette, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) is ezt kérje. Szerinte év végén

őrült tempóban, gyűlölettől vezérelt furcsa szorgalommal

le is zavarták az átadást.

Ezeket a laptopokat osztják szét az iskolákban

Ezekben a hetekben, hónapokban osztották, osztják ki az általános iskolákban és a középiskolákban az ötödik, hatodik és kilencedik osztályosoknak azokat a laptopokat, amelyeket uniós pénzből szerzett be a Klebelsberg Központ a „digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” elnevezésű projekt keretében. Ebben a tanévben összesen 140 ezer laptopot vásárolt a Klebelsberg Központ bruttó 33 milliárd forint értékben a beszállítóktól.

Négyféle notebookot kaphatnak az érintettek attól függően, hogy melyik tankerülethez tartoznak:

Asus BRF1100F (beszerzési ár: nettó 179 ezer forint),

Nőtt a tankerületi központok lejárt adóssága

Október végére 1,6 milliárd forintra nőtt a tankerületi központok lejárt adóssága – írja a Népszava a Magyar Államkincstár (MÁK) összesítése alapján. A listára a 60-ból ezúttal 38 került fel a szeptemberi 33 után. Akkor 1289 millió forint volt a tartozásuk. A lap hiába érdeklődött a tankerületeket irányító Klebelsberg Központnál (KK), hogy milyen jellegű adósságaik vannak a központoknak.

Amikor november elején arról írtak, hogy korábban költségvetési felügyelőket delegáltak egyes tankerületi központokhoz, a KK azt állította, egyetlen tankerületnek sincs nagyobb tartozása. Több tankerületi központ ugyanakkor évek óta szerepel a MÁK havonta kiadott listáján, teszi hozzá a lap.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke ennek magyarázatára több lehetséges okot is felsorolt az újságnak. Szerinte az állam rendszerint nem ad elég pénzt energiaszámlára, a tankerületek csak később kapnak valamilyen rezsikompenzációt, a fűtési szezon miatt az adósságok ezért még biztos növekedni fognak. Totyik Tamás úgy véli, gyakran előfordul, hogy a központok beszállítóiknak sem tudnak időben fizetni, a nyári beruházások (például felújítások) után is maradhattak kifizetetlen számlák, de a státusztörvény miatt felmondó tanárok végkielégítése és a felmentési időre járó összegek is további kiadásokat okozhattak a tankerületeknek.

Rétvári: Felháborító, Önök már azt is támadják, ha az oktatásban elektromos autókat kapnak

A parlamenti kérdések közé is bekerült a pár héttel ezelőtt megjelent cikkünk, amelyben arról írtunk, hogy – 1,67 milliárd forint értékben – elektromos autókat kapnak a tankerületek és a tankerületi vezetők, miközben sem az iskolák felújítására, sem a tanárok bérére nem jut elegendő pénz. A 24.hu-nak a Klebelsberg Központ azzal magyarázta a beszerzést, hogy azt nem lehetett másra, így az iskolák rendbetételére fordítani.

Ha a magyar költségvetésből – amelyet önök naponta módosítanak rendeletekkel – finanszírozzák 1,67 milliárd forint értékben a tankerületi központok és vezetőik számára a 126 elektromos autót és hatvan darab töltőberendezést, akkor miért nem lehet módosítani a beszerzés tárgyát? – tette fel az írásbeli kérdést Vadai Ágnes DK-s képviselő Pintér Sándor belügyminiszternek.

Felháborító, Önök már azt is támadják, ha az oktatásban elektromos autókat kapnak

Költségvetési felügyelőket rendeltek ki több tankerülethez

A felhalmozódott tartozások miatt több tankerületi központnál költségvetési felügyelők kirendelésére volt szükség, akik az állami iskolafenntartók gazdálkodását és kötelezettségvállalásait ellenőrzik – értesült a Népszava.

