Az önkormányzati választáson a Fidesz több olyan középvárost is elveszített, amelynek az elmúlt években válságba került a kórháza. A Válasz Online Keszthelytől Orosházáig, Mosonmagyaróvártól Pápáig mutatja be, az egészségügy krízise hogyan vált fő kampánytémává ott, ahol a kórház nem pusztán gyógyító hely, de a helyi identitásnak is fontos része.
Archívum címkék: államosítás
„Mi ezt másképp csináltuk!” – írta Rétvárinak az államosított lombikközpont alapítója
Kaáli Géza a 24.hu-nak azt mondta, hogy az államosítás előtt sem a tervezett átalakítás szakmai kérdéseivel volt elfoglalva a kormány, hanem az izgatta a döntési pozícióban lévő politikusokat, hogy az intézet profitja külföldre kerülhet. Bár ez nem ütközött volna semmilyen jogszabályba, Rétvári Bence államtitkár mégis többször szóvá tette a professzor amerikai állampolgárságát.
Rétvári 2017-ben a parlamentben az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkáraként egy meddőségi központokkal kapcsolatos interpelláció kapcsán érvelt azzal, hogy a Kaáli Intézet részben külföldi tulajdonban van, és lobbistákat felhasználva igyekszik növelni a bevételeit. Az államtitkár kijelentette, hogyha az intézet állami tulajdonba kerül, a profit „sem fog külföldre vándorolni”. Az államtitkár később egy személyes emailben is megismételte a gondolatmenetet. Azt írta Kaálinak, hogy az intézetének
17 éven át volt osztrák, 7 esztendőn keresztül pedig amerikai honossággal (is) rendelkező tulajdonosa, ami alkalmat jelenthetett az eredmény egy részének Magyarországról történő kivitelére.
Visszaadja Szöllősi György veszteséges felcsúti cége a Sportrádió engedélyét, de a közmédiának M4 Sportrádió néven épp nagy tervei vannak
A Media1 megtudta, hogy a Szöllősi György kormányközeli újságíró nevével fémjelzett és a legutóbbi elérhető pénzügyi beszámolója szerint veszteségesen működő Online Sportmédia Kft. már csak néhány hétig működtetheti a Sportrádiót a Budapest FM 105,9 MHz-en, ugyanis a kft. kérelmére a Médiatanács felbontotta a rádió 10 évre szóló hatósági szerződését. Mindez sokat sejtetően épp akkor történik, amikor a közmédia, ahová nemrég a szintén Szöllősi György vezette Nemzeti Sport is átkerült, levédte az m4sportradio.hu internetes címet. Vagyis nagy esélye van annak, hogy a jövőben az adófizetők által finanszírozott módon, M4 Sportrádió néven működne egy rádió annál az állami médiagépezetnél, ahová a Nemzeti Sport is tartozik.
Putyin újabb céget államosított, a Fradi várható főszponzora kebelezte be a nagyvállalatot
Bekérették szombaton az olasz külügyminisztériumba az orosz nagykövetet, miután Moszkva bejelentette, hogy a Gazprom orosz energiavállalat „ideiglenes ellenőrzése” alá vonják az olasz Ariston Thermo Group fűtéstechnológiai vállalat oroszországi leányvállalatát.
Az MTI híre szerint az olasz kormány „követeli, hogy Moszkva tisztázza az Ariston államosításának körülményeit”. Az olasz külügyminiszter az X közösségi oldalon hozzátette, hogy a német Bosch autóipari beszállító leányvállalatára is vonatkozik Moszkva rendelkezése. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken írta alá azt a rendeletet, amely alapján átmenetileg száz százalékban a Gazprom irányítása alá kerülnek az Ariston Thermo Rus és a BSH Household Appliances leányvállalatok.
Az Ariston csoport azt közölte, hogy húsz éve van jelen Oroszországban, kiváló kapcsolatokat ápol a helyi intézményekkel, és megdöbbenéssel értesült a váratlan rendelkezésről.
Így lett a kocsigyárosból teherautó-sofőr
Amikor Rákosi elvtárs vagy a nagyra becsült Kodály Zoltán Galyatetőn nyaralt, őket nem túlzottan érdekelte, hogy egyméteres vagy ötméteres hó esik. Akkor az ország nagy központja ezt a teherautót apámmal együtt rendelte fel, hogy teljes szezonon keresztül ők mozdítsák meg a havat, mert más jármű nem bírt velük. Több karácsony történt, hogy édesapám nem volt velünk, mert hónapokig ott tartózkodott. De végtére egy megbékélt ember lesz, visszatért a könyveihez…
– így mesélt gyerekkori emlékeiről nemrégiben dr. Varga Csaba jogfilozófus a Pécs Aktuál podcastjében.
