Best WordPress Hosting
 

Újabb Roszatom hiba. Mi fizetjük Paks 2 kiegészítő hűtését?

A paksi bővítés új Roszatom-felelőse elismerte, hogy a Duna nem lesz elég. Nem árulta el, mi lesz a megoldás, és mennyibe kerül. Az Oroszországban gyártott alkatrészeket a Fekete-tengeren és a Dunán fogják behajózni. Az oroszoknak „időbe telt”, mire elsajátították az európai engedélyezési eljárási rendet.

„A két új blokkhoz terveztek egy plusz hűtőberendezést, amely magas külső hőmérséklet esetén is olyan szintre csökkenti a hűtővíz hőmérsékletét, hogy az már ne emelje a Duna hőmérsékletét a megengedett szint fölé. Természetesen ezt a berendezést tesztelni fogják a blokk üzembe helyezése előtt” – mondta a vg.hu-nak adott interjúban a projekt új igazgatója, Vitalij Poljanyin.

Az elmúlt években többször előfordult, hogy a nyári meleg, aszályos hónapokban a működő paksi blokkok teljesítményét csökkenteni kellett, mert a Duna vize a megengedett határtérték fölé melegedett volna. Ennek tükrében évek óta nyilvánvaló, hogy a Duna – különösen párhuzamos üzemelés mellett, ami a Paks 1 üzemidő hosszabbításával akár 2 évtized lehet – nem fogja bírni a Paks 2 hűtését. Poljanyin nem részletezte, miféle plusz hűtésről van szó, a kézenfekvő és bevett gyakorlat a hűtőtó építése.

Budapesti Duna-keringő a csavargőzösöktől a vízibuszokig

Viktor Silberer osztrák vállalkozó és sportsman léghajója, a Vindobona összesen hatszor szállt fel a pesti lövölde kertjéből 1883 nyarán. A szél általában délkeletnek, Vecsés irányába sodorta a légszesszel töltött gömböt, de két alkalommal nyugat felé vitték az utasokat a szeszélyes áramlatok. Azokat a szerencséseket, akik ilyenkor több száz méterrel a város felett lebegtek a ballon kosarában, elbűvölte a Duna látványa.

Az ötödik út részvevői, Sárkány János Ferenc, a Vadász és Versenylap szerkesztője, valamint Vészi József, aPester Lloyd ifjú újságírója négyszáz méter magasságban keltek át a Duna fölött. Látták a folyam ezüstös szalagját, a vízen dohogó gőzhajókat és a csendesen sikló bárkákat, megcsodálták a házak közül kimagasló Elevátort, és „hallották a Scholz-uszodából fölhangzó éljenzést” is. Rekkenő hőség volt aznap, bizonyára még alkonyattájt is zsúfolásig megtelt a Lánchíd pesti hídfőjétől északra kikötött Duna-uszoda. És persze érces hangokból sem volt hiány, hiszen délutánonként már csak az urak látogathatták ezt a lehorgonyzott, medencényi faalkotmányt.

Erky-Nagy Tibor / Fortepan Panoráma a Gellérthegyről Pest felé 1939-ben, előtérben a Belgrád (Ferenc József) rakpart.

Dámszarvast fogott ki egy horgász a Dunából – fotók

Különös esetről számolt be a Pecaverzum: Jókai Attila nyilatkozott a portálnak, aki elmondta, november 5-én vasárnap a szentendrei Duna-ág partján azt látta, ahogy egy másik horgász kifog egy egymázsás, már élettelen dámszarvas bikát. Jókai hozzátette: a horgász az utolsó métereken a botot letéve, kézzel húzta be a kintlévő zsinórt.

