Best WordPress Hosting
 

Újabb fordulat az oktatási népszavazás ügyében

A Magyar Közlönyben csak annyi jelent meg, hogy elutasították a felülvizsgálati kérelmet. Jóváhagyták a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely megtagadta az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló kérdés hitelesítését. A Kúria honlapján anonimizálva tették közzé a döntést, amely szerint az NVB csaknem napra pontosan egy éve tagadta meg ennek a tavaly március 14-én benyújtott kérdésnek a hitelesítését.

Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?

A Nemzeti Választási Bizottság akkor – 8 igen, 7 nem szavazattal – döntött úgy, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) jelenlegi elnöke, Totyik Tamás kérdését nem hitelesíti.  Egyebek mellett a Kúria olyan döntéseire hivatkoztak, amelyek szerint sérti a kérdés-egyértelműség követelményét, ha a választó nem tudja átlátni döntése érdemi következményeit. Az NVB szerint a tanulók heti óraszámának meghatározása mélyen tanügyi, oktatás-szakpolitikai, illetve finanszírozási kérdés is.

Maruzsa: Bízunk benne, hogy visszatérnek olyanok is, akik már felhagytak a tanítással

Az OECD-átlagnál kevesebb diák jut egy pedagógusra, így nem jelentős a létszámhiány az oktatásban, amit érdemben a státusztörvény bevezetése sem befolyásolt – a többi között így érvelt a magyar oktatási rendszer mellett Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a növekedés.hu-nak.

Maruzsa a státusztörvény miatt a pályáról távázó pedagógusok kapcsán azt mondta, a tankerületi fenntartású iskolákban a kormány adatai szerint 1 215-en jelezték, hogy nem kívánnak a státusztörvénnyel létrejött új jogviszony alatt dolgozni, illetve „más fenntartóknál is akadtak kilépők”. A témához olyan irányból közelített, hogy a „KSH decemberi gyorsjelentése szerint összességében mintegy 1 500 fővel csökkenhetett a létszám, amit a 140 000 fős teljes állományhoz kell viszonyítani”. Elmondta, hogy

a Belügyminisztériumban bíznak abban, hogy a béremelések révén vonzóbbá válik a pedagógusi pálya, nemcsak új tanárok érkeznek, de a tanítással korábban felhagyók is visszatérhetnek hivatásukhoz.

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a nyugdíj előtt állók

A Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) több nyugdíj előtt álló pedagógus is jelezte, hogy januárban nem sorolták át őket az új jogviszonyba, így kimaradtak a béremelésből is. A lap hiába kereste a tankerületi központokat felügyelő Klebelsberg Központot (KK), de a PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet azt mondta, erről a KK elnöke már tudott.

Amikor a Belügyminisztériumban, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökével, Totyik Tamással együtt találkoztak Maruzsa Zoltán államtitkárral és vele, Hajnal Gabriella a béremelés elmaradást azzal indokolta, hogy a nyugdíj előtt állók nem kaptak január elején kinevezésmódosítást, nem tartoznak a státusztörvény hatálya alá, ami a bérekről rendelkezik.

Nagy Erzsébet szerint a KK elnöke azt javasolta, az érintettek kérelmezzék a nekik járó fizetésemelést, ami azonban etikailag, jogilag is aggályos, mert az illetmények meghatározása nem jogviszonyhoz, munkakörhöz kötött, márpedig az érintettek pedagógusok. A PDSZ ügyvivője szerint az egyeztetésen felvetődött, hogy lényegében semmilyen jogszabály nem tiltja, így gyakorlatilag a tankerületeken múlik, hogy a nyugdíj előtt álló pedagógusok is kapnak-e béremelést.

A munkanélküliek bővített újratermeléséről írt Totyik Tamás

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke ezúttal nem a tanárok béréről beszélt, hanem arról írt a Népszavában, milyen fontos lenne gazdasági szempontból az oktatás megújítása. Totyik Tamás emlékeztetett rá, Brüsszel is többször jelezte, gazdaság célkitűzéseink nincsenek összhangban a közoktatás helyzetével, a magyar gazdaság hatékonysága nagyon alacsony, az EU átlagának felét sem éri el, miközben az EU-ban itt a legmagasabb a beruházási ráta.

A szakszervezeti vezető szerint komoly állami támogatással épülnek összeszerelő üzemek, amelyeknek alacsony a hozzáadott értékük. Idézte Matolcsy György MNB- elnököt, aki szerint az maximum 15-18 százalék az ideális 30-40 százalék helyett. Közben elfogytak a magasan kvalifikált magyar munkavállalók, akik maradtak, nem elég képzettek, ezért is hozzák be az olcsó külföldi munkaerőt.