Dr. Varga Csaba / Fortepan A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma 47. Szent László Cserkészcsapata táborozáson 1924-ben. Varga Gyula a baloldali szélső sor legvége előtt.
Itt az újabb pofon: az EU szerint problémás a meddőségi centrumok államosítása
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen a lombikkórházak államosítása miatt.
Mi történt? A 444 az Európai Bizottság közleményére hivatkozva írt az eljárásról. A magyar állam 2019 karácsonya környékén kezdett bele a meddőségi centrumok államosításába, először 6 klinikát sajátítva ki, ahol minden kezelést, szűrővizsgálatot és gyógyszert is ingyenessé tettek. A kormány indoklása szerint hatékonyabb, ha állami kézbe veszik a reprodukciós eljárásokat, mert jelentős a finanszírozási vonzata, ráadásul azt látták, hogy vannak visszaélések. Az államosítás előtt jogilag lehetetlenítették el a klinikákat.
Miért indult az eljárás? Az Európai Bizottság szerint sérti az EU működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a 49. cikkelyét, ami letelepedéshez való szabad jogról szól. Az államosítás és a magyar szabályozás annak ellenére korlátozza tovább a reprodukciós eljárásokhoz való hozzáférést, hogy már így is sokkal szűkebb volt az ilyen jellegű szolgáltatások kínálata hazánkban, mint más hasonló méretű tagállamban. Továbbá a Bizottság szerint
Kiderült, tényleg bekebelezi-e az állam a Synlab csoportot
Közleményben cáfolta az egyik legnagyobb laboratóriumi magánszolgáltató, a Synlab Hungary Kft., hogy állami tulajdonba kerülne.
„A közelmúltban megjelent megalapozatlan feltételezésekre reagálva szeretnénk tisztázni, hogy sem a Synlab csoport, sem a Synlab Hungary Kft. nem kapott szóbeli vagy írásbeli, hivatalos vagy informális ajánlatot a magyar államtól vagy más féltől a Synlab Hungary Kft. megvásárlására.
A Synlab csoportnak nem áll szándékában eladni a Synlab Hungary Kft-t, a sajtóban az esetleges eladással kapcsolatban megjelent állítások teljesen alaptalanok”
Az Orbán-kormány a kínaiak megbízásából veszi meg a Liszt Ferenc repteret
Róna Péter a Klubrádióban beszélt arról, hogy megítélése szerint a Liszt Ferenc repülőteret a kínaiak megbízásából vennék vissza. Az Orbán-kormány, bár korábban a halasztás mellett döntött, az államosítást régóta tervezi, most pedig a jelek szerint el is határozta magát.
A közgazdász szerint az ő feltevését erősíti, hogy az ország de facto több mint fél lábbal a keleti érdekszférához tartozik. Róna Péter ennek igazolására felidézte a tegnapi bejelentést, amely szerint az a cél, hogy Magyarország legyen Kína európai hídfőállása. Szerinte a négymilliárd eurós (körülbelül 1536 milliárd forintos) üzlet valóban jó lenne Kínának, amelynek befolyását ugyanakkor az Európai Unió éppen csökkenteni próbálja.
Az EU nem akar kínai hídfőállást, mivel nem szolgál európai érdekeket, tehát a magyar lépésnek lesznek következményei. A közgazdász szerint Pekinggel nem lehet csak úgy, politikai befolyástól mentesen üzletelni, minden üzletüknek Kína hatalmi megerősítését szolgálja.
Megéri 1536 milliárdért megvenni a Budapest Airportot?
Évek óta húzódik a Budapest Airport eladása, 2020-ban egy magyar befektetőkből álló konzorcium tárgyalt a Budapest Airport megvásárlásáról, aztán a magyar kormány is folytatott tárgyalásokat a reptérvásárlásról, sőt, indikatív ajánlatot is tett a reptérre. A MÁV összeomlik, de az Orbán-kormány repteret akar venni. Kinek éri meg ennyiért?
Arról, hogy mennyibe kerülhet a ferihegyi reptér, több szám is napvilágot látott. Arról szóltak a hírek, hogy a magyar kormány 4 milliárd eurót ajánlott a reptérért, aztán egy megemelt, 4,4 milliárd eurós árról is szó volt, 2021-ben a Deutsche Bank fair érték becslése 4,2-5,2 milliárd euró volt– írta a portfolio.hu.
A Bloomberg most arról ír, hogy a reptér felvásárlása 4 milliárd eurós (körülbelül 1536 milliárd forintos) tranzakció lehet.
Karácsony Gergely: Követeljük vissza a tereinket!
