Best WordPress Hosting
 

Hidegkonyhai cég építette fel a kilencvenes évek legmeglepőbb budapesti épületszörnyeit, majd egy műemlékbe tört a bicskájuk

Az elmúlt években a magyar interneten rendszeresen felbukkantak olyan budapesti épületek, amikre sokan a legfurcsább vagy legcsúnyább jelzőt akasztották. Két évvel ezelőtt mi is készítettünk egy válogatást a legszörnyűbb darabokból, a sorból azonban fájó módon kimaradtak azok a vegytiszta kilencvenes éveket sugárzó csodák, amikkel egy céges rendezvények nélkülözhetetlen részét adó vállalkozó szórta meg a zuglói utcákat.

Az Aszpik Kft. rögtön a rendszerváltás után, 1990 végén alakult, hogy a következő harminc évben a Fogarasi úti hidegkonyhai üzem utódjaként szünet nélkül szendvicsekkel és salátákkal láthassa el az országot. A tulajdonosok néhány év után igyekeztek egyre több lábon állni, így 1993-tól kezve a szállodaiparba, két évvel később pedig az irodaházak világába tettek közel tucatnyi furcsa kitérőt. Ezt a kétezres években egy nyelviskolával, majd a következő évtizedben egy klímatechnikai ággal toldották meg.

A profilokat a koronavírus-járvány első éve sorra tüntette el, így mára már csak az ingatlanok maradtak, amik a többinél jóval mélyebb nyomot hagytak a városrész történetében. Ezek legjobbjait vesszük most sorra, hiszen tökéletes látleletét adják a rendszerváltás utáni időszak hirtelen túlépítéseinek és agymenéseinek, mikor mindenki úgy érezte, hogy itt az idő a megtakarításait, illetve céges profitját népmesei kacsalábon forgó palotákra költeni.

Emelettel fejelnék meg a Városligeti fasor egy kedves villáját, zárójelbe téve a védett értéket

A Városligeti fasor az elmúlt években hirtelen nagy átalakuláson megy át, hiszen ide tervezik a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új otthonát, a Dózsa György úti torkolatánál, a Pokol helyén az RTL új székháza készül, egy évtizedes foghíjon pedig rövidesen társasházak nőhetnek ki a földből.

A sor ezzel nem áll meg, hiszen január 29-én egy érdekes projekt nyomai tűntek fel az építési hatósági engedélyezési rendszerben: a 35/A. szám alatti Ádám-villa bővítésének tervei, aminek publikus látványtervét nézve egyértelművé válik, hogy

tulajdonosa a magasföldszintes, helyi védettségű épületet emelettel, valamint beépített, magasabb dőlésszögű tetővel fejelné meg, teljesen megváltoztatva annak tömegarányát, illetve homlokzatait, véglegesen szétrúgva a védett arcot.

Elkészült a magyaros szecesszió egyik fő műve, a marosvásárhelyi Kultúrpalota felújítása

Átadták csütörtökön a felújított marosvásárhelyi Kultúrpalotát: a négy évig tartó felújítási és restaurálási munkálatok alatt teljesen megújult Erdély egyik legfontosabb műemlék épülete – írja az MTI.

Az erdélyi város főterén álló szecessziós palota megújult tükörtermében tartott kétnyelvű, román és magyar átadási ünnepségen Péter Ferenc (RMDSZ), az épületet fenntartó Maros megyei közgyűlés elnöke előbb kiemelkedő eseménynek nevezte a megújulást, majd felidézte a munkálatok kezdetét, a buktatókat, majd a műemléki státusszal járó kötöttségeket is, végül pedig hozzátette:

a Kultúrpalota úgy tökéletes, ahogy azt több mint száz évvel ezelőtt megálmodta és felépítette nekünk Bernády György polgármester. Nekünk annyi a dolgunk, hogy vigyázzunk rá, és megtartva évszázados patináját, a mai kor igényeinek megfelelően végezzük rajta a beavatkozásokat.

Egy lépéssel közelebb kerülhet az eredeti arcához a magyar modern építészet mellőzött csillaga

A pesti belváros tele van szem előtt lévő, sokak számára mégis ismeretlen építészeti csodákkal: nem kivétel ez alól a jó részén szinte élhetetlen városi autópályává vált Rákóczi út sem, ahol ma szerencsétlen esetben akár három felüljáróval is találkozhatnánk.