Egész friss elhullás lehetett, mert a bomlásnak semmi jele nem volt rajta észlelhető, gyakorlatilag még szaga sem volt. Semmi külsérelmi nyomot nem lehetett rajta látni, ami lövés okozta sebzésre, gázolásra, barcogásban való küzdelem során vetélytárs általi szúrásra, vagy kutya esetleg aranysakál harapására utalt volna. Külön érdekesség a jobb agancsszáron az a hátrafelé növő rendellenes ág. Biztos nem volt kellemes neki, de semmiféle sérülést nem lehetett látni az alatta lévő bőrfelületen, még a szőrt sem koptatta ki

– fogalmazott Jókai.

Mérgek folynak a Dunába, a hatóságok nem tesznek semmit

Rákkeltő és mérgező anyagok jutnak a Duna vízébe Óbudán a Greenpeace vizsgálatai szerint – derül ki a környezetvédelmi szervezet közleményéből. A szennyező anyagok a már nem működő Óbudai Gázgyár melletti parton kiszivárgó bűzös, olajos folyadékból kerülnek a folyóba.

Amint a 24.hu korábban megírta, a probléma nem új keletű, a mérgek már évek óta belefolynak a Dunába. Ezt a Greenpeace vizsgálatai már 2018-ban megállapították, az illetékes hatóságok azonban azóta sem tettek semmit a probléma megoldásának érdekében, így a civilszervezet idén ősszel újra felmérte a helyzetet. Az eredmények szerint a rákkeltő benzol több mint 19-szeresen, a szintén rákkeltő arzén 5-szörösen, egyes egészségkárosító polciklusos aromás szénhidrogének, illetve naftalinok pedig több száz-, illetve több ezerszeresen lépték túl a határértéket.

Bár lassan három évtizede kötelezték a Gázgyár jogutódjait a mérgek eltávolítására, az állami tulajdonban lévő cég – jelen esetben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. – mégsem hajtotta végre a kötelezettségét.

Dunába fulladt egy horgász, aki elszabadult csónakja után ugrott a tízfokos folyóba

Meghalt egy hetven év körüli horgász, miután levette a stégen a ruháját, és az elszabadult csónakja után ugrott a tízfokos Dunába.

Az RTL Híradó beszámolója szerint idős férfi még péntek délután merült el a folyóban a Pest megyei Majosházánál.

A vízirendőrök a halőrök, és a polgárőrök is keresték a nyugdíjas férfit, a holttestét végül szombaton találták meg, a stégjétől húsz méterre.

Nem segített a bocsánatkérés, soha nem szabadulhat az ájult kollégáját Dunába fojtó férfi

Tényleges életfogytig tartó fegyházra ítélte a Fővárosi Törvényszék azt a P. Attilát, aki 2021 december végén egy bőrövvel fojtogatta, majd Dunába dobta az ájult kollégáját.

Az érdi férfi egy hónappal a gyilkosság előtt ismerkedett meg a későbbi áldozatával, akivel egy munkahelyen dolgozott. A két férfi között jó munkakapcsolat alakult ki, és munkahelyen kívül is rendszeresen találkoztak. A vádlott azonban kihasználta a munkatársát, többször kért tőle kölcsön, és arról is tudott, hogy a férfi pénzt örökölt, illetve éppen költözést tervez.

P. Attila még karácsony előtt megbeszélte a kollégájával, hogy az ünnepet követően is találkoznak. De már a találkozó előtt elhatározta, hogy a pénzének és egyéb értékeinek megszerzése érdekében megöli a munkatársát, és kitervelte az elkövetés főbb mozzanatait is.

Kiemeltek a Dunából két sírkövet, évtizedeken át feküdtek a Petőfi híd lábánál

Az elmúlt években számos sírkő került elő a Duna budapesti szakaszán: hat éve ezek közül mi is bemutattunk néhányat, sőt, többüket a következő évben is látni lehetett.

