Best WordPress Hosting
 

A kínai sajtóból derült ki, hogy „újraindult” a Budapest–Belgrád vasútvonal építése

Újraindultak a vágányépítési munkálatok a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán, miután a kínai-magyar építőcsapat tavaly szeptemberben leállította azokat – írta május 9-én a kínai állami China Global Television Network. A Telex által idézett cikk emlékeztet arra, hogy a projektnek meg kell felelnie az EU által szabványosított biztonsági rendszernek, és a hír, hogy az építkezés folytatódik, azt jelentheti, hogy az ezzel kapcsolatos problémákat megoldották.

Tavaly szeptemberben derült ki, hogy komoly gondok vannak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésével. A beruházás fontos biztosító- és vonatbefolyásoló rendszerének kiépítését kínai cégek vállalták, akik ezt korábban még soha nem végezték európai szabványok szerint. Ezért felmerült, hogy egyáltalán nem, vagy csak jelentős késéssel tudják majd befejezni az építkezést.

Mivel a projekt emiatt megakadt, így a pályaépítést végző Mészáros Lőrinc érdekeltségek a munkagépek és munkásak egy részét levették a Budapest-Belgrád építéséről, és az akkor gőzerővel felújított Budapest-Győr fővonalra tették át.

Kivételes vendégmunkásdömping jöhet két beruházáshoz

Főleg orosz és kínai vendégmunkások érkezésére lehet számítani azzal, hogy egyszerűsítenék a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazását a paksi bővítésnél és a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának építésénél, írja a Népszava a parlament honlapjára felkerült szakbizottsági javaslat alapján.

Az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága a két nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás „megvalósításával kapcsolatban felvetődött speciális munkaerőigény mielőbbi biztosíthatósága érdekében” tartja szükségesnek a módosítást. A harmadik országból érkező vendégmunkások öt évre kaphatnának tartózkodási engedélyt.

A két beruházás esetén

Növekvő környezetszennyezéshez vezet a befagyott a hazai vasúti áruszállítás

Óriási a baj a hazai vasúti áruszállításban, képtelenség a mai kapacitások mellett több árut kötött pályán továbbítani. A helyzet a következő évben tovább romolhat. Vajon hogyan jön az e-autókhoz, és az akkumulátorokhoz az alapanyag? Vajon az itthon gyártott autók hogyan jutnak el a piacokra?

Kevesen gondolták eddig, hogy lesznek, akik éppen a Belgrád-Budapest vasútvonal magyarországi szakaszának lassú kivitelezése miatt aggódnak. Pedig a Szegeden hamarosan épülő BYD, kínai elektromosautó-gyár beruházásra rálátók szerint igen fontos vonal lett volna, ha belátható időn belül elkészül. Névtelenséget kérő forrásainak még annak megtippelésére sem vállalkoztak, mekkora csúszásban lehet ez a munka. Így a Szerbiából érkező áruszállító vonatok kizárólag a Szabadkát Szegeddel összekötő, nemrégiben megnyitott vasútvonalon tudnak  eljutni a Tisza-parti városba. A szegedi autógyár építésénél nagyban felértékelődik ennek a vasútvonalnak a megléte, mert a kínai konténervonatok ezt fogják használni.

A BYD esete is rávilágít arra, hogy a hazai vasúti árufuvarozás már most infrastrukturális korlátokba ütközik, a közlekedési szakemberek szerint sürgős vasúti fejlesztések nélkül nem tudja majd kiszolgálni az új autóipari- és akkumulátorgyárakat. Mindennek hátterében az áll, hogy jelenleg is évente 400 ezer személyautót gyártanak Magyarországon, és ezek döntő többségét vasúton szállítják el a hazai gyárakból.

Nemcsak gazdasági csőd, de értelmetlen is a Budapest-Belgrád vasút

Mire megépül kínai hitelből a legalább 850 milliárdba kerülő Budapest-Belgrád vasút, már mindenki kerülőutakon vagy közúton kamionnal fog árut szállítani. A kínai akkugyarmatosítóknak megéri, unokáink viszont nyögni fogják az Orbán – Mészáros családi bizniszt.