A másfél kilométeren át egymást követő épületeket a legtöbben egyáltalán nem ismerik, hiszen a dübörgő forgalom zajában az embernek nincs igazán kedve ahhoz, hogy a szükségesnél akár csak egy pillanattal is többet sétáljon a járdákon. Ez nyilvánvalóan hiba, hiszen a zárva tartó üzlethelyiségekkel tarkított házak sorában lapul például a modern magyar építészet egyik első oszlopa, a Budapest-Erzsébetvárosi Bank központjaként, illetve bérházaként született 18. számú lakóház, ami elegáns vonalaival és díszeivel ma is vonzza a szemet:

Varga Jennifer / 24.hu

Felújítják a forradalom nyomait viselő házat, ahol a legnagyobb magyar hajókatasztrófa egyik főszereplője is élt

Budapest utcáinak arca folyamatosan változik, ez azonban nem mindig csak teljes bontást, illetve új épület emelését jelenti: az elmúlt két évtizedben egyre gyakoribbá váltak ugyanis azok a beruházások, amiknél egy évszázados ház tetőtere cserél gazdát, majd annak új tulajdonosa a ház részleges vagy teljes felújítását – ez jelenthet akár liftcserét, hőszigetelést, vagy az elektromos hálózat cseréjét is –  bevállalva lakásokat alakíthat ki a tetőszinten, sőt, akár új emeleteket is emelhet a már meglévőkre.

Ezt a receptet követné most a budai oldalon a II. Keleti Károly utca 14. számú háza is, ami jelenleg két emelettel, az 1956-os események nyomait is magán viselő homlokzatával nézi az előtte elvonulókat:

Adrián Zoltán / 24.hu

Újabb részletek derültek ki a Pázmány-kampusz várható arcáról

Az elmúlt hónapok hazai építészeti közbeszédét uraló, az egykori Rádió-épületek többségének pusztulásával járó Pázmány-projekttel kapcsolatban hétről hétre kerülnek nyilvánosságra a különböző részletek, a terület várható jövőjéről azonban még mindig nem lehet biztosat tudni. A tervezett bontási munkák a tavalyi év végén ugyan engedélyt kaptak (ezek részleteit itt mutattuk be), a kézzelfogható változások azonban továbbra sem kezdődtek meg, sőt, az önkormányzat, illetve a civilek közös erővel próbálják megállítani a kiemelt projektet.

Az ügyben a kerület közigazgatási pert indított, valamint az Alkotmánybíróságot is megkereste, sőt, januárban a kormánypárti és a kerületi képviselők teljes egyetértésben eldöntötték: nem vonják vissza a tömbre kiterjesztett változtatási tilalmat, sőt, a Fővárosi Kormányhivatalt vezető korábbi kerületi vezető, dr. Sára Botond elfogultságának vizsgálatát kérték.

A Pázmány-álom január 17-án aztán új szakaszához érkezett: az építtető Építési és Közlekedési Minisztérium eljuttatta a Kormányhivatalhoz az építési engedélykérést, aminek az cikkünk megjelenéséig nem adott zöld utat. Rövidesen kiderült, hogy a munkák során a leendő épületeket körbevevő utcák, illetve a Pollack Mihály tér parkolási rendje, valamint átjárhatósága is megváltozhat, erről azonban egyelőre sem Józsefvárossal, sem a Budapest Közút Zrt.-vel nem született megegyezés.

Karinthy skizofrén fia, Benedek Elek szabadkőműves unokája, és ÁVO-vezető is élt a budai oldal székelykapu mögé rejtett fatornyos villájában

A budai és a pesti oldal különböző méretű, sokszor minden nap tömegek által látott villái tele vannak titkokkal: korábban meséltünk már évtizedeken át a falban rejtőző Nagy-Magyarország-térképről, bemutattuk Bartók Béla kevesek által ismert egykori otthonát, elbicikliztünk a Süllyedő kastélyhoz, Ismeretlen Budapest sorozatunk eddigi epizódjaiban pedig a város szinte minden kerületébe eljutottunk, hogy feltárjuk a falak mögött lapuló történeteket.

