Best WordPress Hosting
 

A zéró kóla édesítőszerét minősíti rákkeltővé a WHO 

Jövő hónaptól az „emberre nézve potenciálisan rákkeltő anyagként” fogja feltüntetni a mesterséges édesítőszert az Egészségügyi Világszervezet.

Rákkeltő anyagnak nyilvánítja júliusban a világ egyik legelterjedtebb mesterséges édesítőszerét a WHO – írja a Reuters, két meg nem nevezett forrásra hivatkozva.

Az aszpartámot használják többek között a

Rácz András: Prigozsint életben tartja a népszerűsége

A Wagnernek ugyan esélye sem volt elérni Moszkvát, a felkelés mégis elég volt ahhoz, hogy Putyin kiessen a szerepéből. Eközben Lukasenka atomfegyvereket őriz, a lengyelek és a litvánok aggódnak, Ukrajnában pedig lényegesen több az orosz hadifogoly, mint korábban.

Hetek óta készülhetett „Putyin szakácsa”, Jevgenyij Prigozsin a szombati orosz puccskísérletre. Megfejthetetlen, miért nem jutott el Putyinhoz időben ez az információ – mondta Rácz András. Az Oroszország-szakértővel a Hősök Tere Alapítvány beszélgetett szerda este a fegyveres felkelés elő- és utóéletéről.

Szelfi a harckocsival, gombóc a torokban

Csökkenti ingatlanportfólióját az egyik legnagyobb hazai lakásalap

Az állami pénzből is működő egyházi lakásalapé Magyarország egyik legnagyobb ingatlanportfóliója.

A bukott devizahitelesek támogatására, majd a 2020-ban felszámolt Nemzeti Eszközkezelő Program maradványának kezelésére jött létre az MR Közösségi Lakásalap lakásügynökség, amit a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Református Egyház Szeretetszolgálat üzemeltet. Jelenleg az MR-é

Magyarország egyik legnagyobb, de területileg leginkább szétszórt ingatlanportfoliója.

Nincs aki helyettesítse a háziorvosokat, nem tudnak szabadságra menni

Előfordul, hogy évekig nem tudnak szabadságot kivenni a háziorvosok, ugyanis nincs helyettesítésük.

„Az alapellátásban nincs olyan, hogy az ember kiveszi a szabadságát” – nyilatkozta az RTL Híradónak Póta György gyermek háziorvos. A nagyobb, városi rendelőkben egymást helyettesítik, de vidéken sokszor megoldhatatlan a helyzet, így nem tudnak szabadságra menni a háziorvosok.

Nagyon sok olyan kollégámról tudok az országban, akik évek óta pár napokra tudnak évente elmenni szabadságra mert egyszerűen képtelenek megoldani, hogy valaki az alatt az idő alatt ellássa a betegeket

Érdemes várni a hiteligényléssel, hogy megúszd a többmilliós büntetést

Büntetés esetén az eredetileg 46 ezer forint körüli havi törlesztőrészlet 110 ezer forint fölé emelkedne egyik hónapról a másikra.

A még mindig magas büntetőkamat hamarosan jelentősen csökkenhet. A Bank360.hu ezért azt tanácsolja, a babaváró hitelért hajrázóknak érdemes várni egy-két hónapot, mielőtt benyújtják az igénylésüket. Hiába indult csökkenésnek két hónappal ezelőtt az irányadó kamat, a babaváró hiteleseknek továbbra is közel 6 millió forintos büntetéssel kell számolnia, ha nem teljesítik a gyermekvállalás feltételeit.

A büntetés akkor is jár, ha

Újból gyengül a forint

Pedig a hét első felében éves rekordközelben járt a magyar deviza.

Az euró árfolyama csütörtök kora reggel 371,63 forintra emelkedett a szerda esti 371,38 forintról. Szerdán napközben csak 370,03 forintot kellett fizetni egy euróért. A svájci frank jegyzése eközben 379,47 forintról 379,87 forintra nőtt. A dollár pedig 340,60 forintról 341,22 forintra drágult.Az euró az esti 1,0908 dollárról 1,0892 dollárra gyengült.

Kép forrása: Google Finance

Nemsokára Kékszalag – kik építik itthon a verseny legjobb hajóit?

A Kékszalag a kontinens legrégebbi, leghosszabb, egyben legnagyobb presztízsű tókerülő túraversenye. Az idei esemény kapcsán összegyűjtöttünk néhány hazai műhelyt, akik sokat tettek a vitorlássportért: a gyűjtésben szerepel évtizedek óta működő, a járt víziutat a járatlanért el nem hagyó csapat, és több olyan vállalkozás is, amely a folyamatos innováció révén ma már a nemzetközi élmezőnyhöz tartozik. 