A kínai pénzből, részben kínaiak által épített Budapest-Belgrád vasútvonal fő gondolata, hogy nagyon fontos kereskedelmi útvonalról van szó, és így tud a görög kikötőkből az áru Közép-Európába jönni.  A Budapest-Belgrád vasútvonal az európai korridor része, átépítésekor a kieső kapacitást terelő úton kellene biztosítani, az áruszállító vasutakat pedig kompenzálni ezért – Magyarországon egyik sem történt meg.

Ha évekig nem lehet valahol tehervonatokat közlekedtetni, a forgalom jellemzően átterelődik egy új útirányra.

Több száz újabb ingatlant sajátíthat ki a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt

A Budapest-Belgrád vasútfejlesztésre vonatkozó kormányrendeletet módosítására készül a kormány. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által múlt pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak számító vasútépítés megvalósításához újabb ingatlanok kisajátítására van szükség – írja a Népszava.

A módosítás egy új paragrafus beillesztését, és a beruházással érintett ingatlanokat felsoroló melléklet bővítését tartalmazza.  A felsorolás ezernél is több ingatlant tartalmaz, amelyek a beruházás megvalósításához szükségesek.

A kisajátítandó területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és zömében a XXIII. kerületben. A mellékletben ezenfelül dömsödi, kiskőrösi és kiskunhalasi kül- és belterületi, valamint taksonyi zártkerti ingatlanok szerepelnek

Vucic váratlanul bemondta a Budapest–Belgrád vasútvonal befejezési dátumát

Budapest–Belgrád vasútvonal: a szerb elnök váratlanul elárulta, mikor fejezhetik be a magyarok a beruházást

Aleksandar Vucic átadta Szerbia csúcsmodern főpályaudvarát. A szerb elnök az ünnepi beszédében meglepetésszerűen a Budapest–Belgrád vasútvonal építésének fontos részleteit is elárulta – írta a Vg.hu.

A Prokop állomás ünnepélyes átadásán a szerb elnök nemcsak önmagában a pályaudvarról beszélt, hanem annak jelentőségéről is. Ismertette, hogy a szerbek jelenleg is dolgoznak a mintegy 108 kilométer hosszúságú Újvidék–Szabadka vonalon, ahol akár 200 kilométer per óra sebességgel is haladhatnak majd a vonatok.

Pontosan milyen kínai rendezvényen parolázott Orbán Putyinnal?

Orbán Viktor kedden – ahelyett, hogy elvileg legszorosabb politikai és gazdasági szövetségeseivel az uniós vezetők rendkívüli videós csúcstalálkozóján vett volna részt, hogy megbeszéljék a közös lépéseket az izraeli-palesztin konfliktusban – elutazott Pekingbe, hogy a világ két leghatalmasabb autokratájával találkozhasson. Így a magyar miniszterelnök lett az első uniós vezető az orosz invázió tavaly februári kezdete óta, aki fotózkodás közben kezet fogott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Utóbbi, mióta elfogatóparancsot adtak ki ellene, először utazott nem posztszovjet területre, miután a múlt heten Kirgizisztánba látogatott.

De mi is az a kétnapos fórum, amelyen a kínai kommunista vezető, Hszi Csin-ping kínai elnök meghívására jelent meg a Orbán és Putyin is? Kik voltak még ott rajtuk kívül?

BRF-BRI

Tovább drágul a Budapest-Belgrád vasútvonal

Megjelent a Magyar Közlönyben az Orbán Viktor miniszterelnöl által jegyzett határozat, amely

a Budapest–Belgrád vasútvonal Ferencváros–Soroksár szakaszának megvalósításához biztosít  forrást a MÁV Zrt. feladataira.

A döntés lényege szerint a kormány azért, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal Ferencváros–Soroksár szakasza határidőre megvalósuljon a MÁV Zrt. a hatáskörébe utalt szakmai feladatokra a központi költségvetésből  648 millió forintot kap.