A Sas-hegy lejtőin húzódó Vas Gereben utca barátságos székelykapuját, illetve növényzettel benőtt kerítését nézve talán úgy érezhetjük, hogy a mögötte lévő fatornyos ház mindig is a béke szigete volt, ez azonban távolról sincs így, hiszen a szobáiban az elmúlt száz évben

a modern pszichológiai történetének fontos alakja, Karinthy Frigyes csodagyerekként indult, de röviddel ismertté válása után a mentális zavarai foglyává vált fia, illetve az ÁVO egy vezetője is otthonra talált.

Öt év alatt, súlyos milliárdokból újították fel a déli Klotild-palotát, az egyik kapuján azonban Mekk Elek dolgozott

Az Erzsébet híd pesti kapujának is beillő Klotild-palotákat valószínűleg egyetlen budapestinek sem kell bemutatni – épp ezért is keltett akkora visszhangot a pesti szlengben indokolatlanul Klotild, illetve Matild néven emlegetett épületek elmúlt években végigfutó felújítása és modernizálása, aminek köszönhetően első látásra teljes egészében visszanyerték az eredeti arcukat.

Az északi épület 2012-ben, az egyszerű pénzváltóból a magyar ingatlanpiac fontos szereplőivé vált jordán üzletembereknek köszönhetően (a Párisi Udvart is kézben tartó Zuhair Awad és Szamir Hamdan pályáját néhány éve hosszú cikkben foglaltuk össze), erős kormányhátszéllel vált százkét szobás hotellé, 2019-ben azonban tulajdonost váltott, és jelenleg ismét felújítás alatt áll.

Déli, Matildként ismert társa is hasonló utat járt be: épp tíz éve, 2014-ben az akkor Rogán Antal által vezetett V. kerületi Önkormányzat két részletben adta el azt a török Öyzer csoport magyarországi leányvállalatának, összesen mintegy 2,69 milliárd forintért. Az akkor közepes állapotú, beázások nyomait magán viselő épületben végül 2016 elején indultak el a munkák, a cél pedig az volt, hogy az épület két évvel később 156 szobás, ötcsillagos szállodaként nyithasson újra. Ez az elhúzódó gazdasági válság miatt végül nem sikerült, pedig az állam rövidesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította azt.

Így fest ma a jezsuiták által építtetett budai Manréza, ami néhány éve a Nemzeti Nyomozó Iroda otthona lett

Több mint négy évvel ezelőtt, 2019 decemberében hosszú cikkben számoltunk be arról, hogy egykori jezsuita fellegvárba költözött a Nemzeti Nyomozó Iroda, majd bemutattuk a Manréza történetét, ami nyolcvan éve még lelki nyugalmat és feltöltődést kereső keresztények lelkigyakorlatos házaként, illetve a rend új tagjait fogadó központi intézményként tárta szélesre a kapuit.

A báró Csölicsné egykori birtokán 1926-ban elhelyezett alapkő körül végül négy év alatt valósult meg a méretes épület, amit a rend akkori magyarországi tartományfőnöke, a filozófus és hittudós Csávossy Elemér (1883-1972) a jezsuiták hazai központjának szánta, a Bernhardt (Bernárdt) Győző (1880-1948) tervei szerint, Krausz (Krasznai) Lajos (1884-1965) szobraival megvalósult otthon pedig meg is felelt az elvárásoknak.

A ruskicai márványból faragott oltárral rendelkező kápolna, a legszükségesebb bútorokkal berendezett, saját fürdőszobás lakrészeket rejtő főépület, az angolkert, illetve a kaktuszokal és egzotikus növényekkel teli télikert 1930-ra készült el, épp két évtizeddel később, 1950-ben, a hazai szerzetesrendek betiltása után azonban a ház egésze az államra szállt. Az elüldözött jezsuiták sosem térhettek vissza a falak közé.

