Best WordPress Hosting
 

Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra

Nem törik magukat annyira a munka területén, mégis jobban boldogulnak a Z-generációs fiatalok, mint a náluk eggyel idősebb generációba tartozók a pályakezdésük idején. A kilencvenes évek közepe és 2010 között született csoport tagjai alapvetően egyfajta lehetőségként tekintenek a munkára, míg az Y-generációsok számára kiváltság volt az állásszerzés, derül ki az Economist cikkéből. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a mérsékeltebb lelkesedésük ellenére jobban keresnek a mostani pályakezdők a munkaerőpiacra nagyjából 10 évvel korábban belépőkhöz képest.

Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében alapvetően a gazdasági körülmények megváltozása áll: míg a nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek elején születettek épp a 2008-as gazdasági válság időszakában kezdték a karrierjüket, a következő generáció pályakezdésekor már a fellendülés volt jellemző. A válság idején a munkaerőpiacra kikerülő fiatalok ráadásul gyakran alacsonyabb termelékenységű cégeknél helyezkednek el, mint azok, akik gazdasági konjunktúra alatt kezdenek dolgozni, ami akár évtizedes időtávon is meghatározza a fizetésbeli különbségeket.

Az alapvetően a fejlett világra vonatkozó tendenciák Magyarországon is megmutatkoznak, a 20-24 évesekre, illetve a többi fiatal korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási arányok tükrében például jól látszik az Y-generáció hátránya és a Z-generáció előnye a pályakezdéskor.

Az új palackvisszaváltási rendszer az 50 forintos betétdíjnál jóval nagyobbat drágíthat az italokon

A csomagolásgyártókat és a kereskedőket számos pluszköltség terheli a DRS élesedésével. Egy élelmiszergyártói szövetség szerint a csomagolást illető költségek idén több mint megnégyszereződtek.

Január óta él Magyarországon is az egyutas italospalackok kötelező visszaváltási rendszere (Deposit Refund System, DRS), a „Vigyél vissza! 50 Ft” feliratú emblémákkal ellátott palackokat a boltokban kihelyezett új automatákkal már vissza lehet váltani, a kiürült, közel sértetlen állapotú üvegekért cserébe a jelzett 50 forintos betétdíj jár vissza.

A rendszer értelemszerűen ezzel az 50 forintos betétdíjjal áremelést hoz az italoknál, de a 24.hu , most arról ír hogy a drágulás mértéke ennél nagyobb is lehet. A lap megkereste Nagy Miklóst, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) szakmai titkárát, aki rámutatott: az italcsomagolásokat használó gyártócégeknek csatlakozási díjat kell fizetniük a jelenlegi szabályok szerint 5 éven keresztül a DRS-rendszer működtetését és a visszaváltó automatákat biztosító Mol-leányvállalatnak, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek. A társaság ebből finanszírozza majd utólag a visszaváltó automaták több mint 50 milliárd forint értékű beszerzését. Ez a díj pedig Nagy szerint csomagolóeszköz-típustól függően darabonként 1-8 forintos pluszköltséget ró a gyártókra.

Michelisz Norbert tökéletes teljesítménnyel kezdte az új szezont

A címvédő Michelisz Norbert nyerte az első versenyt a túraautósok elitkategóriája, a TCR World Tour szezonnyitóján.

A Róma mellett található Vallelunga pályán a szombat délelőtti időmérő megnyerése után a délutáni futamon is elsőként zárt. A hétvége második versenyét vasárnap 13.45-től rendezik.

Off to a winning start

A környezetgyilkos Putyin rezsim újabb ökológiai bombái

Az ökológiai hadviselés új formájaként elöregedett olajtankereket vet be Moszkva. Hajózásra már alkalmatlan teherszállítók viszik az orosz olajat. A svéd külügyminiszter szerint ez egy stratégia, és Putyin elnök így próbálja beszennyezni a Balti-tengert.

Oroszország az ökológiai hadviselés egyik kevésbé ismert eszközéhez nyúlt – legalábbis a svéd külügyminiszter szerint. Tobias Billström a brit Guardiannak azt nyilatkozta, hogy az oroszok szándékosan olyan elöregedett tankerekkel szállítják az olajat a Balti-tengeren, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi szabályoknak. Ezeknek a hajóknak az esetében sokkal nagyobb az olajszivárgás esélye, és egy kisebb baleset is végzetes környezeti katasztrófához vezethet. A tenger pedig gyorsan szállítja a szennyeződéseket, így pillanatok alatt a NATO-ba újonnan belépett Svédország és Finnország is károsult lehet.

Billström rámutatott: ezek a hajók sok esetben már alkalmatlanok a szállításra:

Gyakoribbak lesznek a tornádók?

A tornádók minden évben hatalmas pusztításokat végeznek szerte a világon, a tudósok pedig aggódva figyelik, miképpen befolyásolja kialakulásukat a klímaváltozás. Itthon kevesebb szó esik róluk, pedig Magyarországon évente akár 20-30 alkalommal is előfordulhat ez az időjárási jelenség. Indonéziában pedig a történelemben először írtak le egy F2-es erősségű forgószelet, amely házakat rombolt le és fákat csavart ki gyökerestül.

Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, legyen szó aszályról, erdőtűzről, magasabb hőmérsékletről, árvízről vagy akár tornádóról is. Ez utóbbi akkor alakul ki, ha a meleg, párás levegő felfele szállva kicsapódik, és gomolyfelhőzetet alkot. A felhő és a környezetében létrejött nyomáskülönbség miatt a felhő belsejében megindul egy örvénylő mozgás, amelyből tornádó keletkezik, ha a tölcsér eléri a föld felszínét.  

Tornádók szinte minden kontinensen kialakulhatnak, leggyakrabban azonban az Egyesült Államok területén pusztítanak. Itt évente átlagosan 1200 alkalommal csapnak le, 2022-ben pedig összesen pedig 708 millió dollár értékű kárt okoztak, elsősorban a Texastól Dél-Dakotáig húzódó tornádófolyosó területén.