A tankerületeket irányító Klebelsberg Központ a lapnak elismerte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter költségvetési felügyelőket delegált egyes tankerületi központokhoz: a Belső-Pesti, az Észak-Budapesti, a Kelet-Pesti, a Békéscsabai, a Jászberényi és a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ is felügyelet alatt áll. A tájékoztatás szerint a felügyelők elsősorban véleményezési, ellenőrzési feladatokat látnak el, javaslatot tesznek, ajánlásokat fogalmaznak meg annak érdekében, hogy a tankerületi központok „a rendelkezésükre álló forrásokat a megfelelő módon használják fel”. Azt ugyanakkor tagadták, hogy a központoknak nagyobb tartozásaik lennének, mint írták, „egyetlen tankerületi központ sincs eladósodva”.

Ennek ellentmondanak a Magyar Államkincstár központi költségvetési intézmények tartozásállományáról szóló legfrissebb adatai, írja a Népszava. A 2023 szeptemberére vonatkozó kimutatásban 33 tankerületi központ szerepelt a hatvanból,

1,67 milliárdért vásárolhatnak elektromos autókat a tankerületek

Nettó 1 milliárd 676 millió forint értékben szerezhet be a Klebelsberg Központ elektromos gépjárműveket és nem nyilvános használatú töltőberendezéseket. Ebből a pénzből Nissan Leaf és Nissan NV-200-asokat vesznek – tudta meg a 24.hu.

„A tankerületi központok részére összesen 126 járművet tervezünk beszerezni, az összeget másra nem lehet felhasználni. A beszerzés az energiahatékonyságot segíti, a régebbi típusú, nem gazdaságos, illetve a korábban bérelt gépjárműveket válthatják ki a tankerületek, hogy ezzel is a fenntartási, üzemeltetési költségek csökkenjenek” – írta lapunk kérdésére küldött válaszában a Klebelsberg Központ. Arra is felhívták a figyelmünket, hogy ezt a támogatást még az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapták, deklaráltan az elektromobilitást segítő céllal.

Rákérdeztünk arra, hogy miért volt indokolt ez a beszerzés, miközben a pénzhiány miatt számos iskola lepusztul, és a tanárok fizetésemelésére sem jut elég forrás.

Stroboszkóp epilepsziásnak és más őrültségek – így fut épp zátonyra a Lázár Ervin Program

Kifulladóban a kormány egyetlen olyan kulturális-oktatási programja, amely rengeteg gyereket juttatott élményekhez az elmúlt években. Igaz, csak úgy „magyarosan”, tehát nem mindenkit, és nem feltétlenül korosztálynak megfelelően, inkább ahogy a tankerületek éppen jónak látták. És persze jól jártak vele a kormány kedvenc kulturális intézményei is. A Lázár Ervin Programmal viszont legalább úgy pakolta át az állam az egyik zsebéből a másikba az adófizetők pénzét, hogy közben nagyon sok gyerek (is) jól járt. Mostanáig.

Fokozódik a Pintér-kontroll az iskolák felett

Pintér Sándor belügyminiszter jegyzi azt az utasítást, amely még nyáron módosította a tárca alá álló szervek, intézmények részére felajánlott adományok elfogadásának rendjét. A döntés a Népszava szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy már csak állami jóváhagyás után fogadhatja el egy iskola a neki szánt felajánlásokat. Főszabály szerint bruttó kétmillió forint érték alatt a tankerületi központok igazgatói döntenek, míg az értékesebb adományokról a Klebelsberg Központ (KK) elnöke, Hajnal Gabriella dönt.

A lap kérdésére a KK azt válaszolta, a döntés előtt a tankerületekkel együtt megvizsgálják az adományozó által megjelölt célok teljesíthetőségét, következményeit. Az adomány nem kerülhet más intézményhez. Ha az adomány célját, rendeltetését – ez tipikusan a pénzbeli adományok esetében fordul elő – az adományozó nem jelöli meg, úgy annak felhasználásáról, a kedvezményezett szerv gazdasági, pénzügyi vezetője javaslatainak figyelembevételével, az adomány elfogadására jogosult személy dönt – írták.

A lap szerint ez azt jelenti, hogy amikor szülők pénzadományokat adnak iskolai alapítványoknak, de nem jelölik meg pontosan, mire fizetnek, akkor pénzük sorsáról már nem az iskolavezetés dönt.