Alexander Brody gyerekkori otthonában él tovább a polgári szalonok hagyománya

A századforduló Budapestjét járva szinte minden belvárosi utcában találhattunk volna egy kávéházat vagy vendéglőt, ahol a művészek, államférfiak vagy épp tudósok gyűltek össze, és sokszor éjszakába nyúlóan beszélgettek az aktuális eseményekről, illetve megpróbáltak közösen továbblendíteni egy-egy fontos ügyet. A legmélyebb beszélgetéseket, a legferdébb estéket vagy az igazi világmegváltó gondolatok születését sokszor persze nem egy ilyen publikus térben, hanem egy méretes nagypolgári lakás vagy villa szalonjában csíphettük volna el.

Ilyen volt a magyar lóversenysport, illetve a gabonakereskedelem két világháború közti vezéralakja, a Magyar Ügetőverseny Egyesület mellett a Magyar Termény- és Áruforgalmi Rt.-t is irányító Bródy János, illetve felesége, a sikeres festőművésznő, Pollatschek Lilly (1905–1962) Sarolta utcai otthona is, ahol a XX. század legsötétebb időszakában is rendszeresek voltak a sokszor két, egymástól teljesen elszigetelt világot egy fedél alá hozó események.

A Sarolta utca 3. az utcáról figyelő kíváncsi szemek számára ma teljesen átlagos, sőt, kockáztassuk meg: unalmas épületnek tűnhet, pedig a közel nyolcvan éve született falai között elképesztő történetek rejtőznek, de maga a Bauhaus iskola által inspirált modern villa is megérdemelné, hogy minél többen ismerjék.

Mozi született a lebontott Nemzeti Színház tégláiból Rákospalotán

Nemrégiben hosszú cikkben mutattuk be a Nemzeti Színháznak korábban évtizedeken át befogadó, mára lebontott épületek túlélő darabjait, beszámolva az oszlopok, oszlopfők, illetve különböző építészeti elemek sorsáról.

A listából kimaradt azonban egy érdekes történet, amire a Rákospalota Anno egyik szerzője, Horváth Csaba irányította rá a figyelmünket – a helytörténeti kutató rátalált ugyanis Az Ujság 1913. szeptember 23-i számában olvasható, Mi lesz a régi Nemzeti Szinház romjaiból? című cikkre, amiből egyértelműen kiderül, hogy a bontott téglákat két építési vállalkozó, Neuberger és Rozsovics értékesítette, akik a cikk a munkálatok derekán való megjelenéséig már egymillió darabnak találtak új gazdát.

A cikk szerint ezek közül

Előbb a legszebb magyar modern templomot, majd Makovecz katedrálisát szánták az Apor Vilmos térre

Az idén százötven éves Budapest történetének első évtizedeiben tapasztalható fejlődés elképesztő tempóban falta fel a Duna két oldalán álló kisebb-nagyobb házakat, kerteket, szőlőket, temetőket (a sírok aztán darabokra törve részben a rakpartok feltöltésében végezték), illetve a különböző, beépíthető földdarabokat. A két világháború között a korábban alig, vagy épp egyáltalán nem lakott területeken is sorra nőttek ki villák, soklakásos társasházak, vagy középületek: nem volt ez másként Németvölgyben sem, ahol sorra tűntek fel a modernizmus jegyeit magukon viselő, kisebb-nagyobb struktúrák.

A környék beépülésével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ideje egy katolikus hitközség megalapításának – erre végül 1929-ben került sor, hiszen megalakult a Csörsz utcai Kápolna Egyesület, ami az első években a Vöröskereszt Kórház, majd az Istenhegyi úti Iskolatestvérek, majd a Németvölgyi úti Hadirokkant Otthon kis kápolnájában tartotta az alkalmait.

A közösség egy, a főváros által használatra átadott telken rövidesen saját, állandó templomot is építtetett: az egykori Szendi és Németvölgyi árok ekkor még névtelen tere felé néző, egyszerű épületet  1934-ben szentelték fel.

Elkészült a Győri Kekszgyár védelemre érdemes raktárának gyökeres átalakítása, de ezzel a lényege is elveszett

2023 novemberében elkészült az 1880-ban létrejött első hazai kekszgyár egyik utolsó épülete, az 1976-1977-ben született raktárépület teljes átépítése: az a Győri Innovációs Park első ütemében vált a Széchenyi István Egyetem szerves részévé – írja Facebook-oldalán a város országgyűlési képviselője, Simon Róbert Balázs.