Pauger Carbon Composites

Nevezték már a Kékszalag-rekord szürke eminenciásának és zseniális hajóépítőnek is, de senki sem felejti el megjegyezni, hogy eközben megmaradt egy kifejezetten szerény, közvetlen embernek. Paulovits Dénes gyerekkorában kezdte a versenyzést, ma pedig nemcsak a hazai hajóépítés megkerülhetetlen alakja, de neve jól ismert a legmenőbb nemzetközi csapatok körében is. 

A legéhesebb, a legstabilabb és a legnagyobb pénznyelő – itt a Forbes magánkórház-listája

A harminc legnagyobb magánkórház címmel készítettünk listát a rohamléptekben fejlődő magánegészségügy magyarországi szereplőiről. Ajánló a júliusi magazinból.

Nagyjából kétévente eddig is ránéztünk a magánegészségügyi ágazat alakulására, de idén a korábbinál teljesebb és részletesebb listát állítottunk össze a harminc legnagyobbról.

Ki kerülhetett rá?

Megvan Varga utódja

Orbán Viktor miniszterelnök tudomásul vette Varga Judit igazságügyi miniszter lemondási szándékát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán.

Hozzátette: a kormányfő az igazságügyi miniszteri tisztségre Tuzson Bencét, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkárát jelöli.

The post Megvan Varga utódja appeared first on Forbes.hu.

Ezekben a szektorokban lehet idén növekedés

Magyarországon 2023 első negyedévében folytatódott a recesszió. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése továbbra is 0,5 százalékos GDP-visszaesésre számít, 19 százalék körüli idei inflációemelkedésre. Néhány szektorban minimális növekedés is lehetséges.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. júniusban nem változtatott gazdasági előrejelzésének fő megállapításain. Továbbra is az idei GDP 0,5 százalékos visszaesésére számít, sőt az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság gyorsabb bővülése akadályozhatja meg. A GKI továbbra is az infláció 19 százalék körüli idei emelkedését jelzi előre, de a korábban gondoltnál lényegesen nagyobb esélyt ad az év végi egyszámjegyű áremelkedés, ezzel a valamivel 19 százalék alatti átlagos áremelkedés elérésének.

„Én nem vagyok hiteles, ha nem dolgozom” – beszélgetés Vitray Tamással munkáról, jóságról, örökségről

Bár bevallása szerint nem szeret beszélgetni, azért csak leültünk Vitray Tamással munkáról, hitelességről, emberi jóságról beszélgetni. Részlet a júliusi magazin címlapinterjújából.

Vitray Tamást kérdezni nem könnyű. Főleg úgy, hogy a tanáraim, akiket még ő tanított annyit idézték őt nekünk az egyetemen, hogy szinte mitikus lénnyé épült a fejünkben. Sosem láttam, élőben sosem beszéltünk, és mégis csengenek a fejemben a mondatok, amiket ugyan tőle tanultam, de nem tőle hallottam.

Aztán kiderül, hogy kérdezgetni nem is lehet. Lerázza magáról az értelmezéseket, néha az érdeklődést is. Beszélgetni sem könnyű vele, de nagyon jó, amikor sikerül.

Ez az ír házaspár alapította a legnagyobb kortárs művészeti díjat Magyarországon, és mostantól gyűjteményt is épít

Mary McLoughlin és John Ward, a két műgyűjtő cégtulajdonos a magyar származású Ulysses-karakterről nevezték el a képzőművészeti díjukat és az alapítványt is. Mostantól gyűjteményt is építenek, hogy még jobban segítsék a fiatal magyar alkotókat. A Leopold Bloom Díj sztorija a júliusi Forbesban, ajánló itt, kiállítás a Kiscelliben.

Síri csönd lett a templomtérben, amikor a tizenhárom éves Rose egyszer csak megragadta a mikrofont, és szavalni kezdett a mintegy száz művész és vendég előtt. Angolul, és nyilván hibátlanul, James Joyce Ulyssesének reggelikészítős jelenetéből idézett fel egy részletet, még mielőtt a ceremónia hivatalosan elkezdődött volna. „Fél órával a díjkiosztó előtt jött, ott kóválygott a színpad körül, aztán végül kibökte, hogy mit tervez. Senki mást sem avatott be” – meséli nevetve John Ward, a Leopold Bloom Képzőművészeti Díj alapítója, hogyan lepte meg kisebbik lánya mindannyiukat a Kiscelli Múzeumban éppen tíz évvel ezelőtt. Bár mint édesapa akkor valószínűleg inkább elérzékenyült, ez a jelenet ugyanis a kedvence a kultikus ír nagyregényből. 