A város különböző temetőinek felszámolása után előbb darabokra aprított, majd a partvédő kialakításakor a kőszórás részeként a város szívébe került feliratos kövek közül egyet-kettőt azóta már kiemeltek: 2018-ban Elemy Károlyné székesfővárosi tanítónő emléke került jobb helyre, most pedig a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) döntött úgy, hogy többet is megment közülük – olvasható a saját honlapjukon közzétett hírben.

A Nemzeti Örökség Intézete akciójával a kegyeletsértő állapotot szeretnénk megszüntetni, és határozott szándékunk azt is láttatni, hogy a végtisztesség épített emlékeit nem lehet ilyen lelketlenül, az egykori kommunista rendszer embertelen és kulturálatlan módján építkezési anyagnak tekinteni. A mostani alkalommal négy mozdítható sírkövet sikerült kiemelni a folyó partjáról, de feltett szándékunk, hogy alacsony vízállásoknál a munka folyamatos végzésével egyre több, ilyen méltatlanul felhasznált síremléket mentsünk meg és szállítsuk azokat egy kegyeleti szempontból méltó helyre, a nemzet központi történelmi temetőjébe, a Fiumei úti sírkertbe

Történelmi mélypontig apadhat a Duna

Miközben Orbán Viktor a napokban óriási vízbőségről hadovált a parlamentben, a Duna vízállása hamarosan elérheti a történelmi mélypontot: Magyarországi szakasza jelentős részén már csak néhány centivel tartózkodik a valaha mért legalacsonyabb érték felett, a következő napokban pedig számos mérési ponton e szint alá süllyedhet, aminek következményeivel számolni kell.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Vízjelző Szolgálatának adataira alapozva azt írják, a Duna mindegyik főbb hazai mérési ponton kevesebb mint egy méterrel, de helyenként – például a Dunakanyarban, Pakson vagy Mohácsnál – már fél méterrel sem haladja meg a történelmi mélypontot.

Az apadás holnapig folytatódhat, így a vízszint megemelkedése előtt akár már október 21-én elérheti a valaha feljegyzett  LEGKISEBB ÉRTÉKET A VÍZÁLLÁS – hívja fel a figyelmet elemző írásában a Portfólió.  

Szerelmi bánatában Dunába ugrott éjszaka egy 39 éves férfi a Margit hídról

Dunába ugrott éjszaka egy férfi a Margit-hídról. Értesüléseink szerint a 39 éves férfi szerelmi bánatában vetette a folyóba magát.

A BRFK az esettel kapcsolatos közleményében azt írta, hogy szerdán tíz perccel éjfél előtt kaptak bejelentést arról, hogy egy férfi a Margit híd korlátján áll.

Az angyalföldi járőrök  perceken belül a helyszínre értek, ekkorra azonban a férfi már a folyóba esett. A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság egyenruhásai a szolgálati hajóba emelték a vízben lebegő férfit, és a legközelebbi kikötőhelyre vitték, közben a kihűlés veszélye miatt izolációs fóliát és vastag takarót terítettek rá.

2500 hektárnyi ártéri erdőt állítanak vissza a Mura – Dráva – Duna mentén

2023 októberében elindult az új EU által társfinanszírozott LIFE RESTORE for MDD projekt a Mura, Dráva és Duna mentén – azon az összefüggő védett területen Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon és Szerbiában, ahol a világ első, öt országra kiterjedő UNESCO bioszféra-rezervátuma található.

Az öt országban 17 intézmény, köztük a természetvédelmi, vízügyi, erdőkezelő és regionális közigazgatási hatóságok, valamint egyetemek és civil szervezetek a WWF Ausztria vezetésével közösen dolgoznak a folyóvízi ökoszisztémák és ártéri erdők helyreállításán a három folyó mentén, az „Európa Amazonasaként” emlegetett területen.