A hatszintessé vált épület közel négyezer négyzetméteres hasznos alapterületén a jövőben

a kutatási és fejlesztési projektek mellett vállalkozásfejlesztési, vendéglátási, illetve egyéb szolgáltatások is elérhetők lesznek, de jut itt hely az Audinak is, hogy a hallgatók és mérnökök együttműködése előtt újabb tér nyílhasson

Hódmezővásárhelyen építtetett későszecessziós-népies csodát a párizsi nagykövetség egykori igazgatója

Ismeretlen Magyarország sorozatunkban korábban számos alkalommal mutattunk már be szecessziós épületeket, ezek azonban jórészt a fővárosban, illetve az ország legnépesebb településein állnak.

Mai rövid epizódunkban épp ezért kilépünk az eddigi keretek közül, és Magyarország második legnagyobb területű, de csak negyvenezres Hódmezővásárhelyre látogatunk el, hogy felhívjuk a figyelmet a Tóalj utca meglepő épületére:

Google Street View

Siófoki hotelálom ihlette a budapesti Körszállót?

Kevés jellegzetesebb épület született a hatvanas évek Magyarországán, mint a két világháború közt rövid ideig működő Florida Étterem és Kioszk a háborúban bombatalálatot kapott otthonának helyén kinőtt Hotel Budapest, ami Körszálló néven vált a magyar vendéglátóipar fontos részévé.

A Florida nevet kis híján továbbvivő, 64 méter magasra nyújtózó hely a Kádár-korszak legnagyobb szocialista beruházásaként, a födém építésének nehézségei miatt csak ötéves munkával (1962-1967) megszületett szálloda kapui mögött tizenkilenc szinten kétszáznyolcvan szobát találhattak a vendégek, akiknek meg kellett barátkozni a gondolattal, hogy

minden szoba a város felé néző fala ívelt, ez a különlegesség pedig a belsőépítészeti részletekben is számos ponton visszaköszönt.

Hiánypótló könyvből ismerhetjük meg a Balaton és a Velencei-tó két világháború közti építészetét

Bolla Zoltán neve a magyar építészet iránt rajongók számára nem lehet ismeretlen: 2016–2017-ben két kötetben, A magyar art deco építészet címmel mutatta be a Kárpát-medencében a geometrizáló szecesszióból és a premodernből kinőtt, az art deco hatását mutató struktúrákat, illetve azok tervezőit, majd három évvel később az Újlipótváros építészete 1861–1945-ben tette ugyanezt.

Ezekhez az alapos, hosszú évek kutatásait összefogó munkákhoz társul a nemrég megjelent új könyve, a Balatoni modernizmus és Art Deco, amiben

a magyar tengert körbeölelő harminckét település 350 épülete, illetve a Velencei-tó vonzáskörzetében lévő, azokkal egy tőről fakadó társaik mutatkoznak be.

Vérfagyasztó mementóként áll a Gestapo egykori központja egy lengyel város közepén

A ma több mint százezres Legnica Alsó-Szilézia egyik legnagyobb városa, aminek belvárosában járva az embernek szinte semmi sem emlékezteti a második világháború legsötétebb időszakára. A főtér vonzáskörzetéből kikerülve aztán eljuthat az ember az egykori miniszterelnök, Ignacy Daszyński nevét viselő utcába, ahol egy sarkon hirtelen balra nézve egy furcsa, romos homlokzattal lezárt zsákutcába tévedhet.

A német expresszionizmus jegyeit viselő, ablaküvegeit rég elveszített ásító homlokzat a környéket nézve teljesen indokolatlannak tűnik, ez azonban távolról sem igaz, hiszen az élelmiszeripara miatt a második világháborút megelőzően szimplán csak Uborkavárosként emlegetett Lignicát (Liegnitz) az 1910-es években még 95 százalékban németek lakták, így értelemszerű, hogy a Berlin felől érkező építészeti hatás szinte azonnal elérte az utcákat.

Az új stílus szelei mellett az ekkor már több mint ötvenezer embernek otthont adó Lignicát a politikai életben történt változások is megérintették: az NSDAP helyi csoportja például már 1925 májusában megszületett, sőt, a létszáma az évtized végére harminchatra nőtt.

