Megkongatták a vészharangot Japánban, ahol tavaly 758 631 gyerek született. A 125 milliós országban a születések száma a nyolcadik egymást követő évben csökkent, a 2022-eshez képest egyenesen 5,1 százalékkal. Az újszülöttek száma pedig a legkevesebb azóta, hogy 1899-ben elkészítették az első országos statisztikát. A házasságkötések száma 2023-ban 5,9 százalékkal esett, és kilenc évtizede először volt félmillió alatt, márpedig a családi értékeket szigorúan követő Japánban rendkívül ritka a házasságon kívül született gyerek.
A szigetországban négy évtizede csökken a termékenységi ráta – a szülőképes korban lévő nőktől várható gyerek –, ami a társadalom elöregedése mellett (a japánok egyre tovább élnek, és emelkedik a várható életkoruk), a népességi és társadalomkutató intézet számításai szerint ahhoz vezethet, hogy az ország lakossága 2070-re 87 millióra csökken. Ezen aligha segíthet a bevándorlás, mert azt a kormány szigorúan korlátozza, és a társadalom sem támogatja.
Egy tavaly publikált felmérés azt mutatta, hogy a 2005-ben született japán nők harmadának az élete során nem lesz gyereke, az arány optimista forgatókönyv szerint is csaknem 25 százalékos, a pesszimista előrejelzésben pedig 42 százalék szerepel. A japán nők a legutóbbi adatok szerint 2020-ban átlagosan 29,4 éves korukban kötötték az első házasságukat, ami 3,9 évvel magasabb, mint 1985-ben volt. Márpedig az adatok azt mutatják, hogy ha az országban valaki a harmincas évei második felében megy férjhez, annak legfeljebb egy gyereke lesz, de inkább egy sem.