A projekt keretében a következő öt év során 20 millió eurós költségvetésből 29 folyó menti helyszínen végeznek el szakemberek élőhely-helyreállításokat – a cél 2472 hektár ártéri erdő kialakítása és állapotának javítása, 54 230 méternyi mellékág visszacsatolása és 966 000 köbméter hordalék szétterítése új kavics- és homokpadok létrehozására. Ezek az akciók nemcsak értékes élőhelyeket biztosítanak a ritka hal- és madárfajok számára, hanem egészségesebb és a szárazsággal szemben ellenállóbb ártéri erdőket hoznak létre.

Megint rákkeltő anyag szivárog a Dunába Óbudánál

Újra szivárogni kezdett az egykori óbudai gázgyár szennyezett talajvize a Dunába az alacsony vízállás miatt – derül ki a Greenpeace Magyarország közleményéből. Ez extrém alacsony vízállás esetén meg szokott történni, így volt ez 2018-ban és legutóbb 2022-ben is. Ezért érezhető szórós, büdös szag a napokban is a budai Duna-parton, az újpesti vasúti hídtól délre, körülbelül az Óbudai-sziget északi csúcsánál.

Csütörtökön a helyszínen tiltakozott a Greenpeace a Dunát érő szennyezés ellen. A szervezet szakértői – mint írják – öt év után ismét mintát vettek az bűzlő anyagból, hogy még részletesebb vizsgálatnak vessék alá, mint korábban. A szervezet korábbi mérései rendkívül magas szennyezést mutattak ki a rákkeltő naftalinokból, valamint a mérgező policiklusos aromás szénhidrogénekből (PAH) és a rákkeltő benzolból.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint a mintákban talált veszélyes, rákkeltő anyagok közvetlen veszélyt inkább azokra jelentenek, akik az alacsony vízszintállásnál közvetlenül érintkeznek a csurgalékvízzel vagy beszívják az azokból képződött gázokat.

Évek óta mérgező anyagok folynak a Dunába Óbudán

Mérgek folynak a Duna vizébe Óbudán, a hatóságok évek óta nem tesznek semmi ellene – állítja a Greenpeace közleménye. A környezetvédő szervezet 2018-ban végzett vizsgálatokat az egykori Óbudai Gázgyárnál található Duna-parton, amelyek kimutatták, hogy rákkeltő és egyéb mérgező anyagok csorognak a folyóba, köztük arzén és benzol.Az eredmények szerint a talajból a Dunába kifolyó vízben egyes rákkeltőnek minősített szennyezők több százszorosan, más súlyos mérgek pedig több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket. A Greenpeace akkor felszólította a hatóságokat, hogy lépjenek fel a Dunába ömlő illegális szennyezés ellen, ennek ellenére az azóta eltelt öt évben semmiféle előrelépés nem történt. Bár lassan három évtizede kötelezték a Gázgyár jogutódjait a mérgek eltávolítására, az állami tulajdonban lévő cég – jelen esetben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. – mégsem hajtotta végre a kötelezettségét, többször is a kármentesítés határidejének elhalasztását kérte.

A kármentesítés eredeti határideje 2022. december 31., illetve egyes részfeladatokra 2024. április 30. lett volna, amelyet a hatóságok többször is módosítottak, végül a kármentesítés elvégzésére és a záródokumentáció benyújtására 2024. december 31-et, az egyes részterületek kármentesítésére és a felszín alatti vizeket érintő határidőre pedig 2026. április 30-at határoztak meg.

A gyár területe melletti Duna-parton máig bűzös, olajos folyadék szivárog, amelyből a Greenpeace szakértői október 11-én újra mintát vettek. Az új méréssel azt szeretnék megtudni, hogy változott-e a szennyezettség, illetve hogy milyen mérgek és milyen mennyiségben mérgezik jelenleg a Dunát.

Dunába zuhant éjszaka egy fiatal nő a Petőfi hídnál

Dunába zuhant egy fiatal nő vasárnap éjszaka Budapesten. A BRFK az esettel kapcsolatban annyit közölt, hogy az éjszaka kaptak bejelentést arról, hogy egy ember vízbe esett a Petőfi hídnál, a Duna pesti partjához közel.

A BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság járőrei azonnal a megadott helyre siettek, és azt látták, hogy valaki arccal felfelé, erőtlenül lebeg a vízben. A rendőrök a partra emelték, és a mentők kiérkezéséig izolációs fóliába takarták a legyengült fiatal nőt.

Rendőrök mentettek ki a Dunából egy nőt

Egy járókelő és a budapesti vízirendőrök gyors segítségével az elmúlt éjszaka sikerült megmenteni egy ember életét – írja szerdai közleményében a police.hu.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság tevékenységirányítási központjába 2023. szeptember 26-án 23 óra 39 perckor érkezett egy bejelentés, miszerint egy XIII. kerületi stégnél egy nő segítségért kiabál a vízből.

A közlemény szerint a BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság járőrei azonnal a megadott helyre siettek, és azt látták, hogy a nő a stégbe kapaszkodik, a stégről pedig egy férfi tartja őt – mint később kiderült, ő volt a bejelentő –, hogy el ne vigye a sodrás.

Dunába akart ugrani a hídról egy fiatal nő, miután szakított vele a párja

Dunába akart ugrani tegnap este a Pentele-hídról egy 27 éves nő Dunavecsénél, miután szakított vele a párja, és összeveszett az anyjával. A  Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint Tóth Attila zászlós, és Tóth György Gábor törzsőrmester indult megkeresni a nőt, miután egy állampolgár értesítette a történtekről a rendőröket.

A bejelentő elmondta,  hogy fültanúja volt az utcán egy beszélgetésnek, miszerint egy vele szemben sétáló hölgy azt mondta valakinek telefonba, hogy le fog ugrani a közelben lévő Pentele hídról.

A szolgálatban lévő rendőrök komolyan vették a kapott információt, és átfésülték a környéket. Közben egy másik telefonhívás is érkezett a rendőrségre, és ennek segítségével már célirányosan a Duna mellett lévő gáthoz mentek az egyenruhások, ahol meg is láttak egy fiatal lányt a vízpart melletti padon ülve.

A Dunában találták meg a családi veszekedés után eltűnt fiatal holttestét

A Bors írta meg, hogy még szeptember 15-én egy családi vita után nyoma veszett egy 23 éves jászberényi fiatalnak. Az utolsó nyom, amit maga után hagyott, egy online vásárolt vonatjegy volt Tápiószecsőről Budapestre. Ezt követően elérhetetlenné vált a telefonja, innentől nem tudtak vele kapcsolatba lépni. A lapnak a férfi anyja azt mondta, a fia nem szokott csavarogni, csak dolgozni járt el, így ez nem vallott rá.

A felkutatása érdekében a férfi eltűnéséről több tematikus Facebook-oldalon és csoportban hírt adtak, a Bors információi szerint az egyik ilyenben jelentették be, hogy megtalálták a 23 éves fiatal holttestét. Mint írták, a szeptember 15-én Jászberényből eltűnt férfi holtteste Budapest külső részén a Dunából került elő. A Bors információi szerint a fiatalt Budapest és Nagytétény között találta meg a Dunában egy civil személy két hajótest között.

Az esettel kapcsolatban kerestük a BRFK Kommunikációs Osztály​át, innen azt a választ kaptuk, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányságra 2023. szeptember 21-én 11 óra 55 perc körül érkezett bejelentés arról, hogy a Duna nagytétényi szakaszán egy holttest van a vízben. A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság egyenruhásai azonnal a helyszínre mentek, ahol egy fiatal férfi holttestét emelték a partra. A rendőrök helyszíni- és halottszemlét tartottak, amely során bűncselekményre utaló körülmény nem merült fel. A Budapesti Rendőr-főkapitányság közigazgatási hatósági eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálja az eset körülményeit.