John és felesége, Mary McLoughlin alapították 2011-ben az Ulysses kitalált főhőséről elkeresztelt díjukat, mert régóta rajongtak a fiatal magyar művészek alkotásaiért. Szerettek volna valamit visszaadni abból, amit Magyarországon megkerestek a fuvarozási üzletben. Ők a magyarországi Maurice Ward szállítmányozási cég tulajdonosai – az ír anyavállalat Közép-Európában Prága után Budapesten jelent meg először 1999-ben.

Az alkalmazottak fele fizetésemelést kérne, a cégvezetők inkább leépítésen gondolkoznak

Leginkább a vendéglátásban lehetnek veszélyben a munkahelyek, azonban azok, akik főleg exportra termelnek, viszonylag biztonságban vannak.

A magyar vállalatok mintegy felénél igényelnek rendkívüli béremeléseket az alkalmazottak, azonban a jelenlegi helyzetben sok vállalatnak már a leépítések elkerülése is gondot okoz – derült ki az Intrum Európai Fizetési Jelentéséből. 

Leginkább a vendéglátásban lehetnek veszélyben a munkahelyek, azonban azok, akik főleg exportra termelnek, viszonylag biztonságban vannak.

Nem maradhat szekrénybe zárva

Síri csönd lett a templomtérben, amikor a tizenhárom éves Rose egyszer csak megragadta a mikrofont, és szavalni kezdett a mintegy száz művész és vendég előtt. Angolul, és nyilván hibátlanul, James Joyce Ulyssesének reggelikészítős jelenetéből idézett fel egy részletet, még mielőtt a ceremónia hivatalosan elkezdődött volna. „Fél órával a díjkiosztó előtt jött, ott kóválygott a színpad körül, aztán végül kibökte, hogy mit tervez. Senki mást sem avatott be” – meséli nevetve John Ward, a Leopold Bloom Képzőművészeti Díj alapítója, hogyan lepte meg kisebbik lánya mindannyiukat a Kiscelli Múzeumban éppen tíz évvel ezelőtt. Bár mint édesapa akkor valószínűleg inkább elérzékenyült, ez a jelenet ugyanis a kedvence a kultikus ír nagyregényből.

John és felesége, Mary McLoughlin alapították 2011-ben az Ulysses kitalált főhőséről elkeresztelt díjukat, mert régóta rajongtak a fiatal magyar művészek alkotásaiért, és szerettek volna valamit visszaadni abból, amit Magyarországon megkerestek a fuvarozási üzletben. Ők a magyarországi Maurice Ward szállítmányozási cég tulajdonosai – az ír anyavállalat Közép-Európában Prága után Budapesten jelent meg először 1999-ben. (A vállalkozást még John édesapja, Maurice Ward alapította 1968-ban, ma már testvérével, Maurice­-szal viszik a csoportot, a magyar, a román, a bolgár és a görög részleg Johné és Maryé.)

Két lányukkal, Rose-zal és négy évvel idősebb nővérével, Alice-szal azóta rendszeres látogatói az itteni kortárs galériáknak. „Rose-t tíznapos korában vittem magammal először kiállításmegnyitóra, igaz, az még otthon, Dublinban volt, és emlékszem, a kurátor barátaink mind ringatni akarták” – mondja Mary. Férje éppen Budapesten töltött pár hetet, mert akkoriban indult az itteni Maurice Ward iroda. Talán ez volt az egyetlen alkalom, amikor a család nem kísérte el, a lányok aztán úgy nőttek fel, hogy hozták őket magukkal, akár akarták, akár nem. „Szerencsére abszolút szívesen jöttek.”

30 milliárddal károsította az illegális cigipiac az államháztartást

Félmilliárd szál illegális cigarettát szívtak a magyarok 2022-ben.

Körülbelül 30 milliárd forint jövedékiadó-bevételtől fosztotta meg a központi költségvetést az illegális cigarettapiac – írja a Világgazdaság a KPMG friss tanulmánya alapján. A magas árak és adók miatt egyre nagyobb a nyereség Európaszerte, a listát Franciaország és Belgium vezeti. Magyarországon a fogyasztás csökkenő, ennek ellenére 3 százalékpontos növekedést regisztráltak.

A magyar illegális cigipiac részesedése eléri a 2019-es szintet, a termékek többnyire Ukrajna felől érkeznek.

Épp nincs semmi stikli

Miért dönthetett úgy a kormány, hogy a kamatjövedelmem újabb részére teszi rá a szőrös mancsát?

Egyrészt – és ez tűnik fontosabbnak – azzal próbálják állampapírba terelni a megtakarításokat, hogy a konkurenciát megdrágítják, pontosabban elveszik a termelt nyereség eddiginél nagyobb részét. Az állampapírok vételét a kincstárnál már rég ingyenessé tették, és az adómentességet is jó pár éve élvezik ezek a papírok, ezzel tehát eddig is előnyt adtak az állampapíroknak. Most ezt a fórt növelik azzal, hogy a bankbetétek és a befektetési alapok által termelt hozam után az eddiginél nagyobb hányadot vesznek ki a befektető zsebéből azzal, hogy a szochót is rádobják.