„A bíróság is kimondta, hogy a kormánypárti kétharmad alkotmányellenesen vett el a Fővárosi Önkormányzattól négy emblematikus közterületet, a Podmaniczky, a Vörösmarty és a Széchenyi teret, valamint a József Attila utcát. Beadványunk alapján a Fővárosi Törvényszék a tereket einstandoló törvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. Követeljük vissza a tereinket!” – írta Facebook- bejegyzésében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere azok után, hogy a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági problémákat talált abban, ahogy a kormány annak idején elvette a fővárostól az említett tereket.
A három teret a kormány tavaly átadta a fideszes vezetésű V. kerületnek, így például Budapest egyik legfontosabb téli turisztikai eseményéből, a karácsonyi vásárból már nem a fővárosi önkormányzatnak volt bevétele, hiszen az V. kerület egy magáncéget bízott meg a szervezéssel. Amint az RTL riportja emlékeztetett, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik kormányinfón azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy minden érv amellett szól, hogy az V. kerület legyen a terek tulajdonosa, a főváros azonban ebbe nem nyugodott bele, a Fővárosi Törvényszék hozzájuk hasonlóan látja a helyzetet..
Karácsony Gergely szerint a Széchenyi tér visszaadása különösen fontos lenne, mivel a főváros megbízásából hamarosan elkészülhetnének a tér tervei, de akadályozza a munkájukat, hogy a kormány elvette azt és az V. kerületnek adta. A kerület vezetése pedig Karácsony szerint bár korábban nyitott volt az együttműködésre, adminisztratív eszközökkel akadályozza a tervezést és azt is elismerte, hogy nincs is pénze a tér megújítására.
Az Alkotmánybíróság dönthet a fővárostól elvett három tér ügyében
A Fővárosi Törvényszék eljáró bírói tanácsa az Alkotmánybírósághoz fordult a három államosított budapesti közterület ügyében – szúrta ki az Index.
Amint arról korábban beszámoltunk, a kormány államosított három kiemelt budapesti közterületet:
a Podmaniczky Frigyes tér,
A lerohadt víziközmű rendszer is a választási mutyi része lett
Milliárdokat adományozott víziközmű-támogatás címén a kormány, ám a pénzből csak olyan cégek kaptak, amelyeket állami kézbe adtak kényszerből az önkormányzatok. Osztogattak, maguknak.
A hazai víziközmű szektor súlyos pénzügyi helyzetben van, az 1000-3000 milliárdos fejlesztési-karbantartási hiányt görgetnek maguk előtt a cégek, amelyek szinte kivétel nélkül komoly veszteséggel működnek. A csőd közelben tántorgó társaságoknál több helyen már a biztonságos ivóvíz-ellátás is veszélybe került. Mindezek fényében különösen nagy jelentőséggel bír, hogy a kormány mely víziközmű szolgáltatóknak osztott támogatást a a robbanásszerű energia áremelkedés miatt keletkező veszteségeinek kompenzálására létrehozott állami előirányzat termére.
Láng Zsolt Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos fővárosi önkormányzatnak küldött leveléből tudható, hogy a víziközmű cégek támogatására 20 milliárd forintot különítettek el az Energiaügyi Minisztérium idei költségvetésében. El is kezdték osztogatni. Csakhogy az előirányzat felhasználásának rendjét meghatározó miniszteri rendelet mind a mai napig nem jelent meg. Így legfeljebb találgatni lehet, hogy milyen alapon döntenek egyes cégek támogatásáról, illetve miért hagyják ki a többit.
CT- és MR-államosítás: lesz egy kivétel
A jövő évi költségvetést megalapozó törvénybe illesztett módosító javaslatból derült ki, hogy csak az állam végezhet 2024. november 1-jétől közfinanszírozott CT- és MR-vizsgálatokat. Jelenleg ezen vizsgálatok egyharmadát végzik magáncégek a közellátásban, ők jövő ősztől nem köthetnek szerződést állami ellátóval.
A törvény szövegéből kiderül azonban, hogy van egy kivétel: azok a magánszolgáltatók, amelyek „hiánypótló állami szolgáltatást” nyújtanak, köthetnek szerződést, vagyis őket nem tessékelik ki az állami ellátásból. A Kormányinfón megkérdeztük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, mely magánszolgáltatókra vonatkozik ez a kitétel. A tárcavezető azt mondta, a bonyolult és drága beavatkozásokat végző magánszolgáltatásra, például gerincműtétre, vagyis az ilyen profilú magánszolgáltatók továbbra is szerződhetnek az állammal.
A tárcavezető ezt azzal indokolta, hogy nem éri meg az államnak például önálló gerincközpontot létrehozni évi nagyjából száz műtétre, inkább az állam a közgyógyellátás keretében, az állami egészségbiztosítás terhére egy magánszolgáltatóval szerződik, és egyesével kifizeti ezeket a műtéteket.