„Az idősebb nővér és mohó riválisa” – így forrt eggyé Buda és Pest

Volt idő, amikor még díjat szedett a parkőr, ha az ember le akart ülni a Múzeumkertben egy padra, a pipafüstös kávéházak mellett kinyitottak a fagylaldák, a ligetben térzene szólt és a cukrászdákba már gardedam nélkül is beülhettek az ifjú jegyesek. Ekkor született meg Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből fővárosunk, amelynek hihetetlen gyors, 19. századi fejlődéséről olyan férfiak gondoskodtak, mint Széchenyi István, József főherceg vagy a New Yorkig száműzött Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere. Budapest Főváros Levéltárának készülő várostörténeti monográfiája nyomán ebben az adásban is Géra Eleonóra történész, levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense vezet minket bolyongásainkban a város ismerős terein át.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból: 

Halála után saját gilisztáival etetné fel testét a gönyűi aranymosó

Decis üvegből billegeti tenyerébe a fognyi aranyrögöket: úgy két-három deka a kincs, kábé harminc végiglapátolt munkanap termése; amihez két teljes év kellett, hiszen aranyat mosni csak szép időben, áradás után, már alacsony vízállásnál, a friss hordalékot szelektálva érdemes.

Gönyűn járunk, Szabó Jánosnál, aki, ha majd leadja, nagyjából félmillió forintot kap a kezében tartott nemesfémért – a pénzből épp kikerekedik az elautózott és elaggregátorozott üzemanyag ára. Szóval nullszaldós hobbi ez, nem megélhetés.

Szajki Bálint / 24.hu

A Dunába esett egy nő a Margit hídnál, de hatalmas szerencséje volt

BRFK Budapesti Rendőr-főkapitányság a Facebook-oldalán számolt be egy bravúros mentési akcióról péntek délután: mint írják, szeptember 12.én éjfélkor a vízirendészeik mentettek ki egy 26 éves nőt a Dunából, Margit híd hídpillérjénél. Innen fél méterre találták meg vízben ácsorgó nőt, akinek az erős sodrás miatt esélye sem volt, hogy egyedül a partra jusson.

„Amikor odaértünk a hídhoz, kb. derékig érő vízben találtuk meg a nőt, aki segítségért kiáltott. Szerencséje volt, mert a hídpillérnél bár derékig érő vízben, de biztos talajon tudott állni a kövezésen, azonban pár méterre már elsüllyedt volna a mély vízben. Kollégámmal sikerült partot tűznünk a hajóval a kövezés szélén, majd a sérült nőt beemeltük a hajóba” – mondta az intézkedésről Szilágyi Szilárd főtörzsőrmester.

A rendőrök az átfázott nőt melegítő fóliába és plédbe takarták, majd mentőt hívtak hozzá. A nő bár azt állította a rendőröknek, hogy híd korlátján áthajolt nézelődni, majd amikor mögötte elhaladt egy rolleres, ő megijedt, átbillent, és lezuhant a vízbe, a vízbeesés körülményeit még vizsgálják a rendőrök. Az esést követően a hídpillérnél már lábra tudott állni, azonban a vízből nem tudott kijutni. Az esés következtében az arcán és a karjain sérült meg, a mentők kórházba vitték.

Véget érhetne az Alföld sivatagosodása – van módszer a vízpótlásra, csak használnunk kellene

Sürgősen kukába kell dobnunk a felszín alatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését – mondja a Válasz Online-nak Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi tanárát azután kerestük meg, hogy augusztusban programot hirdetett a Homokhátság sivatagosodásának visszafordítására a Másfélfok nevű szakportálon. A hidrogeológus szerint a nem sterilizált injekciós tűkhöz hasonló kockázatot jelent idehaza az egymillió illegálisan fúrt kút, a „célzott felszínalatti vízpótlás” technológiájával pedig egyszerűen megvalósítható eszközt adna a kiszáradással küzdő régiók kezébe.