Másrészt bizonyára számít a költségvetés sanyarú helyzete, érthetetlen és értelmetlen módon szokás szerint már most gyártják a 2024-es költségvetést, amiben még jókora lyuk tátong. Az egyre-másra érkező változtatások alapján kétségbeesetten próbálják növelni az állam bevételeit, ehhez a legfontosabb eszköz a különadók rendszerével variálás, de lehajolnak a lakosság pénzéért is.

Kőkemény üzleti érdekük

Plüssfotel ide, mosolygós recepciós oda, visszatérő laikus kérdés, hogy hol kap ma jobb ellátást a beteg Magyarországon. Magánban vagy államiban?

Az a korrekt válasz, hogy a kettő között nem lehet semmilyen differencia, hiszen többségében ugyanazok az orvosok gyógyítanak itt is, ott is azonos szakmai elvek alapján, így nem fordulhat elő, hogy két ugyanolyan beteg az egyik helyen jó ellátást kap, a másikon rosszat. A gyakorlat ennek megfelelően az, hogy az állami vagy a magánellátásban nem az orvosi döntések minőségében van a különbség, hanem hogy a döntés következtében szükséges ellátás milyen komfortfokozaton történik, hogy az orvos mennyire szánja rá az időt és az energiát arra, hogy a beteget partnerré tegye, és hogy azt a 20–30 perces lefoglalt időpontot mennyire használja ki arra, hogy bevonja, tájékoztassa a beteget, és kvázi maga mellé állítsa, hogy ő is tegyen valamit az egészségéért.

Sajnos néha előfordul, hogy a beteggel jóformán nem beszél az orvos. Megvizsgálja, de tájékoztatást nem ad, a számítógép felé fordul, begépeli a leletet, felírja a receptet, kétszer egy tabletta, viszontlátásra. Ez klasszikus jelenség, amire régebben főleg a közegészségügyben sokat panaszkodtak a betegek – nekem is, mert dolgozom háziorvosként is. De miután sok orvos magánrendelésbe kezdett, ha vitte is magával ezt az attitűdöt, a magánegészségügyben igyekeztek azt szolgáltatási szemlélettel felülírni, amit aztán optimális esetben visszavitt az orvos a közegészségügybe. A magánellátás főleg komfort, várakozási idők és figyelem terén kínál előnyt az államival szemben, bár mára bizonyos szakterületeken már a magánszolgáltatóknál is kialakultak várólisták. Néhol itt is kezd elszemélytelenedni az ellátás.

Nagyon billeg

Noha az idei évre vonatkozó növekedési és az inflációs prognózisok lényegében nem változtak három hónap alatt, egyáltalán nem volt unalmas a magyar gazdaságban a tavaszi időszak. Az alapkamat végre elindult lefelé, de a költségvetés egyre rosszabb bőrben van, amit a figyelem középpontjába állított az, hogy a kormány érthetetlen szokásához ragaszkodva ezúttal is az év közepén fogadja el a következő évi büdzsét, így júniusban lehetett elemezgetni a nyilvánosságra hozott számokat. A parlamentnek benyújtott tervezet alapján annyi bizonyosnak tűnik, hogy vagy a hiánycélt engedik elszállni, vagy további súlyos megszorításokra lehet szükség.

A bőrünkön érezzük

A lakosság ebben a negyedévben kezdte igazán a bőrén érezni a recessziót és az inflációt. A tavalyi választási kiköltekezés után a kormány benyomta a satuféket, a bérek idén hosszú idő után először jóval kisebb ütemben nőnek, mint az árak. A tavaly még vadul költekező háztartások már az energiakrízis miatt meghúzták a nadrágszíjat, de az Európa-bajnok magyar infláció mindenféle kiadásuk átgondolására is késztette az embereket. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a nem létszükséglethez kapcsolódó kiadásokon látszik legjobban a változás. A kiskereskedelmi forgalom visszaesése látványos, de a turizmus adatai is azok. Miközben a külföldiek által eltöltött éjszakák száma szépen nőtt az év elején, a hazaiak vendégéjszakái visszaestek.

Az adani- Akta A nyomozás

Írta: John Hyatt és Giacomo Tognini, Fordította: Zsadon Béla

Illusztráció: Joe Morse

„Ha egy demokráciának eljön a maga ideje, nem lehet megállítani, és most Indián a sor – hirdette tavaly szeptemberben Gautam Adani az amerikai Forbes szingapúri világkonferenciáján megjelent négyszázötven vállalatvezető előtt. – Őszintén hiszem, hogy ez csak jó hír lehet a világrend szempontjából, és India mint gazdaságilag sikeres demokrácia a jó példa rá.”