Ez fájhat a magyar kormánynak: már a kínai vasútépítést is vizsgálhatja az EU

Valdis Dombrovskis, az Európai Unió kereskedelmi vezetője négynapos kínai látogatása során aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU kereskedelmi nyitottságával “visszaélnek”. Figyelmeztetett az európai vállalatok és kínai társaik közötti növekvő versenyre, amely az európai cégek piaci részesedésének csökkenéséhez vezet – idézi a portál a Politico nyomán.

E kihívásokra válaszul az Európai Unió határozottabb álláspontot képvisel a Kínával folytatott tárgyalásokon. Brüsszel két diplomata és egy tisztviselő szerint e stratégia részeként még azzal is fenyegetőzött, hogy vámokat vet ki a kínai elektromos autókra.

A pekingi Csinghua Egyetem tartott beszédében Dombrovskis felszólította Kínát, hogy teremtsen igazságosabb üzleti környezetet, és arra figyelmeztetett, hogy az európai vállalatok kivonulhatnak a kínai piacról, ha továbbra is fennállnak olyan problémák, mint a kölcsönösség hiánya, a beszerzésekhez való egyenlőtlen hozzáférés, a diszkriminatív előírások és a biztonsági követelmények.

Telex: nem tudják befejezni a kínaiak a Budapest–Belgrád vasútvonal építését

A VSquare értesülése szerint a kínaiak felhagytak a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésével, és leállították a projekt finanszírozását is – írja a Telex.

A projekt a beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítése miatt siklott ki. Ezt a kínai fél vállalta, ám azt az európai szabványok szerint nem tudják kivitelezni, ráadásul a pályaépítést végző, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd sem képes az úgynevezett ETCS-rendszer minden elemének telepítésére. Az ETCS egy olyan egységes európai vonatbefolyásoló rendszer, amely a közlekedő vonatoknak adott jelzésekkel felügyeli és biztosítja a vasúti közlekedést. A rendszer célja a vonatbalesetek, gázolások, kisiklások elkerülése. Hasonló megoldást Kínában is alkalmaznak, ám a kínai vasútállomások vágányhálózata és biztosítottsága szinte teljesen egyforma, míg Európában minden állomás más (különbözőek a vágánykapcsolatok és az egyéb technikai megoldások), ezért az összes biztosítóberendezést állomásonként külön kell tervezni, engedélyeztetni és legyártani. Ilyet azonban a kínai nem fél nem tud gyártani.

Amennyiben nem telepítenek az EU-s szabványoknak megfelelő vonatbefolyásoló rendszert, a vonatok a tervezett 160 helyett csak 100 kilométer/órával tudnak majd közlekedni. Ebben az esetben százmilliárdokból készülhet el egy olyan vasútvonal, melyen európai mércével borzalmasan lassan lehet csak haladni. A másik lehetőség, hogy megbíznak egy új céget a biztosítóberendezés és a vonatbefolyásoló rendszer kiépítésével (nyugati cég bevonása korábban is felmerült, de végül elvetették), ám ezzel további éveket csúszhat a vasútvonal átadása, melynek megépítéséről még 2014-ben döntött a kormány.

Újabb 5 milliárd forinttal dobták meg a Szeged–Szabadka-vasútvonal költségvetését

5,4 milliárd forint többletforrást biztosít a magyar állam a MÁV-nak a Szeged–Szabadka-vasútvonal magyarországi szakaszának előteljesítéséhez – derült ki a csütörtök esti Közlönyből. A Telex azt írja, hogy az indoklás szerint

erre azért van szükség, mert a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése alatt a Szeged–Szabadka-vonalon kell járniuk a tehervonatoknak. A 14 kilométer hosszú szakasz felújításai 2021-ben kezdődtek meg. A vasúti pályát 45 milliárd forintból a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló V-Híd Zrt. építette, ám műszaki és technikai problémák miatt idén júliusban szünetelt a vonal fejlesztése.

A tehervonatok egy ideje már járnak a két ország között, ám vasútvonalon még ki kellene építeni a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszereket, mert személyvonatok csak ezek elkészülte után járhatnak majd.