Újra kiadták az egykori Rádió-épületek bontási engedélyét

Az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jövőbeli kampuszává váló egykori Rádió-épületek (erről szóló anyagaink sorban itt olvashatók végig) körül egyre nagyobbá vált a vihar, hiszen október végén bontási engedélyt kértek a hely-, építészet- és kultúrtörténeti szempontból is fontos együttes jó részére, amit Józsefváros önkormányzata az ideiglenes helyi védelem kiterjesztésével próbált elkerülni.

A kérést a Kormányhivatal először elutasította, majd mindenféle előjel nélkül újra zöld utat adott neki – alig néhány órával azután, hogy mi is bejutottunk a területre. A döntést a kormány egy rendelettel is meg akarta erősíteni, ami kimondta: a folyamatban lévő ügyeknél a helyi védelem figyelmen kívül hagyható.

A törvényalkotásba kisebb hiba csúszott, hiszen azt már lezárt ügyekre nem terjesztették ki, így a beruházás újra ellehetetlenült. Ennek kapcsán született cikkünkben egyértelműsítettük, hogy egy újbóli bontási kérés már biztosan zöld utat fog kapni, hiszen többé nem lesz előtte megugorhatatlan akadály.

Apartmanházzá alakulhat az egykor Arany Jánosnak is otthont adó műemlék a pesti belvárosban

Az önkormányzati bérházai egy részét eladás és lebontás helyett az elmúlt hónapokban inkább szociális lakásokká alakítani kezdő Ferencváros műemlékeinek állapota a főváros más kerületeihez hasonlóan igen sokszínű, ezek közül kevésről feledkeztek el azonban annyira, mint az Üllői út 7. számú házról, ami a forgalmas útvonal Kálvin térnél lévő nyitányánál hosszú évek óta üresen áll.

Ez a helyzet rövidesen megváltozhat, október 12-én ugyanis egy felújításról szóló tervcsomag jutott el Budapest Főváros Kormányhivatalához, ami cikkünk megjelenéséig nem adott neki zöld utat. A tervlapok tartalma az elmúlt hat hétben nem volt ismert, hiszen – amint az a hatóság megkeresésünkre adott válaszából kiderült –

a csomagból kimaradtak a publikusan közölhető tervlapok, így azok csak egy hiánypótlás eredményeként tűntek fel az adatbázisban.

A párizsi olimpiát is megjárta a magyar súlylökő, aki építészként segítette Békéscsaba fejlődését

Magyarország hírnevét a XX. században számtalan mérnök, művész, sportoló vagy épp élelmes üzletember öregbítette, legtöbbjük azonban a világ legkülönbözőbb részein tette ezt. Ebbe a sorba tartozhatna a Békéscsabáról indult Brhlik Pál is, aki némi szerencsével olimpiai érmeket is hozhatott volna Magyarországnak, végül azonban a mérnöki tudományokban találta meg a helyét, hozzájárulva szülővárosa mai arcához. Ma az ő életét mutatjuk be.

Az 1896. június 23-án – az akkor már harmincezres város azonos nevű földbirtokosának fiaként – született Bhrliket már diákként vonzották a sportok: alig tizenöt évesen, 1911-ben futballistaként kezdte meg a sportpályafutását, két évvel később, a Nagyváradi SE-hez csatlakozva azonban súlylökésre és diszkoszvetésre váltott. Jól tette, hiszen már az első versenyein nagy sikereket ért el, sőt, 1914-ben a kelet-magyarországi bajnokságon is az ő nyakába akasztották az aranyérmet.

A gimnázium elvégzése után a fővárosba költözött, ezzel egyidőben azonban kitört az első világháború, így az ELTE-előd Budapesti Tudományegyetem (BTE) diákjaként hiába csatlakozott a BEAC-hoz, ígéretesen induló pályafutását szinte azonnal megakasztotta a háború. A gyakorlás, illetve a versenyzés évekre ellehetetlenült, az egyetemi sportcsapat pedig 1918-ban csak nehezen tért magához, így Brhlik rövid időn belül kétszer is a MAC-hoz igazolt, csak hogy a pályán lehessen.