A PISA-tesztek alapján egyre többen lesznek, akik nem tudnak majd megfelelni a munkaerőpiaci elvárásoknak. A mérések szerint a 15 éves magyar tanulók több mint egynegyede még a jelenlegi összeszerelő sorok melletti munkára sem lesz alkalmas.

Nem Brüsszel miatt késik a pedagógusbér-emelés – állítja a szakszervezeti vezető

A kormány nem Brüsszelre vár a tanári béremeléssel, inkább azért húzza az időt, hogy az emelés a nyári EP- és önkormányzati választás időpontjához minél közelebb lépjen hatályba – ezt mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az ATV Start című műsorában szerda reggel.

A szakszervezeti vezető kétkedéssel fogadta Gulyás Gergely kancelláriaminiszernek azt a bejelentését, miszerint a pedagógusoknak beígért, átlagosan 32,2 százalékos béremeléshez még egy technikai jóváhagyásra van szükség az Európai Bizottságtól, amit szóban többszörösen megígértek. Totyik szerint ugyanis a kabinet nem Brüsszelre vár, hiszen az Európai Bizottsággal a megállapodást már aláírták. Emlékeztetett: a kormány előfinanszírozza ezeket a forrásokat, és Brüsszel elismerte, hogy a magyar kormány teljesítette a források lehívásához szükséges feltételeket, ez tehát nem indokolhatja a késlekedést. Totyik Tamás szerint inkább arról van szó, hogy a kormány húzza az időt, mert a nyári EP- és önkormányzati választás időpontjához minél közelebb szeretné hatályba léptetni a béremelést.

Arra a kérdésre, hogy mit vár a közoktatásban 2024-től, Totyik Tamás elmondta: ez az új pedagógus életpályamodell bevezetésének éve lesz, aminek következtében a tanároknak 60 órát kell ingyen helyettesíteniük és 44 munkanapra lesznek átvezényelhetők. Ezzel együtt azt reméli: ha elkezdődik a pedagógusbérek felzárkóztatása a diplomás átlagkereset 80 százalékára, megállhat a felmondási hullám. Mint mondta, a béremelésen túl szükség van a munkaterhek csökkentésére, mert a magyar tanárok 24 tanítási órával lekötött munkaideje Európában az egyik legmagasabb, továbbá a diákok terhelését is csökkenteni kell.

Az államtitkár egyeztetés nélkül söpörte le a pedagógusok frissített sztrájkköveteléseit

Miután a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete frissítette sztrájkköveteléseit, sürgette, hogy a kormány tűzze ki az időpontot a sztrájkbizottsági tárgyalások újabb fordulójára. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár egy olyan levélben reagált Totyik Tamásnak és Nagy Erzsébetnek, amelyben az egyeztetésről szót sem ejtett, viszont valamennyi követelést lesöpörte. A két szakszervezeti vezetőt egyebek mellett ismét emlékeztette rá, hogy szerinte a pedagógusok 99%-a az új jogállást választotta, ezért a törvény visszavonása indokolatlan, ellentétben a köznevelésben dolgozó jelentős béremelésével, amit viszont az Európai Bizottság akadályoz.

Maruzsa Zoltán nem tart szükségesnek európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot,  külön oktatási tárcát, a döntéseket így is a kormány és a fideszes többségű  Országgyűlés hozza meg,

nem lenne másként egy eltérő minisztériumi struktúrában sem.

Nőtt a tankerületi központok lejárt adóssága

Október végére 1,6 milliárd forintra nőtt a tankerületi központok lejárt adóssága – írja a Népszava a Magyar Államkincstár (MÁK) összesítése alapján. A listára a 60-ból ezúttal 38 került fel a szeptemberi 33 után. Akkor 1289 millió forint volt a tartozásuk. A lap hiába érdeklődött a tankerületeket irányító Klebelsberg Központnál (KK), hogy milyen jellegű adósságaik vannak a központoknak.

Amikor november elején arról írtak, hogy korábban költségvetési felügyelőket delegáltak egyes tankerületi központokhoz, a KK azt állította, egyetlen tankerületnek sincs nagyobb tartozása. Több tankerületi központ ugyanakkor évek óta szerepel a MÁK havonta kiadott listáján, teszi hozzá a lap.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke ennek magyarázatára több lehetséges okot is felsorolt az újságnak. Szerinte az állam rendszerint nem ad elég pénzt energiaszámlára, a tankerületek csak később kapnak valamilyen rezsikompenzációt, a fűtési szezon miatt az adósságok ezért még biztos növekedni fognak. Totyik Tamás úgy véli, gyakran előfordul, hogy a központok beszállítóiknak sem tudnak időben fizetni, a nyári beruházások (például felújítások) után is maradhattak kifizetetlen számlák, de a státusztörvény miatt felmondó tanárok végkielégítése és a felmentési időre járó összegek is további kiadásokat okozhattak a tankerületeknek.

Fokozódik a Pintér-kontroll az iskolák felett

Pintér Sándor belügyminiszter jegyzi azt az utasítást, amely még nyáron módosította a tárca alá álló szervek, intézmények részére felajánlott adományok elfogadásának rendjét. A döntés a Népszava szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy már csak állami jóváhagyás után fogadhatja el egy iskola a neki szánt felajánlásokat. Főszabály szerint bruttó kétmillió forint érték alatt a tankerületi központok igazgatói döntenek, míg az értékesebb adományokról a Klebelsberg Központ (KK) elnöke, Hajnal Gabriella dönt.

A lap kérdésére a KK azt válaszolta, a döntés előtt a tankerületekkel együtt megvizsgálják az adományozó által megjelölt célok teljesíthetőségét, következményeit. Az adomány nem kerülhet más intézményhez. Ha az adomány célját, rendeltetését – ez tipikusan a pénzbeli adományok esetében fordul elő – az adományozó nem jelöli meg, úgy annak felhasználásáról, a kedvezményezett szerv gazdasági, pénzügyi vezetője javaslatainak figyelembevételével, az adomány elfogadására jogosult személy dönt – írták.

A lap szerint ez azt jelenti, hogy amikor szülők pénzadományokat adnak iskolai alapítványoknak, de nem jelölik meg pontosan, mire fizetnek, akkor pénzük sorsáról már nem az iskolavezetés dönt.

455 tanár a vakációval el is búcsúzott iskolájától

Június elseje óta legalább 455 pedagógus szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát lemondással, közös megegyezéssel – derült ki, miután a Népszava a 60 tankerület közül 56-tól megkapta a kért adatokat. A lap azt is szerette volna megtudni, közülük hányan voltak azok, akik a státusztörvény miatt hagyták el a pályát, ám azt a választ kapták, az érintetteknek nem kell minden esetben megindokolniuk a döntésüket. Az adatok alapján, egyelőre főleg a budapesti tankerületekből távoztak többen.

Az 56 tankerületben 1776-an létesítettek új jogviszonyt, ám Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke felhívta arra figyelmet, hogy lemondással/közös megegyezéssel távozók számában nincsenek benne, akik nyugdíjba mennek, míg az új jogviszonyt létesítőknék beszámítják azokat is, akik a nyugdíjból mennek vissza tanítani.

A PSZ elnöke szerint azoknak a pedagógusoknak a többsége, akik a státusztörvény miatt tervezik a pályaelhagyást, kivárnak szeptemberig, mert ekkor lesz lehetőségük csekély végkielégítésre, ám a távozó 455 pedagógus hiányát is meg fogja érezni a rendszer, hiszen sokan már a tanév végét sem várták meg, összesen 4835 pedagógus jogviszonya szűnt meg.

„Ez egy lex PDSZ” – taglétszámhoz kötné a kormány, hogy melyik szakszervezetekkel tárgyal

A statusztörvényhez benyújtott módosító csomagba bekerült egy olyan javaslat is, amely szerint a jövőben csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek a kormányzat az oktatási szférában, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglakoztatotti kör minimum tíz százalékát. Eddig ilyen, taglétszámra vonatkozó megkötés nem volt – írja a Népszava. 

A fenti módosítás feltehetőleg az Európai Bizottság nyomására került a javaslatok közé, ugyanis fennállt annak a lehetősége, hogy e nélkül a két legnagyobb tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is kiesett volna a tárgyalásra jogosultak köréből. A módosító javaslat ugyanakkor csak a mintegy 14 ezres tagsággal rendelkező PSZ-nek kedvez, az alacsonyabb taglétszámú PDSZ képviselőinek továbbra sem biztos a helye a tárgyalóasztalok mellett.

Ez elég egyértelműen egy „lex PDSZ”, ki akarnak minket szorítani a tárgyalásokból

A kormányzati tanárbéremelést már rég elvitte az infláció

A kormány akkor is biztosít évi tíz-tíz százalékos béremelést a pedagógusoknak, ha nem jönnek uniós források – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Bayer Zsolt Hír TV-s műsorában.

Az új kommunikációs hangsúly, hogy a tanárbérek emelése alapvetően úgyis hazai forrásból megy, az EU ahhoz csak kis részben járulna hozzá. A Gulyás által említett számok azonban némileg megtévesztőek. Az évi 10 százalékos emelés jóval elmarad nemcsak az uniós megegyezés esetére ígérttől, de az idei inflációtól is.

Milyen 10 százalék? A kormány idáig 10+10-10 százalékos tanári béremelésről beszélt. Gulyás szavai szerint ez az évi 10 százalék a következő években is folytatódna. A miniszter szerint ez alapján ebben a kormányzati ciklusban összesen közel 50 százalékkal mindenképpen nőnek a tanári bérek.